Háttér kép ként beteszed Sprint Layout-ba és megszerkesztheted egyszerűen magadnak.

Egyébként rövidzár védelem van benne?

Vannak különböző verziók. Szerintem neked a v2.7.4b-v2 lett többszörözve. Ezen szépen ott vannak a kérdéses alkatrészek (remélem). Csak nem kértél hozzá alkatrészoldali feliratot, ezért okoz zavart, ha régebbi változattal akarod összevetni.
De akkor mi a kérdés?

Most már minden alkatrész világos! Köszönöm! (egyébként elkészült a panel, nem tudom láttad e?) Annyi a kérdésem még, hogy rövidzár védelem van e benne? (nem vagyok benne biztos)
Köszi!

A rövidzár elleni védelem nem találó kifejezés labortáp esetében. Állítható áramkorlát van benne, amit felfoghatsz rövidzár védelemnek is, csak állítani lehet a rövidzárási áramot.
De természetesen a labortápot rövidre lehet zárni. Ennek hatására jelez az áramkorlátozó led, és közel nullára csökken a kimeneti feszültség, miközben a rövidzárási áram azonos a beállított áramkorlát értékével. Tulajdonképpen éppen így szokták beállítani az áramkorlátot.

Hol látom a kész a panelt?

Világos! Már mindent tudok amit tudni akartam.

Itt van!

Tudom, de nem igazán tetszett az a rajz, amit Ő készített, meg nyilván könnyebb lenne nekem is igényeim szerint variálni egy kész rajzot, nem újrarajzolni egy régit.

Összeraktam a szerkezetet, hibátlanul működik, és elsőre indult!
A feszültség csumára tekert potival a trimert tekergetve 26 és 35V között állítható.
(ennek így kell lennie?) Ha kész vagyok a szépítgetéssel is akkor rakok fel képeket! (esetleg videót, ha valakit érdekel). A készítőknek, tervezőknek köszönöm, hogy közzétették!

A délutáni tesztelés után fény derült egy hibára: az áramkorlát nem szabályozható! A potival simán lehet,
de a trimer-el nem lehet beállítani rendesen a kívánt határt. Egyik végpontban 5A a másikban meg már kiakad a műszer. Ennek lehet az az oka, hogy a feszültség állító potméter 10K helyett 5K? (figyelmetlen voltam! ) és nem volt 10K-s ellenállásom ezért az R6 helyére 12K-sat raktam.
Köszi!

szóba hoztál néhány eltérő funkciót, így nem világos mi a valós probléma.
1. Ha potival állítható az áramkorlát, akkor szinte biztosan a trimerrel is. De az lehetséges, hogy nem a kívánt tartományban.
2. Feszültség állító potit említesz, ami valójában tényleg feszültséget állít, mégis áramhatár állító poti lenne a helyes elnevezés. Tehát nem tudjuk melyik potiról van szó (célszerű a pozíciószámok alapján hivatkozni az alkatrészekre). Van egy részletes leírás, benne hogyan számítható az áramhatár. Ez alapján megérthető R10+P3+P1 funckiója, és értéke.
3. R6 a referencia beállító részhez tartozik. Ha az osztó értékeit megváltoztatod, akkor a referencia is változni fog. Át lehet számolni, de egy 3 Ft-os ellenállás miatt nem érdemes.

Üdv!

Igen ez a helyzet. Állítható mindkettővel, csak nem a kívánt tartományban.


A feszültség állító potiról van itt szó. Kisebb (5K) mint a rajzban (vásárlásnál benéztem! ) . (P2 pozíciószámú) Nem tudtam, hogy köze van e a hibához, vagy nem, azért írtam.


Mindjárt kicserélem!
Én még kezdő vagyok (17 éves 1,5 éve foglalkozom elektronikával), nem tudom még annyira, hogy mi hogy merre meddig van, ezt kérlek nézd el nekem!
Köszönöm az eddigi segítséget!

Ezek az értékek vannak akkor: P1=10k; P3=50k; P2=5k és P4=5k?
Milyen kimeneti határértékekre van beállítva a táp, pontosabban mi lenne a megcélzott?
Mekkora az IC 1, 4, 11 lábán a feszültség a kimeneti GND-hez képest?

Igen!
3A-ra próbáltam, és sikerült! (a fesz 30V-ra van belőve.) Kicseréltem egy 10K-s ra az R6-ot, ás 30V -nál rövidzárban 3A van. 15V környékén viszont 4,5A az áramerősség zárlatban.
Most már számomra tökéletes! A kínzást túlélte! (Most már a gyakorlatban is meg fogja állni a helyét remélem)
Köszönöm a segítséget!

Sziasztok! A kérdéses ellenállások azonos értékűek. Holnap jön meg a HEStore rendelésem, még múlt héten adtam le, tartalmaz többek között néhány új végtranyót, azokkal fogom majd kipróbálni, hogy rendes lesz-e az eloszlás.

Hibás a működés, a ha kisebb feszültségnél változik az áramkorlát maximuma. Ennek közel állandónak kell lennie, bármilyen feszültség mellett (éppen ez a lényeg). A referenciát mérném meg először (1-es láb), hátha az is változik, és ha igen, akkor itt rendet kell tenni, mert akkor a feszültség sem lesz stabil.
Ráadásul kisebb feszültségeknél sokkal kockázatosabb a nagyobb áramerősség, mert így lényegesen emelkedik a termelt hőmennyiség.

riddler 17 bejegyzése kapcsán.
Scooby mintha írta volna, hogy nincs puffer kondenzátor a panelen.

Ami eszembe jutott, és elég valószínű, az a nem megfelelő nyákterv miatt, a réz vezetőpályákon eső feszültség, és/vagy melegedés hibája. A rézpályákat, ahol nagy áram folyik, érdemes lenne szucsistvan123-nak megerősíteni, a sönt ellenálláson eső feszültséget pedig a megfelelő pontból visszavezetni a műveleti erősítőhöz.

Már csak holnap után tudok mérni, holnap Debrecenbe megyek, ma meg már semmihez nincs kedvem !
Akkor ha jól értem a műveleti erősítő 1. lába, és a - táp között kell mérni? (a - tápnál a 3 nagy ellenállás előtt, vagy után?) és 9,9V kéne mérnem igaz? (kapcsolási rajz szerint).
Köszi, hogy figyelmeztettél!

A 9,9 V-ot a kimeneti negatív ponthoz képest kell mérned. Ennek az értéknek, a potik állásától függetlenül, és a terheléstől is függetlenül, szinte változatlannak kell lennie. Azért csak "szinte", mert ez azért nem egy világbajnok referencia, de nem is várjuk el tőle.

Ugyan nem láttam a rézoldalt, de elvileg az Én tervem alapján készült. Kimondottan igyekeztem odafigyelni a megfelelő keresztmetszetekre, illetve a helyes csatlakozási pontokra is volt gondom. Ha azt hitelesen követi, vélhetően nem lesz ilyen gond.
Az eddigi nagy számú utánépítés, tudja az elvárt stabilitást, tehát a paneltervben aligha van jelentős hiba. Pl. itt látod a terv gondosságát.

Ha a Te terved szerint készült, és meg van vastagítva ahol kell, akkor máshol kell keresni a hibát.

Sziasztok!
Van egy néhány kérdésem, egyik felét csak vélemény, másik felét segítség formájában várom.
Adott Frankye tápja , amelyet összedobnék, mivel a legtöbb alkatrészem megvan hozzá.
1) a cikk említi, hogy két trafóból is meg lehet építeni. Nálam van egy 12V-os és egy 13V-os, ebből szeretném megépíteni. Ha jól értem, a szekunderek 1-1 kimenetét egyesíteni kell, amit én úgy képzelek el, hogy ugye kijön a szekunder oldalon mind a kettő trafóból a két-két vezeték. Az egyik trafó egyik vezetékét és a másik trafó szekunderének egyik vezetékét összekötöm, s kívánt feszültség a két szabadon lógó vezetéken jelenik majd meg. Ilyet még nem csináltam, ezért kérdezem.
2)A másik kérdés (ötleteket várok): arra gondoltam (mivel dupla feszültség és árammérésre képes panelméter menne mellé), hogy két része lesz a tápegységnek. Egy kapcsolóval tudok váltani az egyik egység és a másik egység között. Az első egység maga, a szabályozható labortáp, a másik pedig egy olyan egység, ahova 4db stabkocka van szerelve. A stabkockák feszültsége 5,8,9,12V. Külön mindre lenne kapcsoló kötve, hogy ha a második egység üzemmódba vagyok, akkor ha pl. felkapcsolom a 8V-os kockát, akkor stabil 8V-om van a kimeneten, s nem nekem kell pepecselni a beállítással. Ti ezt hogyan oldanátok meg a valóságban a legegyszerűbben?
3)Van 2db 5k helipotim, amit fel szeretnék használni. Sajnos a kapcsolás 1k-t mutat. Van mód arra, hogy mégis fel tudjam használni az én potijaimat?
4)Mennyire kell pont ezeket a tranzisztorokat, fet-eket beépíteni? Lehet mást is helyette? Szerintem nem lesznek pont ilyenek itthon.

Hello!
1. Megteheted, ha a két trafó szekunder árama egyforma terhelhetőségű. Így kell összekötni a szekundert, de ha nem jól kötötted össze, akkor nem összeadódik, hanem kivonódik a kettő feszültsége. Ha így van valamelyik szekunder két végét fel kell cserélni.
2. Egy 317-el, ahol fix ellenállásokat kapcsolsz a poti helyett. Egyszerűbb mint balettozni a stabikkal. Ha meg külön trafója lenne mind három stabinak, akkor meg célszerűbb kivezetni mindegyik feszt.
3. Használhatod az áramszabályozáshoz is az 5kohm-ot. Itt a szabályzó alapterhelését a másik egység, valamint az áramgenerátor adja.
4. Az első Fet típusa nem kritikus, de N csatornás JFET kell bele. A második viszont az, hiszen rövidre zárt GS-nél 5mA feletti Drain áramot kell adnia. De az helyettesíthető egy sima tranyóval, csak egy plusz ellenállás felhasználásával. Tehát oda nem kell Fet.

Köszönöm a válaszodat!

Sziasztok.Egy kis tanácsra lenne szükségem. Eldöntöttem hogy elkészitem én is Pioneer 2.7.4-v2 labortápját , de szeretném kérni azoknak a véleményét akik megépitették .A kérdésem az lenne hogy ezzel a tápegységgel be tudok e állitani 9 volt 9-10 ma áramkorlátot? Ugyanis egy multimétert szeretnék megjavitani ami tul sokat fogyaszt , és elemmel nem tudok mérni mert nagyon hamar lemeriti az uj elemet is...Elöre is köszi a segitséget mindenkinek Üdv dddemeter!

Szia! Érdekes a motivációd. Egy új multiméter beszerzése nem lenne olcsóbb megoldás?
A tápról annyit, hogy a 9V beállítható, a 9-10mA áram már kérdéses. Ehhez lehet, hogy kissé bele kell nyúlni az áramkorlátot beállító áramkörbe, esetleg helipottal szabályozni. Nálam, ha megmozdítom az áram potit, már 20-30mA-t mutat a kijelző.

Nekem nincs ilyen készülékem, de volt, és emlékeim szerint a nullához közeli áramkorlátot nem lehet beállítani, mert a poti ehhez nem elég finom. 40-50 mA körül már emlékeim szerint jól lehetett szabályozni.

Ezzel csak annyi a probléma, hogy ha nagyobb áramot vesz fel, akkor hiába állítasz be 10mA-t nem lesz meg a 9V mert csökkenni fog a feszültség.