Fórum témák
» Több friss téma |
Adatlapot én nem láttam. Ha egy optot a diódáján kinyitsz 22 mA-el, akkor tranzisztor oldalon biztosan nem az opto korlátoza le 10 uA-re. Kellene egy árammérőt kézbekapni, és megnézni konkrétan hol mekkora áram folyik. Valami nem kerek.
Az opto diódájának a max árama 50mA,egy 470 ohmos trimmerpotival állítottam be 40mA-ra majd egy 100 ohmmos ellenállásra cseréltem.Az opto tranzisztorának a kollektor és emittere lett bekötve. A rajta átfolyó áram lett 0,01mA. A cső normál üzemmódba van használva,Nem impulzus. A cső bontott és kipróbált.
Megtaláltam a hibát ami miatt nem akart működni. A cső amit a próbákhoz használtam elérte a végső stádiumot.
 Kicseréltem egy másikra. Mostmár tökéletes lett az opto 220ohmos ellenállással kapcsolódik az áramkörbe a vfd lábán pedig 1.6 mA folyik. Az alkatrészek 10perc után se melegednek. Köszönöm mindkettőtöknek a segítséget.  Viszont az az 1,6mA folyamatos üzemben sok lesz! Impulzusban okés, de így hamar a másik cső után megy az örök elektronmezőkre...
Akkor be kell tegyek egy ellenállást áramkorlátozónak.
Inkább a dióda oldalán növeld az ellenállást, így kevésbé fogy nyitni az opto. Ha a VFD-vel sorba kötsz ellenállást, akkor feszültséget is vesztesz.
Mekkora a VFD rácsfeszültsége?
24volt a rácsfeszültség és a szegmensekre menő feszültség is.
Köszönöm a segítségedet.
Én pedig a VFD-vel sorba raknám be az ellenállást, mert:
- teljesen mindegy, hogy az ellenálláson, vagy az opto tranzisztorán vesztesz feszültséget, a végeredmény ugyanaz lesz - illetve, ha nagyobb az áram, akkor mégsem (mert egy ellenállásnak jellemzően nagyobb a megengedett disszipációja, mint az opto tranzisztorának) - az opto transfer karakterisztikájának szórása sokkal nagyobb mint egy ellenállás értékének szórása, ezért a egyes szegmensek áramában nem lesz akkora eltérés
Csak nem hagyott nyugodni és elkezdtem a tápfeszültséget csökkenteni. 15 voltnál állt be a kívánt áramerősség(0,6mA) ellenállás nélkül, úgy hogy a fényerő is elfogadható. Így maradt egy kis tartalék. Nem lesz a cső a csúcson járatva. Mostmár csak az áramkört kell megépítenem. Remélem hogy több picet nem kell az örök elektronmezőre küldjek.
+1 az optok szórását illetően. Képtelenség lesz őket rendesen behangolni. De az csak akkor jön elő, ha abból az áramkörből ezernyit kell csinálni, ami nem valószínű. Otthonra 1 darab hobby-áramkörnek pont jó lesz elbíbelődni vele időnként kicserélni pár ellenállást.
Sziasztok!
Tudtok ajánlani olyan PIC-et, amin minimum 2 USART van, 5.5V-ig megy és minimum 16MHz-en jár, illetve minimum 16K de inkább nagyobb programmemóriája van?
Köszi a gyors választ! Az első megfelelő. PICkit 3-am van.
Srácok, I2C-t akarom beüzemelni 18F4550-en, de nem akar működni..
Rá néznétek, hogy mit is rontok el? Már vagy 6-8 órája szívok vele.. Köszi.. Proteus projekt mellékelve..
Szia!
Idézet: Elég tág fogalom. Hogyan nem akar működni? Történik valami a vonalon, vagy már a PIC se ad ki magából jelet? Amikor először szórakoztam I2C-vel, akkor a felhúzóellenállások voltak a ludasak a történetben. Az ajánlás 1k-10k között írja, nekem volt olyan eset, mikor a 4.7k se volt jó, viszont 2.2k-val tökéletesen ment/megy a kommunikáció. „nem akar működni” Esetleg szkópod, vagy logikai analizátorod nincs véletlenül, amit rá tudsz kötni, hogy megnézd mégis mi történik (ez utóbbi nekem elképesztően sokat segített és filléres tétel kínából)? A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2017
Üdv!
PIC programozáshoz keresek könyvet vagy valamilyen írást,teljesen kezdők részére.LED-eket szeretnék villogtatni,egy 5x5-ös LED kocka a cél.(a programozó-PICKIT3, a PIC-PIC16F877A) Jól jönne pár egyszerűbb példa program akár.
Ha egészen kezdőknek kell, elsőként az angolt tudni kellene elolvasni. Utána megvenni valamilyen pickit3 expressz debug csomagot. Abban egyben adnak programozót, teszt panelt, cd mellékleten példa projecteket.
Ha egészen kezdőknek kell, nem lehet olyan elvárás, hogy ki mivel akar kezdeni. Az egészen kezdők azt eszik meg, amit eléjük raknak, és nincs nyafogás!
4K7-es felhúzók a vonalon..
Egyelőre nem tudom mi lehet a gond, másik PIC-en nincs gond. (18F442, 18F46K22) Lehet csak a szimulátor szórakozik velem..
A szimulátor nem mindent tud jól szimulálni. Igazi hardveren próbáld ki a programod és nézd meg hogyan billegnek a lábak! Amikor sikerült bereszelnem debug-ra a pickit2-t mplab-x-ben, akkor nekem is gyorsan derültek ki turpisságok. S mint említettem, egy logikai analizátor (a legkisebb is elég) sokat tud segíteni az ilyen kommunikációs dolgok hibáinak felderítésében.
Természetesen élesben is tesztelem. Debugolok is, és nem jöttem rá miért nem megy ezért próbáltam szimulálni is. De lehet csak valami megviccel mint szokás szerint.
Le tudnád írni, mit jelent nálad a nem megy? Csak mert sok minden lehet... Egyáltalán beindul a PIC? Vagy csak a címet nem ismeri fel és nem jön ACK, aztán leáll a kommunikáció? Jó lenne, ha rá tudnál nézni a lábakra, vagy legalább konkrét hibajelenséget írnál.
Mivel méred?
A PICkit2 -t logikai analizátorkén használva a PGC és PGD vonalakkal nem lehet I2C jelet mérni a lehúzó ellenállások miatt. Egy elválasztó fokozat kell hozzá: ld. cikkem.
Indul az I2C kommunikáció, de az adatok nem érkeznek meg.
Az I2C kommunikáció elvileg működik és jó, de az adatok elvesznek útközben.. Lesz időm rákötöm az analizátort, hátha többet mutat. Teszt rendszer tökéletesen működik, valami a programban lehet, ezért tettem be a teljes Proteus projektet.
Proteus-ban mérem I2C analizátorral.
Élesben, ha lesz időm ráteszem a digitális analizátort, még élesben nem mértem érdemben semmit.
No közben nem hagyott nyugodni, így feltettem az analizátort.
Kép alant..  Köszi srácok a segítséget.
Ez jónak tűnik, de hol az ACK? Nincs eszköz, ami válaszolna neki? Ha van rajta, akkor a címnél odafigyeltél a módra? (7bit+r/w)
Rajta van egy AM2322-es Hőmérséklet és páratartalom mérő.. Egyelőre nem tudom válaszra bírni.. Esetleg nem írt még rá valaki init függvényt?
Nem tudom, hogy a vonalon van a gond, vagy az eszköz hibás, esetleg nem jól kérdezgetem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
