Szia!
Már több mint 10 éve építettem de a kedvedért kiforrasztottam és megnéztem 1N4446-os dióda van benne. Azóta már nem ezt használom hanem egy digitálist amibe AD8307-es detektort tettem és ezzel összehasonlítva a régi kis műszert arra jutottam hogy meglepően jól mér. Nagyobb a leolvasási hiba mint a dióda linearitásából adódó 200MHz-ig.
Ez fölött is inkább szerintem a használt ellenállások induktivitása rontja le a mérést.
A BAT43 jó lehet, ha jól emlékszem valami hasonlót tettem az SWR mérőmbe.

Én a teljesítményértékeket a kisugárzottra értettem.
Azt hittem te is. Az áramkör által a tápból felvett teljesítményt azt meg tudod mérni de ez semmit nem ér ha a teljesítmény nagy részét a tranyókon fűtöd el.

köszi! -computer dióda-! ilyet se láttam még!

Bocs nem a dióda digitális hanem a műszer

Oké, vágom, hanem rákerestem a diódára, és a meghatározása: Computer diode: Bővebben: Link . Gondolom a számítástechnikában használatos kapcsolódióda.

Őszintén szólva ennyi év távlatából már fogalmam nincs hogy miért ilyen dióda került bele.
Talán ilyent írt az irodalom, ha jól emlékszem egy rádiótechnikában szerepelt a rajz.
De ennyi erővel lehetne benne akár 1N4148 is.

Szerintem induktív csatolóelemet akartál írni a kapcsolóelem helyett.
Addig könnyű a helyzet ameddig ezeket az induktivitásokat nullának vehetjük vagyis elhanyagolhatjuk. Ezért javasolt a rövid alkatrészláb és a vezetősávok helyett is inkább kis szigetek kialakítása a nyákon ahol a lábakat összekötjük.
A nagyobb frekvenciákon már muszály belekalkulálni ezeket az induktivitásokat és sok egyéb dolgot de az már más kategória.
Ezért ha betartjuk ezt a pár alapszabályt akkor 100MHz környékén nem jelenthet gondot a nyák kialakítása. A vezetékkel való összekötözgetést pedig el kell felejteni. Ha viszont sikerül úgy kialakítanod az alkatrészek elrendezését hogy az összekötendő kivezetések közvetlenül egymás mellé kerüljenek és így tőben össze tudod forrasztani, akkor az rendben van, ha sikerült légyszives fotózd le kíváncsi vagyok rá.

1 réteg alufóliával árnyékoltam la a dobozt és most már nem zavarja ha nyúkálok fölé.

TV-ben, videóban, találhatsz olyan fémdobozt, ami alkalmas erre a célra. Néha kissé durva munka kiszedni belőle a körbeforrasztott panelt...Link

Hogy csináljak hozzá antennát? Két vízszintes fémpálca, az egyikek az antenna kimenetre kössem a másikat az elem negatívjára? TV antenna nem jó hozzá? Elmentem 100 méterre és itt ott lehetett fogni. Az antenna vége felém nézett, nem merőlegesen, lehet ezért nem lehetett mindenhol fogni?

Meg szerintem a fal nagyon megfogja.

A neten találhatsz szépszámmal antenna leírásokat, 100MHz-re egy dipól túl széles volna szerintem, inkább a "triple leg" et vagy a "ground plane" antennát javallanám. Ezeket könnyebb illeszteni, mert a talpponti impedanciája beállítható 50 Ohm-ra.

Miért kell minél magasabbra tenni az antennát?

Szerinted miért,talán hogy minél kevesebb tárgy legyen a sugárzás utjában ez által messzeb tudsz adni,ha az udvar közepére rakod akkor lehet 1km helyett 300m.

Ez jó lesz antennának? Vagy vágjam el a piros csík mentén és nyissam ki?

Van egy ilyen lemezem itthon.

Az impedancia illesztést hogy lehet megoldani?

-A hurokdipól mérete, és a végfokozat kimeneti impedanciája dönti el, hogy alkalmas-e a feladatra.
-Az impedanciát "balun" trafóval vagy lambda/4-es illesztőhurokkal lehet megoldani. Egy balun trafó általában szélessávú, de egy illesztőhurkot az adott frekvenciára kell méretezni.

Szóval az adónak és az antennának is van egy bizonyos impedanciája és akkor jó ha egyforma, de hogy lehet kiderítedi az impedanciáját?

Azt nem tudom pontosan...Az antennát lemérni még viszonylag egyszerű, de ha van terv, akkor az meg is adja, némi hibával ez számolható. Egy végfokozat impedanciájénak lemérését nem ismerem. Józan ésszel belegondolva, SWR mérővel kell mérni, miközben ohmikusan változó módon terheljük. Ahol az SWR 1 körüli, az az ellenállás a kimeneti impedanciája. Nyilván a végfokot egy generátorral meg kell hajtani.

A T2 lenne a végfokozat? Ja és az antennát hogy lehet lemérni?

Az adófokozatban az impedanciaillesztést a végtranyó utáni LC körrel szokták megoldani.
A végfokozat impedanciájának meg kell egyezni a kábel impedanciájával és az antennájéval.
Az antennánál lehet használni balunt impedancia illesztésre ahogy azt Medve szaktárs is említette.
Általában az irodalmakban fellelhető hurokdipólok impedanciája 300OHM szokott lenni. Tehát ha 75OHMos kábelt használsz akkor 1:4-es ha pedig 50OHMosat akkor 1:6-os impedancia illesztést kell megvalósítani a balunnal.
De én már most lebeszélnélek arról hogy ennek az adónak a jelét egy méretezett dipóllal kisugározd mert nagyon hamar megütheted a bokád.
Addig amíg tanulás céljából építessz egy kis teljesítményű adót egy drót antennával nagyon nincs félnivalód. De te pár watt nagyságrendű jelet szeretnél kisugározni egy magasra helyezett dipóllal!
Ráadásul egy olyan adóval amelynek a kimenete szűretlen. Így nagyon hamar zavarni fogsz valakit és már kopogtatnak is az ajtón.
Ha a tanulás miatt készítessz adókat akkor dolgozz műantennára.
Nem szerettem volna kioktatónak tűnni és ha félreértettem a szándékaidat akkor bocs, de nekem ez jött le a kérdéseidből.

Szerintem rosszul fogd fel.
Az SWR mérővel mért eredmény csak az SWR mérő utánra vonatkozik, tehát a műszer előtti impedanciáról nem tájékoztat.
A végfokozatot a kívánt impedanciájú terheléssel lezárva, jelmaximumra hangolunk a kimeneti impedanciaillesztő fokozattal, így azon az impedancián lessz a legnagyobb a kimenő jelünk.

Helyesbítenem kell ! Medve a te módszered is jó!
Csak nem így szokták mivel az SWR mérőt is kábellel csatlakoztatjuk a kimenetre és így az meghamisítaná a mérési eredményt.
De ha tételezzük fel rátervezel az adó nyákjára két szélessávú iránycsatolót és ezek jelét nézed akkor a te módszereddel meghatározható az a kimeneti impedancia ahol a minimum a visszavert teljesítmény. De ennek így nem sok értelme van mivel az adó kimenő impedanciáját könnyű beállítani a kívánt értékre viszont a kábel és csatlakozó választék eléggé korlátozott.

Valahol azt olvastam, hogy ha a kábel hossza rövidebb, mint a jel hullámhossza, (vagy nem összemérhető vele) akkor a kábel impedanciája nem számít...Igaz ez szerinted?

Ezzel megfogtál, lehetséges.

Antenna készítéshez ajánlom: Karl Rothammel Antennakönyv.

Egyébként tényleg nem ártana letenni valami rádióamatőr vizsgát, mivel így RF adókat építhetsz - természetesen a jogszabályban meghatározott feltételekkel ill. paraméterekkel.

Lehet hogy leteszem de még nem tudom. De ha van rádióamatőr vizsgám attól még nem adhatok FM sávban. Vagy igen?

Sziasztok!

Megtaláltam a keverős adómat próbapanelen a fiók mélyén, csináltam pár képet róla működés közben meg, hogyan is épül fel, hogyan néz ki. A frekimérős képen látszik a stabilitás... kicsit jobb mint egy szabadonfutó oszcis és tényleg nem bonyi összerakni egy ilyet.

Szép kivitelezés!
Mennyire van jelen a kimeneten a 66MHz?