Üdv!

Szeretném mérni két egység távolságát vezeték nélküli technológiával. A mérésnek nem jelenthet akadályt, ha a két egység közé valamilyen tárgy, pl egy fal kerül. A méréseknél a két egység közti távolság minimun 1-2 méter lenne és jó lenne, ha legalább 5-10 méterig működne, persze minél messzebb, annál jobb. 1 méteres pontosság elég.
Nem tudom, mik a lehetőségek, de kezdetnek arra gondoltam, hogy két, nagyon különböző terjedési sebességű hullámot bocsátanák ki az egyik egységből, a másik pedig a beerkezesuk között eltelt idő alapján állapítaná mrg a távolságot. Milyen hullámokkal lehetne ezt megvalósítani? Ha van jobb módszer, természetesen az is érdekel.

Előre is köszönöm a segítséget!

Most így hirtelen a 3 hullám jut eszembe, ami terjed a levegőben, az elektromágneses, a fény és a hang. Csak az a baj, hogy ezek közül csak az elektromágneses megy át a falon valamelyest. A rádióhullám meg közel fénysebességgel terjed, bármilyen a frekvenciája.
A második egység nem küldhetné vissza valahogy a jelet? Mert akkor a terjedési időből lehetne mérni a távolságot (persze nagyon pontosan kellene mérni, a kis távolság miatt).

Üdv Uraim!
Mivel Gugli nem akart a barátom lenni, segítséget kérnék!
Analóg "véletlenszám generátort" keresek. Mindössze az a kikötésem, hogy:
-minimum 3 kapcsolt kimenet (ha számláló utánakötésével oldható ez meg, akkor is jó)
-kapcsolhat egy vagy több kimenetet is egyidejűleg
-nem tartalmaz mikrovezérlőt
-a kimeneten minimum 0,5s- ig legyen jel, a maximum idő 2,5s.

RGB LED, valamint elektromos gyertya vezérlésére használnám oly módon, hogy a LED előtétellenásával más értékű ellenállást kapcsol sorba, így adna egy "libegést" a fénynek.
Ha van aki tud céláramkört, visítson!
További jó bütykölést!

Hello! Álvéletlen jelet, pld. több egymástól független generátor kimenti jelének összegzésével lehet elérni..

Az elektromágnesen hullám is fénysebességgel terjed, ezt házi módszerekkel nem lehet mérni. A lézeres távolság- és sebességmérők sem a fény visszaverődésének idejét mérik.

Egy nagy sebességű oszcillátor jeleit egy számlálóra vinni, de a számlálás engedélyezését egy "pontatlan" 555-re bízni. A számláló négy kimenete ,"véletlenszerűen" lesz magas vagy alacsony. Mivel a "pergetés alatt" nincs stabil érték célszerű az 555 magas állapotát minimálisra venni, az alacsony lehet a 0,5-2,5s.

Legalábbis vákumban (levegőben). A fény is (a lézer is) elektromágneses hullám. (csak a fény hullámhossza a látható tartományba esik)
A távolságmérés (radar) a hullámok (elektromágneses, hang, ultrahang) visszaverődésén alapul.
A sebességmérés is visszaverődésen alapul, csak ott a doppler efektus miatti frekvencia eltolódást mérik.
Csak ennek feltétele, hogy "látni" kell a céltárgyat. Ha nem "látod", akkor azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán hol van. (a "látni" szót tágabb értelemben, nem csak a látható tartományban levő hullámhosszra érteni)

Értem én, hogy villanymotor. Elsősorban erre reagáltam: "Csak az a baj, hogy ezek közül csak az elektromágneses megy át a falon valamelyest. A rádióhullám meg közel fénysebességgel terjed, bármilyen a frekvenciája." A mondatból arra lehet következtetni, hogy az elektromágnesen hullám, mint általánosságban a környezetünkben, nem fénysebességgel terjed. Plusz némi keveredés a rádióhullám és az elektromágnesen hullám fogalmak között.

Igen, azért írtam ezt, mert pontosan akartam fogalmazni. A környezetünkben a rádióhullám nem fénysebességgel terjed, mert nem vákuumban vagyunk. A fény terjedési sebessége a közeg dielektromos állandójából és permeabilitásából számolható. Tiszta (száraz) levegő esetén a különbség elhanyagolható, de itt falakról is szó volt. A hétköznapi életben is léteznek sokkal lassabban terjedő rádióhullámok, például a kábelekben (amelyeken pl. a tv-műsort kapjuk) akár 30-40%-kal is kisebb lehet a sebesség.
Szerk: Abban igazad van, hogy a rádióhullám és az elektromágneses hullám nem ugyanaz, a rádióhullám az elektromágneses hullámtartomány egy része.

Ez erősen meglepő számomra.Kétszer is elektromágnesent írtam elektromágneses helyett, megyek aludni.

Ez a jelenség a nagyfrekvenciás technika hétköznapjaihoz tartozik, és a kábelek rövidülési tényezőjében jelentkezik.

Hát akkor a hullámokkal való távolságmérés úgy tűnik, nem lehetséges.
Köszönöm a segítséget!

Nem lehet valamilyen más módon távolságot mérni, hogy ne legyenek akadályok a köztes tárgyak?

Lehet, pld. irányméréssel. Ahogy a rádióadók helyét is meghatározzák. Egy adó, két ponton vevő. Csak itt a nehézség, a sugárzás irányának mérése..

Elfelejtettem leírni, de csak a teljesen hordozható megoldások jöhetnek szóba. Fixen telepíthető nem jó. Összesen két egységről lenne szó, amiknek a távolságát meg kell határozni a környezet ismerete nélkül. Bármelyik lehet bárhol, nincs viszonyítási pont, csak a két egység távolsága.

A rádióhullámokkal való mérés kompromisszumokkal lehetséges. Pl ahogyan alacsonyodik a rádióhullám, annál könnyebben veszi a terepakadályokat. Azt írod alig pár métert akarsz mérni, és azt sem centi pontossággal. Nem tudjuk mennyire vagy otthon az elektronikában. Amúgy van rádiós távolságmérés topik. Szóval én a nagyjábóli távolságmérést úgy oldanám meg, hogy elôször is választanék egy alacsony frekvenciát. Mivel a rádió építése kemény dió, ezért a legalacsonyabb frekvenciájú analóg adó-vevô modulok között keresgélnék kész megoldást. Mondjuk egy 433MHz frekvenciájú modul filléres, és még nem túlságosan irányérzékeny (ha pici drót-antennát használunk, amik az ég felé merednek) illetve nem annyira zavarják a tereptárgyak. (Egy adó-vevô párost megkapni 5-600Ft-ért) Jó tudni, hogy ezeket is digitális kommunikációra találták ki, és mégjobb tudni, hogy az adatátviteli sebesség erôsen távolságfüggô. Tehát ha egy azonosító kódsorozat után (innen tudja a vevô hogy az adó mikor kezd sugározni) folyamatosan növekvô frekvenciájú jelet próbálunk átvinni, akkor a távolság függvényében egyre inkább nem fog sikerülni. A jel minôsége a távolságtól fog függeni.

Ezen én is gondolkoztam, csak az adó teljesítményével játszva.

Hogyan tudom megvalósítani a frekvencia növelését? Egy adónál ez nem fix érték?

Nem az adó frekvenciát kell változtatni hanem a kód frekvenciát.

Egy jelet próbálsz átvinni, pl. indulsz 100Hz-től, lehet az 1KHz-es jel már nem jut át. A moduláció marad 433MHz.

Szia!
Igazad van, ez eszembe se jutott. Akkor utána is nézek. Köszi.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenn,hogy a Johnson számláló nevű ic-vel lehet visszaszámlálóidőzítőt építeni,ami 2 ledet működtetne,ha lejár az idő. Ha igen, akkor egy kapcsolási rajzot valaki tudna feltenni? Előre is köszönöm.

Bővebben: Link

Ilyen módon nem lehet távolságot mérni... A tereptárgyak (falak) tized-századrésznyire csökkentik a jel nagyságát, ami mérésre már alkalmatlanná teszi az egészet. Az átvitt frekvencia pedig sokkal jobban függ az adó és a vevő frekvenciamenetétől, mint a távolságtól. A távolsággal a zaj persze nő, de ugyanannyira vagy még sokkal jobban változik a terjedési útban lévő akadályoktól is, emiatt ez távolságmérésre teljesen alkalmatlan.
(De ez a téma már régen nem a kezdő kérdésekhez tartozik, már feltenni sem ide kellett volna...)

Ha már idézel, mint látod:
ez nálam a saccolást jelenti, nem a mérést, mint ahogyan a kérdezô sem igazán távolságmérésre gondolhatott, ha 10-20 méreten megelégszik 1m pontossággal.
Most csak tippelek, de szerintem valami elveszett-kulcs keresôt szeretne építeni, vagy erre épülô játékot, amire ez a megoldás jó lehet.
És neked bizonyára van egy jobb ötleted erre?

Csak egyszer próbálnál a leírt módszereddel "távolságot mérni". Bár elég zavaros, amit írtál.
Ha 10 - 20 m -t is lehet 1 m pontossággal mérni, akkor ez 5 - 10 % -os pontosságot jelent, ami azért nem egy szörnyű dolog.
A használt fogalmaiddal is gondok vannak. Mi is az a "jel minőség"? Ez a vett demodulált/dekódolt digitális jelfolyam hibaarányát takarja. Ebből, aztán senki meg nem mondja az adó távolságát. Térerősségre gondoltál? Az sem jó Mert az átviteli út csillapítása változó, és változik is.
A helyzet az, hogy egy falon túli eszköz távolságát talán helymeghatározással lehetne meghatározni igen bonyolult módon.

Valaki tudna nekem segíteni a lenti panelműszer adatlapjának értelmesében? Jól gondolom hogy ha 5V-tápfeszt kap az 1-2 pineken akkor a háttérvilágításhoz elég rövidzár jumpert tenni a 3-4 pinekre, vagy ha 8V-nál nagyobb a tápfesz akkor köthető 12VDC a 3-4 pinekre?

A tekercsnek az ellenállása mért fontos? Csinálta egy dioda tesztert ott tekercshez ez volt irva 10mH(28R)

Sziasztok!

A LED-re nézve milyen káros hatása van annak, ha a fényereje a feszültség nagyságára változik?

Sokan tesznek az autó utastér világítására szolgáló pl. sofita izzók helyére LED-et.
Én is gondolkodom rajta csakhogy nekem az autó változtatja a fényerőt. Mivel gyárilag sofita izzó van benne úgy gondolom nem PWM -el oldják meg csak simán csökkentik vagy növelik a feszültséget.

Változik a fényerő, mert az autó generátora változó feszültségszintet présel ki magából, tehát normálisnak mondható. Baja nem lesz tőle, hacsak nincs túlságosan alulméretezve. Ha direkt autóba szánt "izzóról" van szó, nem aggódnék egy percet sem.

Azért, mert ha túl nagy az ellenállása, akkor az áramkörben esetleg zavart vagy nem várt eredményt hozhat. Minden tekercsnek van ellenállása, ezzel számolni kell, fügően attól, hogy milyen feladatot szánsz neki.

Nem teljesen. A 3-as és 4-es pont a háttérvilágítás tápfeszültsége minden esetben. Ha ez 5-8 V között van, akkor a BÉ pontokat rövidre kell zárni, ha 8 V-tól több (adatlap szerint 12 V), akkor a rövidzárat el kell távolítani. Valószínűleg egy ellenállást lehet vele rövidre zárni.