Ez nem valami hatalmas, ilyesmi hűtők voltak régebbi alaplapokon. Azt nem tudom sorozatgyártásra tervezel, vagy csak kell egy borda. Állóban esetleg ilyen.

Az első túl kicsi, a második meg nagy(és drága is), de azért köszi.
Nem tervezek sorozatgyártást, csak 1-2 tápra való kéne.

Pont erre akartam célozni. Ebből kettő kb. akkora mint amit linkeltél. Az a 8mm nagyon kevés, ezeket általában egy 40x40mm venti hűtötte.

A szkópon sosem fogod megnézni az indulási áramot, mert mire a szkóp megjelenítené addigra már több periódussal előrébb jár. A szemedről nem is beszélve, az meg még lassabb ehhez. Talán úgy lehetne, ha tud olyat a szkóp hogy mondjuk az első 1ms-ot felveszi, és utána ki lehet értékelni. Sosem próbáltam ilyen dolgokat, nem tudom hogy tudja-e a szkóp.
De egy biztos, induláskor nem 3A folyik a feten hanem sokkal több. Nagyon sok mindentől függ, kezdve azzal hogy a hálózati félszinusz melyik szakaszában történik a bekapcsolás, tehát nulláról, néhány voltról, vagy esetleg 310V-ról indul a primer kondik töltődése az NTC-n keresztül. Aztán jön a trafó szórása, majd a szekunder oldal. Az sem mindegy hogy a vezérlés késleltetve (lágyindítva) van, vagy mondjuk már akkor elindul amikor még csak 20-30V van a primer pufferben, mert utóbbi esetben ugye nem fog akkora primer áram kialakulni az első néhány periódusban.
Rövidzáras méréseket csináltam régebben, mert annál valóban látni a szkópon az induló áramot a szakaszos (10-20 periódusonkénti) ki-be kapcsolásoknál. A 20A-es feteken ilyenkor 60-70A-es áramtüske van ha kicsi a szórás. De mértem átalakított PC tápot is, abban ott a fojtó, mégis a névleges áram negyvenszerese folyik ilyenkor csúcsokban a szekunderen.
Ezen csak ront az a helyzet, hogy ezek a hagyományos (nem árammódú) vezérlők nem tudnak olyat, hogy az adott periódus alatt az emelkedő áram hatására lekapcsolnak, úgymond áramgenerátorként működnek.
Sokkal könnyebb és egyszerűbb egyébként ezeket a dolgokat a szimulátorban megnézni és kiértékelni.

A szkóp ennél okosabb, nem analóg jószággal mér Pepe. Ami viszont felmerült bennem a hálózatba lépés pillanata. Ez kimérhető lenne: Kell csinálni egy DC tápot, Nagy pufferrel. Mondjuk 400 Volt 300uF. Ez ugye azt a pillanatot generálja, amit hálózati csúcsban történő bekapcsolásnál kapnánk. Ezt kell rákapcsolni a tápra mint hálózat és belemérni néhány ponton, lehetőleg nem rezisztív sönttel. Tárolós szkóp kell hozzá.

Ha nem láttad a videókban amit feltettem ez egy digitális tárolós szkóp ami tudja a peak detection-ot, és amikor amikor indul a táp és a nullátmenet felé állítva a triggert pontosan az indulást el lehet vele kapni. És söntön keresztül fogom megtenni. Mondjuk 1 ohm.

3 másodperc után indít az ic amikor a primer pufferek tele vannak.

Holnap videózom akkor az egészet.

Jaj és azt is láthatjátok, hogy leválasztott AC tápról van meghajtva és földfüggetlen az egész. Bárhol beletudok mérni.

Szíves véleményeteket kérem!!

Nekem van pár. A primer oldalon a forr szemek és a furatok kicsik. Vasaláshoz kevés. Szerintem alkatrészek is kiszakadnak így. A Primer kapacitások kiegyenlítő ellenállása a nyák alsó felére került? Miért jó amúgy soros Elko? Szekunder oldadalona "D" kivitel jobban tetszett. A vélemény szubjektív, valószínű elsőre elindul. Még valami: primer borda nincs rögzítve a nyákba?

Szia.
1.)
Látom megfogadtad a tanácsom, és elforgattad az elkókat. + pont. Viszont kissé fura látni, hogy "hurokban" van a kimeneti Föld, jó az elrendezés alapjába véve, de mégiscsak követném a sorban (balról-jobbra) -ahogy az áram útja is halad a trafótól a csatlakozóig- elrendezést. Meg is lehetne oldani, ha a két hűtőzszló teljesen le és teljesen felkerülnének mondjuk őgy koppanásig a nyákrhoz (szekunder oldal) akkor a fojtók közt lenne annyi hely, hogy ott már elmennének az elkók (sorosan balról jobbra haladva) így egy GND sáv is elegendő lenne.

2.)
Én a helyedbe raknék be egy üvegbiztit a primer oldalra. Azért egy hálózatról működő eszközben előnyös, ha van.

3.)
Az a primer graetz ránézésre nem több, mint 1-2A, szerintem elfog hervadni. Filléres tétel a nagyobb 6-8A-es, bármiből lehet bontatni. Tessék olyat használni.

Szépen rajzolsz amúgy!
Üdv.

Még ami feltűnt, hogy a 3 db SMD nem lesz karcsú az IC tápfesznek?

Nem lesz karcsú! 3x270k -ról indít és tölt mondjuk 47-100µF elkót, olyan 3 másodperc lesz az indulási ideje.

A trafóra 3,5 menet vékonyka huzal, és arról táplálja majd meg az IC-t. Viszont amit nem látok, hogy hova megy ez a tekercs. A triac anódnál van egy forrszem szabadon, gondolom az az egyik pont, és a másik a föld lenne valahol.

A Graetz az tényleg nagyon picike oda, az szét fog égni! Ha csak olyanod van akkor párhuzamosíts.

Az áramváltóban lévő graetz remélem gyors diódákat tartalmaz.

Nekem is tetszik a rajzolásod.

Sziasztok. Megszeretnem kérdezni hogy pl azt honnan tudom hogy mekkora a nyák mérete amit itt közzé tesztek vagy ami PDF Ben van megadva? Vagy pl eagel?

Sehonnan, ha csak nincs feltüntetve méret. Ha PDF-ben van feltételezhetően 1:1 arányú, tehát ha nyomtatod akkor pont méret. Ha Eagle fájl, akkor meg az adja magát. De itt pl Sprint Layout-ot preferáljuk és abban tervezünk. Abból is az 5-ös verziót. Egyszerű, gyors.

Én is mutatok valamit. Pont most találtam meg a rajzaim között.

Szia!

Ez így ebben a formában átüthet.

De át ám... Szét kell pakolni, meg pár helyen pofozni rajta. Csak az elrendezés miatt érdekes. Sose épült ez meg.

Ez is érdekes lehet. Hiányzik a bemeneti szűrő, de a konstrukciót figyeljétek meg. Ezek is minimum 7-8 éves rajzok. És akkoriban bezzeg tudtuk a kondihoz terelni az áramot. Milyen furcsa...

Köszönöm szépen. Akkor a PDF az 1:1 arányú. Valószínűleg akkor a eagle is 1:1 szóval ha úgy elkuldom a fájlt maratni akkor ők tudják a méretet. Vagyis remélem.

Remélem. Én Gerber fájlokba exportálom ki és úgy küldöm gyártónak ha nagyon kell valami.

Nálam már tizen egynéhány példányban megépült,mégsem ütött át egy sem.De ha megmutatod hogy hol kell neki,akkor szólok a paneleknek hogy ott,és már ideje lenne pár év után át ütniük,mert ti azt mondjátok.Megvan ott a 4mm er,amit előírnak.Ez az egész mit hova rakj,mekkora távolságba már kezd túlzó lenni a topologia a lényeg.

Miért lennének kicsik forrszemek? D:2mm a legkisebb is. Ahol kisebb, ott elég, mert nem tölt be mechanikai szerepet.
A soros elkó oka, hogy nincs kellő kapacitású 400V-os kondim. Ami van azok 100u alatt van, ami meg elegendő kapacitású, az 200V-os és van egy marékkal, de konfetti röptetés lenne ha úgy szimplán alkalmaznám. Néztem TME-n, kosárba is van téve, de minek vegyek, ha va egyébbiránt így meg tudom oldani?! Ezért soros.a szimmetrizáló ellenállás meg oly mindegy hogy hol van, de így mégis praktikusabb, és valahol láttam is márezt a megoldást...

voodoo: a graetz-t csérlem, van nagyobb. A szekunder hűtőket széthúzom, mi több a panelt is szélesítem pár milivel.
Eőszőr félreértettelek, és a primer hűtőkre gondondoltam. És ebből fakadóan olyan ötletem támadt, hogy megcserélem azokat is. A pozicionálás marad, de a konik és a fetek helyetcserélnek. Így a védelmet is szebben be tudom illeszteni.

pepe: jó a meglátásod, csak nem rajzoltam be. Ezt azóta berajzoltam, de javítom, majd az egész topográfiát átsakkozom kicsit.

Az alapötletet szendi készülő cikkében lévő nyák adta, de látom nagy mértékben nem tudom átemelni. És jobb is a saját ötlet alapján. Kezdem már kapisgálni a dolgok lényegét!

Köszönöm a dícsírő szavakat!

Legyen 7mm. De ettől a rajztól sokkal neccesebb táp is megy mai napig. Csak tudod mit mondanak, ha egyszer beüt a krakk, akkor beüt.

Az előírás még mindig 4mm minimum,ettől természetesen lehet akár többszöröse is,de épp javítok egy omron tápot,itt van előttem,ezen még 2mm sincs a tisztázási távolság,és ez ipari kivitel.És most mivan?A nagy gyártók sem tartják be a minimálist,nem átütött nem az a baja.

Nem. Nem csak azzal van a baj, hanem hogy megnézed a primer és a szekunder kondi közt hány mm van? A burkolatuk fém csak egy kis műanyag alapú festékkel vannak bevonva. Akkor ott van az L alakú profil. Inkább lett volna simán két l-alakú lap mint egy L. Néhány napja belinkeltem ilyen porcelán -kerámia alátét szerűséget, ami valószínűleg kellő biztonságot nyűjt, de abból minden fet és dióda alá 1-1-et bedobni (kb6-8db) /modul annyira megdrágítja a helyzetet, hogy más kompromisszumot kéne kötni.

4mm akkor mehet, ha például félhidas a táp, és a garantált a szekunder oldal védőföldre kötése.
Belinkeltem korábban a szabványt, megteszem most is

A kör a kondi helyét jelöli,nem olyan böhöm van benne.A feteken nincs hűtő,a kimeneti diódák meg szigeteltek,mű házasok.Akkor már meg is van a kompromisszum.Nincs l hűtő,csak egy lap.

Laci mint mindig most is igazad van,az omron kimenete is a védőföldön van.

Attól is függ, hogy mit táplál ez a tápegység. Ha mondjuk egy kültéri LED szalagot, akkor semmi értelme a kúszóútnak, hiszen nincs életvédelmi funkciója. Egyszer üzembe helyezték, nem tudod megfogni a szekunder oldalt.

Na már hiányoltalak az ilyen remek hozzászólásaid miatt.Nem tudod megfogni a szekunder oldalt.Ergo,a kivitelezésnek úgy kell kinéznie.Úgy kell kivitelezni.

Miért? Szerinted nekem honnan kellene tudnom, hogy éppen mit javítasz?

Egyébként, nem feltétlenül kell olvasnod a hozzászólásaimat. Lapozz!!!

Kicsit korán írtam. Ha nem tudod megfogni a szekunder oldalt, akkor minek kell a 7 mm? Szerintem, egyáltalán nem érted, miről van szó. Olvass vissza néhány oldalt, hátha...