Csak tippeltem, végül is elég hangos volt, de 120W-tot hangosabbnak véltem!

Igen, a blogban szereplő kapcsolási rajz alapján spekuláltam erre, de közben észrevettem, hogy a piros led és meghajtása nincs is az én panelemen! Ebből adódóan lehetnek más eltérések is.
Majd készítek képeket, meg visszarajzolgatom. nem egy bonyolult áramkör...
De elképzelhető, hogy eleve hibásan jött!
Nem a saját felelősségemet akarom hárítani, de voltam már így! A fentebb említett olcsó kis D-osztályú erősítő esetében. Valami TDA, vagy TPA típus volt. Az egyet kinyírtam, ezért másikat rendeltem. De az úgy jött meg, hogy a sztereó poti egyik oldali lábai le voltak vágva és úgy volt beültetve a másodjára rendeltbe.
Valamint látható előbbi képeimen, hogy a 2 36V-os táp sem egyforma, még a ledek színe is eltér, valamint a szekunder sorkapocs. Ennek alapján akár elképzelhető, hogy "beépített" a hiba...

Üdv!

Ez a rajz csak nekem tűnik hibásnak???
8. láb 100k ellenállással -12voltot kellene kapni , nem pedig a tápfesz negatív oldalra kellene mennie! Legalább is szerintem!

Ettől jóval több baj van vele, mondom ezt hozzánemértőként.

Köszi ! Én sem értek annyira az elméleti részéhez , bár sok sok végfokot építettem , köztük nagy teljesítményűt is , de ezt megépítettem , és egyszerűen nem tudom beindítani , ezt azért írtam így , mert nem ma kezdtem már a végfok építést , és és elmondhatom ,hogy mindegyik elsőre beindult , és van olyan is ami sok éve megy szinte egész napos használat mellett , ezért gondolom úgy hogy nem velem van a baj! Azt azért nem értem , miért kell mindig ilyen rajzokat feltölteni a világhálóra , ami csak az ember idejét rabolja , és nem mellesleg idegileg kikészül , mert nem találja a hibát!!!!! A végfok beindul , de ahogy hangfalat csatlakoztatok , 3-4 másodpercig szól a zene, utána mintha egyszerre nyitnának a fetek , és borzalmas nagy áramokat vesznek fel , ha nem iktattam volna be egy 150 wattos védelemként szolgáló izzót , akkor valószínűleg fel is robbannának a fetek!

Míg valaki hozzá értööbb nem ad valami ötletet, mi indúlhatnék el, addig a blog rajzát nézegetem, remélve, hogy a fet kör megegyezik a panel körével.
Nem vqgyok nagy végfok építő, csak az elméletet ismerem némileg, de nekem ez a hiba jelenség arra hasonlít, mikor az ellenütemű végfok egyik oldala elszálna.
A led villog nagyobb kivezérlésen, és hangot is ad, igaz csak recseg. Továbbra is az a gyanúm, hogy a kettős fet hibás.
Sajnos szkópom nincs, hogy vezérlő jelet mérjek, így meg csak találgatok...

Szerintem rajzold vissza. Ahogy nyűglődsz vele, sok mindenre rádöbbenhetsz idő közben, ráadásul akkor már látni is lehet, hogy egyszerűen átalakítható-e alacsonyabb tápfeszre is.
A hibán törtem a fejem, de jó lenne csak magában hallani azt az oldalt. Nekem úgy tűnik mintha csak "ütemre indulna el", azaz amikor megfelelően nagy a bemenő jel, de ott már messze túl van vezérelve. Legalább is úgy tűnt a videód alapján.
Hibát keresni nem igazán lehet műszer nélkül. Találgatni lehet maximum. Vagy ha Valaki ismeri a jelenséget, egyből be tudja mondani. Sajnos én nem az vagyok.
Majd töröm rajta még a fejemet.
Füllel nem lehet teljesítményt mérni. Hangszóróval sem. De a leadott teljesítmény a legkisebb gond ebben az esetben szerintem.

@black1989:
Én is nagyon sokat bányásztam rajzokat a netről. Aztán rájöttem, hogy olyan ez mint a numerikus számítások. Vagy akár milyen szimulátor. Ha nem értem a dolgokat mögötte, akkor nagyon könnyen megütöm a bokámat. Úgyhogy már rég nem építek a netről semmit. Ötleteket gyűjtök, meg olvasok rengeteget, de nem építek után semmit úgy, hogy ne érteném, mert nagyon sok idő és anyagi veszik oda.
A hiba leírása alapján TUTI hogy összenyitnak a FET-ek.

Persze egyértelműen tudom , hogy a fetek összenyitnak hiszen le is írtam , tehát valamelyest értem , de azt nem értem , hogy miért teszik fel a netre , miért írják oda , hogy húúúú dejóól szól , és nem is melegszik , sőt videókat készítenek arról , hogyan üzemel , erre mikor a dokumentált kapcsolást megépítem ,akkor derül ki , hogy a rajzot nem javították , de nem is fogják aztán bogozza ki az ember mi lehet a gond! Ezen a rajzon rögtön megláttam az első hibát , mint már leírtam , az lm339 8. láb invertált bemenete a rajzon 100kohm-mal a negatív tápfeszen volt , holott a stabilizált -12 volton kellene lógjon! Sajnos a többi hibát nem látom , de tudom , hogy ez egy működő végfok lenne , csak éppen nem lett kijavítva a rajz ! Egyébként Még egy tippem lenne , mégpedig , hogy azért nyitnak egybe a fetek , mert a pozitív tápágban a fetnek nem a source lábon kellene kapja a feszt, de javíts nyugodtan ha tévedek!

Annyit tudok mondani hogy az a Source ott teljesen jó, mert az egy P-csatornás FET.
Igazán azzal van a gondom, hogy azt írtad, hogy megy 3-4 másodpercig és csak utána nyitnak össze a FETek... Ez így eléggé zavarja a képet, mert ha a DT túl rövid lenne akkor alapból így tennének. Talán melegedéssel függ össze, de most nincs időm ezzel foglalkozni. Ha lesz több időm majd ránézek a rajzra jobban.
Addig is tedd be szimulátorba. Ahogy építed fel, könnyen rátalálhatsz más hibára is, ha egyáltalán van. Ha nincs akkor le tudod szimulálni és megnézni mi várható el tőle. Most ennyi telik!
További kellemes vasárnapot kívánok Nektek!

Üdv!

Most nemrég szimuláltam le multisimben , és azt vettem észre , hogy a fűrészgenerátoros résznél egyáltalán nem volt jó a jelalak, és az impulzusok sem jók , ott cseréltem az 1 nf-os kondit 100 nf-ra . és gyönyörű jelalakot kaptam , a négyszögjelek a 2, és 14 lábakon szépek szabályosnak látszanak , de a kimenet , hu az borzalom , össze vissza jár a szinuszhullám , nem értem mitől , olyan mintha az egyik oldal vezérlése késne !

Nekem csak az sántít ennél a kapcsolásnál, hogy a FET-eket meghajtó emitterkövetők azon tagja, amelyik a FET-et bekapcsolja, az nem nyit telítésbe. Mert ugye, ha telítésbe nyitna, akkor a 27 volttól a gate átütne. Így, ahogy a rajzon van 13.5 volt esik rajta. Ettől valószínűleg melegszik is. De a lényeg, hogy nem tud elég áramot szolgáltatni a FET gyors bekapcsolásához. Ettől meg a FET melegszik.

Eszméletlen jól dokumentált ketyere, és talán ajándék a sorstól, hogy hibás, (önhibámból, vagy önhibán kívül;az most mellékes) lehet tanúlni belőlle, de egy akadály az angol, vagy is a tükör fordítás... De egy kicsit mély víz is ez a cucc.
A meglátásod tökéletes, ha kellően nagy a bemenő jel, akkor megindúl, de recseg. Utánna már eszembe jutott, hogy a hibás oldal működését kellene csak levideózni. De majd pótolom.
Egyébbiránt a blogból kiemelt rajz, nem légből kapott, hivatalosan az IRADUAMP7S rajza, és elvileg 25W-250W-tig skálázható, amit alapvetőleg a kettős fet típusa határoz meg. Hogy a többi érték miként változik, nem tudom, de itt a doksi róla.
Ismerősöm nincs sajna, messze távol én bütykölök ilyen mértékben az ismeretségi körömben.

Igen valóban melegszik is a fet , sőt az 1kohmos ellenállások még füstölni is tudnak!!!! A végfokot szimuláltam progiban , de ott sem működik megfelelően , tehát valami nem oké! A szimulátorban is azt mutatja , hogy nem nyitnak elég gyorsan a fetek!

100 nF-ra növelve 100-ad részére esik vissza a kapcsoló freki. Így természetesen szebbek a jelalakok. De ha már ilyen alacsony kapcsolójelet választunk, akkor akár optocsatolóval is lehet kezdeni valamit. Ebben az esetben nem kell komplementer fetet használni. Természetesen csak szubra jó, de a jó minőségű full range nem barkács színvonal. A fix frekis visszacsatolatlan topológia elméletben jó lehet, de gyakorlatban még ha a kitöltési tényező pontosan követi is a bemenet hullámformáját, akkor is a kimeneti jel a tápfesz függvénye lesz. Az meg nem lesz konstans. Brumm, tápesés, stb.

Éjjel szimuláltam is egy önrezgőt optóval. 25-35 kHz között kapcsolgat. Egyetlen probléma a viszonylag nagy induktivitás. Ha hazamegyek felteszem a rajzot.

Köszönöm a hasznos tippeket! Várom a rajzot!

A szimuláció szerint +/- 55V-ról táplálva és 80Vpp-ig vezérelve a kapcsolójel nem esik 25kHz alá. 1 kHz-en a torzítás 100W-nál kisebb mint 1%. fele ekkora bemenő jelnél (25W) 0,1 alatt van a torzítás. 100W szinusznál a táp bemeneteken az együttes bemeneti teljesítmény 110W körüli, tehát 90% hatásfok körül járhat. Persze ilyen kommersz alkatrészekből nem lehet nagy kapcsolófrekin járatni, de szubra jó is lehet. A pozitív tápágban lévő 1milliOhm csak a mérés miatt van Gyakorlatban nem kell.

Nem építettem meg, csak szimuláció. Viszont jobban viselkedik, mint a komplementer verzió. Erősebb fetek alkalmazása esetén az optók után kellhet valami komplementer tranzisztoros patkolás.

Tetszik ! Elárulod melyik progival tudod megnézni ennyire részletesen a jelalakot?

CircuitMaker2000

Köszönöm!!!!

Az alacsony frekivel csak veszítesz mert sokkal drágább egy 10x akkor kimenő induktivitást készíteni mint betenni egy normális komparátort és egy rendes félhíd meghajtó IC-t.

Jeleztem is ezt az induktivitás problémát. Ezért maradt elméleti kapcsolás. A szimuláció is igazából a szűrő után visszacsatolt önrezgő, és a fixfrekis visszacsatolatlan közötti különbség miatt készült. Viszont nagyon jó tanulmány alap.

Kísérleteztem az optocsatoló+transzformátor öszvéresítésén. Így lehetne növelni a kapcsolófrekit. Sajnos a szimulátor nem akarja az igazat, pedig egy impulzustranszformátor nagyon gyors lehetne, és csak pár uS időt kellene vele áthidalni, amíg az optó átveszi a munkát.

Lehet kapni nagyon gyors optocsatolókat is, ill. lehet kapni fet/igbt meghajtós kimenetű optocsatolókat is. Inkább ebbe az irányba érdemes nézelődni. A mezei optocsatolóval sosem lesz igazán gyors, még trafóval kombinálva sem.

Van itthon pár darab 6n137, az elég gyors. Viszont mindenképpen kell még valami utána. Amit említettél gate meghajtós optót, az van a Hestore kínálatában is. Viszont akkor már a komparátort kell gyorsabbra cserélni, mert a 311 már lassú hozzá. Felmerült bennem a kérdés, hogy a 220 uH-s nagyáramú fojtó, vagy a gyorsabb kapcsolgatás megvalósítása a nagyobb feladat.

Régebben kísérleteztem ilyen optocsatolós meghajtással valami nagyon gyors optóval (már nem emlékszem a típusára, de ha érdekel megkeresem a kísérleti nyákot a lomok között) nagyon hamar kinyírta végfeteket. Összenyitottak. Szinte lehetetlen stabil dead time-ot beállítani, aminek talán valami kapacitív visszahatás az okozója az optocsatolón belül. Rég foglalkoztam már pwm-mel és sokat felejtettem, de ez a negatív élmény még él bennem.

Szívesen megnézem, de nekem nem fogja kinyírni a feteket. Bakter vagyok másodállásban, így csak a szimulátort nyomom. Ott meg nem okoz bajt. Tulajdonképpen az IR meghajtó hibája miatt agyalok egy kicsit, mert az hajlamos nyitva hagyni a felső oldali fetet. Van egy olyan kapcsolás, ami sosem engedi összenyitni a feteket, de nem tudom lerajzolni most, mert itt nincs számítógép. Vagyis van, csak nem férek hozzá.

En kb. 15 eve csinaltam optos meghajtast HCPL0630-as digitalis optokkal. Az opto utan FET meghajto IC volt, talan MAX626 vagy valami hasonlo. Jol mukodott csak zajos volt a vegfok. Lehet, hogy az optotol, nem tudom. Ez kenyszervezerleses PWM vegfok volt, visszacsatolas nelkul.

Én még csak IR félhíd meghajtóval építettem egy itt a fórumba publikáltat. Sokáig ment is, csak számomra minden ok nélkül eldurrant. Újabb példány építése után fél év múlva ismét.

Ezt az IR-rel készült végfokomat több, mint 3 éve nyúzzák Szegeden és még semmi gond nem volt vele. Akkoriban meghallgatásra adtam kölcsön, de azóta sem akarja visszaadni a "gazdája" és az analóg hangra sem akar visszatérni, annyira megszerette a hangját. Igaz, ez "hifi-re" lett kifejlesztve és valószínűleg nincs "agyonhajtva". Én meg azóta sem foglalkoztam a pwm technikával - talán mert az analóg az igazi kihívás?

Mindjárt megkeresem ezt az optós izét...

A HCPL 3150 volt az és kifejezetten IGBT/MOSFET meghajtónak lett kifejlesztve. Persze az is könnyen megeshet, hogy elkapkodtam, vagy túl hamar feladtam az első kudarc után.
Ez egy önrezgő kapcsolás lett volna, de a kapcsolási rajzát már nem találom.