Az enyéim sem adnak hangot "csupán" az asztalt zenére bírják, akkor hallható a búgás.
Ha felemelem, csend van. Ódzkodom, de lehet, az lesz a vége, hogy vasastól mártva lesz.
Na igen, fülem még jó, hallom, lehet jövőre már nem hallom.
A lehető legtöbb lemez a tekercsbe került, ez nem kérdés számomra, de ettől még a belsejében tehetnek lépéseket hangügyben a lemezek.
Még valami, ezek a lemezek bontott trafókból vannak, széleiken az előző szerelésből, festésből visszamaradt foltocskákkal.
Nem túl sokára intakt új lemezekkel is összerakok ugyanilyen trafókat, szerintem ott csendben lesznek.
Az alágerjesztést azzal indokolnám, hogy csöves erősítők trafói, a legkevesebb szórt mágneses erővonalat szeretnék a trafó körül látni , de lesz külső réz rövidzár.
A feszültség hibára egyetlen ésszerű magyarázatom van, elnéztem... Az összes többi feszültség - másik kettő - teljesen papírforma szerinti.
Mindenkinek köszönöm a tanácsait, ezután is!
Jó pap többet lát.

Ha emlékezetem nem csal a trafólemez sarkainak lekerekitése arra szolgál,hogy a vasból kilépő
mágneses erővonalak számát csökkentse.
A külső réz rövidzár is kivánatos-ezekhez a vasmagokhoz esetenként használtak vaslemezből
kialakított burkolatot,amely jobbról-balról "védte",illetve árnyékolta a tekercseket.
Jó munkát,mert különben jön a" jó pap" és keresztet vet(a produktumra).
Üdv:Laci

Sziasztok!

2 toroid trafót el lehet helyezni egymáson? konkrétan egymásra rakva.
230/22V váltó,
azonosan lenne bekötve és "párhuzamosítani" tervezem a kimeneteket.

Szervusz!
Láttam már ilyet másnál, működik.. Ha másként nem megy, egymás alá kell próbálni...
Különben, ha van hely, elegáns lehetne egyiket a sasszi alá, másikat ugyanazzal az átmenő rögzítő csavarral felülre rögzíteni.

Sasszi alatt a lefogatolemezt erted?

A szerelvény platót, ami az alkatrészeket hordozza. Előfordulhat, hogy alul is van 4-5cm hely és felül meg szintén, sőt több is, akkor nem kell egyoldalon egymásra pakolni a két toroidot.

Megoldodni latszik a problema, sikerult beszerezni egy izmosabb trafot.

Jelentem, a jótanács felhasználva, megfogadva. Igaz, már csak 2 db további hasonló trafót csinálok, de miután az elsőn a primerek és az egyik oldal szekunderei fenn vannak, dugtam a tekercsbe SM102A vasakat. M102A-B keresztmetszet, cséve egyezik az SM102A-B-vel. Most egy nagyon picit vagyok alatta a tervezett szekunder feszültségnek, de jónak tekinthető. 235V hálózathoz méreteztem, 230V-on a szekunder 250V üresjárás helyett 244V-om (/2=122V) van. A csőfűtesnek szánt 6.5V helyett 6.35V van, így marad. Még pontosan a gyors teszteléshez, méréshez kapok SM102B magokat is, nem kell sokat dolgozni egy próbához, lesznek nagyobb M102B trafók is.
Gerjesztés most 0.9T, az elődök 1T-vel készültek végül is, csak akartam 0.9-el, de 1-el számoltam.

Szia Józsi!

A feszültség eltérések nem jelentősek,nyugodt lehetsz belefér a tűréshatárba.Miért nem 230 V-ra
tervezed a trafódat?Ha esetleg felmegy 235V-ra, akkor sem lessz semmi gond a csövek birják.
Terheléskor amúgy a feszültség egy kicsit vissza esik.
Műgyantával és más, tekercselő szakit bosszantó anyagokkal gyárilag "kezelt" trafók szétszedés utáni öszerakásakor nekem is kimarad jobbesetben egy lemez,de van amikor kettő.A lemezek ilyen esetben elléggé megsinylik a lebontást.Össze-vissza görbülnek,alig lehet ezeket normál állapotba hozni.A trafók működnek és ez a lényeg.
Üdv a tekercselőknek-Laci

Szervusz Laci!
A terhelt feszültségeket írtam. A szóban forgó csövesem 310-340V DC feszültséget kaphat, így biztosan nem haladom meg, a csövek egy nagyon kicsit talán alul fűtöttek lesznek, nem kevesebb, mint 6.2V. A gyantás lemezesekből egyszer egy trafót szét tudtam szedni, valószínű felületesen mártották, többet egyet sem, a cséve se mozdult el, hogy az "M" lemezeket kiemeljem. Marad a cséve levágás és késsel szétpattingatni a lemezeket, ez viszonylag enyhe stressz nekik. Cséve van, jobb is vele dolgozni, mint az összerakott bakelittel.
Ha ezekből a lemezekből csak 1-2 db maradna ki nálam, indulnék a máriapócsi hálaadóra...

Szia Józsi!
A cső fűtése,ha terhelten ennyi a feszültség, az nem rossz.
Én a problémás trafók szétszedését azzal kezdem,amennyire lehet eltávolítom a műgyantát a
trafóvas és a csévetest körül.Ha EI magról van szó, akkor minkét oldalról késsel elszabadítom az
I lemezeket(kb5-5-öt)?majd kisebb kalapáccsal minden oldalról megütőgetem a vasmagot,hogy megmozduljanak a lemezek.Ha sikerül(és miért ne sikerülne?),kiütöm a szélső lemezt egy er-
re alkalmas,acéllappal(kés).Esetleg nem jőnne ki a lemez,akkor(ez már durva játék) a kést bekell ütni a cséve és a vas, valamint az utolsó és a mellette lévő lemez közé.Most már ki lehet ütni a meglazult lemezt.Egy kijön, akkor a többi már gyerekjáték.Az M-magot értelemszerűen
hasonlóan kell kiszedni.Van aki megmelegíti a vasmagot ,én nem vagyok ennek a módszernek
a követője.
A visszapakolás előtt a vasmag szennyezett lemezeit le kell takarítani és ki kell egyengetni.
Én így csinálom,-nem én fedeztem fel a lyukat a vascsőbe-csak elmondtam.
Üdv:Laci

Hasonlóan ténykedem... A spórolás annyi nálam, hogy teljesen ugyanabba a sorrendbe rakom vissza a lemezeket, ahogy kiszedtem. Így nagy esély van, hogy a hepe-hupák találkoznak újra.

Összegrundoltam ezt a kettőt, nem valami szépségdíjas, de a helyén nem fog látszani a "plakát".
A lakkozás után a megfolyt, kötött lakk rücskein és a körülvágás miatt inkább csak memoriter, amit ráírtam, nem fényezésnek szántam... Amúgy a trafók szépen hozták a vártakat. Kicsit túlméreteztem a primer és a szekunder huzal átmérőket is, mert volt bőven hely.
(Az LTD irónia, nem komoly )

Szia Józsi!
Jól néznek ki a trafók.A felíratozással sincs semmi probléma-Te legalább vállalod a munkádat,
de sokan még a hozzászólásukhoz sem merik a nevüket adni.
Így tovább!

Érdekes:
A minaptegnap szétszedtem egy német, hobbista eredetű hálózati trafót, hasznosítani szándékoztam a meglévő primert és kényre-kedvre szekundert kreálni hozzá.
Egyrészt igen puruttya tekercselésű volt. Pedig 0.75mm-es huzallal még én is, félvakon, kézzel is képes lennék elfogadható tekercselést produkálni, ez nem az volt.
A tekercselést, visszabontva azt vettem észre, hogy a huzal meglepően elasztikus, lágy!
A mérésemből azt következtettem, hogy egyszeres "Z" van rajta, és talán jóval nagyobb a réz tisztasága, mint az eddigi, volt szoc. országok "relációjába" beszerzett huzaloké.
De manapság találkoztam olyan, kínai szünetmentes trafókkal is, ahol a huzal acél erősségű volt, réz színe ellenére...

Meglepően lágy szokott lenni az alumínium huzal és annak van ilyen szép aranysárga színe. Colortron színes TV demagnetizálójában találkoztam először alu tekercselőhuzallal. Azóta már több helyen. Még motorban is.

Uhh, gyorsan megnéztem, de menet közben eszembe jutott, a súlyáról gondoltam volna, ha alu.
Nem az, réz. A letekerés folytán az ujjaim közt is jól kisimult. A gépi, további letekerésnél, feszítésnél egészen kisimult a huzal.
Amiket itthon kapunk rézhuzalt, ki tudja, hány kilencesek, sőt, van-e benne kilences egyáltalán...
Régen keresgéltem itthon alu tekercselő huzalt, az egyik kereskedó cég készséges volt:
Tudunk beszerezni, hány tonnát parancsol? Elsompolyogtam...

Én nemrégen valamilyen erősítőbe való toroidot láttam aluminiummal megtekercselve.A középle-
ágazásos secunder volt kontakt hibás a közösítésnél-áldottam az eszét a tervezőnek, de a kivitele-
lezőnek is.Nem kell mondanom hol készült...
Valamikor úgy hívták a "magyar ezüst".Higanygőz fojtó trafókat is tekertek vele -lebontás után
kötözőnek nagyon megfelelt.Találkoztam mágneses shuntszabályzású egyszerű hegesztőkben-
secundert tekerték meg ezzel az anyaggal.Ezen a helyen praktikus volt.
A szovjet rézhuzalok olyan kemények voltak, hogy szinte ágyrugót is lehetett volna belőlük készí-
teni.A felhozatalt az albán huzalok színesítették...

A gazdag amerika katonai berendezéséből kiszerelt trafó alu huzallal vólt tekerve. Miért ne, ha megfelel a célnak, felesleges pazarolni. A régi albán rézhuzallal nem tudom mi a problémád.l

Csak az volt a problémám, hogy kifogtam egy rossz szériát a jelzett nemzet huzaljából és sajnos így jártam román huzallal is.Ez a 1980-as évek története. Nekem ezekért az anyagokért Buda-
pestre kellett utaznom,mert a "Napfény városában" nem lehetett beszerezni-a reklamációval meg mehettem fel újra,mert a munkát el kellett végezni,amivel megbiztak.Az ember egyszer égeti meg
a száját ,aztán már óvatos.Különben én is takarékoskodom az anyagokkal,mert ingyen nincs sem-
mi és bontott anyagokból is lehet jót alkotni.
Az előző írásomba jelzett hegesztő is a fenntiek szellemében lett galvanizálóhoz újra tekercselve
az aluminium szallag- mint secunder -felhasználásával.
Üdv:Szabó László

Természetesen ezt megértem, nem vitázni szeretnék. Csak megjegyezni kívántam hogy ha valahova tökéletesen megfelel az olcsobb nem érdemes a rongyot rázni. Ezért említettem a gazdag amerikát, ami lehogy pont ezért is gazdag.

Amikor húzzák a rézhuzalt, megkeményedik. A végső átmérőt a rézhuzal egyre szűkebb lyukon való áthúzásával állítják be több fokozatban. Minden áthúzási fokozat után lágyítás következik, mert a rézhuzal húzás fokozat után megkeményedik. A lágyítás két húzási fokozat közötti hőkezelésből áll.
Pl, ha egy rézvezeték egyik végét satuba fogod, a másik végét fogóval megfogva meghúzod, szépen kiegyenesedik, és úgy is marad. Pedig csak töredék húzóerőt tudsz kézzel kifejteni ahhoz képest, amit a dróthúzásnál alkalmaznak a gyártás során.
A rézhuzal keménysége nem is annyira a réz tisztaságától függ, hanem az előállítási technológiától.

Áttekerésnél is mindig keményedik valamennyit. Ezért célszerű az átspulnizások számát minimalizálni.

Én sem akarok vitázni,sőt kioktatni sem akarok senkit-nem az olcsóbb termékek ellen vagyok el-
fogult ,hanem a silány minőségűekkel szemben.A katonai berendezések összeállításánál tudtommal a kereskedelmi forgalomba hozott alkatrészeknél jobb minőségűeket használtak.
Rongy rázásról pedig szó sem volt,pláne a jelzett időszak lehetőségeit figyelembe véve.
Az Egyesült Államokban az egyéni kezdeményezést,(többek között anyagi okok miatt)jobban fel-
karolták.Miért lett gazdag?Ez már nem szakmai téma.
Üdv:Szabó László

Szép gratula, csak nem egészen következetes a felirat. Ha már angol akkor alul is az legyen. Alul meg nem okvetlenul a drot mérete fontos, sokkal inkább az áram lenne fontosabb, mondjuk 6,5V 2A ( zárojelbe meg odairhatod a drotot).

Á, már így is szédelgő feldícsérés a plagát...
@ pucuka
Kérdésem a kimenő trafóknál...

Ne legyünk ennyire kritikusak.A vegyes feliratból többen értenek.
Szerény véleményem szerint pedig a drót átmérőjének jelzése fontossabb,mint az áramerősség
megadása,mert a szakember majd eldönti milyen áramsűrűségen hajtja meg az eszközt.A laikust meg az érdekli, hogy működjön a szerkezet.
Üdv:Ladislao Szabó

Sziasztok!

Valaki le tudná nekem írni, hogy is működik a vákuum impregnálás? Ha a trafó bele van mártva lakkba akkor a vákuumkamrában a lakk a belsejébe fog jutni?

Jól gondolod.

De pontosan miért?
A légritkított térben elvileg csak egyenletesen szétoszlik a lakk, hogy mindenütt ugyan akkora mennyiség legyen. Elég nehéz elképzelni a jelenséget.