Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Forrasztópákák - melyik miért jó
Mutatsz róla képet mert azt nem ismerem? Welleréknél is kutakodtam régebben de ott csak durung nagy pákák vannak, illetve mintha találtam volna egy típust de az meg csillagászati árban volt. Ahhoz képest még a JBC vagy az Ersa is olcsó, és a JBC az tényleg kicsi, szinte mint egy ceruza.
Weller WXMP szárba valóak a Jack dugós hegyek. Lehet, hogy több hasonló szár is van, bővebben nem kerestem.
JBC-nél az olcsóbb szárak közül a T210-A a vékonyabb. Én T245-A típusút használok, szerintem nagyon jó az is.
Köszi. Tervbe vettem én is egy T245A vásárlását, ígértek szárat és hegyet is félárban csak várni kell rá 1-2 hónapot. Tökéletes összehasonlítási alapja lesz a klón FM2028-T12 párosnak. Amelyik beválik abból berendezkedek úgy az életem hátralévő részére.
Esetleg nem ígértek több szárat + hegyet is félárban?
Ha nem is, azért majd számolj be róla, milyen, mert nagyon kíváncsi vagyok. Én egyelőre a kínai FM-2028-ról és a japán (eredeti) FM-2027-ről tudok beszámolni. Mindkettőt kipróbáltam gyári heggyel és kínai heggyel is, de nem igazán éreztem jelentős különbséget. A két nyél között kidolgozásban van némi különbség, de a kínai sem zavaró: kicsit vacakabbnak érződik a műanyag, icipicit sorjás az illesztésnél, és a sárga fogó keményebb, az eredetiben valahogy szivacsszerűbb. Ami feltűnő különbség, hogy a klónnál sokkal nehezebb a helyre pattintani a sárga mandzsettát (a kék nyélre), amikor benne van a hegy (mintha a fekete kis pöckök nem illeszkednének jól a kék nyélhez). Plusz maga a mandzsetta nem tartja olyan jól a hegyet, tehát amikor rányomom a kékre, akkor a hegy kijön, és vissza kell nyomni. Mivel sokat nem akarom cserélgetni, számomra nem gond, de lehet, hogy valakit zavar. Talán egy nagyon kicsit a kínai fogni való része (a sárga) melegebb (5 perc után 300 fokos heggyel), de mivel egyszerre nem tudom őket használni, ezt akár be is magyarázhattam magamnak, és még így is csak langyos maradt. Viszont ami mindkettőben zseniális: a Solomon után ég és föld ezekkel dolgozni. Nem csak smd-nél, nekem tht-nál is nagyon bejön.
Egyelőre az egy is elég bizonytalan. Sajnos mint kiderült az FM2028 rendelésem is csúszik két hetet, mert elfelejtették időben megrendelni. Ennél a hegy minőségére vagyok kíváncsi, mert ha az jó (szétfut és tapad rendesen rajta az ón), akkor nekem nem kell a JBC, a kínai is megfelel. Az FM2028 nyél nekem nem annyira tetszik, az FX9501 inkább, de azt most még nem mertem megrendelni majd később.
Azzal így látatlanban is egyetértek, hogy sokkal kényelmesebb egy olyan pákával dolgozni aminek az átmérője, a súlya, meg a nyélnek a hegytől való távolsága is úgy a fele mint egy normál méretű pákának (persze van aki szerint a pisztolypáka is jó ). De azért a combos kábelekhez meg a lemezekhez csak megtartom a solomont vagy a wellert.
Idézet: „Én egyelőre a kínai FM-2028-ról és a japán (eredeti) FM-2027-ről tudok beszámolni. Mindkettőt kipróbáltam gyári heggyel és kínai heggyel is, de nem igazán éreztem jelentős különbséget.” Milyen állomást használtál ezekhez?
Egyelőre csak egy dugdosós próbapanelen van egy PIC, egy FET, és egy 19 V-os laptoptáp az áramforrás.
Megmérnéd nekem a fűtőszál ellenállását? Azon gondolkodom hogy ha ennek is ilyen 2-3 ohm körül van, akkor ahhoz simán jó a 12V fűtés is, akkor átalakítom az egyik szabályozómat 12V DC-re és tudnék róla akkuról is közvetlenül dolgozni, nem kellene konverter.
8,3-8,7 ohmot mértem, attól függően, mikor mennyire sikerült rányomnom, vagy a multiméternek milyen kedve volt.
Köszi, akkor ez nem fog menni 12V-ról (majd megy a fahrenheit mert az 3 ohm körül van). Viszont a 8 ohm meg jó annyiból hogy nem eszi meg a gyengébb trafókat, meg elég neki egy 3-4A körüli kapcsitáp, mert nem folyik több 3A-nél.
Idézet: Nem teljesen világos ez a rész. Mozoghat/kijöhet a hegy munka közben is vagy úgy stabil? Eredeti hegyek is belemennek a pákába vagy nem tennéd bele a gyengébb minősége miatt?„maga a mandzsetta nem tartja olyan jól a hegyet, tehát amikor rányomom a kékre, akkor a hegy kijön, és vissza kell nyomni.” A leírásod kapcsán látok benne rációt, hogy egy olcsó klón állomással és pákával is lehetne dolgozni jó minőségben. Nincsenek alternatív eszközeim a meghajtásra, ezért kérdeztem az állomást. Fenntartásaim vannak a klónokkal kapcsolatban, de sokat nem lehet bukni rajta.
Nem, forrasztás közben már nem jön ki. Amikor a hegyet még forrasztás előtt beleteszed a sárga mandzsettába, akkor az bekattan a helyére. Az eredetinél ez a kattanás erősebb, és a mandzsetta erősebben tarja a hegyet.
Amikor a hegyet a mandzsettával együtt betolod a kék nyélbe, és a fekete kis kampók bepattannak a nyél réseibe, akkor van, hogy a hegy kitolódik a mandzsettából. De ez csak a hegy berakásakor van, ha akkor visszatolod, utána már bárhogy rázza az ember (direkt kipróbáltam), nem jön ki, szóval forrasztás közben nincs gond. Én is azt tervezem, hogy építek állomást, pont ma jött meg a 4 A-es tápom (szintén kínai).
Állomás építésébe egyelőre nem szeretnék belemenni. Inkább vennék készen, ha van valami, amit már kipróbált valaki előttem és bevált. Az építettnél a pontosság elérése a legfőbb fenntartásom. A kalibrációhoz a hegy hőmérsékletét pontosan mérni kell tudni. A környezeti hőmérséklet befolyása is jelentős lehet. Ehhez eszközök kellenek, ami többe kerül, mint a megépítendő eszköz. Bár azt olvastam, hogy 10-20°C hőmérsékleti eltolódás nem a világvége. A gyári pákák milyen pontosságot tartanak?
Nem tudom, a gyáriak mennyire tartanak hőt, nekem eddig egy LED-soros Solomonom volt, azon csak nagyjából lehetett tudni, hány fokos. Viszont szerintem sem gond a 10-20 fok eltérés. (Legalábbis én nem forrasztok olyat, ahol gond lenne.)
Én azt tervezem, hogy netről letöltök egy-két PID-es hőfokszabályzót, kipróbálom, melyik a legjobb, aztán ha kell, akkor azt még reszelgetem egy kicsit, de szerintem alapból is elég jók (amiket eddig láttam). Hőmérőt meg ismerőstől kérek kölcsön, amíg kalibrálom az állomásomat. Azt nem tudom, érdemes-e standby funkciót megvalósítani. Erről elég megoszló véleményeket láttam. A jobb gyáriak szerintem majdnem mind tudják, de olvastam olyan véleményeket is, hogy teljesen felesleges, főleg, hogy én azért csak hobbiszinten forrasztok, nem ebből élek. (Automatikus kikapcsolást mindenképpen rakok bele, mert szoktam úgy felejteni.)
Standby: nekem nagyon tetszik a funkció, nem oxidálódik el a hegyen maradt forrasztóón. Ha kiveszem a tartóból, nem kell azonnak tisztítani.
Természetesen ez nem minden esetben igaz, mert a nagyobb precizitást igénylő forrasztásoknál "illik" tisza pákaheggyel indítani a műveletet.
És szerinted milyen hőfokra érdemes visszavenni a standby alatt? 150 °C?
Szerintem annyi megfelel. 150 - 180 °C
Idézet: Erről jut eszembe, hogy a Fahrenheit teljesítményvezérelt pákámon még visszajelzés sincs, csak egy poti. Ha hozzányomom egy nagy felülethez, elvonja a hőt és lassan fűt utána. Ehhez képest egy szabályozós állomás akár (50°C eltéréssel) a megtestesült precizitás. Én a hőmérővel (pontosság/felbontás függvényében) rögzíteném a hőérzékelő karakterisztikáját. A nagyobb kihívás szerintem a környezeti hőmérséklet eltolódása, feltételezem, hogy ez lehet az pontatlanság (eltolódás) fő forrása. Fogalmam sincs hogyan lehetne szimulálni.„Nem tudom, a gyáriak mennyire tartanak hőt, nekem eddig egy LED-soros Solomonom volt, azon csak nagyjából lehetett tudni, hány fokos. Viszont szerintem sem gond a 10-20 fok eltérés.” Idézet: Szimulátorban vagy élőben megépíted?„Én azt tervezem, hogy netről letöltök egy-két PID-es hőfokszabályzót, kipróbálom,” Ha procis lesz, akkor szerintem tegyél bele standby-t. Csak egy érzékelő kell, hogy a páka a tartóban van és némi kód. A procis további előnye, hogy táblázatba tudod tenni a hőérzékelő karakterisztikáját, így nem érdekes, ha nem lineáris. A hozzászólás módosítva: Dec 11, 2017
Idézet: „Szimulátorban vagy élőben megépíted?” Mindenképpen élőben, hogy lássam a hegy hőtehetetlenségét. A standbyt azért kérdeztem, mert a gyári tartóban van kapcsoló az érzékeléshez, de az enyémben persze nincs. Szóval, hogy érdemes-e babrálni a tartóval, ér-e annyit a standby a hegy élettartama szempontjából.
Nem tudom ki hogy van vele, de ha forrasztok akkor forrasztok, ha nem akkor meg nem. Ha forrasztok akkor menjen folyamatosan a páka, ha meg 10 percnél hosszabb időre abbahagyom akkor lekapcsolom. Megint csak a régi időket meg a kattogós wellert tudom idézni, amiket reggel bekapcsoltak, és akkor kapcsolták őket ki amikor délután hazaindultak a munkából. És bírták. Tudom, ma már nem ilyen minőséget gyártanak, pláne nem a 2-3000Ft-os árkategóriában.
Idézet: Sehogy. A pákában lévő szenzor a fűtőszálban vagy annak közelében van, a hegy konkrét hőmérsékletét nem tudja figyelni. Az egyben lévő fűtőszál és hegy megoldásokat (mint T12 vagy JBC) nem ismerem mert még egyet sem vágtam szét, nem tudom hogy azokban hova helyezték el a hőelemet, de majdnem biztos hogy abban sem a hegy végében van.„Fogalmam sincs hogyan lehetne szimulálni.” Ezért (sem) látom semmi értelmét a bonyolult vezérléseknek, egy dual műveleti erősítő meg egy poti tökéletesen megfelel a célnak.
A szimulációt a környezheti hőmérséklet változtatására értettem, amely eltolódást okozhat. Pont itt olvastam a fórumon a másik témában:
Idézet: Ha ez így van, akkor a hőelem hideg pontja is eltolódhat idővel, ahogyan az egész pákahegy átmelegszik. Nem tudom ezt hogyan lehet kompenzálni vagy emiatt van-e értelme jobban bonyolítani. „3; A feszültség nem abszolút, hanem relatív értékű a hőelem hideg és meleg pontja közötti hőmérséklet különbséggel arányos. Ezért szükséges a környezeti hőmérséklettel kompenzálni a mért értéket. Különben a környezeti hőmérséklet, pontosabban a "hideg-pont" hőmérsékletével kevesebbet fogsz mérni.”
Én megmértem. Fogtam a potit, bejelöltem a két végállást meg a közepét, ezek közé húztam még két vonalat és mindegyik pontnál megmértem a pákahegy végén lévő ónpaca hőmérsékletét. Utána nyomtattam a potira egy skálát a számokkal és kész.
A gyakorlatban (ha nincs szükség nagy pontosságra, márpedig úgy tűnik nincs) szerintem ennyi elég is. Elméleti szinten érdekelne hogyan lehetne pontosan megoldani a mérést. A hőelem hideg pontjának hőmérséklete szerintem csak kezdetben egyenlő a környezeti hőmérséklettel és idővel emelkedik a fűtés miatt, mert tökéletes szigetelés nincs. Tehát, ha ilyen kompenzációt akar valaki csinálni, nem a legjobb az állomásban mérni a környezeti hőmérsékletet. A hőelem hideg pontja kellene legyen a referencia. Jól látom? Gyári pákáknál nincs ilyen megoldás?
Nem akarok beleugatni, a fórum nagyobb részét átolvastam, de még így sem teljesen kerek a történet számomra. Ezt nem lehetne megoldani úgy, hogy bekapcsoláskor megmérjük a páka hőmérsékletét, és azzal az értékkel kompenzálunk? Legyen az hőelem, vagy bármi, ami visszaadja. Persze előtte be kell kalibrálni.
A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2017
Szerintem a kezdeti hőmérséklet ugyanaz mindenhol, ilyet egy állomásban levő gyárilag pontos szenzorral is lehet mérni és lehet is vele kompenzálni. A pákában levő hőelem különbséget néz. Ha a meleg vége 300°C-os, a hideg 20°C-os (környezeti hőmérséklet), akkor ez egy adott érték. Megváltozik az érték ha környezeti hőmérséklet eltolódik (vehetjük 10-40°C között), mert a hőelem hideg pontját eltolja. Ha az állomás nem tudja, akkor annyival alá vagy fölé fog fűteni. Azt én tettem (gondoltam) hozzá, hogy ha nem lineáris az összefüggés a hideg pont eltolódásánál, akkor ahhoz, hogy pontos legyen a végeredmény, ténylegesen végig kellene mérni különböző pákahegy hőmérsékletekkel különböző környezeti hőmérsékleteknél. Illetve tökéletes szigetelés nincs, a hőelem hideg pontjának hőmérséklete is emelkedhet a kezdeti állapothoz képest a fűtés miatt. Ha ezzekkel az adatokkal az állomás nincs tisztában, szélsőséges helyzetben szerintem akár 50-60°C-al is tűlfűthet, de ez is csak az én feltételezésem. Ezért is kíváncsiskodom, hogy a gyári megoldások milyenek. A precizitásra való törekvésem ellenére látok rációt egy fapadosan egyszerű szabályozóban, ami nem vesz figyelembe semmilyen kompenzációt, de kellene mellé egy pontos pákahegy hőmérő.
Nem igazán értem hogy miről beszélsz. Linkelek egy fűtőbetétet, ebben ugye benne van a fűtőszál és a hőelem, a végébe meg bele lesz dugva a hegy. Teljesen mindegy hogy kint mínusz 10 vagy plusz 40 fok van, a hőelem kizárólag a fűtőszál hőmérsékletét érzékeli, arra szabályoz. A hegy hőmérséklete ezt a szabályozott hőmérsékletet fogja követni, nyilván némi késedelemmel, mert egyrészt a vas nem valami gyors hővezető, másrészt ha ónt nyomsz a hegy végére már az is hőt von el tőle, a forrasztandó felület meg még többet. Egyszer mértem, simán van ilyenkor 20-30 fok hőmérsékletcsökkenés is a beállítotthoz képest. Ezt sehogy sem tudod kompenzálni, még akkor sem tudnád ha a hőelem konkrétan benne lenne a hegy végében, mert akkor is időbe telik amíg a fűtőszál melege odaér a hegy végébe.
Ha hőelem (Wikipédia) van benne, akkor a hidegpont és melegpont hőmérsékletének különbsége adja a rajta eső feszültséget. "A melegpont tényleges hőmérséklete csak úgy értelmezhető, ha a hidegpont hőmérséklete állandó és stabil." (Wikipédia.) Ha a hidegpont eltolódik, akkor csak úgy lesz ugyanakkora feszültségesés, ha a melegpont is eltolódik ugyanannyival (feltételezve a lineáris karakterisztikát), tehát ennyivel fog csalni ahhoz a hidegpont hőmérséklethez képest, amin kalibráltad. A másik fórumon is erről volt szó és ezért lenne szükséges a környezeti hőmérséklettel korrigálni (feltételezve, hogy egyenlő a hidegpont hőmérsékletével). Én ezt még annyival megcsavartam, hogy a hidegpont hőmérséklete (a fűtés miatt) eltolódhat felfelé, mert tökéletes szigetelő nincs, tehát nem egyenlő a környezeti hőmérséklettel, csak kezdetben. A hidegpontot vagy állandó hőmérsékleten illene tartani (Wikipédia) vagy ismerni kellene a hidegpont hőmérsékletét, különben nem lesz pontos a hőelemes mérés. Nem tudom ezt hogyan oldják meg gyári pákáknál vagy vannak-e más módok a hőmérséklet érezékelésére, ami a környezeti hőmérséklettől független. A másik amit írsz, a hegy hőhetetetlensége, ez világos.
Szerintem meg ez jelen esetben marhaság. Az egész fűtőbetét teljes hosszában és terjedelmében meleg. Hol van ott hideg pont? És ha van is, az is sokkal melegebb, minthogy hatással lenne rá a környezeti hőmérséklet. Nekem van egy olyan érzésem hogy még hónapok múlva is ezen fogsz vakarózni. Akkorra (remélhetőleg) én már rég használni fogom az FM2028-at is, ugyanezzel a szabályozóval amivel a többi pákámat is használom. Meg most építek egy másik szabályozót is (ugyanezt csak triak helyett FET a vége) 12V DC-re. Azért, mert el akartam adni a Fahrenheit pákámat mivel nem egy nagy szám, de közben kipróbáltam és remekül működik akkuról. Ami ugyan ritkán kell, de akkor nagyon, mert a gázpákákkal csak a gond van.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |