Mi számít "túl szoros" csatolásnak, és a csatolást hogyan lehet kézileg kiszámolni, mert, csak méretező programmal tudtam, és abban nem teljesen bízom? És a transzformátor olajat lehet helyettesíteni valamivel?

A Válasz gombot használd légy szíves, mert egy idő után nem lehet követni, kihez beszélsz. Köszi.

Úgy olvastam, hogy olyan max 0,2 körül lehet. De ahogy az adott kialakításban megfelelő.
A számolásra képletet "kölcsönös induktivitás", vagy "mutual inductance" néven találod, abból lehet meghatározni a k-t, de a "coefficient of coupling" kifejezés is segít.
Továbbá az előző hozzászólásomban mellékelt linkgyűjteményben van Tesla tekercs mérés, abban van egy metódus, hogy kimérhesd.

Trafóolajat nem használtam, de Collector fórumtárs - ha jól emlékszem - híg (szintetikus?) motorolajat használt. Az a lényeg, hogy ne legyen benne víz és magas legyen a lobbanáspontja, nem mellesleg jól szigeteljen. De erről őt kérdezd, neki van tapasztalata.

Visszatérve az egyik előző válaszodhoz: Arra hogyan lehet oda figyelni, hogy a MOT-okkal ne hangoljam ki rezgőkörré?
A kondenzátorok soros kapcsolásánál az átütési feszültségek összeadódnak ugye ( úgy emlékszem, hogy igen, de nem vagyok benne biztos)?

A trafó szekunder impedanciája 50Hz-en ne legyen egyenlő a kondik impedanciájával 50Hz-en. Azaz az X_L nem lehet azonos az X_C-vel.
Tehát ha van egy 4000 V-os, 100 mA-t leadni képes (ballaszttal vagy mágneses sönttel leszabályzott - ilyen a MOT) trafód, annak kimenő impedanciája 40 kOhm. Ez kb. 80 nF kapacitás impedanciájával egyenlő 50Hz-en. Azaz ekkora kondival ki is hangolod. Ha nincs biztonsági szikraköz az áramkörödben (vagy nem pontosan beállított szinkron forgó szikraközt használsz, de akkor is kell biztonsági szikraköz, az esetleges szikra-kihagyás miatt), a kialakuló nagyfeszültség (több tíz kilovolt!) simán átüti a trafódat és a kondidat.
De itt Richie Burnett szépen elmagyarázza neked: Resonant charging
Szóval lehet rezonanciát is használni, de csak profiknak

Amúgy a primer kondi méretezésénél azt kell figyelembe venni, hogy fel tud-e töltődni a maximális feszültségre, azaz a tápod kimenő ellenállása és a kondi értékéből adódó időállandó kisebb-e 5ms-nál (ez ugye az 50Hz-es színusz negyede). Illetve, minél nagyobb a kapacitás, annál nagyobb a trafó terhelése (töltőáram), illetve a primer tankkörben folyó maximális áram, ami a szikraközt terheli - nem kevésbé magát a kondenzátort. Nem mindegy, mennyi energia alakul hővé, mert az áram négyzetével arányos a veszteség.

Az átütési feszültségek összeadódnak, de ez csak azonos kapacitásokra igaz! Mindenképpen párhuzamos, egyforma nagyfeszültségtűrésű nagy ellenállásokkal (1M) el kell oszlatni a feszültséget a kondisor mentén.
Ugyanis soros kapcsolásnál az össz töltés (mindegyik kondi azonos töltést kap) a kapacitásokkal fordítottan arányos feszültségeket alakít ki a kondikon. Tehát azonos feszültségtűrést feltételezve kondinként, a kisebb kapacitáson nagyobb feszültség fog fellépni, a kapacitások értékével fordított arányban. És ez lehet, hogy a kis kapacitást már átüti, mert a feszültségeloszlás nem lesz egyenletes.

Hú! Szerencsére nem kell drasztikus változtatásokat eszközölni, mert már a primer és a szekunder tekercs készen van.
A biztonsági szikraköz fontos, mert én úgy terveztem, hogy nem rakok a statikus szikraköz miatt (ja és az is kész )?

A statikus szikraköznek nagyon rossz a hatásfoka. Legalább valami ventivel hűtsd. Nézz utána a "sucking spark gap" megoldásnak. Meg kell oldani a szikraoltásnak, különben a szekunderre vitt energia azzal a lendülettel visszamegy a primerre és a szikraközödben válik hővé.

A biztonsági szikraközt ne hagyd ki, mert aztán kamillázhatsz, ha valami balul sül el. Ha az energia nem tud kimenni valamiért a szekunder tetején, az megjelenik a primerben és megölheti a táptrafódat.
A nagyfesz nem játék és tudja a fizikát.

A szikra közt ventillátorral fújom (úgy gondoltam, most megcsinálom viszonylag egyszerűbben, aztán később majd fejlesztem). A biztonsági szikraköz pontosan hogy is van? Azt tudom, hogy 3 elektróda, amiből a középső földelt, de ezt pontosan hova kell bekötni, és hogy kell jól beállítani?

A trafó és a tank-kör közé, párhuzamosan ezekkel kell kötni.
Akkorára kell állítani, hogy még éppen ne szólaljon meg, ha rendesen működik a tekercs, tehát az üzemi szikraköznél picivel nagyobbra.
De erről is írnak a teslás weboldalak.

Sziasztok!
Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy a szekunder/1500menet/tekercs tekercselési iránya mennyire fontos? /szalagkábeles a primer/
Köszönöm.

Szóval ha jól értelmezem így kell bekötni ( a rajz szépségéért bocsi).
A szikraközt be lehet valahogy nagyjából állítani kipróbálás előtt, vagy csak próbálgatással?

Így kell. Én sose tettem közé földelt elektródát, ha teszel, lehet, hogy kisebb közzel fog jól védeni, mint az üzemi szikraközöd távolsága.
A védő szikraközt akkorára kell állítani, hogy ne üssön át a tápfeszültségtől, de fölötte igen.

És a rendes szikraközt hogyan lehet jól beállítani?
Tesla tekerccsel milyen kísérleteket lehet csinálni (olyat, amit csoport előtt el lehet végezni, szóval látványos( tudom, tudom... magában is elég látványos ))?

Addig kell közelíteni az elektródokat, míg át nem üti a tápfeszültség. Mi ebben a bonyolult?
Neten sok leírás található róla, képekkel.

Világít a fénycső a kezedben például, mint a fénykard Meg ha jól csinálod meg a rendszert, akkor a teljesítményétől függően szép hosszú szikrákat szór (bár a statikus szikraközzel ne számíts jó hatásfokra...).
Ha a toroid tetejére egy hegyes csúcsot teszel függőlegesen (ne legyen túl hosszú, de a megfelelő hosszt neked kell kikísérletezned) és rá egy zárt anyát, mint egy tűcsapágyra, és a zárt anya két oldalára egy-egy L alakú szigetelt merev huzalt forrasztasz (kiegyensúlyozva), amiknek a végei ellentétes irányba néznek, akkor azokon fog szikrázni és az ionszél megpörgeti, mint egy kis motort. Ezt kipróbáltam, bár én VTTC-vel és nem szikraközössel és szépen muzsikált, azaz pörgött.

Fogtam egy fémtetejű 7 decis befőttesüveget és a tetejébe belülre, középre egy rövid fémszöget forrasztottam. Lezártam az üveget a tetővel, a szög befele állt. Így tettem rá a tetőkapacitásra. Befelé kezdett szikrázni az üvegen belül és hamarosan barna gáz jelent meg az üvegben - nitrogén-dioxid. Ez büdös és mérgező, ne szipákoljátok. Sokáig ne hagyd működni, mert az üveg felhevül és szétpattan.

Ha kitörési csúcsot teszel a toroidra és a csúcs végét pl. konyhasóval borítod, akkor sárga lesz a szikra eleje, jelezve a nátrium gerjesztését.

Ha van oszcilloszkópod, akkor a mérőzsinórt közelítve a tekercshez (de ne érje el a szikra!!!), láthatóvá tehető a tekercsben zajló rezgés alakja.

Vagy csinálhatsz kis hangolható rezgőköröket deszkamodelleken, amik egy-egy LED-et világítanak ki, ha rá vannak hangolva a tekercs rezonanciájára. Mondjuk ezt nem próbáltam ki, de neked itt a lehetőség, hogy rádióadó-vevő modellt csinálj - megemlékezve a rádió és a vezeték nélküli energiaátvitel nagy úttörőjéről, Nikola Tesláról.
Ha kis, rákapcsolható botantennát is teszel hozzá, meg földelőkapcsot, akkor be tudod mutatni az antenna hatását a vétel erősségére. A tekercstől távolabb is világítani fog a LED.
De ezt kísérletezd ki te.
Ja, a "vevőkészülék" ráköthető szkópra is, mutatva a vett rezgéseket és a hangolás hatását a jel erősségére.

A szikrába nyúlkálást kézzel nem javaslom, mert megéget.

De rengeteg látványos videó van a neten, ott ülsz a gép előtt...

A pörgettyű gif-ben.

A kapcsolótól, a tekercsig a vezetékeket érdemes valamivel védeni, vagy csak úgy magában jó?
Szerintem ez a hangolható tekercses kísérlet nagyon érdekes, majd megpróbálom kivitelezni !

Milyen kapcsolótól?

Attól, amivel bekapcsoljuk az egész szerkezetet.

Értem.
Tehát a minden a tekercs alatt lesz, gondolom valami állványba csomagolva, csak a 230 V-os drót megy oda. Tedd bele egy hosszabb fémcsőbe és a csövet földeld.
És ne kapcsolót használj, hanem nagyáramú nyomógombot (vagy lehet kisebb gomb, de akkor egy mágneskapcsolót működtetsz vele, ami a tekercstől távol van), amivel csak addig működik, amíg nyomod. Amolyan "dead man's switch" elven. Így, ha baj van, csak elengeded és leáll a ketyere.

Készülget a második Tesla tekercs!

Kész a tónusz is!!

Sziasztok!
Van egy kis gondom a teslával, mégpedig csak annyi, hogy amit ezzel a tónusszal nagyon nagy áramot vesz fel az áramkör! Az egyik fet már el is szállt! Ez természetes jelenség?? Ha sima csúccsal használom akkor jó, meg nem is melegszik annyira mint a tónusszal!?

Természetes, mivel előfordul

Gondolj bele. Ha nincs jól behangolva a primer kör a szekunderhez (erről már beszéltünk!), akkor az energia onnan nem jut ki a szekunderre, azaz fűti FET-eket. Aztán a túl szoros primer-szekunder csatolás. Így ami kijut, de nem megy szikrába (mert nincs kitörési pontod, de erről is beszéltünk!), az visszafordul, szintén a FET-eket fűti.
Nem olvastad azokat a weboldalakat, amiket belinkeltem ide?

Néztem de nekem nem sok mindent mondanak, elmélethez nem nagyon értek!
Szikrázik a tónusszal is csak nagyon melegednek a fetek, mint ahogy írtad. Ezért kérdeztem, hogy a kondit vagy inkább az induktivitást cseréljem -e és milyenre körülbelül?

Kicseréltem a 36uH tekercset 55uH-re és és így jobb lett sokkal! Így a szikrák erősebbek és nagyobbal lettek, próbáljam még növelni az induktivitást szerinted!
Most így szikrázik.

Pedig az elmélet megértése nélkül csak vaktában dolgozol, a jó végeredmény reménye nélkül.
És füstölöd el az alkatrészeket kilóra.

Szerencséd az, hogy kisfeszültséggel dolgozol. Én egy 4kV-tal táplált, GU-81M csővel működő VTTC-t csináltam, ehhez 4 hónapot csak informálódással és alkatrészbeszerzéssel töltöttem, pedig elektrotechnikus a szakmám. De a Tesla-tekercs nem a hétköznapi elektronika, főleg a nagyfeszültségű, oda már rá kell készülni. Te se úszod meg. Nem tudok (és senki más) igazán hatásos távsegítséget nyújtani, mert ha mérni kell, azt csak te tudod megcsinálni. És ugye összehangolt rezgőkörökről van szó, amihez a tekercset lehet számolni, de a végeredményt csakis méréssel lehet megállapítani.
Annyi támpontot tudok adni, hogy egy adott frekvencia több tekercs-kondi kombinációból kijön, az egyiket növeled, a másikat csökkented, de azt azért jó tudni, hogy a rezonancia akkor áll elő, ha a tekercs és a kondi reaktanciája egyforma (X_C = X_L) Viszont amíg a tekercs reaktanciája a frekvenciával lineárisan nő, a kondi reaktanciája 1/x függvény módjára, görbe mentén csökken. Tehát nem úgy megy hogy 10-zel növelem az egyiket és tízzel csökkentem a másikat. A Thomson-képlettel meg barátkozz össze, mert a rezonanciát azzal kell kiszámolni, az induktivitás és a kapacitás ismeretében, vagy a képletet átrendezve bármelyik alkatrész értékét kiszámolni a másik kettő ismeretében. Anélkül nem megy!!!
Azért is olvass itt vissza, mert vannak fent linkek olyan oldalakra, amikkel egyszerűen tudsz tekercs induktivitást számoltatni, a tekercs méreteinek ismeretében (hossz-átmérő-menetszám-menettávolság), legfeljebb annyi a nehézség, hogy a méretek néhol angolszász mértékegységekben vannak megadva (inch, láb).
Így legalább hozzávetőlegesen meg tudod határozni a szekundered induktivitását. A toroid kapacitásszámolásáról is van ugyanígy segedelem, persze a te esetedben a toroidodat középen kitöltő fémkorong hozzáadódik a kapacitáshoz.

Továbbá a rezgőkör jóságát (Q) és ezzel a rezgőkör impedanciáját a tekercs-kondi kapacitás aránya is megszabja, minél nagyobb az L/C-viszony, annál nagyobb. És az a jobb, ha nagyobb az impedancia, mert kisebb áram folyik (és ugye a veszteség az áramtól függ, annak négyzetével arányban), de a rezonanciafeszültség is nő, ezzel a kapcsolóelemeket, azaz a FET-jeidet is nagyobb igénybevételnek teszed ki. Ezt vedd figyelembe. Az áram fűti, a feszültség átüti. De nagyobb feszültségű FET-et könnyebb találni, mint a hűtéssel vacakolni.

Skori oldalát nézted? Gondolom onnan van a kapcsolás.

No, de ez a uH a primer induktivitása? Hogyan méred, hogy ennyire pontosan tudod?

Amúgy meg szép szikrák, gratulálok

LC mérővel!!! Köszi! Igen a skori oldaláról való! Nem ez az első amit építettem nem is volt gond vele eddig, csak most ezzel a réz tető kapacitással!!

68uH! Marad ez így elég stabilnak tűnik.

Na, ez szépen muzsikál, a saccolós méretezés ellenére. Ha már nem melegszenek a FET-ek nagyon, akkor nem kell babrálni, csak ha célzatosan akarod a hatásfokát növelni - amennyiben még lehet.
De azt már csak méréssel tudnád.

(Nagy falat lenne neked, de a DRSSTC kivitellel lehet méteres szikrákat csinálni, bár az már nagyobb input feszültséggel megy QCW Tesla Coil v1.5 with Bluetooth Control, a QCW a szaggatásos üzemre utal. De mint mondám, na oda már nem elég a próbálkozásos beállítás, nem bírnád alkatrésszel...)

Köszi! Ez tökéletesen megfelel a számomra!