Ebben az esetben kisebb színes CRT TV/monitor sorkimenővel és sokszorozóval kísérleteznék. Ennek még van is saját topic-ja. Olcsón/ingyen vihetőben/lomtalanításkor szokott is lenni bőven.
555 meg egy FET/tranzisztor és hajrá

Üdv.A kérdésem az lenne,hogy a sztereó áthallást befolyásolja e a balansz potméter?És ha igen,a kikötésével javítható e az áthallás?A sztereó teret szeretném megnövelni.Üdv.

Hello! Az a balansz megoldásától függ. Ha mono potival van megoldva és a csúszkának van ellenállása, akkor képződhet tőle áthallás. Ha sztereó a poti, akkor kevésbé. De hogy ez érdemi javulást fog hozni, abban kételkedem. A sztereó tér növelése nem egy jó dolog, az csak ilyen-olyan demó felvételnél lehet, mint effektet felfogni. A csökkenése érdekében lehet tenni. De azért gondold meg, hogy egy LP lemez áthallása ha jól emlékszem 26dB volt, és remek térhatást lehetett hallani. Vagy is az áthalás "mindenen túli kergetése", nem fog eredményt hozni, mert sokkal több más befolyásoló tényező is lehet. A felvétel mikéntjéről nem is beszélve.

Először is köszönöm a gyors válaszodat.Amennyiben simán ki kötném a balansz potit,megváltozna a bemenő jelem bármilyen formában?Akár frekvencia,zaj,jelerősség formájában?Üdv.

A frekvenciának és zajnak nem szabadna változni. A jelszintnek változnia kell. Hiszen a balansz bármely típus is, általában 50%-al (-6dB) csökkenti a jelszintet. Természetesen én a kisebb szabályozási tartományú balanszal jobban szimpatizálok, mert ha 1..2dB-nél nagyobb eltérést kell módosítani, akkor megette a fene az átviteli rendszert.

A mostani rendszeremnek kb 88dB az áthallása.A high end erősítőknek pedig 90 felett van.Megvagyok elégedve a mostani hangjával,csupán az érdekelne,hogy ki lehet e hozni egy picivel többet ezen a téren az erősítőből.Tulajdonképen ha kiépíteném a balansz potit akkor dual monó lenne a rendszer,vagy ahhoz mélyebben kellene a rendszerbe nyúlni?Kíváncsi lennék,hogy az áthallás szempontjából mekkora különbség lehet egy sztereó és egy dual monó erősítő között?

Soha nem szabad egy-egy paraméternek túlzott jelentőséget tulajdonítani. És ha végtelen lenne az áthallás, akkor mi lenne? Hogy helyeznéd el a mikrofont, vagy a hangszórót, ahol egy légtérben van a kettő? 88 és 90dB áthallás? Meg kell próbálni megmérni, nem csak leírni ezeket az áthallásokat.
Számszakilag belegondoltál már ez mekkora érték? A 90dB, az 1:31627 arányú jel. Vagy is pld. ha az egyik hangszórón 31V a feszültség, akkor a másik hangszórón 1mV lenne az idegen jel. Ez 125W a 0,125uW arányt jelent. Ha a bolha fingik, az is hangosabb..

Tehát ilyen szinten már nincs jelentősége pár decibelnek.Köszönöm a segítséget.Minden esetre kipróbálom a dolgot,kíváncsi vagyok mi fog változni és milyen irányban.Üdv.

Helló Srácok!
Táplálhatok egy áramkört egyszerre két tápegységről egyidőben (párhuzamosan) ?
Első táp +14V (autógenerátor töltőfeszültsége), második táp egy generátorra kötött tápegység, ami +10V-ot szolgáltat stabilan.
A miértre most nem térek ki, nem akarom terhelni a topikot.

A válasz akkor egyszerű lesz, nem!

Párhuzamosítani csakis egyező szekunder felépítésü feszültségű és teljesítményű tápegységeket lehet...

Zavarja egymást a két áramforrás? Igazából mindkét áramforrás csak rövid időre lenne rákapcsolva egyszerre az áramkörre (néhány mikroszekundum).

Szerinted az a 4 V feszültség különbség mit fog csinálni? A nagyobb feszültség a kisebb feszültségű forráson a feszültség különbség a kisebb feszültségű forrás belső ellenállásán, az ohm törvény által meghatározott áramot fogja áthajtani. A belső ellenállások feszültség generátoroknál általában kicsik, ezért igen nagy áramikra számíthatsz. Nézz utánna a Kirchhoff féle törvényeknek.
Bővebben: Link

Igen, "zavarhatja", de ezt két diódával meg lehet oldani, már ha nem gond, hogy a kimenetükön 13,5 és 9,5 V lesz várhatóan. Lásd melléklet. Ha 0,5 A-nál nagyobb áramot kér a fogyasztó, erősebb diódákat kell használni.

Akkor rövid idejű szikrázást fogsz látni. Hogy ezt ki fogja túlélni, az sejthető.

Javíts ki ha tévedek, de ebben a kapcsolásban a D2 dióda katódon nagyobb lesz a feszültség mint az anódon, tehát szerintem az lezár, nemde?

Igen, éppen ez lenne a lényege.

Így van, mert kapcsolgatva lesz az egyik táp egy MOSFET-tel. Alapesetben +14V-ot kap. Ha azt lekapcsolom, akkor +10V lesz a tápfeszültség.
Ez jó ötlet! Köszönöm!

Kirchoff törvényeinek is utánaolvasok, mert már nem teljesen emlékszem rájuk :/

Ja hát akkor rosszul tetted fel az első kérdést. De legalább megoldódott a gondod...

Ezek szerint igen, valóban rosszul. Alapvetően tényleg nincs értelme egyszerre két különböző feszültségről üzemeltetni egy áramkört.
De így már tiszta a dolog előttem is.

Ahogy látod, a diódák is kapcsolgatják, mégpedig jó gyorsan, és automatikusan, a nagy fals áramok kialakulásának lehetősége nélkül.
Ha FET -ekkel kapcsolgatod, ha bármely rövid időre is összenyitnak, elbúcsúznak.

Értem. Ezért szeretném csak a +14V-ot kapcsolgatni, így 1 db MOSFET kell D1 dióda elé.
Egyébként adatátvitelt szeretnék megvalósítani, ezért van szükségem a kettős tápra.

Ja, hogy hurok és csomóponti törvény. Ez így megvan, de ezen a törvények ismeretében sem tudtam megállapítani, hogy két különböző feszültségű áramforrás milyen hatást gyakorol egymásra, ezért kérdeztem itt.

Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Van két hurok, és egy csomópont. . .

Hello! A rengeteg aggodalom ellenére, egyáltalán nem biztos hogy ebből gond származik. Részben azért, mert a generátorban diódák vannak, így nincs viszáram. (Amikor leállítod az autót, akkor is ott a generátoron a feszültség és gond egy szál sem.)
A másik, hogy van táp, aminek gondot okoz, ha a kimenti feszültsége magasabb, a bemenetinél. De ez ellen egy reverz diódával szoktak védekezni, mint megannyi táp esetében. Ha a táp kimenetére magasabb feszültséget kapcsolunk, akkor feszültségszabályzó mindegy "kikapcsolja" vagy is leszabályozza az áteresztó elemet (vagy akármit). De ugyan ez a gond van, amikor egy táp kimenetére egy nagyobb puffert teszünk és kikapcsoljuk a tápot. Semmi különbség.
Szabályzókörben lehet gond, ha olyan működési elvű, ahol a a feszültségszabályzó, ahol a potit áramgenerátor táplálja és a poti ellenállás változtatásával állítjuk be a kimenő feszültséget. Mert ha van a kimeneten feszültség, és van védelmi áramkör a szabályzó bemenetén (általában egy dióda) és közben nullára szabályozzuk a kimenti feszültséget (potit letekerjük), akkor a dióda és szabályzó belepusztul. Hiszen nincs korlátozva az áram. (EMG tápok tipikus meghibásodása)
Tehát ha hiba van, az nem a párhuzamosan kötés elméletében van, hanem a szabályzó nem megfelelő kialakításában, ehhez a megoldáshoz.

Az épített, 10V-ot szolgáltató tápegység nem lesz állítható. Fix stabilizált 10V-ot fog szolgáltatni. Gyújtás állapotától függetlenül a 12,7V akkufesz mindig jelen van. A fenti ábra szerinti diódás védelem után pedig nem érintkezhet egymással a senki.
Remélem nem értettem félre a gondolatmenetedet.

Tekintve, hogy nem tudom mit is építesz, milyen tápot használsz és mik az elvárások ezzel a táplálással szemben, így nem igazán tudok választ adni.
Én csak arra a kérdésre válaszoltam, hogy mi van ha egy tápegységet kötünk egy generátor kimenetére, ami 14V-ot ad. Azt pedig minden dióda nélkül lehetséges, ha a táp védett. De ha Te diódákat kötsz bele, abból a feszültségesésen kívül nagyobb gond nem lehet.

Két darab motort vezérlek AVR-rel. Az AVR és a két motor ugyanarról az egy vezetékről kapják a 12,7V vagy 14V-t (attól függően, hogy jár-e a motor).
De ugyanerre a vezetékre rá szeretnék kötni egy olyan tápegységet, ami szintén az autó hálózatáról működik és stabil 10V-t állít elő.
Egy másik AVR egy MOSFET-en keresztül kapcsolgatja ki/be a direkt tápot (pl 14V) CSAK akkor, amikor kommunikáció zajlik a motorokat vezérlő AVR felé. A motorok AVR-je ezt már figyeli, értelmezi stb...
10V lenne a digitális 0
12,7v-14V lenne a digitális 1

Ez egy egyszerű szimplex kommunikációs kapcsolat lenne.

Akkor tegyél diódát a táp felé, a MOSFET-hez nem kell. De a "fogyasztói oldalon" kondi nem lehet, mert az meglehetősen lassítja majd az átvitelt. Tehát ezt azért át kel gondolni, célszerűbb 12,7V-on tartani a vonalat és "visszaejteni" a jel esetén . (Egyébként ha jól tudom ezt nem így szokták anno csinálni, hanem pld. 10kHz-es jelet moduláltak a tápra. Lásd, távtáplálású tűzjelzők.)

Sajnos nem tudom, hogyan kell jelet modulálni a tápra. Valahogy így működnek a vezérelt villanyórák is (bojlereké), de mint írtam, nem tudom, hogyan kell. Viszont utánaolvasok ennek a dolognak.
Amit írtál, hogy melyik feszültségszint lenne az '1' , az természetesen 'részlet kérdés'.
Igazából itt 4 parancs átküldését kell megvalósítani, azaz a 2 motor 2 irányú mozgatását.
A kérdés az, a külön tápegység vagy a jelmodulálás az alkatrészigényesebb.

Következő lenne a kérdésem:
Találkoztam a napokban egy használatban levő,
régi, házi készítésü RF PVC hegesztővel és nem értem, hogy
miért van összekötve a nagyfesz áramkör
egy pontja a védőföldre kötött fémdobozzal?

Az áramkör felépítése:

Egy kb 500VA-es 220V-os trafó, melynek 2 szekunder tekercse 2X2000V -ot
ad, utána több félvezető diódával egyenirányítva (két utasan)
anód feszként szolgálva egy OT-400 (hasonló a 833A-hoz) triódával
kialakított földelt katódos Hartley oszcillátornak.
(A kétutas dióda sor után még van egy kb 8mH légmagos fojtó és egy 100pF/5kV
kapacitással kialakított aluláteresztő szűrő.)
A cső munkapontját egy 20K-s rácslevezető állítja be.
A hárompont L egy prcelán testhez rögzített öntartó 4 menet kb 7cm átmérőjü
hengert formálva 6mm-es Cu csőböl, menet hézag is kb 5mm.
Az egyik vége az anódra a másik vége egy 60pF/5kV -os
kerámia kondenzátorral a rácsra és kb a tekercs közepén
jön be a 2000V -os táp. Így kb 30MHz-el rezeg.
A fenti 3pont L -el tengelyszimmetrikusan 1 cm távol
egy hasonló átmérőjü 1.5mm-es Cuz kb 2 menet csatolja ki
az RF forrást a hegesztéshez. Egyik vége megy a szerszám egyik feléhez
a másik vége egy forgókondival a másik szerszámra, ami egyben a fémdoboz
és védőföld is.

A kérdés, hogy a cső katódja (ami a két szekunder tekercs közös pontja is
a kétutas egyenirányítás miatt) miért van galvanikusan szintén a fém
doboz falához kötve?

Összegezve, ha egy védőföldelésü fémdobozban egy hálózati trafó után
van egy közepes feszültségü (pár kV-os) akár RF áramkör, melyhez galvanikusan
nem kivánunk csatlakozni, mint pld. fent is, akkor e dobozban levő nagy fesz ák.
egy pontját kell-e közösíteni a védőfölddel azaz a fémdobozzal?
(Valamint feltesszük, hogy a környezet: hasonló földelt dobozok működnek egy normál teremben.)
Köszönettel
Laci

Üdv!Van a régi rc autómhoz egy akkumulátor töltő , ami valamiért meghibásodott.Az első kérdésem az lenne , hogy ez milyen elven tölti fel az akkumulátort?Egyébként se kép se hang nem világít egyik led sem.Van egy mechanikus időzítő , amit fel lehet húzni és kattog ameddig le nem jár.