Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Leválasztó transzformátor
Idézet: „... a transzformátoron miért szerepel a kettős szigetelés jele?” Ez a cég trafókat gyárt. Szólni kéne nekik, kérjenek a fórumon eligazítást... Pl.: A hozzászólás módosítva: Aug 16, 2016
Szóval a kérdés az volt, miért van a trafón a kettős szigetelés jele.
Valaki(k) jobban tudják...?
Azért mert egyszer szigetel a műgyanta amivel kiöntötték, utána pedig szigetel a műanyag doboz amiben benne van, szóval nyugodtan tapogathatod miután rá van kötve a hálózatra. A lábait nyilván nem, de azt nem is tudod mivel ugye a nyákba van forrasztva.
Én nem akarok eligazítani senkit, csak meg akarom érteni. Sajnos az aktuális szabványokhoz nem lehet ingyenesen hozzáférni.
Nekem nem kell megmagyarázni, amikor elkezdtem ezzel foglalkozni (1968) már voltak kettős szigetelésű trafók, háztartási gépek.
Nem értem, hogy lehet ez a kérdés vitatott az érintett trafónál. Még szép, hogy nem fogdossuk a ki/bevezetéseket. Ha a kivezetett láb kérdéses, jó, legyen ott két beöntött, kábeles ki/bevezetés... Aztán akkor is a felhasználó szabadsága/felelőssége, hogyan tovább. A hozzászólás módosítva: Aug 16, 2016
Kedves Fórumozók
Érdeklődöm, hogy mi a szerepe egy 230v 230v leválasztó transzformátornak? MI értelme van pontosan? Ha egy ilyet bekötök, és pl. a szekundert rövidre zárom, attól levág az automata?
A leválasztó transzformátor, pontosabban a "villamos leválasztás" egy érintésvédelmi mód.
A megfelelően méretezett primer oldali biztosító oldani fog szekunder zárlatnál, viszont illik a szekunder oldalt is biztosítani.
Elsősorban arra való, hogy a földeléstől függetlenítse azt az egy eszközt, amit rákötnek (többet nem szabad). Egy ilyen trafónak a kivezetését (egyszerre csak egyet, mindegy melyiket) megfoghatod úgy, hogy a másik kezeddel pl. a radiátor csövét fogod, nem fog megrázni. Elsősorban szervízelésnél van jelentősége, védve ezzel a szerelőt bizonyos mértékig. Vagy szándékosan tesznek földfüggetlenné eszközöket (pl. laborműszereket), mert a mérés megkívánja.
Igen, a kismegszakító leold, de természetesen ehhez elégségesen nagy trafó kell, mert a benne lévő vas teljesítményátviteli képessége is véges.
köszönöm a választ. és ha azt szeretném, hogy ne oldjon zárlatnál?
Tudtommal a hegesztő transzformátor is egyfajta "zárlatgép", valami ilyesmi megoldást keresek. Egy ismerősöm kérésére szeretnék megoldást találni, sertések kinlódásmentes, "békés" gyors "elaltatására". A hagyományos sertésleölés eléggé véres jelenet, és szeretnék segiteni egy ilyen készülékkel számára. A keritésbe vezetett áramnál sem értem, hogy ha valaki rámarkol, hogyhogy nem a biztositék vág le? VAlami ilyesmi megoldást keresnék. A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2016
Azért nem old le a kismegszakító, mert pl. 0,1 A folyik a delikvensen de jellemzően a kismegszakító 10 A-es. A 0,1 A pedig bőven elég ahhoz, hogy a "szerelő" kapjon pár évre ingyenes ellátást, bentlakással.
Sertéskábítóhoz tudtommal kb. 230 / 100 V-os trafó kell. Ha már érdeklődtél a megfelelő témában, olvasd végig, perpillanat csak 13 oldal: Bővebben: Link.
A te kérdéseidre a válasz nagyon egyszerű. Minden tápnak van belső ellenállása. Ez korlátozza a zárlati áramot. A hegesztőtrafók ú.n. visszahajló karakterisztikájúak, ezért folyik hegesztéskor az ívben a névleges áram (ami a primer körben sokkal kisebb mint a szekunder körben!).
A disznólefogó hasonló, a trafó belső ellenállása korlátozza az átfolyó áramot olyan értékre, hogy az ne legyen túl magas. A feszültsége amúgy 45-60V között van, ennek két oka is van: 1. Ez a törpefeszültség felső határa. Nem a legjobb, ha a böllért agyon csapja a sokkoló. 2. Itt Gútán él a legendája egy embernek, aki a hálózati 230V-al akart malacot sokkolni. A malacot a nagy zárlati áram felrobbantotta!, az elkövető pedig súlyos áramütést szenvedett. Amúgy a 45-60V is agyon tud ütni, ha a két tüske befúródik a bőr alá, mert a húsnak (a bőrrel ellentétben) nagyon alacsony az ellenállása (gondolom az a jelenség ismerős, hogy a 9V-os elemet ha megnyalod akkor csíp, míg ha csak egyszerűen megfogod a pólusait akkor nem). A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2016
Köszönöm !
Ha szeretnéd felhergelni a hízót, használj 60 V-ot. Ha azt szeretnéd, hogy el is kábuljon, 100 V körüli kell. Mint írtam, olvasd végig a témát. Egy jól megtermett malachoz nem elég a 60 V sem. Mondják ezt olyanok, akik túl vannak pár sokkoláson.
Nem veszek ezen össze veled. Nincs benne sok tapasztalatom. A mi lefogónkat édesapám készítette, lassan 20 éve, eddig mindig hiba nélkül tette a dolgát, pedig biztos nem 100V-os (lehet, hogy rosszul emlékszem, és 60-80V-os mivel kétfokozatú, de 100V biztos nincs meg).
Egyszer fordult csak elő, hogy csak felhergelte a malacot, de akkor nagyanyám volt a bűnös. Kihúzta a konnektorból, nehogy a "fiúkat" megrázza. Pár nap múlva kérdezték meg édesapámtól (a harmadik szomszéd!), hogy "miért küldted el az anyósodat olyan szép hangosan a jó édes anyjába"? Szerencsére senkinek nem esett baja, de utána soha nem engedték nagyanyámat a lefogó közelébe amikor használva volt.
Üdv! Érdeklődnék a fórumtársaknál, hogy egy 230/115 V-os takaréktrafót (autótrafó?) át lehetne tekertetni 230/2x115 V-osra? Arra gondolok, hogy ráférhet-e a 2 külön tekercs, vagy ezeket úgy méretezik, hogy eleve kisebb hely van a huzalnak rajtuk? Ez egy Telefongyár gyártmányű 1 kVA-s jószág amúgy.
Akár 10 x 110 V is ráfér, huzalátmérőtől függően.
A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2018
Kérdés:
- Ez most autótrafó? Amerikai készülékekhez szoktak ilyet csinálni... - Autótrafót is szeretnél belőle csinálni, vagy két galvanikusan független szekundere legyen, ami a primertől is független, és biztonsági is egyben (ez több kérdés volt ám )? Természetesen át lehet tekerni. Kis szerencsével nem is kell teljesen...
Igen, autótrafóként van gyárilag. Ezt szeretném olyan leválasztónak, ahol 230 és 115 is kivehető.
Azt majd a tekercselő megmondja, hogy a ~1 kW belefér-e leválasztóként (tkp. 2 db. 230 V-os tekercs), de minden további nélkül kivitelezhető.
Az nem is zavarna, ha valamivel kisebbé válna, mint 1 kW. 115 V-ot szoktam néha használni, de leválasztóként is üzemelhetne, akkor nekem máris 2 funkciós lenne, persze nem egyszerre használva mindkét célra... Kösz a tanácsokat
Ebben az esetben hasra ütésre kb. 60% teljesítmény, (részben) új csévetest, huzal nem igazán használható.
Ámbár ésszel letekerve jó lehet még máshová... Teljesítményt mennyire szeretnéd maximalizálni? Tekercselés szempontjából két egyforma 115 V-os tekercs lenne egyszerű. Ha nem vagy rest kapcsolgatni, akkor ezek 230 esetében sorosan, 115 V esetében párhuzamosan kapcsolódnának... Vagy kapcsoló nélkül sorosan, kisebb teljesítménnyel...
Elég durva csökkenés akkor. De még úgy is jó lenne talán. Kapcsolgatni nem szeretném, de érdekes ötlet. Úgy kisebb átmérős huzal is elég lehetne. Ötletként az első 115-V-os vastagabb lenne, a másik pedig vékonyabb, az a tekercsrész csak a 230-nál játszana. Vagy elküldene valahova a tekercselő...
Mondanám, hogy "tekercselőből" ketten is itt "sasolnak" (nem én vagyok).
- A teljesítmény veszteség például onnan jön, hogy nem "autó" trafó. - A másik része még rátesz, hogy leválasztó, így nem lehet "csak úgy" egymásra tekerni a primert és a szekundert, hanem külön cséve illik nekik (akár mellé, akár felé, sok plusz helyet foglal)... A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2018
Akkor, ha jól értem, az autótrafó léte miatt tud 1 kw-ot, sima vagy leválasztóként ugyanez a vas nem lenne akkora teljesítményű. Azért megkérdem majd, megéri-e áttekertetni. Most is tudja a 115-öt a nagy, de a leválasztóm csak 250 VA-s. Szóval nem létszükséglet, de jó lenne, és a kicsi nem is kéne megmaradjon nálam.
Adjál méreteket (tekercselési tér is kell, nemcsak a "keresztmetszet"!) a vasmagról, akkor meg tudjuk becsülni a tekercselési lehetőségeket (műszakilag).
Végre egy nem szokványos "uncsi" trafó, legalább lehet rajta agyalni.
Az EI trafó vasmag mérete középen 4x6,2 cm, szélein 2,2x6,2 cm, a tekercselési tér 3,2x8 cm. Ez utóbbi az ablak egyik fele csak (de mivel ugyanaz a huzal megy itt-is ott is, gondolom ezzel kell számolni). Viszont amit nem értek, pedig láttam már pár trafót, úgy néz ki, mintha nem lehetne széthúzni E és I tagokra, nem látszik a lemezen sehol a bonthatóság, pedig nincs hegesztés se...
M mag lehet. A sarkai le vannak kerekítve? Ez általában az M magokra jellemző. A másik, hogy a tekercstest és a vasmag között ~2 m hézag van. Ha sikerül a vasmagot a hézag felé eltolni, ellenkező oldalon a középső oszlopon ívelt találkozási vonal bukkan elő.
Igazad van, első találkozásom az M maggal. Ezek szerint szétszedni és összerakni is úgy lehet egy ilyet, hogy meg kell görbíteni valamennyire a lemezeket a kihúzáshoz/összerakáshoz. Itt is szembe vannak fordítva, mint az EI-nél, egy innen, egy onnan? Még nem láttam, de már értem, hogy van. Ez nincs lekerekítve.
Igen + igen. Remélem, könnyen el tudod indítani.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |