Sziasztok.
6mm²-ig fogadó wagot kaptam ma, de ez nem a 221-es széria hanem a 773-mas

Ez csak tömör és hajlékony vezetékhez jó.

Igen, sajnos. Kollégámtól kaptam de itt vette egy boltban.
A 221-613mas még új ezért az később lesz.
Nekem is az kellett volna az vezérelthez, de ezzel majd a nappalit toldom meg. Csak kellene 6-os tömör réz, hogy tovább menjek a fi-be és a táblára.

Nagyon nehéz lesz vele dolgoznod. Egyébként már forgalmazzák, csak a kereskedőknek rendelniük kellene. Nekem már hozzák, a kereskedés raktárába (ahol vásárolok) már van.

Megmértem az alumínium vezeték átmérőjét, amiről szó volt korábban, érdekességképpen feltöltöm a képeket erről. Kiszámolva, a vezeték keresztmetszete ~5.6mm²-re jön ki, így nem csoda, hogy a 221-es wago nem fogja meg rendesen, ki lehetett húzni belőle. Azt hiszem ezt 6mm²-esnek lehet venni. Egyébként egy 4-es érvéghüvelyt rá lehetett húzni még éppen. Összehasonlításképpen egy 4-es réz vezetéknek az átmérője pontosan a névleges keresztmetszetéhez passzol.

Kábelt nem keresztmetszet alapján gyártanak, hanem a méterenkénti/km-kénti ellenállás van megszabva. Ma már tisztább rezet tudnak előállítani, mint 10 éve, azonos keresztmetszeten alacsonyabb méterenkénti ellenállást tudnak elérni!

Na ezt nem tudtam... És az egy eres vezetékeket?

Bizony. A gond csak az, hogy ráírják 1,5mm², mikor meg megméred akkor 1,3 jó esetben (sodrott, elemi szálak mérése és számolása).
Ettől független így van ahogy mondod, a villanyszaklap nevű internetes portál is írt erről egy cikket.
Bocs, csak simán villanylap:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Akit érdekel, jó olvasást, érdekes.

Részben igaz, részben nem.

Tömör vezetékre nem szoktunk érvéghüvelyt tenni.

Én is itt olvastam régebben. Ráírják, hogy 1.5mm², de ez inkább csak elnevezés. Olyan, mint a CD. Lehet 650MB, meg 700-800MB is. Én nem foglalkozok vele. Tudja a szabványt, erre a gyártók vigyáznak. A 10éves 1.5-ös kábel, meg a mai 1.3-as ugyan akkora ellenállást képvisel, így a rajta eső feszültség ugyanakkora, és a hő is. Csak a mérete lett kisebb. De miért is gyártana a gyártó 1.5mm² keresztmetszetű drótot, ha a szabványt már az 1.3-as is teljesíti? A villanylap jobban leírja. Engem meg annyira nem is érdekel, megmondom őszintén. Akkor írják rá, hogy 0,00991 Ohm/m vagy 0,0117 Ohm/m (vagy amennyi). Sokan vakarnák a fejüket...

Én az alura szoktam, ha csavar alá kell kötnöm. Egyébként egy szóval se írta, hogy akar ráhúzni.

Azt is ráírjak +- mennyi lehet az eltérés.

Láttam már kínai hosszabbítót amiben nem is réz volt hanem valami vashuzal.

Ez meg már milyen stílus?
Onnan, ahonnan az EB segédérintkezőt. Amire nézve június 4-én beszúrtam neked a korabeli katalógust, amiből egyértelműen kiderül, hogy nem a nulla megszakítására szolgál, mivel 2 A AC mindegyiknél. De nem látom, hogy írtad volna, hogy: bocs, akkor mégsem jól gondoltam.
Kérdésedre érdemben válaszolva az MSZ szabványokban tételesen tiltva volt a TN és a TT keverése egy transzformátoron, és a szabványok kötelezőségének megszűnésekor ezt a szolgáltatók változatlanul átemelték a saját üzemviteli utasításaikba. "Kifelé" megnyilvánítva most a regisztrált szerelők tankönyvének 355. oldalán van.

Egy szóval se írtam, hogy az a nullához van. Olvass vissza, azt írtam, hogy életszerűtlennek tartom. Továbbá azt írtam, hogy nincs benne tapasztalatom. Nincs miért bocsánatot kérnem. Soha nem volt tiltva, hogy például TT rendszerről TN (akkor még nullázás) rendszert alakíts ki. A nullázásnak voltak és vannak külső és belső feltételei, ha ezek bármelyike teljesül akkor azon a részen és csak ott lehetett és lehet kialakítani TN rendszert. A mai napig tucatnyi olyan épület (jellemzően tanyák) van, ahol a szolgáltató már áttért a TN rendszerre. de az épület TT rendszerű. Azt nem vitatom, hogy új mérőhely telepítése esetén a szolgáltató tiltja a keverést. Nem ismerem a regisztrált szerelők tankönyvét, (nem vagyok regisztrált szerelő) de nem is érdekel, ez legyen a mérőhely kiépítőinek a problémája. Jellemzően a TT vagy TN rendszer kialakítása manapság már a mérő alatt történik, az épület villanyszerelője készen kapja a 3 vagy öt eret.

Nekem már van 6-os WAGO-m. DIKOVILL-nál már kapható.

Szerintem tökéletesen igazad van:

És akkor itt meg is állunk egy hobbi fórumon

Mit érdemes megtárgyalni a témában véleményed szerint?

Annyiban módosítanom kell a hozzászólásom, hogy el kell ismernem, a jelenleg érvényes szabvány egyértelműen tiltja a két rendszer egyidejű használatát, ebben nem volt igazam, így valóban rossz tanács volt a TT rendszer kialakítása a melléképületnél.

Amiben viszont Neked nem volt igazad, hogy a szabványban említett táppont (transzformátor) nem a szolgáltató transzformátora. A táppont a vételezési hely.

Üdvözletem
32A EON bővítésnél tényleg kell a 10mmes vezeték?Nem igazán értek hozzá,nagy vonalakban(javítsatok ha nagy butaságot mondok) az elosztó dobozokban vezetik el a fővezetéket a szobákba és onnan ágaznak le a konnektorokba a vékonyabb vezetékek.Itt a házban 16-28 méterre mennek el ezek a fővezetékek és azt mondja a szaki hogy nagy terheléskor a feszültségesés és amiatti melegedés miatt nem elég a 6mm hanem 10mm kell,csak az sokkal drágább is és falat is kell bontani pár helyen mert nem fér be a csőbe mindenhol olyan vastag vezeték.Más meg azt mondja hogy bőven elég a vékonyabb és akkor bontani se kell.Így kb feleannyiból kijönne az egész.Nem gyárat akarunk üzemeltetni csak unalmas hogy levágja az órát a mosógép meg a mosogatógép együtt,pedig azok naponta többször mennek.
Megköszönöm a segítséget

Szia!
10mm2 nem kell a szobákban, meg egyéb helyeken, csak a lakáselosztóig kell, a mérőtől vezetve.

Érdekes kivitelezés. Igazság szerint nem vastagabbra kellene cserélni ezeket a "fővezetékeket", hanem több áramkört kellene kialakítani vékonyabb vezetékekkel úgy, hogy a jellemzően nagy fogyasztók (illetve azok dugaljai) kapjanak külön-külön kismegszakítót, 2.5 mm2-es vezetékekkel. Ehhez elsősorban egy elosztódoboz (köznevén lakáselosztó) kell, amibe befutnak a vezetékek.

Mosógép, mosogatógép egy-egy 16 A-es kismegszakító, világítás két részre osztva egy-egy 10 A-es kismegszakítóval, szobánként 1 x 10 A a dugaljakhoz. Ha van egyéb dolog az udvaron, annak is egy külön kismegszakító. Fi-relé pedig mindenképpen.

Valószínűleg ehhez alaposabban át kell alakítani a rendszert de ha már nekiálltok, legyen jól megcsinálva, ne csak látszatra.

Így már értem,tehát a kismegszakítókig menne csak a 10mm és onnan tovább osztva vékonyabb vezetéken egyenként tervezve a nagyobb fogyasztókig.Elég régi '75ös ház ez,egyszer már vezetékeztek és cseréltek mindent rézre(nem tudom milyenre).Három kismegszakító van.Csak próbálom megérteni a dolgot mert máris mást mondtok itt ti és mást a szaki és pénzben nem mindegy.Most nézem ezt a lakáselosztót a neten és ilyen itt biztos nincs csak egy mérő és 3 kismegszakító.Bele se megyek mélyebben de akkor miért mondja a szaki hogy az összes fővezeték legyen 10mm?

Érdemes nagyobb lakáselosztót venni, hogy legyen benne hely és elférjen a FI-relé és a kismegszakítók is. Például egy 18 modulos (férőhelyes) lakás elsztó az jó választás
A fővezeték a mérőhely és a lakás elosztó közötti szakasz. Csak oda kell 10 mm2 vezeték.
Az összes alatt a Fázis, a Nulla és a védővezetéket kell érteni, de csak ezen a szakaszon.

Bármit is mondanak, esetedben csak a lakáselosztóig kell a nagyobb keresztmetszetű vezeték. Ma oda alapból 10mm²-est illene tenni (ha erre gondol a szaki "fővezeték" néven, akkor ok., ha lakáson belül továbbiakra is, akkor keress valaki mást...). Egyszerű lakossági felhasználásnál a lakáselosztóba ritkán kerül 16A-nél nagyobb kismegszakító, 16A-hez kisebb távolságokra (=lakáson belül) 2,5mm² vezeték elegendő. A 2,5mm²-es vezeték a lakáselosztó után értendő.

Bocsánat az újabb buta kérdésért de az,hogy beszerelnek egy lakáselosztót több megszakítóval és azt a nagyobb fogyasztókhoz vezetik az nem nagyon drága?Lakáselosztó,komplett új vezetékrendszer kialakítása.Van úgy 50 konnektor a házban,ebből megszakítóra kerül mondjuk 8 a nagyobb gépeinkhez és a többi a szobákba.Ha tehát változtatni akarunk és máshova tenni egy gépet akkor megint át kell szerelni a villanyt másik megszakítóra.Ha viszont a nagy vezeték mindenhol ottvan akkor mindegy hova megy pl a hordozható 2500w-os hősugárzónk,nem kell megint az óra lecsapásától tartani mert a 3 kismegszakító mind 32A-os és a fővezeték meg azt kibírja?Bocsánat csak próbálom kitalálni melyik időtállóbb és melyikkel nem kell rombolni ezután legalább 20 évig.Tudom hogy a rendszert kell tervezni a gépekre de én azt a lehetetlen akarom,hogy fordítva legyen.Mindegy melyik szobában hova teszek gépet az ne csapja le a 32A küszöbig,ne kelljen mindig azt nézni.Pl kiviszem a papának a hősugárzót a fűtetlen helyiségbe és ne kelljen emiatt hosszabbítóval máshonnan hozni a barkácsgpéhez az áramot mert megint a 16a a korlát.Vagy megy a párátlanító,hősugárzó és a szobában szárítom a hajam a 2200Wos hajformázóval vagy szárítóval.

A 16A egy szobára bőven elég. De nem is védheted nagyobbal, mert a szobai konnektorok csak 16A-sek és gondolom nincs kedved ilyen konnektorokat szerelni a szobákba. A védelmet (kismegszakító) mindig a leggyengébb keresztmetszet szabja meg, mivel a drótokat könnyen vastagabbra cserélheted így a leggyengébb láncszemek a csatlakozók.

Ha kiszámolod, akkor ez 10 Amper körüli áramfelvételt jelent. De ahogy a többiek írták, a sima konnektor 16 Amperig jó.
Minél több áramkör van, annál jobb. Könnyeb szakaszolni, stb. Az áramköröket mind az elosztódoboztól kell kezdeni (nem csak a fázist), kötés csak dobozban lehet, menet közben nem szabad vezeték keresztmetszetet csökkenteni, csak ha teszel kisebb értékű kismegszakítót is minden ilyen leágazáshoz. (A körbeviszem a 2,5 felest, de csak 1,5-ös megy le a konnektorokhoz az nem szabályos.)