Fórum témák
» Több friss téma |
Köszönöm!
Olyanom nekem is van, szerintem 1 helyről rendeltük! Olcsón jót remélni? Jobb, mint lottózni!
Ahaaaaa.. értem már, szóval te írtad ezt a véleményt róla :
Idézet: „nagyon super megbizhato ajanlom mindenkinek vegyetek batran” Tudtam, hogy ouzo95 csakis egy valós felhasználó lehet.
Én sok pénzt tartok a számlán. Nekem sok a 200000ft. És saját magam szeretném megépiteni, hogy később ha kell javítani tudjam. És ki szeretném próbálni az SMD cuccokat, már régóta és most elszántam magam, és fel töltöm a készletemet, SMD cuccokkal.
Sziasztok!
Elnézést, hogy úgy kérdezek, hogy nem olvastam végig mind a 200 oldalt a topicban. Szóval, egy TP4056-os modul és egy noti akkuból bontott cellák töltési áram- és cellafeszültség karakterisztikáját néztem egy rákötött fesz.- és árammérő panelműszerrel. Az Rprog 1k2, tehát 1A-s a töltőáram. Nos, teljesen más idődiagramot láttam, mint ami a TP4056 datasheetjében van. 140mA-ről indult a töltőáram 100 helyett és 840-re ugrott fel 1000helyett, és nem volt konstans szakasz a töltőáramban, hanem azonnal elindult gyakorlatilag lineárisan lefele. Több cellánál is ugyanez volt, a cellákban induláskor 2-2.1V volt. Meg tudná valaki mondani, mi okozza ezt a jelenséget? (Nagyon régi cellákkal dolgoztam, lehet, hogy kuka az összes és ezért nem tette a 4056 a dolgát?) Köszönettel.
Azt kellene először tisztázni, hol mérted az áramot? Ha az IC és az akku között, akkor ettől hülyét kaphatott. Az áramforrás mennyire stabil volt? Ha a terhelésre csökkent, szintén bolondíthatta az IC-t. Arra nem találtam utalást, hogy mekkora feszültségtöbblet kell neki a maximális töltőáram eléréséhez.
A töltőáramot valóban az IC és az akku között mértem. Az áramforrás egy 5V-os akkubank (a TP4056-os modul a szokásos 300-500 Ft-os mikroUSB-s kínai modul) , többet tud bőven 1A-nél. Gondoltam én is rá, hogy a tápfesz oldal ült le, ezért a tápfeszt is mértem multiméterrel, de halál stabil 5V volt.
Akkor azt mondod, vegyem ki az A-mérőt a töltő ágból és higgyem el, hogy 1A fog folyni?
Hali!
Annyi fog folyni amit hajlandó a cella felvenni, a max-ot korlátozza az ic 1A-ra. Ha az adott feszültségen a cella nem akar csak 800mA-t felvenni, az IC nem fog/tud beletolni 1A-t. A hozzászólás módosítva: Feb 2, 2018
Szia!
Akkor ez viszont azt jelentheti, hogy kuka-pozitív a cellám (celláim). Mert azt gondolnám, hogy egy jó akkucella belső ellenállása olyan kicsi, hogy a TP4056 leginkább áramot korlátoz, (főleg, amikor 2V körüli értékre van lemerülve, mint esetemben). Ha ez nem így lenne, akkor nem tudnának töltési idődiagramot megadni az IC-hez, mert azt az akksik "elronthatnák". Szóval a töltési görbe akksifüggő lenne, de ez ugye még lábjegyzetben sincs megemlítve a datasheetben. Köszönöm a gyors válaszokat!
Van hővédelem is az IC-ben, ugyanis 5V-2.2V*1A az 2.8W, amit nem fog egy ilyen kicsi tokozás elfűteni soha.
Hello!
"Szóval a töltési görbe akksifüggő lenne, de ez ugye még lábjegyzetben sincs megemlítve a datasheetben." A mikrohullámú sütő kezelési utasításában sincs benne, hogy nem lehet benne kutyát szárítani. Töltéskor a töltési végfeszültség 4,2V-ra korlátozva van. Ha az aksi belső ellenállása akkora hogy ezen a kapocsfeszültségen nem képes 1A áram folyni, akkor nem is fog soha. Ezért nem lehet az adatlapot elmarasztani. Valamint ahogy Kovdivi is írja, hőfok (IC hűtés) is van a világon. És ezt sokszor szélsőséges hűtési helyzetre adják meg mint abszolút végértéket.
Szia!
A mikrosütős példádat nem nagyon értem, egy célIC datasheetje nem háziasszonyoknak készül, hanem mondjuk mérnököknek vagy egyéb hozzáértőknek. Azt én is sejtettem, hogy az 1A nem akkor folyik, amikor már a töltés végén 4.2V-nál vagyunk (mint ahogy ez az åramgörbe letörésén is szépen látszik), ezért is írtam, hogy 2V körül van a cella induló feszültsége. Az viszont szent igaz, hogy 2.75V-nál indul a karakterisztika, valószínüleg az általatok írt disszipációs problematika nálam fokozottan előjöhet.
A mikrós viccet csak azért írtam, mert egy eszköz adatlapja nem térhet ki külső tényezőkre. Az adatlap a névleges paraméter értékeket, azok toleranciáját, valamit az alkalmazhatóság határértékeit adja meg. Ebből a tervező oda navigál, vagy azt vesz figyelembe amit szeretne vagy számára fontosnak tart. Egy tranyónál sem lehet a maximális disszipáció értéket elérni, mert nem biztosítható a kristály 25°C-on tartása. De ez csak szélső paraméter. Viszont megadják a kristály és tok hőátadási együtthatókat és nem hívják fel a figyelmet arra, hogy " Ha kis hűtőbordát használsz, ez nem lesz ám ennyire terhelhető!"
Ettől még persze lehet az adatlapban valótlan (marketing) adat, vagy éppen egy utángyártott eszköz paramétere rosszabb mint az eredeti. Mert sokszor csak lemásolják, de nem az eredeti gyártástechnológiát, hanem a paraméterek alapján "újratervezve" azt. Mert ma, az eladási szám, fontosabb mint a hitelesség.
Igen, időközben én is rájöttem, hogy a mikrós vicced sikerült tökéletesen félreértenem.
Azt hiszem, elsőre kicsit sokat vártam egy pár centes eszköztől. Jól kigondoltam, hogy építek néhány akksinyi töltőt, mindegyiken egy V + A panelműszer, az Rprog-ot pedig egy kapcsolóval kapcsolgatom 1 és 0,5 Amperhez. A leolvasható pillanatnyi kapocsfeszültségből és töltőáramból pedig szépen látom, hol tart a töltési folyamat. De sajnos elég bután nézne ki, hogy a konstans áramú részen az árammérőkön minden látszana, csak éppen nem az 1 vagy a 0,5A. Még van egy reményem, hogy nagyon régi cellákkal kísérleteztem és hogy új vagy hibátlan cellákkal azért sokkal jobban le fogja követni az eszköz a specifikációjában megadott görbét. Mindenesetre sokat segítettetek abban, hogy mennyi mindenre kell figyelni egy ilyen eszköz felhasználhatóságát illetően, hogy rögtön sikerült valamilyen szélsőértékbe belefutnom. (Már látom, a következő problémahalmaz a 18650-es cella "lelki világa" lesz. )
Jópár cellán kipróbáltam ezt a töltőt, de nekem egyiken se sikerült az 1A indítóáramot elérni.
A maximum kb 850mA volt több sohasem. Igaz én hűtőborda nélkül használtam csak, páran azt tippelték, hogy -e miatt nem ment fentebb az áram, mert talán a hővédelem nem engedi. A bordás tesztig meg már nem jutottam el, mert nekem komolyabb töltő kellett a sok cella teszteléséhez. A "lelki világ" -ra talán ad némi választ ha megnézed Li Ion alapozó kezdőknek sorozatomat. (Következő tervezett videóm pedig a 18650 cella újrahasznosításáról fog szólni, bontás, tesztelés, pakk összeállítás stb...) A hozzászólás módosítva: Feb 3, 2018
Érdekelne ez a komolyabb töltő. Írnál róla pár sort?
EBC-A05 ami nekem nagyon bevált.
Töltés 0-5A, kisütés 0-3A, négyvezetékes mérés, cella belső ellenállás mérés. PC kapcsolat... Amit hiányolok belőle, hogy hőmérő szenzort nem lehet kapcsolni hozzá, és töltés vagy kisütés befejeztével nem ad hangjelzést. Készítettem egy hibajelentést és elküldtem a gyártónak, de nem adtak ki javítást, pedig a többségük a szoftverben javítható lenne...
Láttam a videóidat, jó sok cellával dolgoztál eddig, akkor beletörődhetek, hogy ez a TP4056 ilyen lesz, mint amit én is mértem.
Láttam az egyik videódon, hogy a 4056-os töltőmodulok mellett ott van egy-egy trimmerpoti. Ezek az Rprog-ot teszik változtathatóvá? Ha igen, nem zavarja meg a 4056-ot, ha menet közben állítgatod? Ill mikor állítgatod?
Igen a programozó, de igazából sok vizet nem zavar, csak bepróbálkoztam vele. Töltés előtt beállítom maxra, és jól van. De amúgy menet közben is állítható, szabályoz úgy is. Mivel ott van előtte az LCD-s mérő, láthatóan úgy működött ahogy kell. Nagy ritkán találtam 1A alatti cellákat, azokhoz tettem be a potit, hogy be tudjak állítani rajta kissebb áramot is, de igazából ez inkább csak amolyan próbaprojekt volt, mert hamar lecseréltem a PC-s töltőre...
Vettem balancert ahogy régebben kitárgyaltuk. A beépítésnél elbizonytalanodtam. A fúrógépbe nem fér semmi, így a töltőbe szerettem volna tenni. De ha a töltő bekapcsolva van a fúró csatlakoztatása nélkül akkor nem terheli túl a balancert, hogy nincs rajta az aksi és magában próbálja levezetni az áramot?
Nem tudom érthető-e a gondom? A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
Szoasztok! Egy 4.8V 700mAh ni-cd akkupakk mekkora áramot tud leadni? Anno lomtalanításban találtam egy 4.8V-ról működő akkus csavarhúzót(Powerplus POW 326), és szeretnén a cellákat kiváltani benne litium ion cellára. De jó lenne tudni hogy mennyi áramot tudott az eredeti akkupakk. Remélem tudtok segíteni!
Az motor indulásakor fellépő csúcsáramot 30-50C körül produkálják.
Ezt a kis gépet egy db jobb minőségű Li-Ion cella bőven elviszi. Még egy bontott laptop akkucella is. Nagyon kicsi motor van ezekben hiszen a max. nyomatéka is kb. 2.4 Nm, ami pár Wattnyi teljesítményű motort feltételez. Nekem régi - 30 éves(!) - fém mechanikás Bosch rúd csavarozóm van, 1 db bontott cellával sokáig bírja.
A linken találtható leírás szerint 0.7Ah.
De ha befér és van kedved bíbelődni 2 aksi bele és kimegy vele az egész univerzumból 1 töltéssel és vissza is jön. Bővebben: Link
Nekem is hasonló a gondom, KB egy hónap múlva tesztelek egy lemerülés elleni védelmet, remélem sikerül, de mindenképpen megosztom a tapasztalatokat.
3db sorosan kapcsolt, 1,3Ah-ás, NiCd akku cellát váltottam ki 2 db párhuzamosan kapcsolt 2,2Ah-ás lítium cellával. Arra sem emlékszem mikor volt töltve utoljára.
Az ilyen helyekre én a döglődő cellákat rakom, 1Ah kapacitással. Így is nagyon ritkán kell tölteni.
Most raktam össze egy második akkupakkot a csavarbehajtómhoz. Az első pakk 3S2P de 4Ah összesen, a második pakk kapott "félig üres, vagyis félig tele" cellákat, így tud 2Ah-t. Csak addig kell kibírnia, amíg 2A-rel feltöltöm a másik pakkot. De már 15 perc töltéssel is kapok 0.5Ah-t, ami bőven kitart...
Valaki esetleg tudja a választ: Mi történik a balancerrel ha van táp és nincs akku?
Semmi baja nem lesz,nálam is így megy évek óta.
Szerintem attól is függ, a töltőd mennyi feszültséget ad ki üresjáratban.
Ha többet mint a cellafeszültségek összértéke, akkor lehet elkezd balanszálni... |
Bejelentkezés
Hirdetés |