Én meglepődtem, hogy így csinálta meg. Az eddigi tanulmányaim során, legalább is eddig nem találkoztam ilyen kapcsolás technikájával. Igaz attól létezhet ...
Azon már gondolkoztam, hogy nem lenne jobb egy B típusút rakni a második 16C kismegszakító helyett?

Sany!
Ha zárlat lenne, akkor úgy is leold a B20A-es is, mert gyors. Tulajdonképpen így is jó, ha már problémás a főelosztóig elkábelezni a mellék épület táplálását. Mellesleg Kadaristnak is igaza van, az az ideálisabb megoldás.
A 2. C16A-esnek itt inkább csupán "leválasztó" kapcsoló szerepe van.
Gondolj bele, nézz utána mennyibe is kerül egy 16A-es kapcsoló. Jóval drágább annak ellenére, hogy egy pl. moduláris kapcsoló csupán csak kapcsolni tud, a kismegszakító ennél jóval bonyolultabb szerkezet, van benne bimetálos túlterhelés figyelő meg zárlati kioldó mágnes tekercs, mégis olcsóbb, mert tömegtermék.
Egyébként bármennyi biztosíték sorba köthető, kérdés, hogy van-e gyakorlati értelme. Inkább többszörös védelem mint egy sem.

Köszi. Így már világos.

Ezt a vezetéket dobd ki. Kezdődő törés már máshol is lehet benne. Legfeljebb olyan helyen lehet használni, ahol nem mozog többet.

Szia! Ezt úgy kellet volna megoldani, hogy a kötődobozból vissza kellett volna menni az 1. kismegszakítóig mind a három szállal és annak a bejövő oldalára kötni a fázist. A "nulla" és védőföld pontjait ugyanitt kell kialakítani a megfelelő pontokon és nem egy távolabbi kötődobozban ahonnan más áramkörök is működnek így a melléképület is azonos feltételekkel lenne védve. Tehát ha a melléképület fogyasztói és a lakás fogyasztói is "egy szálról" működnek az áramköri kialakítás szempontjából és terhelés szempontjából is helytelen.

Üdv a szakember uraknak!
Munkám során 120kV os távvezeték oszlopok földelési ellenállását mérjük. Első lépésben lebontjuk mind a 4 lábon a földelést majd egyenként megmérjük mind a 4 et egy GEO416 os műszerrel. Ez után a 4 láb eredőjét mérjük, ami jellemzően 1 ohm alatt van. Ami a zavarbaejtő számomra hogy miután vissza csavarozzuk a földeléseket újra mérjük az eredőt, de rendre több lesz az értéke. Miért lehetséges ez? Nem úgy van hogy bármilyen rossz ellenállást mellé rakunk az csak javíthat az értéken?

Én arra tippelek, hogy a földelési ellenállás mérési metódusából fakadóan, mérésnél, a földben, a segéd szondákhoz közel lévő fém tárgyak bezavarhatnak. Vagyis a többi éppen nem mért földelő viszonylagos közelsége a segéd szondákhoz, hamisítja meg a mérést.

szia
Ha visszarakjátok a földelést, konkrétan az alállomástól számított egész hálózat földelési érteke beleszámít.

Az attól függ, hogy sorosan vagy párhuzamosan rakjátok mellé, ha párhuzamosan akkor valóban bármi csak csökkenheti, de ehhez a méréshez nem kell a tetején is lekötni, mennyi is 30 méter ?

Ilyen oszlopokon néhol vannak mobiltelefon bázisállomások és némelyiknél az ÉV műszer bizonyos méréseknél egyszerűen megbolondul. Ha tízszer mérek, tíz, egymástól igen eltérő eredményt produkál. Én valószínűnek tartom, hogy a vasszerkezetben (amihez földelve van kb. minden) indukálódik annyi áram, ami megzavarja a műszert.

Az történik ugyebár hogy ha egy földelést mérek akkor egy földelésre megy két vezeték, másik kettő a két szondára! Mondok egy példát: Kisköre - Heves 120kV távvezeték 69. számú oszlop ABCD láb együtt (itt ugye a műszerbe bedugok még két vezetéket, és mind a 4 láb 1-1 csipesszel csatlakozik, 2-2 láb össze fogva mivel a műszeren két bemenet van) tehát ABCD láb együtt mérve 0,32 Ohm. A következő mérésnél annyi történik hogy minden földelést újra rögzítünk 1-1 db m12 es csavarral körmös alátét stb ahogy kell. Ilyenkor gondolom az oszlop a beton talpon ár is földel valahogy, és ugye ott a villám védő szál ami összeköti az egész vonalat. Tehát földelések helyre állítva mind a 4 földelésen újra 1-1 csipesz, mérek és kijön 1,15 Ohm. A földelések egyedi értéke 3 és 5 Ohm között alakul, a földelő szondák ugyanott vannak ugyanarra a lábra ugyanaz a vezeték kerül, mégis valahogy több lesz. Sima villámvédő szál van nincs benne optika, nincs telefon állomás se. Ez a vonal Hevestől kisköréig 83 oszlopból áll, ebből 78 at már megmértünk és mindenhol egytől egyig nagyobb az eredő mint az ABCD.

A mérővezetékeken is indukálódhat némi feszültség, ez is zavarhatja a mérést, nem releváns, hogy van-e telefonállomás vagy nincs. Csak mint példát hoztam fel, hogy az ilyen helyeken (120 kV közelében) bizony képes viccelni a műszer.

itt ugye a műszerbe bedugok még két vezetéket, és mind a 4 láb 1-1 csipesszel csatlakozik, 2-2 láb össze fogva mivel a műszeren két bemenet van) tehát ABCD láb együtt mérve 0,32 Ohm
No, ezt én nem értem. Ez a műszer alkalmas 4 külön pontra kötött vezetékkel fajlagos talajellenállás mérésre, 4 vezetékkel, amiből kettő egy helyre csatlakozik, "szokásos" földelési ellenállás mérésre, és a kétpólusú mérésre, ami nem jó semmire jelen esetben.
Te egy oszlop négy földeléséből használsz szondának és ellenföldelőnek is? Akár leválasztva, akár összekötve?

Ebben a mérésben az volt a meggondolatlan (eszetlen?), aki előírta, hogy megbontva kell méregetni őket. A felszín alatt a betonban a lábak ugyanúgy össze vannak kötve, mint a magasban, tehát egy összefüggő darabnak tekintendők. Ne is csodálkozz rajta, hogy esetleg nincs változás a szétválasztott vagy összekötött állapot között. Ha mégis, az mérési hiba.

Egyenfeszültség esetén is van ilyen hatás?

Állandósult üzemben nincs.

120-nál? Az inkább 4 külön betontömb.

A szondák 2 vezetékkel be vannak kötve a műszerbe a másik két pontra viszont a négy földelő csatlakozik. 2-2 db. Így mérhető egyben az egész.

Akkor 2 földelésen bemegy az áram, az ellenföldelőn kimegy, feszültséget meg a másik két földelő és a szonda között mértek, ami csak egy része annak, ami kéne. Ez a valóságot úgy hamisítja meg, hogy kisebb ellenállást mutat a műszer (R=U/I összefüggésnél egy másik, kisebb U-t használ a műszer).
Ábrán a bal oldali a kívánt, a jobb oldali a leírt elrendezés.

Még ezzel a bekötéssel kapcsolatban lenne egy kérdésem.
A második kismegszakító kapott egy kisméretű elosztó dobozt. A dobozban két sín van. Mivel földkábel megy a mellék épületbe a fázis a kismegszakítóhoz, a nulla és a védő vezető pedig egy-egy sínre megy, amin össze van kötve a szobából jövő vezetékekkel. Na most ez a két sín össze lett kötve, tehát a nulla és a védővezető is. Ilyenkor ezt össze kell kötni?
Csatoltam egy elég rosszt rajzot az elosztóról, de ha kell lefényképezem.

Tilos összekötni a nullát és a védővezetőt még egyszer.

NEM.
Ha már egyszer szét lett választva a bejövő PEN PE-re és N-re (földre és nullára) tilos újból közösíteni.
Ilyet a mérő utáni első (fő)elosztóban kell csinálni ahol a földelő szonda is be kell kötve lennie.A két sín itt csupán sorkapocsként funkcionál.

Nem. Ha földkábelen megy tovább, akkor a N vezetéket viszed tovább a földkábel zöld-sárga vezetékén. Ott helyi földelést kell létesíteni, de összekötni nem szabad a védővezetőt a N vezetékkel.

Igen szét lett választva a villanyóránál, igaz már lassan 35 éve lett kiépítve a mérőszekrény , de a földelést már akkor megcsinálták.

Akkor most jelenleg nincs érintésvédelem a melléképületben.

NEM!
A zöld/sárgán csak földelés funkciót használhatunk!
Három vezetékkelé kel elvinni a mellék épületbe a megtáplálást. Újabb helyi megerősítő földelést persze csinálhatunk, de ha legfeljebb 20 m-re van, akkor nem fontos.
Mivel szétválasztott N, PE pontról visszük tovább, három eres kábelt kell használni. Itt már nem PEN van.

Jól emlékeztem, én hogy nem szabad közösíteni, de én még igazából nem vagyok biztos magamban. Még ...

Ha mérőhelytől 20 m-re viszel 4x16 Alu földkábelen hova kötöd a mérő N vezetékét ?
És ha 3 fázisra át kell kötni ? Akkor is bizony a zöld-sárgára.
Földkábelnek ezért érdemes 4 eres vezetéket használni, nem 3-at.
Cserélni sem kell. Ez ELMÚ-ÉMÁSZ területen elfogadott.

A 4 eres Alu földkábel 3 fekete és 1 zöld-sárga vezetékből áll.

Arról egyenlőre nem volt szó, hogy milyen nyomvonalon is fut a melléképület(rész) megtáplálása. Lehet, hogy levegőben illetve falon, ezt majd Sany megválaszolja. Nem szükséges 16A-hoz 16mm2 alu kábel. De ha ilyet is használnánk, létezik 5x16-os is, és már nincs is színezési és bővítési lehetőség probléma.
De ha négyeres földkábel is van használva, akkor is el kell illetve lehet együtt vinni a L, N, PE-t. Legfeljebb nem lesz alkalmas a kábel három fázisú tápláláshoz.
Gondolom nem ipari célú a melléképület, nem vállalkozásra vagy hasonlóra használják.
Arról sem volt szó, hogy a főelosztó betáplálási pontjáról van a leágazás.
A kiinduló kérdés az volt, hogy a közbenső biztosítékos moduláris dobozban lévő PE és N síneket itt össze kell-e kötni.