Szia Mindenkinek!

Azért nyitottam ezt a témakőrt, mert szeretném befejezni a képeken látható papírvágógépet.
Sok témakőrben olvastam már és gyűjtöttem sok hasznos információt, ezért is döntöttem úgy, hogy
a nálam tapasztaltabb emberektől kérek segítséget. Eredetileg már csináltam egy áramkőrt a géphez, de változtattam a gondolatmeneten. A gépen van két meghajtott tengely, az egyik a vágást végzi, míg a másik a levágott papírt tekercseli fel. A készterméket tekercselő tengely kuplung segítségével tartja feszesen a felcsévélés alatt a terméket. Ezt úgy kell beállítani, hogy ne legyen túl feszes, sem pedig laza.
Pl: habos tapétánál nem lehet nagyon feszes, mert a vágást is befolyásolja és a felcsévélt termék sem lesz csomagolható. A meghajtó motorok különböző fordulatszámon kell forogniuk, miközben a munkafolyamat lemegy.
Most még kiegészül a gép egy vágóberendezéssel, ami azért szükséges, hogy egy bizonyos méret után a gép megáll és egy adott jelre üzembe helyezi a vágópengét.
A motorok: nyomaték motorok, 24 voltosak, egyenáramúak.
Ha valakinek van ötlete szívesen fogadom! Előre is köszönöm a segítséget! Üdv: Mindenkinek!

Sokkal részletesebben írd le a gép működését, mert így nem tudunk segíteni. Pl. eleve kérdés az, hogy tulajdonképpen mit csinál a gép? Boltban kapható tapétatekercseket vág el hosszában (képről úgy tűnik) vagy ezzel gyártjátok a tekercseket? A feszítő kuplung elektromos vagy mechanikus? Menet közben kell állítani a kuplungon? Azt írod, hogy most két tengely van, az egyik tekercsel, a másik vág, később pedig vágóberendezésről írsz. A képen egy viszonylag nagy áttételű motor van. Teljes terhelésnél mekkora áram kell az egyes motoroknak? A csomagolható termékek miben egyeznek? Átmérőben vagy hosszban? Esetleg típus szerint változó?

Tulajdonképpen mihez kell ötlet/megoldás?

Hello! Csak segítségképen..
Nem írtad mihez szeretnél segítséget kapni. A motorok fordulatszám vezérléséhez, vagy a gép irányítástechnikai vezérléséhez. Aminek szükséges működési logikáját csak Te fogod ismerni.
De ha "már csináltam egy áramkőrt a géphez+, akkor azt közreadhattad volna, hogy legyen kiindulási információja annak aki segíteni próbálna.
Tehát azon kívül, hogy a motorok "24VDC-ről működnek különböző fordulatszámmal", érdemi műszaki információt nem tartalmaz a kérés.
Legalább három topik foglakozik ilyen témával. 1. 2. 3.

Most jelenleg nincs hozzá elektronika. egy teljes vezérlést szeretnék készíteni a géphez.
A gép eredetileg egy tapéta vágó berendezésnek készült. A tapétákhoz való díszítő csíkokat lehet vele feldarabolni hossz irányban. ( Lehet vágni tapétatekercsből, vagy erre legyártott alapanyagból, de akár lehet egy szélesebb papírtekercsből pénztárgép szalagot is feldarabolni....stb) A gép egy tengelyre bizonyos erőhatással rányomott forgó pengék segítségével vágják el a papírt. A késeket elhagyva halad a papír a csévélő tengely felé, ( kb 300 mm-er után megáll majd a tengelybe befűzöm már a levágott papírt, és ekkor indul el a teljes vágás és egyben a feltekercselés. " erről majd még készítek képeket") Menet közben nem kell állítani sem a fordulatokon, sem a kuplung nyomatékon. A kuplung mechanikus működésű.
Említettem egy vágóberendezést, ami az eddig leírt folyamattól független. Ez egy vágópenge lesz, ami a papírt kereszt irányba fogja elvágni Pl egy tapéta általában 10 méter. Viszont vannak olyan esetek, amikor 5 méteres díszítőcsík kell, akkor a gép a tíz méteres alapanyag közepénél megáll és egy elektronika működésbe hozza a kereszt irányú vágópengét, amit egy pneumatikus munkahenger működtet.

A vezérlést úgy szeretném megoldani, hogy bármilyen hosszúságú papírt tudjak vele vágni, ha kell 100 mm vagy 500 mm, 1000 mm... szóval bármilyen hosszúságra beállítható legyen és ekkor a keresztirányú penge elvágja a tapétát.

A motorok sem mérvadóak, most még átcserélhetem bármilyenre.

Szia!
Nekem volt dolgom néhány hasítógéppel. Azokhoz képest a tiéd sokkal lassabb lesz, és szerintem a pengés vágással is sok bajod lesz. Szerintem a tapéta hasításához tárcsás vágókések kellenének, de majd mások is pontosítják ezt.
A csigahajtóműves motorokkal nagyon kis sebességgel fog csak hasítani, és ha kisebb veszteségű hajtóműved lenne, akkor nem kellene a mechanikus kuplung a nyomatékszabályozáshoz. Egy ilyen kis géphez néhány száz wattos aszinkron motor való vektoros frekiváltóval, amivel megoldható az elektromos nyomatékszabályozás. Ha nagyon költséghatékonyan akarod megoldani, akkor esetleg kommutátoros mosógépmotor DC motorként használva, külső gerjesztéssel, dc hajtásszabályzóval. Ha pontosabb nyomatékszabályozás kell, akkor tánchengeres szabályozást szoktak betenni, amin vagy súlyokkal, vagy pneumatikával állítják be a feszítési erőt.
Az iparban PLC-t tennének rá, hogy a vezérlést megoldják, ami a hosszmérést és vágást is irányíthatná, a HMI pedig valamilyen operátor panel lenne. Lehet, te más megoldásban gondolkodsz, de nyilván olyanban, amit ismersz. Ebben csak akkor tudunk ötleteket adni, ha megírod, milyen platformokat ismersz.

Szia Peter65!
Már én is dolgoztam több ilyen géppel is. 12 évet álltam mögöttük. Voltak nagyobbak és kisebbek is, az első gép, amin kezdtem az még nem tekerte fel a felhasított terméket és kézzel irányítottam az alapanyagot. Nem szükséges ide nagyon nagy fordulat a leggyorsabban egy tekercset (10 méter) 20 sec alatt lehet elvágni, mert különben pontatlan lesz a vágás. Az alapanyagok hol jobbra, hol balra húznak, ez a gyártásnál alakul így ki. Pl ha csak festett alapanyag, akkor lehet száradáskor hullámosodik a papír, habosnál vagy vinyl alapanyagnál a hő hatására deformálódik az alapanyag, nem beszélve a papír legyártásakor is vannak eltérések a papírtekercsekben is. A kuplung azért szükséges, hogy a vastagság béli problémákat ki tudjuk küszöbölni ( az alapanyagokat 1 méter szélesben gyártják, ezt utána megfelezik, ilyenkor persze az újra átcsévéléstől és a vágástól is megnyúlik...de még sorolhatnám) Csináltunk olyan gépet, amit plc vezérelt és a motorokat frekvencia váltó szabályozta, és azon is volt vágópenge. De nekem az költséges lenne a plc megoldás, azért is gondoltam valami olcsóbb megoldásra.

Ha pontosan leírod a kívánalmakat akár piccel is megoldhatónak látom a vezérlést ...

A technológia dolgokba nem akarok nagyon beleokoskodni, mert nem az én szakterületem, de azért azt még leírom, hogyha nem a feltekercselő tengelyt hajtod, hanem a feltekercselt anyagnak nyomsz egy hajtott tengelyt, akkor ezek a vastagságból, gyártási belső feszültségből eredő problémák szerintem nem okoznak gondot.
Ha nem PLC, akkor valamilyen programozható eszközt célszerű választani (lehet logikai kapukból is összerakni, de szerintem ezt ma már nem kellene választanod). Nagyon sok platform van; PIC, Atmel, Arduino, hogy csak a legelterjedtebbeket említsem. Ismered valamelyiket? Ha még nem foglalkoztál ilyenekkel, akkor nem lesz egyszerű, mert előbb valamelyikben el kell annyira mélyedned, hogy használni tudjad.
Megjegyzem, hogy a legolcsóbb OPLC-k néhány 10e. forintnál kezdődnek (pl.: Unitronics Jazz), és már egy HMI felületet is magukba foglalnak. Szerintem ha a ráfordított időt is figyelembe veszed, nem biztos hogy érdemes neked építeni egy vezérlő elektronikát.

Most csak röviden. (tanulok a hétvégi vizsgákra)
Lényegében, kellene két motor, ami fordulat vezérelt függetlenül egymástól és lehet szakaszolni a működését. A két szakasz közben egy pneumatikus szelep működésbe lépne. Ez lenne a lényege.

Nem építettem még vezérlő elektronikát, csak fordulatszám szabályozást csináltam hozzá, ezt később egy co gép kapta meg.

Minden ötletet elfogadok, legalább tanulok azzal is.
Ezt a gépet megrendelésre csináltam, csak közben a megrendelő visszamondta. Csak áll benne nem kevés pénzem, és most így pár év tán úgy gondoltam befejezem és megválok tőle. Közben én is utána olvasok a dolgoknak, ha lementek a vizsgák.

Azért kell mind két tengelyt meghajtani, mert van, hogy több szeletet kell vágni egy alapanyagból és akkor már nagy erőhatást kellene kifejteni az alapanyagra. Vannak sérülékenyebb és kevésbé sérülékeny tapéták is. A sérülékeny tapétáknál gyenge kuplung beállítással és picit nagyobb csévélő tengely fordulattal kellett dolgozni. Akkor szép egyenletes lett a vágás. Lehet látni a kész termékeken, hogy cikcakkosra van vágva.. Pl. piros betűs áruházláncban is a volt cég terméke van. Mikor a falra kerül látni az egyenetlenséget, nem is beszélve arról, ha összeillesztéssel kell tapétázni.

Azért kell mind két tengelyt meghajtani, mert van, hogy több szeletet kell vágni egy alapanyagból és akkor már nagy erőhatást kellene kifejteni az alapanyagra. Vannak sérülékenyebb és kevésbé sérülékeny tapéták is. A sérülékeny tapétáknál gyenge kuplung beállítással és picit nagyobb csévélő tengely fordulattal kellett dolgozni. Akkor szép egyenletes lett a vágás. Lehet látni a kész termékeken, hogy cikcakkosra van vágva.. Pl. piros betűs áruházláncban is a volt cég terméke van. Mikor a falra kerül látni az egyenetlenséget, nem is beszélve arról, ha összeillesztéssel kell tapétázni.
És még valami, ahogy a csévélő tengelyen gyarapodik a felcsévélt alapanyag, úgy minden réteg átmérője változik, na most, ha egy fordulattal csévélne, akkor az elején még kevésbé befolyásolná a vágást, a vége felé viszont a csévélő tengely húzná az alapanyagot. Ilyenkor van szerepe a kuplungnak.
És még annyi a vágási technológiáról, hogy vannak olyan alapanyagok, amire több féle mintát is készítenek sávonként, az egyik minta habosabb, a másik laposabb, ha ilyet kell szeletelni, akkor még inkább valamelyik irányba kezdi el húzni a terméket.

Hogyan csináltad korábban a fordulatszám szabályozást?
Milyen pontosan kell a hosszt tartani? Elég lehet a letekercselő fordulatszámából kiszámolni, kiintegrálni, vagy mindenképpen kell hosszmérés?
Szeretnél mindent egybeintegrálni; motorok vezérlése, hosszmérés, vágás vezérlés, ember-gép kapcsolat, vagy inkább moduláris megoldásban gondolkozol?
A különféle vezérlő elemek közül talán az Arduino-val lehet leghamarabb eredményt elérni, ha a nulláról kezded. Létezik hozzá 60 napos tanfolyam, meg itt is van témája.

Nézegettem már az Arduino-t, de még nem mélyedtem bele. Azért is lenne fontos a hossz tartás, mert érdeklődött egy emberke, aki ajándéktárgyaknak készít papírtasakokat. Azon gondolkodtam, hogy a vágó tengely kerületét megadni, olyan arányban, hogy elérjük a szükséges hosszt. Nem feltétlen akarom egybeintegrálni az áramköröket....
A suli az jó ötlet, most úgy is hasonlót tanulok.

A pontos hosszméréshez az iparban legtöbbször mérőkerekes inkrementális kódadót használnak. Egy ilyennek az ára szerintem neked magas lesz, de ha házilag után építed, nyilván kisebb felbontással, azért neked jó lehet. Lehet régi golyós egér mechanikájából is kiindulni.
Jó lehet a vágótengely fordulatszámának a mérése, de azért pontosabb szokott lenne egy direkt ilyen célú mérőkerék, amin mindig kisebb az anyag megcsúszása.

Most, ahogy visszaemlékszem, volt olyan megoldás, hogy egy kereket forgattunk meg a mozgó papír segítségével és abban volt egy közelítés érzékelő/kapcsoló, és volt egy elektromos számláló, ami össze volt kötve egy elektronikával, ami kikapcsolta a motort és működtette a fékberendezést, de az sokszor pontatlan volt, mert tényleg volt csúszás.

A hosszmérést viszonlyag olcsón meg lehet úszni eBay-es encoder-rel: Bővebben: Link. Igaz, ez csak a jeladó, kontroller/PLC kell mellé.

Lehet ilyen mechanika nélküli pozíció érzékelővel is megpróbálni:
Bővebben: Link
Ez egy optikai egér érzékelő lencsével ellátva. Ha a tapéta fölé rakod, kellően megvilágítod, akkor a szenzor jelzí az elmozdulás mértékét. Ha jól tudom, ez 3,3V-os, de a részleteket megtalálod az ADNS3080 adatlapjában. Ebben a kialakításban multikopterekben szokás alkalmazni, az alatta lévő táj relatív elmozdulása alapján tud így pozicionálni. Én még nem próbáltam ilyet hosszmérésre alkalmazni, de az iparban láttam hasonló elvűt, de nyilván más árkategóriában. A részleteket biztos ellenőrizni kell; a papír sebességét, az érzékelő sávszélességét stb.

Sziasztok!
Köszönöm szépen az eddigi segítségeket, hozzászólásokat! Most, hogy a modulzáró vizsgáim lementek, belevetem magam a munkába. Elolvasom az ajánlásokat és megosztom Veletek a gondolatmenetem.

Habár már 6 éve regisztráltál az oldalon és csak 30 hozzászólást tettél akkor megértem , hogy nem használod a VÁLASZ nevű lehetőséget.
Pedig jobb lenne , mert akkor legalább tudni lehet kinek az írására válaszolsz.
A Válasz minden hozzászólás jobb felső sarkánál ott van a világos zöld csíkban.
Az óra perc vagy dátum előtt pontozottan aláhúzva.
A légy szíves használd ki ezt a lehetőséget is !