Persze, ez még csak nagyon kezdetleges fázisban van. Egyenlöre az ötletgyüjtés szintjén. Most a tápellátási koncepció kialakítása foglalkoztat, de van még sok tisztázandó részlet...
Amúgy DipTrace (ingyen letöleteted a 300pin-es verziót)...

Alkatrészdobálózás...
Ha valakinek meglenne a Tentlabs SHUNT kapcsirajza, nagyon szivesen fogadnám!!!

"Belepiszkálna" valaki hogy müködöképes legyen?
(ez egyenlöre csak egy "hardcopy" a neten fellelhetö képek alapján...)

Kísérleti céllal összeraktam egy AD1852 IC-re épülő panelt.
Kíváncsi vagyok mit lehet kihozni belőle.

Sziasztok!
Tudnátok abban segíteni hogy a cs8416 adatlapján az
Output format select. 48. Oldal. Irja hogy set by pull/down on audio & c after reset. See table 5 for bit setting.
csakhogy a táblázatból nem tudtam ma kiolvasni, hogy melyik a C és melyik az audio. Tudna valaki segíteni az értelmezésében?

Hát megmondom őszintén nekem sem világos és nem ez az első, hogy egy cirrus adatlapban nem látom a logikát...

Na ha valaki keresné...
A táblázat elején soronként ott van hogy 01-i2s; 11-aes3 stb. Az oszlopjelölésnél hogy [1:0] a 4-es táblában pedig hogy az audio az sfsel1 a C az sfsel0.
Hát kicsavart logika nekem.

Át tudná valaki nézni hogy jó-e ez így? Sajnos a diszkrét elektronika nem az erösségem...
(A pirossal bekeretezett tranyóról semmit nem tudok, azt sem hogy pnp vagy npn-e. Nem tudom továbbá hogy a D1 esetleg Zener-e.)

Bár azt hiszem le fogom szimulálni...

A D1,D2,D3 nyitóirányú bekötéséből az derül ki, hogy az említett tranzisztor "P" tipusú, valamint a D1 nem zéner. Vagyis módosítom, p tipusú jfet. Ez mint áramgenerátor szerepel.

Valahogy így? El tudnád röviden magyarázni hogy müködik?

A két led a feszültségreferencia. Ebből származik a kimeneti feszültség. A D1 az áramreferencia. Ebből származik a sönt árama. Ez utóbbi értéke nem annyira kritikus, gondolom ezért elég ide egy sima dióda. De mintha nem az lenne a rajzon, mint a korábban közölt grafikán.

Melyik grafikára gondolsz, erre?

Eddig kb. világos. A felsö opának (A), tranyónak (BCP53) és C3-nak mi a szerepe, müködése?

Szerintem ez a "söntös" megoldás egy ökörség, de ahogy gondolod...

Egy próbát talán megér, puding próbája az evés. Mérni nem nagyon lehet különbséget, hallani állítólag már igen. Majd meglássuk, legalább van min agyaljak...

A "C3" nem kondi hanem egy ferrit...

Attól még létezik sönt szabályozó.
Ahogy találóan megjegyzi WS az egyik művében:
" Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes. ... "
Ezért nem tudhatjuk milyen lesz tőle a Hang, míg ki nem lett próbálva a megfelelő helyen.

Én is tudom, hogy létezik a sönt szabályzó, köszönöm az infót...

Idézet:
„Én is tudom, hogy létezik a sönt szabályzó, köszönöm az infót...
”

A szívem mélyén volt is egy ilyen érzés, hogy tudod...
Meg aztán nem is azért írtam. A hangsúly a Hangon volt/van.

A felső tranyó a felső opával egy áramgenerátort alkot. Ha agy egyszerű zéner+ ellenállás söntszabályzóhoz hasonlítod, akkor az az ellenállás. Az alsó meg a zéner. Persze csak funkcióját tekintve, mert jóval stabilabb. Az a C3 ebben a kapcsolásban nem lehet kondi, mert akkor nem folyna áram a kimenet felé. Inkább induktivitásnak látom. A színe is erre utal.

A 3d-s grafikára gondoltam amit kedden tettél fel, de lehet, hogy a kétoldalasság zavart meg.

Egyébbként van létjogosultsága a söntstabilizátornak. Nagy előnye, hogy hirtelen megszűnő terhelésre nem reagál túllövéssel, mint az áteresztő stabok. Talán épp ezért szeretik DAC áramkörökben, mert ott viszonylag kicsi az áramfelvétel, de fontos a rövidtávú stabilitás.

Csak röviden,mert dolgozom. A bemenő tápfesz átfolyik a d1 diódán, tovább a fetes áramgenerátoron, le a két soros d1,d2 ledig. A második led katódja a gnd-n van. Az alsó opa a hozzá tartozó tranyóval, meg a körítésként szolgáló ellenállásokkal, a két led nyitófeszültségét referenciának használva egy zénerdiódát utánoz, ami a visszacsatolt opának, meg a viszonylag stabil fetes áramgenerátornak köszönhetően szilárdan tartja a kimeneti feszültséget Tulajdonképpen ez a söntszabályzó. A felső tranyó az opájával meg a körítéseivel a d1 dióda nyitófeszültségét referenciának használva, áramgenerátort alkot. Ez az áram folyik át a stabil kapocsfeszültségű söntszabályzón, létrehozva a kimeneti feszültséget. Itt melóban nem tudok rajzolni, pedig úgy egyszerűbb lenne. Figyelni kell a jfet tresshold, vagy kicsípési, vagy minek nevezzem feszültségére, mert ez az egyetlen olyan alkatrész, aminek hatalmas szórása van. Nem tudom az eredeti kapcsolásban mekkora volt a ledeken átfolyó áram, de a fet GS közötti ellenállását úgy kell megválasztani, hogy az eredetihez közeli áramértéket kapj. Szélsőséges esetben eldurranhat a fet is. Jó lenne előbb egy tesztkapcsolásban meghatározni annak az ellenállásnak az értékét, vagy az eredeti tízszeresét tenni be először, aztán a mérés során módosítani. Szeretem a jfeteket, de az egy külön állatfaj, nem teszi igába a fejét azonnal.

Köszi szépen!!
Ezt meg kell rágjam egy kicsit....
Szerintem lemodellezem TINA-val, aztán összedobom próbapanelen.

Pár kérdés még:

- van tipped hogy milyen jfet-et válasszak?
- van jelentösége a D1 típusának? Gondolom gyors dióda ide nem kell, hisz csak nyitóirányban müködik. Egyéb szempontok? A LED-nél is tetszölegeset használhatok?
- a 3 szürökondi értéke nem kritikus, ellenben az ellenállásokat jó be kell löni ahogy Te is írtad. Lenne tipped hogy milyen kezdeti értékekkel próbálkozzak? 3,3V kimenö fesz a cél, az eredeti ajánlás szerint ehhez kb. 8-9V bemenö DC kell...

A rajzba meg nyugodtan firkálj bele ha van lehetöséged...

Kész a modell, már csak paraméterezni kell...

Láttam ilyel szabályzót képen, ott a led fényerejéből következtetve 1-5 mA lehet a jfeten folyó áram. Kezdem az alsó résszel, vagyis a söntszabályzóval. Az r6,r7 feszültségosztó miatt a kimeneti feszültség nagyobb, mint a két led együttes nyitófeszültsége. Fehér lednél darabonként 3 V körüli, kéknél is hasonló, pirosnál 1,6 körül van ez a fesz. Kék ledet választva csak egy darabot tehetsz bele. Mivel 3,3V a cél, akkor vagy két piros sorosan, vagy egy kék, ahogy neked szinpatikus. De akár a D1 helyére is tehetsz ledet, ha ez optikailag tetszene neked. Ha ez medvan, jöhet a fet. Mivel nem igazán nagy a választék P csatornás jfetekből, mehet bele N csatornás is. Persze ekkor megcserélődik a polaritás. Itt a hestore árul BF545-öt. Ebből a B jelzésű lehet a nyerő, de mint írtam elég nagy a szórás, így ha nem gond, kellene belőle egy pár minta, mert lehet, hogy kilóg az optimális értékből. Ha megvan a fet meg a ledek, be lehet ültetni a nyákra, de csak ezeket. R5 helyére kezdetnek 2-10 kohmot. Valószínűleg változtatni kell az értékén, de ha rámérsz hogy mekkora rajta a feszültség (R5), akkor abból következtetni lehet a fet cut-off feszültségére. Kis matek után betehető a végleges érték. Utána meg kell mérned, mekkora feszültség esik a ledeken. Ebből kiszámolható az R6,R7 osztó értéke. Következhet a söntszabályzó áramának kiszámolása. Meg kell határozni, vagy mérni, hogy a mekkora áramot kell szolgáltatni ennek a kis panelnak. Ha megvan, akkor ezt 1,2-1,5-el megszorozva meghatározhatod az áramgenerátor áramát. Figyelni kell, hogy mekkora a bemenő tápfesz, mert nem szabad hogy a két power tranyó túldisszipáljon. Ha szükséges, be kell ültetni a tápfesz csökkentő R12-t, esetleg az RX-et is. Az áram beállításához tudni kell, hogy mi a D1. Ha sima si dióda, akkor 0,6-0,8v, ha led, akkor az annak megfelelően 1,6-3V körüli veszültségből kell kiszámolni az R3,R10 értékét egyszerű Ohm törvénnyel. Minden alkatrész meghatározása után ellenőrizni kell, nem terhelődik túl valamelyik közülük.

Most kell két információ. Mekkora a bemeneti feszültség, vagyis mi áll rendelkezésre, és mekkora a 3,3V-os kimenettel szemben támasztott áramigény.

No leolvastam ez értékeket egy meglévö példányról...
Ami viszont feltünt, hogy kihagytam az R12-t /ez nem a tápfeszcsökkentö amit írtál, azóta átszámozódott.../ !!

Mindjárt olvasom a hsz-ed, köszi!

Az R12 csak akkor kell, ha már akkora a bemenő tápfesz, hogy a felső tranyó túldisszipálhat. Nem biztos hogy kell bele. Hasonló a szerepe az R8, R9-nek is leveszi a fölös terhet a tranyóról. A félvezetőket illik 100-150 fok alatt tartani, de az ellenállások jóval robosztusabbak. Azonkívül ha elégne az R12, megszűnik a kimenő fesz. Ellenben a felső tranyó zárlatba is kerülhet ha tönkremegy, és akkor az egész tápfesz rámehet a kimenetre. Akkor meg elszáll a táplált drága IC. Ezért is kell nagyon figyelni a határadatokra, mert ebben a kapcsolásban nincs hőmegfutás elleni védelem. Nem csak a tranyó melegíti önmagát, hanem egy egy sűrűn beültetett zsúfolt nyákon a szomszédos elemek is. Tipikus példa a PC táp. Az 5 V-os készenléti táp szűrőkondija mellett szorosan nekifeszülve ott vannak egyéb melegedő ellenállások, és persze készenléti üzemben nem megy a venti. Szívbaj nélkül szolgáltat 20 ampereket, aztán beledöglik 200 mA készenléti áramfelvételbe. Ez csak egy rossz véglet volt, csak egy rossz példát akartam mutatni.

Bemenö feszültség akkora amekkorára választom, lényeg hogy optimális legyen a kimeneti 3,3V-hoz. Áramigény elsö körben 100mA.

Akkor az a 100mA a biztonsági tartalékkal legyen 120, és ennek fügvényében az R3,és az R10 párhuzamos eredője 5,6-6,2 ohm között legyen, ha D1 sima si dióda. Igaz, hogy a BCP tranyó 1,5W-ot disszipálhat el, de ajánlatos csak a felével terhelni. Ezért max 6,25V eshet rajta. Így a bemenő fesz 9,6V-ra adódik. a drp ellenállás pedig 8,2 ohm per V.

Majd folytatom, most mennem kell.

Folytatom. Az R4 mivel áthidalja a fetet, a ledek áramát, és ezzel a kimenő fesz pontosságát módosítja a bemenő fesz függvényében. Saját elképzelésem szerint el is hagynám, de lehet, hogy stabilitást fokozó szerepe van alacsony bemenő feszültségnél. Ezért az értéke 10kohm feletti legyen.
Kicsit utánaolvastam a témának, és két dolog derült ki. A referenciaforrás zöld színű led, mert állítólag ennek a legjobb a stabilitása. A másik, hogy 10 mA-en kell üzemeltetni ezt a ledet, mert ezen az áramon mindössze 0,2nV/gyök herc a zaja. De mivel ezen az áramon 1,8V-2V, csak egy darab mehet 3,3V kimenőhöz. Két soros lednél csak3,6-4V felettire lehet csak a kimenetet beállítani. Az R6, R7 értékei első körben jók, a bemérés során kell a kettő közül az egyiken változtatni +/- 10% körül. MMBFJ112 lehet még a jfet, de ez itthon nem biztos hogy van.

Elkészült a kimeneti fokozata is, még a tápegységét kell megcsinálni.