Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Forrasztópákák - melyik miért jó
Lehet, hogy valamit félreértek, de én úgy tudtam, hogy a hegynek 3 érintkezője van:
1. föld (ez végigmegy szinte a teljes hegyen, beleértve a csúcsot is) 2. hőelem egyik kivezetése + a fűtőszál egyik kivezetése 3. hőelem másik kivezetése + a fűtőszál másik kivezetése Szóval a hőelem pozitívja és negatívja is össze van kötve a fűtőszállal.
Az nem lehet, különben a hőelemet nem lehetne megkülönböztetni a fűtőszáltól. Általában a fűtőszál és a hőelem egy-egy kivezetése össze van kötve, ez az egyik pólus. A második a hőelem, a harmadik pedig a fűtőbetét. Az meg már gyártóspecifikus, hogy melyik van összekötve a házzal/külső fémrésszekkel.
Nem is lehet. Úgy működik a vezérlés, hogy kikapcsolod a fűtést, megméred a két láb között a feszültséget, a PID eldönti, hogy kell-e a fűteni, és ha igen mennyire, fűtesz, megint kikapcsolod, megint megméred, stb., stb.
Ezért is kell valami trükk a vezérlőben, hogy ha opamppal erősíted a hőelem feszültségét az AD-átalakításhoz, akkor ne kapja meg a 24 V-ot az opamp.
Nem is lehet. Úgy működik a vezérlés, hogy kikapcsolod a fűtést, megméred a két láb között a feszültséget, a PID eldönti, hogy kell-e a fűteni, és ha igen mennyire, fűtesz, megint kikapcsolod, megint megméred, stb., stb.
Ezért is kell valami trükk a vezérlőben, hogy ha opamppal erősíted a hőelem feszültségét az AD-átalakításhoz, akkor ne kapja meg a 24 V-ot az opamp. Közben nézegettem hegyeket, és szerintem te pl. a JBC 245-re gondolsz. Ott tényleg így van.
Jól tudod, pontosan így van, ahogy leírtad! Nekem vannak T12-es hegyeim. Rendeltem hozzájuk valami hasonló szabályzót, de az használhatatlan volt. Aztán vettem egy lekoppintott vezérlőt egykori fórumtársunktól, no az már úgy működik ahogy kell.
Elég érdekes lenne ha az úgy működne mint írod, mert az egyrészt agyrém, másrészt láttam mezei analóg rajzot az FM2028-hoz, tök ugyanaz volt mint az enyém, csak az említett fordított polaritású hőelem bekötés miatt egy P csatornás FET kapcsolgatta a fűtőszálra a 24V DC-t, így a pozitív ág volt közös nem a föld.
Majd kiderül ha megjön, de ha az valóban úgy van ahogy írod akkor nálam meg is lett a befutó páka, ami a T245A. A 2028-at meg majd elviszi valaki az apróban, vagy megy a kukába... A normális bekötés az ami a képen is látható, mert az működik bármelyik primitív vezérlővel, AC-ról és DC-ről is.
Én gond nélkül használom laptop töltővel. Kb. 19.5 V jön ki terhelt állapotban. Így ugyan nem jön ki 70W a pákából, de nekem elég. (Mondjuk bedobozolva még nincs, de majd jövőre...:crazy
És van egy 907-es klónom is, azt is laptop töltővel használom már több mint két éve. Ahhoz én csináltam vezérlőt, Mega 8-al egy orosz leírás alapján.
A hőelem feszültségét nem söntöli túlságosan a fűtőbetét? Álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyen létezik.
Miért söntölné? Csak az egyik kivezetés közös.
ngabor0204 ezt írta:
Idézet: Ezek alapján a fűtőbetét és a hőelem párhuzamosan van kötve. Jobban belegondolva, ez biztosan hibás elképzelés, azt a pár mV-ot tuti, hogy lenyelné a fűtőbetét. Talán a betét ellenállásást mérik és az alapján számítják ki a hőmérsékletét. „1. föld (ez végigmegy szinte a teljes hegyen, beleértve a csúcsot is) 2. hőelem egyik kivezetése + a fűtőszál egyik kivezetése 3. hőelem másik kivezetése + a fűtőszál másik kivezetése”
És sajna nem vagyok jó angolból, de EZ a cikk esetleg segítség lehet hozzáértőknek.
Ez szerint a T12-nél is ugyanúgy van bekötve. Egyébként megmértem (Fluke 8050 asztali műszerrel) 8.5 ohm szobahőmérsékleten a két pont közötti ellenállás.
Megmértem konkrétan egy hegyet. Nevezzük GND-nek a hegyet szinte teljesen beborító felületet, és a másik végén lévő két érintkező legyen az 1-es és 2-es.
Ellenálás: GND és 1 között: 14-16 Mohm GND és 2 között: 14-16 Mohm 1 és 2 között: 8 ohm Ha melegítem a hegy csúcsát, akkor az 1-es és a 2-es között feszültséget mérek. Minél tovább melegítem, annál nagyobb a feszültség. Nekem ebből teljesen egyértelmű, hogy az 1-es és a 2-es érintkezőn van kivezetve a fűtőszál és a hőelem is.
Ez igen érdekes, a leírás szerint a fűtőszál és a hőelem párhuzamosan van kapcsolva... Nem semmi megoldás.
No ha már így mindenben egyetértünk, akkor menjünk ünnepelni...
Nem elképzelhetetlen megoldás. Gondolj bele, a gáztűzhely, gázbojlerek biztosítója hőelem + elektromágnes. Több amper áram millivoltokon. A tekercs ellenállása jóformán nem mérhető.
X ideig fűti a betétet. Y idő szünet, közben rámér, mekkora feszültséget ad vissza a hőelem a 8 Ohm terhelésen.
Gáztűzhely és/vagy gárbojler igen-igen messze áll tőlem.
Lehet hogy úgy van, mert a linken lévő rajz is arra utal ( a rajz nagyban ), ráadásul az egész szabályozóáramkör bele van téve a nyélbe, és mint írják működik. Akkor már csak azt nem értem hogy a 8 ohmos fűtőszál hogy nem terheli le a hőelem néhány mV-os feszültségét, illetve hogy mit csinál a 358 amikor a FET bekapcsolásakor a néhány mV helyett a tápfesz kerül a bemenetére.
Az Instructables oldalán látható kapcsolási rajban egy 3 V-os zener segítségével védik a műveleti erősítő bemenetét.
Idézet: „mit csinál a 358 amikor a FET bekapcsolásakor a néhány mV helyett a tápfesz kerül a bemenetére.” Az adatlapja szerint 32 voltot bír.
JBC, Hakko, Pace, Weller 3 csatlakozós egybeépített pákahegyei mind ugyanúgy működnek...
Egyik a földelés, ezen semmi mérés vagy táp nem megy, ESD miatt van. A maradék kettőn van kivezetve a fűtőbetét és a hőelem sorba kötve, időben külön mérve és fűtve. Ami net-en található egyéb bekötések hibásak, de valamennyire működhetnek.
Ha ez így lenne, akkor hogy mérhettem a Hakko hegyen 15 Mohmot az ábrán C1-gyel és C2-vel jelölt pontok között?
A képen egy JBC pákahegy van, amiben össze van kötve a föld a fűtéssel. A Hakko-ban nincs összekötve.
Ha ez igy van, ahogy írta is - csak rosszul rajzolta, akkor működhet is a dolog. Ugyan nekem nincs ilyen pákám, de azt gondolom, hogy a fűtőbetét árama simán átmehet a hőelemen. Az tulajdonképpen egy elég vastag vezető. Ha pedig mér, akkor lekapcsolja a fűtést, és megméri a hőelem feszültségét. Abba pedig a fűtőbetét ellenállása nem fog bezavarni, mert kis terheléssel van lezárva. Vagyis nagy bemeneti impedancia fogadja.
Idézet: „A képen egy JBC pákahegy van” Tudom, csak mivel azt írtad, ugyanúgy működnek, ezért volt furcsa. De így persze értem, nem teljesen ugyanúgy, csak nagyjából.
Müködési elvben teljesen azonosak, csak a felépítésükben különböznek. Ezért lehet pl. Hakko állomásal meghajtani egy JBC pákát.
A hozzászólás módosítva: Dec 25, 2017
Szerintem egyszerűbben van megoldva. Az én értelmezésemben a GND közös pont ez az egyik csati, a másik a hőelem a harmadik a fűtés, tehát simán párhuzamosan vannak kötve nincs benne semmi ördöngösség, tehát nem kell lekapcsolni a fűtést, hogy mérjek, bár élőben nem próbáltam. Mivel közös a GND ezért muszály DC-ről működjenek. Itt egy megvalósítás. Link1, Link2.
A hozzászólás módosítva: Dec 25, 2017
Most néztem a rajzot, e szerint valóban a hőelemen keresztül kap GND-t a fűtőbetét, bár nem tudom ez miért jobb, és ha a pákában így is van a rajzon miért kell a 10k alsó pontját, azaz a T12 csatit összekötni a FET lábával, ha ott elvágom akkor is méri a hőelemet. Szerintem. Illetve ez a rajz szerint lehet párhuzamosan is a hőelem és a betét csak a páka méréséből derülhet ki, az összekötést akkor sem értem. Mindenesetre a Weller rajzon amit mellékeltem párhuzamosan vannak kötve, ami sokkal egyszerűbb, már akartam építeni ilyet, de drága a Weller, és nekem nem kell ez a típus elég a WSP80. Így nem tudom a gyakorlatban igazolni, hogy helyes e a rajz.
Ha párhuzamosan van kötve a fűtőszál és a hőelem, tehát a GND pontjuk közös jut eszembe, akkor is méred a hőlemet az 1-2 ponton a fűtőszálon keresztül, lehet rosszul mértél. A GND-hez képest mérd a 2-es pontot, ha ott is méred a hőelem feszültségét akkor nekem van igazam.
Az én meglátásom az, hogy a hőelem nem lehet párhuzamos a fűtőszállal, mert azt rövidre zárná. Csak sorosan, vagy külön kivezetve működik.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |