Sziasztok! Szeretnék egy felvilágosítást RC4558DX IC megnéztem az adatlapját
és azt írja hogy ált célu műveleti operatív erősítő.mi a különbség az erősítő és az operatív erősítő között. szeretnék ehhez egy kapcsolási rajzot ha lehet mert a neten nem találtam.
üdv.

Ha valami általános célú, akkor az sok mindenre jó. Akkor ebből mihez kérnél rajzot?
Az "OPA" a műveleti erősítő angol nevének rövidítése. Pont azért készítik, hogy sok mindenhez megfelelő legyen. Az OPA egy majdnem ideális erősítőt testesít meg. Aminek erősítése végtelen és bementi ellenállása végtelen, kimenti ellenállása nulla lenne. (Persze nem az, de alkalmazás szerint megközelíti.) De ne arra gondolj, hogy ez egy teljesítmény erősítő valami hangfalhoz, mert Te csak olyan erősítőt ismersz. A rúgós expander is erősítő, csak az, az izmaidat erősíti..

Szia ! Köszi a világosítást akkor ezek szerint mondjuk fellehet használni egy kész erősítő előerősítésére? van belőle 4db. akkor csak egy kiegészítő rajz kellene. Persze ha jól értettem.

Sziasztok!

Van egy Cree XHP70-es ledem és egy pár Texas Instrumentses Step down simple switcherem.
Szeretnék valamelyik felhasználásával egy kis meghajtó áramkört építeni a LED-nek, de nem igazán tudok nekikezdeni.
Valaki esetleg mentorálna ebben és bombázhatnám a hülye és kezdő kérdéseimmel?
A Led amúgy 4022 lument bír magából kipréselni 4,8A felvétele mellett. Datasheetben az áll, hogy max 6V érheti tán.
Minden megoldás érdekelne, hatásfok nem számít, motor fényszórójába menne. Néztem a PWM és Áramgenerátoros megoldásokat, viszont nem tudom méretezni magamnak. :/

Sziasztok! Van egy kis problémám nem találok itthon 0.5 ohm ellenállást- Vajon lehet elkészíteni házilag és hogyan:?

Spirálfüzet gerincéből, ha gyorsan kell
Vasból van, forrasztató, nem kell sok belőle...

És mennyit kell levágni? kb mert éppen lemerült az elem a műszeremben itt állok

Igen, lehet. Ellenálláshuzalt tekersz egy viszonylag nagy értékű ellenállásra, a tekercs kivezetéseit pedig ráforrasztod az ellenállásra. Ha nincs nagy értékű ellenállás, az is jó, de akkor már számolni kell az ellenállás értékével is. Esetleg meglévő ellenállásokból készítesz egyet soros/párhuzamos kapcsolásokkal. Igaz, a házi ellenállás nagyobb helyet foglal, a tekercselős módszer növeli az induktivitást (esetleg félbehajtott huzallal tekercselni), de valami valamiért.

ALapvetően azt kell tudni, hova szánod az ellenállást és úgy kell építkezni.

Egy 30w erősitő végfoka elé kellene 4db 2n3055.

Akkor inkább vegyél oda való ellenállást.

Sziasztok.
A mellékelt feszültségtöbbszöröző kapcsolásban ha pozitív félhullám érkezik a teljesen kisütött kondikra akkor az 1 és 2 kondi féltápfeszre töltődik, a következő periódusban pedig az 1 kondin változik a polaritás és feltöltődik tápfeszre, majd a következő periódusban ez és a tápfeszültség 2x tápfeszre tölti a 2-es kondit (majd a 2-es párhuzamosan feltölti a 3-as és a 3-as a 4-est ...). Amennyiben jól értelmezem. Szóval elvileg egy 1 kondi kivételével a többi lehetne elektrolit is? Konkrét képletet nem találtam hogy lehetne meghatározni pl. egy ilyen feszültségnégyszerező kapcsolás által leadható teljesítményt. Pl. 24V trafó esetén a kimenet kb. 96V de mekkora árammal terhelhető? Pl. ha a trafó tud 40A-t akkor kb 10A-t mínusz a veszteségek ki lehetne sajtolni belőle? A diódákon esik valamennyi, de létezik valamilyen konkrét képlet, hogy is lehet egy ilyen többszörözőt méretezni?

Természetesen fel lehet használni, ez a topik másról sem szól..

Ebben a többszörözőben a rendszer belső ellenállásást elsősorban a kondenzátorok "ellenállása" határozza meg, ami 50 Hz-en igen csak nagy tud lenni. Bővebben: Link (kapacitív reaktancia).

Igen csak kérdés, hogy lehet magasabb frekis szinuszt előállítani. Mármint pl. 10kHz-es szinusz normális felbontással már érdekes lehet főleg ha még jelentős teljesítményt kell kapcsolgatni. Azon gondolkodtam, négyszög jellel is használható lenne? Gondolom van hátránya annak is, nem véletlenül a szinuszt preferálják, legalább is amit eddig nézegettem leírásokat szinuszhoz használták. Pár A-t kapcsolgatni már fet vagy igbt kellene és pl. 10kHz szinusz esetén kb 100-150kHz-el kéne. Négyszög esetén a 10-20 kHz nem lenne probléma.

Sok "furcsaság" van a hozzászólásodban, inkább nem válaszolok mindegyikre külön-külön. Talán könnyebben tudnánk segíteni, ha elmondanád, mit szeretnél hajtani. Mekkora feszültség és áramigénye van az eszköznek?

Igazából inkább csak elméleti síkon érdekel, semmi konkrétum. Lehet én keverek valami azért lehet pár furcsaság, de szívesen veszem, ha kijavítasz. Hátha még tanulok is belőle.
De legyen egy példa mégis mire gondolok:
Tegyük fel, hogy van egy 10V-os trafóm ami tud 25A-t és én szeretnék 60V 2A-t csinálni belőle (a hálózat legyen 50HZ-es). Leírom a gondolatmenetemet.
Ha simán csak beteszem a többszörözőt ahogy mondtad a kondiknak alacsony frekvencián nagy a kapacitív reaktanciájuk. Ha csökkenteni szeretném a veszteségeket növelni kélne a frekvenciát 50Hz-ről mondjuk min. 500-1000Hz-re, minél nagyobb annál jobb elven. Egyenirányítom a hálózati feszt, mikrokontroller, egy H híd és gyártok belőle szinuszt. Itt azzal problémáztam, hogy ahhoz, hogy a szinusz hasonlítson is a szinuszra nem lenne jó pl. 4-5 kHz-en járatni a kapcsolóelemeket, mert nagyon darabos lesz a szinusz. Pl. ha én 10kHz-es szinuszt szeretnék akkor nem járathatom a kapcsolóelemeket 20kHz-en fölötte meg elég nagy már a veszteség. Pl. az IGBT-k sem szeretik a 40kHz fölöttit (legalább is én úgy tudom), és talán az olcsóbb mikorvezérlőkkel sem könnyű ilyen nagy frekvenciájú szinuszt előállítani.
Ezért gondoltam, hogy muszáj e szinuszos jelalaknak lennie vagy elég a négyszög is?
De mondom ez pusztán csak elméleti jellegű dolog és csak egy példa volt semmi konkrétum. Ha valamit nem jól értelmeztem vagy gondoltam kérlek javíts ki vagy ha valamit nem fogalmaztam érthetően. Gondolom ahhoz hogy minél nagyobb áramot nyerjek ki egy ilyen kapcsolásból annál nagyobb kondi kell ezért gondoltam az elkokra, de a korábban csatolt képen az 1. számú kondin fordított polaritás is lehet ezért oda bipoláris kéne.

Sziasztok. Azt szeretném megkérdezni, hogy szerintetek ezt a kapcsolót be lehet kötni folyosóra? Pir kapcsoló . Köszönöm előre is.

Az igazság az, hogy nagyobb áramra már nem jók az ilyen típusú feszültség sokszorozók. Éppen a fő elem, a kondenzátor miatt. Hasonló okból nem jó nagyobb áramra az ilyen jellegű fesz. csökkentő sem (lásd: LED rákötése 230V-ra).

Ott, ahol nagyon tiszta szinuszos jel kell, egyszerűen 50 Hz-es (vagy amilyen kell) szinuszjelet előállítanak pl. egy Wien hidas oszcillátorral, "normál" erősítővel felerősítik és egy transzformátort hajtanak vele. Ez eléggé energiapazarló megoldás. Ha a céleszköz bírja, akkor frekvenciaváltókban ismert megoldást használnak: szinusz jellel modulált PWM. Ha egyenáramra van szükség, jobb a Step-Up, Step-Down konverter, ami gyakorlatilag egy kapcsolóüzemű tápegység. Meg kell nézni az eszközt, amit hajtani akarsz és ahhoz építeni egy tápegységet.

Ezen a linken: Bővebben: Link (DC Voltage Tripler Circuit) szépen le van rajzolva a feszültség háromszorozó. Az elrendezésből jól látszik, hogy az első kondenzátor sem kap váltófeszültséget, tehát használható ott is elektrolit kondenzátor. A D3 jelű dióda nem engedi meg, hogy fordítva feltöltődjön.

A hátulján lévő kapcsolási rajz szerint az áramkörben csak ez az egy kapcsoló lehet, tehát ha a folyosót több helyről lehet kapcsolni, akkor nem, egyébként igen. Esetleg meg kell szüntetni a többi kapcsolót. A felfogatása kérdéses kicsit, nem az itthon szokásos körmökkel rendelkezik. Mivel műanyag a keret, legfeljebb itt-ott át kell fúrni. Természetesen ehhez az is kell, hogy a falban lévő szerelvénydobozban legyenek csavar fogadására alkalmas lyukak.

Szia!
A linkelt oldalon az van, hogy nem szállít Magyarországra. Ugyanez a termék más szállítótól:
PIR szenzor
Ő szállít Magyarországra. Egyébként be lehet kötni, bent van a leírásban, hogy "ez kapcsoló csatlakoztatható izzókhoz, fénycsövekhez, energiatakarékos lámpákhoz".
Üdv.: Feri

Ki akartam volna próbálni mégis mit lehet egy ilyenből kihozni csupán kíváncsiságból.
Amit linkeltél pl. a négyszerezőnél (a jobb oldalin jobban látszik) ha a pozitív félhullámmal indul akkor a D2-n simán keresztülfolyik az áram azaz a C1 D2 C2-n keresztül, de a C1 fordított polaritást kap. Ez nem teljesen világos. Pl, ha van két kondi között egy dióda ahogy a mellékelt képen akkor mi is történik? Elvileg nyitó irányba van előfeszítve a dióda nem?

Sziasztok! Megtudná valaki mondani, hogy mi lehet ez a komponens? Két darab fémszál van egy vákumos üveg tokban, de nincsenek összekötve ugyhogy gondolom nem izzó. Köszönöm előre is.

Ez lehet egy glimm izzó vagy kiégett normál izzó

Köszönöm a választ, sokat segítettél

Ha lefényképezed talán tudok biztosabbat is mondani.

Vagy szikraköz?

Igen, jól látod, előfordulhat ilyen eset. Az elektrolit kondenzátorok egy ideig kibírják a fordított polaritást, ekkor viszont szinte fel sem töltődnek, hanem ellenállásként viselkednek. Ez a dolog szerintem (soha nem mértem) pár periódus alatt átfordul, tehát nagy gondot nem szabad, hogy okozzon.

Sziasztok! Szeretnék készíteni egy szünetmentes áramforrást 12V-ra. A fogyasztó maximum 2A-t vesz fel. Arra gondoltam, hogy egy kapcsolóüzemű táppal előállítok 13,7V-ot, ebből egy kis dc-dc konverterrel letekerem 12V-ra a feszültséget, és a dc-dc konverter elé, a 13,7V-ra egy zselés akkut kötök. Nem ártana gondolom egy figyelőáramkör, hogy amikor az akku kapcsain a feszültség leesik 11(?)V alá, akkor kapcsolja le a kimenetet. Akku jelöltem kettő is van, egy 7,2, és egy 12Ah-ás, valamint lehet, hogy tudok szerezni egy 18Ah-sat is, de az nem biztos. Kérdésem, hogy köthetem-e a két akkut párhuzamosan, úgy, hogy előtte mindkettőt feltöltöm 13,7V-ra? Kell-e komolyabb töltő, vagy működhet-e az elképzelésem így?
Előre is köszönöm. Üdv, Gábor.

Elvileg csak bekapcsoláskor történhet ilyen kisütött kondinál, de kösz a megerősítést. Egyébként hallottam olyat, hogy ha két elkot párhuzamosan kötünk ellentétes polaritással akkor az ilyen problémák megoldhatóak.
Még egy dolog. Miért csak szinusszal működtetik az ilyen típusú többszörözőket?
Mi történne ha nagyfrekvenciás négyszögjelet kapcsolnék egy ilyen többszörözőre? PL. ha én 100V ból szeretnék 10kV-ot (csak elmélet) akkor jobb lenne nagyobb frekvenciás forrást kapcsolni egy ilyen többszörözőre. Bár a gyors felfutások miatt hirtelen nagy lenne az áramfelvétel gondolom ezért nem túl szerencsés a dolog (nagy áramtüskék lennének).

Működik négyszögjellel is. Ezek általában kis áramfelvételű eszközökhöz kellenek, ott többnyire van 50 - 60 Hz-es váltófeszültség. Sokkal nagyobb feszültség előállítására már jobb egy komplett tápegység, egyébként is rengeteg kondenzátor és dióda kellene. Mehet a nagyfreki is, ha a kondik és a diódák bírják. Igaz, a nagyobb frekvenciától nem növekszik a feszültség.