Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni flyback dióda kiválasztásához.

Van egy működő megoldásom, amiben ATMEL mikrovezérlővel kapcsolgatok egy SY-5-K típusú 5 V-os kis relét, ez hivatalosan 24VDC/1A-t tud kapcsolni (adatlap itt: Bővebben: Link)

A relével 24 VDC feszültsséget kapcsolgatok két párhuzamos fogyasztónak:
- Egyszer van egy DC-DC step down konverter 12V-ra, ami egy kis villanymotort hajt meg, ezek a 24 V-ról kb. 400 mA-t vesznek fel.
- Másrészt direktben kapcsolok egy M&M2250-es mágnestekercset, ennek az adatai 24VDC/7W, szóval elvileg 300 mA-t vesz fel.
Így elvileg 700 mA-es áramfelvétellel bőven alatta vagyok az 1A-es katalógus értéknek.

A relé 10 percenként egyszer kapcsol ki és be, így naponta 144 ki/be kapcsolás történik.
A gondom az, hogy pár hét alatt már a harmadik relém megy tönkre, mindegyik beragadt zárt állapotba egy idő után.
Most kicsit nekiültem olvasgatni, és rájöttem, hogy a mágnestekerccsel párhuzamosan talán kellene rakni egy flyback diódát, hogy a kikapcsoláskor keletkező indukált feszültésget kioltsam. Úgy gondolom, hogy a DC-DC konverter nem sok vizet zavarhat, inkább csak a mágnestekercs lesz aki a galibát okozza.
Jól sejtem, hogy ez lesz a gond?

Tudnátok segíteni a megfelelő diódát kiválasztani erre az esetre? Mekkora feszültségre és áramra kell ilyenor méretezni a flyback diódát? Milyen típus lenne jó a fenti esetben?

Szia!
Erre a relére bőven elég egy 1N4001 dióda.

Nem a relé tekercsére akarja, hanem a mágnesszelepre, ha jól olvastam. De arra is elég a 4001.A katódját (csíkos láb) kell a tekercs pozitívat kapó lábára kötni. Így záróirányba leaz előfeszítve, a keletkező visszarúgást viszont így fogja majd meg.

Igen, így van, jól értetted! A relé tekercsére már alapból tettem diódát, csak az érintkezőkre nem.
A relével kapcsolgatott mágnestekercsre kellene a dióda, szerintem az nyírhatja folyton ki a relémet. Annak a paraméterei pedig 24VDC/7W, jóval több, mint a relénél.
Erre is elég lesz akkor az 1N4001?

Miért nem tranzisztort / FET-et használsz? Azok "kicsit" több kapcsolást bírnak ki, mint bármelyik relé.

Vagy ha leválasztás kell akkor egy optocsatolót , néhány alkatrésszel?

Nem szükséges a leválasztás.
CSak ez már egy beüzemelt, működő rendszer, a NYÁK terv ennek a relének lett kialakítva.
Nem igazán szeretén nagyon átvariálni, ha megteszi egy utólag beforrasztott dióda a relékontaktok között, akkor az nekem bőven elég megoldásként.

Ideig - óráig az is megteszi.

Sziasztok lenne egy pici of kérdésem.
Hogy lehet ezt méret arányosan kinyomatni a nyáktervet? Nekem gigászi nyomtatáskor
Kapcsolás

Szövegszerkesztőbe illeszd be a képet és ott add meg a kép méretét. Az IC lábtávolságit tudod (2.54 mm), a többi majd aráyosan igazodik.

Szövegszerkesztőbe(word) nem nagyon találtam ilyen funkciót...

Lehet, hogy nyomtatásnál be van kapcsolva a "fit to page" opció? Akkor is szikott ilyet csinálni.

Beilleszted a képet egy üres dokumentumba, majd a képi eszközöknél (vagy hogy hívják) meg tudod adni a méretét (jobb oldalon).

Okés ezt eddig én is megtaláltam csak most irogassak randomszámokat addig mig 2.54 távolság nem lesz a ic lábaknál??

Én inkább a kapcsolt mágnestekercs pólusaira tenném azt a diódát közvetlenül, nem a relé kontaktusokra...

Elvégre ott keletkezik a "delej".

A relé érintkezői égnek össze.

Húzz két párhuzamos vonalat, egymástól 2.54 mm távolságra a kép előtt.

Én azt értem, de nyilván ki lehet próbálni mindkét megoldást, ki tudja melyík a hatásosabb.
Bár én úgy tudom, hogy a relé tekercsre illik tenni az ilyen diódát, nem pedig a kapcsolóelemre.
Tehát ez itt is érvényes szerintem...

A motor se' kutya...
Diódát mindenhová

Szerintem az a probléma, hogy a kép csak 72dpi, ami azt jelenti, hogy egy collba 72 pixel van.
A kép szélessége meg 383 pixel, tehát ebből az adódik, hogy a kép 5.319 coll, ami ugye lehetetlen.

Szerintem ez csak egy vázlat az eredeti panelről, és így nem fogod tudni meghatározni a pontos méretét, csak hozzávetőlegesen. A helyedben én megtervezném ez alapján egy paneltervezőben, kb negyed óra, és azt biztos ki tudod nyomtatni 1:1 méretben...

A másik meg gondolom nem véletlen tették rá a vízjelet, talán épp azért, hogy ne akard kinyomtatni, hanem inkább szerkeszd meg saját magad. És a harmadik, mivel ilyen kicsi a felbontása, még ha sikerül is kinyomtatnod, nem lesznek kontrasztosak az élek.

Tovább megyek, a kép még csak nem is kétszínű, hanem szürkeárnyalatos (na jó, van benne egy piros is), ha megnézed, aminek fehérnek kéne lennie, az sem fehér, hanem világosszürke. Szóval a véleményem nem változott, ezt a képet biztos nem nyomtatásra szánták, csak szemléltetésnek.

Ha nyomtatásra szánták volna, minimum 300dpi lenne a felbontása, fekete/fehér a formátuma, és megadták volna a pontos méretet is. Vagy, *.pdf formátumba tették volna közzé 1:1 méretaránnyal.

Csatoltam egy képernyőmentést, hogy lásd is amit írok...

Mindkettőre érdemes. Ugyanakkor szerintem csak idő kérdése, hogy diódázva is beégjenek az érintkezők. Ezt lehetne kiküszöbölni egy tranzisztorral. Ha kell a gavanikus leválasztás, akkor két tranzisztor és egy olcsó optocsatoló. Nem számolva pár ellenállást.

Jól van. Az egyébként teljesen egyértelmű, hogy félvezetős kapcsolóval jobban járna,
de mint említette, az nála most nem játszik...

Mindegy, hogy a kép felbontása milyen. Azzal, hogy megadod milyen széles (és magas) legyen, megváltoztatod a nyomtatáskori felbontást akkorára, hogy a nyomat mérete jó legyen.

Ha egy 100 x 100 pixeles képet 1 DPI-vel nyomtatsz ki, akkor 100" x 100" lesz a mérete. Ha 10 DPI felbotást használsz, akkor 10" x 10". Ha 100 DPI felbontást, akkor már csak 1" x 1" stb.

A szövegszerkesztős módszert többször használtam, mindig jó mérett jött ki a nyomtatóból.

Előre nem lehet definiálni az ilyeneket mert ugyan az A4-es papírméret szabvány, de nem az egész világon. Ehhez jön még az hozzá, hogy a nyomtatómeghajtó programok miként értelmezik a dolgokat (pl. mekkora területre képes nyomtatni maga a nyomtató). Utóbbi ugyan kis mértékben, de tudnak eltéréseket okozni. Az igazi a vektoros rajz lenne, ahol olyan méretet állítasz be, amilyet akarsz.

Persze beállítani belehet, csak az vitatható pontosságú lesz, ez van.
Vagyis joban megfogalmazva, ha nem tudod az eredeti méretet, akkor nem garantálható a megfelelő pontosság. Kísérletezni persze lehet.
Ezt pedig vagy elfogadja aki készíti, vagy nem.

Egyébként ezzel kapcsolatban az én véleményem meg az, hogy egy gagyi 72dpi -s képből én biztosan nem kezdenék el panelt készíteni...

Én a helyedben beilleszteném háttérképként sprint Layoutba, és az alkatrészekhez viszonyítva méretarányok beállítása után elkészíteném a nyáktervet, de ez csak az én véleményem.

Sziasztok, nem tudom jó helyen érdeklődöm-e.
Szeretnék érdeklődni, hogy tudnátok-e ajánlani valakit, aki az autórádióm FM sávjának magas tartományba való átalakítását elvégezné? Azért van erre szükségem, mert ez nem egy egyszerű autórádió, hanem egy Mercedes gépkocsi úgynevezett Comand egysége, ami a rádiót is tartalmazza. Sajnos a gépkocsim japán felhasználásra készült, így csak 90 MHz-ig tudja az FM sávot, így egyetlen magyar adót képes fogni. A rádiót ki tudom szerelni.
Köszönettel
Dr. Sebestyén Zsolt

Köszi a tippet! Akkor teszek a motorra is egy diódát.

Csak kíváncsiságból megkérdezhetem, hogy amúgy muszáj lenne tenni rá? A motor egy DC-DC konverterről kapja a 12VDC tápellátást, ebben a körben nincs semmilyen kapcsolóelem, fixre rá van kötve.
Csak a DC-DC konverter bemenő tápját kapcsolgatom, de arra nem hathat vissza a táp.
A motor ilyenkor is visszarúghat a konverter kimenetére és tönkreteheti azt?

Ezt úgy érted, hogy a katalógusban megadott minimum kapcsolásszám elérése előtt beégnek, még akkor is, ha teszek diódát és nem lépem túl a megadott max. terheléseket?

Sikerült megoldani kis DPI változtatás kész 294 re Kis gimp Köszönöm a segítséget. és elnézést az OFF ért.

Hello! Nem hiszem, hogy ez könnyen megoldható probléma lenne. A korszerű rádiók frekvencia szintézeresek. Vagy is egy kvarc oszcillátor frekvenciájához hasonlítják a vételi frekvenciát, amit egy kontroller egység végez és a vételi frekvencia és a kijelzés egy számítás eredménye.
Vagy is a szintézer kontrollert kellene programozni, aminek programjához erősen érteni kell. De az is lehet, hogy a program nem is módosítható, mert védett. Vagy is a gyártó biztosan tudja programozni a kívánt vételi tartományra (mert így állítja be a megrendelő kérése alapján), de lehet ez csak az Ő saját privilégiuma marad.