Kedves Gafly!
Ez a hangszóró 30 cm kosárátmérőjű (12"). Elnézést, nem gondoltam, hogy nem ismered fel a méretet. Én legtöbbször csak nagy hangszórókat javítok.
Tisztelettel F.

Kedves flaci76!
Érdekes egyén vagy. Minden áron keresed a hozzászólásaimban a vitatható tényeket. Phszihésen nem bírod elviselni, hogy más is ért a dolgokhoz. Azt meg semmiképpen sem látod, hogy ebben a világban (a hangszórók és erősítők teljesítménye vonatkozásában is) erkölcstelen adatközlések vannak. Sőt ezek a szervezetek és üzleti körök elméleteket, szabványokat és egyéb dolgokat is kitalálnak, magyaráznak adatközlésük helyességére. Nekem úgy tűnik, hogy Te is ebbe a sorba állsz.
A leírtjaiddal több vonatkozásban egyet értek! A 100 wattos erősítő feszültség és áram értékeit műszeresen mértem. De számolhatók is! Nem veszed figyelembe a hálózati trafó teljesítményét! Túlvezérléssel a hálózati táp feszültség vissza esése bekövetkezik a brumm emelkedéssel. A külföldi erősítőknél az anyagtakarékosság miatt a jelenség nagyobb. Nincs túlméretezés! Az inverteres tápoknál ez fokozottabb. Ezek tönkre is mennek.
A táblázatom mért és számított adat. Mindkettőt elvégeztük! A négyzetgyökvonás és műszer tűrési értékek okoznak század eltéréseket. Ez bevált és elfogadott szerviz gyakorlat.
A hangszórónál jogos az elvárás, hogy tömeg és rugalmassági csökkenés, légellenállás szinte megszűnése jelentős amplitúdó növekedéssel járjon. A vizsgálat szinuszos jellel 10 Hz-től 20 kHz ig történt, majd popzenével is. Nagy méretű hangszóróknál a kónusz merevségének biztosítása érdekében a gyártók vastag papírt használnak koncentrikus körszerű merevítéssel. A 40-50 cm átmérőjű szerelvények tömege (tekercs+kónusz+perem+pille) a 100 grammot is eléri. Itt egy 50%-s tömegcsökkentés már jelentős. Én hangszóró javító vagyok, nekem nem okoz gondot a kónusz ragasztásának feloldása és a fél szerelvény eltávolítása, majd vissza ragasztása. A jelentős csökkenéseknek az áramfelvételben és rezgési amplitúdóban, nagyobb mozgási indukcióban kellene jelentkeznie. A hatásfok csonkoltan is 5-8%-ban jelentkezik! Ez okozta a mágneskör teljes átépítését, majd az új hangszóró hatásfok növekedését. Sajnos a gyártók nem "vevők" az új konstrukcióra, mert bonyolultabb a gyártás. Világ szabadalomhoz, csak tíz évre milliós összegre lenne szükségem. Ez nincs! Ilyen körülmények között senki sem támogat.
Ismét keresheted az idézni való részeket, majd igyekezhetsz cáfolni az állításaimat!
Tisztelettel F.

Ha van egy jó, hatásfokot növelő ötlet (miközben a hangminőség nem romlik jelentősen) érdemes lenne megkeresni egy igazi (nem a játék kínai, meg SAL) hangszóró/láda gyártással foglalkozó céget. Pl. (Meyer, JBL, EV, L'A, RCF, QSC, stb.) Példának okáért Void Nexus 6-ból egy pár 6 millió, és akkor még csak egy normál méretű klub topládája van meg, ők pl. biztosan tudnának egy jó ötletet anyagilag támogatni, lehetne korlátlanul kísérletezni. Nagyobb hangosításoknál (több 10 kW-ok) elég sokat jelent, ha csökken a fogyasztás, vagy csak fele annyi ládát kell pakolni, megéri a végfelhasználóknak. Kivétel nélkül minden gyártónak is megérné egy ilyen újítás, akár a jelenlegi szériák megtartása mellett, egy teljesen új típusként is. Érdemes lenne sietni, hogy a cégek mérnökei idő előtt rá ne jöjjenek a megoldásra.

Kedves Feri!

Te hagysz magad után vitatható tényeket ahogy Te fogalmazod.



Írtam ezekről a jelenségekről, sőt egy régebbi hozzászólásomban azt is leírtam, hogy mindent egybevetve kb 65-70% lehet maximum egy AB/B osztályú végerősítő (hagyományos felépítésű táppal) hatásfoka a konnektortól a műterhelésig.



Nem jentősebb, mint egy 20g-os tömeg esetén a 10g változás. Teljesen mindegy ugyanis, hogy 20g-os 20 centis hangszóró mozgó tömege változik -50%-ot 10g-ra, vagy 100g-os 40 centis hangszóróé változik -50%-ot 50g-ra. Nem lényeges az elvett/hozzáadott abszolút súly, az arányok számítanak. 1/m-el lineáris függvénykapcsolat áll fenn, fele tömeg kétszeres rezgési amplitúdó a tömegvezérelt (fs feletti) tartományban. Elég sok hangszórón mértem T/S paramétereket, volt amelyiket dobozban hangoltam el méréskor, volt amelyiket pótsúllyal. Látom, hogy ilyenkor arányosan leesik a kitérés abban a frekvenciatartományban, ahol hatása van a változásnak. Leszedve viszont a membránt azért nincs nagy változás, mert tömegben sincs nagy változás. A pille-cséve ragasztó nem lett gondolom eltávolítva, mert akkor mi tartaná meg a csévét? Ez a ragasztás erős és robusztus, és a súlya is számít.

ui. Látom, már a Quad is csak 12-15W-os, pedig a Sipos Gyula se mondta ezúttal, hogy 100W, de csak ha beleszámoljuk a mellette hagyott vasalót is...

Rengeteg mechanikai sérült hangszórót javitok.Nem nagyon látok esélyt arra egy jól megtervezett hangszórónál hogy a lengőrendszer súlyát a felére lehessen csökkenteni.
Az EV megpróbálta,néhány év alatt el is törnek a membránok a porvédő alatt.
Csak most 6db olyan 20cm-es Eminence van nálam aminek a membránja a perem mellett körben tört el.Nem véletlen hogy a kis mozgó tömegű igazán szélessávú hangszórók 10W alatti teljesitményűek...

Kedves Fiuk!
Nem értem a folytonos vitatkozást velem és okoskodást. Sokszor alumínium huzalú tekercset készítenek a hangszóró gyártók a tömeg csökkentés miatt. Csak a tekercs az eredeti gyári pillével csak kb. 10-20 %-l nagyobb amplitúdóval rezeg 5-10 %-l kisebb teljesítmény felvétellel. Az önrezonancia frekvenciája jelentősen feljebb tolódik. Például az eredeti hangszóró 60 Hz helyett 150-200 Hz-re. Bár ez utóbbi lényegtelen, mert kónusszal lehet hanghullámokat létre hozni. Úgy látszik, hogy azt a jelenséget senki se vizsgálta, hogy hanghullámok keletkezése és a térbe való távozása hogyan történik fizikailag. Bár az egyetemi fizika könyvekben kis mértékben leírják a rezgő felületen keletkező és onnét a térbe távozó hanghullámok korpuszkuláris és makromechanikai jelenségeit. A hanghullámok előállítása nem igényel sok villamos teljesítményt. Gondoljátok végig, hogy a járművek dudáiban és egyéb szirénákban mekkora tömegű a rezgő acéllemez. Mind ez magas hangon (1000 Hz körüli frekin.), nagy hangerővel (120 dB), relative kis elektromos teljesítménnyel.
Egy hangszóróban 95% körüli veszteség történik. Ez mire terjed?
A világcégeket nem érdekli a teljesítmény csökkentése. Sőt, nagyobb teljesítményt írnak a hangszóróra! 10-100 sorost. Nézzétek meg a korábbi fényképeimet! Egyik hangszórót gyártó cég szakembere azt állította, hogy két azonos hangszórója közül az egyikre dekoratív matricát ragaszt és nagyobb teljesítményt ír, akkor azt drágábban és több darab számban tudja eladni. Rajtunk kívül ki vizsgálja helyesen a ráírt teljesítményt. Én már sokszor mondtam és írtam, hogy a matricától és egyéb dekorációtól nem szól szebben és nagyobb teljesítménnyel a hangszóró.
Rengeteget tudnék írni, de hagyjuk.
Tisztelettel F.

Egy ujabb aranymondás a lassan alakulo HE kabaréba.

Kedves Mindenki!

Huszti Dénes elég sokat foglalkozott a sugárzó felületek működésével, matematikai felírásával, rezgések keltésével. Nagy kár, hogy a jegyzetei és publikációi nem hozzáférhetők. De valamennyire különféle könyvek is belemennek, de elég zavaros a kép sajnos a hangszóró hatásfokát illetően. Colloms könyvét még a perfekt 5 évig angliában élő ismerősöm se nagyon tudja fordítani, annyira sajátos és tőzsgyökeres brit a nyelvezete, pedig talán abból meg lehetne tudni ezt-azt. Annyi biztos, hogy elsősorban a sugárzási impedanciával függ össze, ami pedig frekvenciafüggő, és a frekvenciafüggvénye összefügg a sugárzó felület méretével, sőt még geometriai alakjával is. Sajnos nekem sem sikerült még ezt a részletet teljesen összerakni. Azt sem értem, egyes könyvek szerint miért 1 méter távolságban 1m2 felülen kell akusztikus teljesítményt mérni, amikor az akusztikus teljesítmény a membrán felületén jön létre, és ennek a felületnek a nagysága is számít. Pl. ilyen hibás definícióknak köszönhető, hogy a hangszóró egyedülállóan képes arra, hogy megduplázva a hatásfoka is megduplázódik. Párhuzamosan kötve dupla bevitt teljesítményre 6dB hangerőnövekedés történik, és ha a bemenőjelet levesszük 3dB-el, hogy a bemenőteljesítmény az eredeti értéken maradjon, akkor marad 3dB nyereség az akusztikus oldalon. Sorosan kötve fele bevitt teljesítménnyel ugyanakkora hangnyomást produkál (Feri is beszámolt ilyen tapasztalatáról). Ha a bemenő teljesítményt 3dB-el növeljük az eredeti szintre, megintcsak 3dB nyereséget könyvelhetünk el. Próbálnánk ezt meg pl. villanymotorral! Attól, hogy egy tengelyre kötünk két egyforma villanymotort, nem lesz dupla hatásfok, az pontosan ugyanakkora marad. Sok más jellemző ugyan változik, de a hatásfok nem. Ellenben ha figyelembe vesszünk, hogy két hangszóró dupla sugárzó felület, és minden duplázás a felületet is duplázza, akkor már nem lesz ellentmondás a duplázásban, és azt se lehet mondani, hogy sok duplázással 100% fölé megy a hatásfok. A 3dB a dupla felölet következménye, és ha az egyenlet a felületduplázással is számol, a hatásfok változatlan maradna, de nem ez a helyzet, amiből számomra az következik, hogy sok jó dolog ellenére a hatásfok nem jól van meghatározva az elméletben.



Ez valóban így van, de a duda és a hangszóró között egy elég nagy különbség (mintha már említettem volna), hogy míg az előző saját rezonanciáján végez szabad rezgést, és csak a veszteségek pótlását kell betáplálni, addig a hangszóró nem rezonanciáján végez kényszerrezgést. Én úgy látom, hogy a hangszórók fő hatásfok visszatartó eleme a mozgó tömeg. Tömeg elvétellel hatékonyabban lehet érzékenységet növelni, mint erősebb motorral. (Matematikailag igazolható) Ellenben mi van akkor, ha dudának akarjuk használni a hangszórót? Csak annyit kell tennünk, hogy rezonancia frekvencián kell meghajtanunk. Itt a hangszóróban lévő rugózó és tömeg elemek pont kioltják egymást, és csak a rezisztív veszteségek látszanak. Megvalósítottuk a zéró gramm teljes mozgó tömeg esetét! Egy szellőztetett mágneskörű PA vagy sub mély hangszóró impedanciamenetén ilyenkor nemritkán megtízszereződik az impedancia, pl. 8 Ohm hangszórón 80 Ohm Z-t mérünk fs-en. A felvett áram a tizedére esik, így a felvett teljesítmény is, a hatásfok pedig még akkor is a 10-szeresére nő, ha rezonancia frekvencián nem emel ki a hangszóró. A veszteségeket most a hajló mechanikai anyagok belső súrlódása, egyéb áramlási súrlódások és a sugárzási impedancia rezisztív része képezi. Ha elkezdjük felszámolni a hangszóróban jelenlévő veszteségeket, pl. acélból készítjük el a pillét és valahogy a membránszélt, akkor Z(fs) több száz Ohmig fel fog menni, és megvan a keresett dudákhoz mérhető magas hatásfok, de csak rezonancia a frekvencián! Látható tehát, hogy nem a motorban keresendő az alacsony hatásfok, hanem főleg a mechanikai felépítésben, abban, hogy egy a levegő akusztikai tömegéhez képest egy sokkal nagyobb tömeg rángatásába megy be az energia. Viszont mi van, ha csökkentjük a hangszóró mozgó tömegét? Nő az érzékenység, és nő a hatásfok. Ez jó. Azonban minden egyéb mechanikai és akusztikai elemet arányosan változtatni kell, a felfüggesztés rugóengedékenységét, és a doboz légrugóját is, ergo növelni kell a hangdoboz méretét is. Kikötünk a hármas szabálynál (érzékenység / alsó határ / dobozméret), és nem is kell tovább menni, hogy lássuk, nem lesz jó hatásfokú (legalábbis mélysugárzó) hangdobozunk, de lesz előre kiszámolt kompromisszumokkal rendelkező. Még tölcsérrel se fog sikerülni, ugyanis a jó hatásfok és jó alsó határ együttese óriási szájnyílást kíván, ami óriási hosszt is jelent, ami -szintén zenész- óriási méretnövekedést is jelent, tehát tölcséres dobozokra is igaz lesz a három kívánság szabály, legfeljebb zárt, reflex, tölcsér stb dobozoknál mindig kicsit másképpen alakul. A reflex pl. kiszámíthatóan jobb hatásfokot produkál, mint a zárt (elméleti 4.17dB-el).
A képlet amúgy egyszerű: több 100, néha fél kg mozgó tömegű autós mélyek rettenetesen érzéketlenek (kb 85dB, némelyik 80 körül), nagyon rossz hatásfokúak még az erős motor mellett is, de nagyon kicsi dobozban nagyon mélyre le tud menni (ha jó hangszórót veszünk, nem kínai búcsús céllövöldében lőhető fajtát) PA hangszórók kis mozgó tömeggel nagy érzékenység (95-100dB), de vagy nagyon nagy dobozban tud mélyet, vagy átlagos kezelhető dobozméretben nem megy túl mélyre. Vagy régi pl. Vermona 30-40 centis hangszórók, 100dB körüli érzékenység és kb akkora motor, mint egy 16 centis hangszórón, de szinte már extrém kicsi mozgó tömeg. Ma is készülnek vájtfülüéknek olyan 16-20 centis hangszóró (pl Sonido), ahol erős motor, nagyon kis mozgó tömeg ad egy nagyon nagy érzékenységet és hatásfokot, de dobozolási nehézségekre kell számítani, a 0.2 körüli velejáró Qtc miatt sokszor csak tölcsérekben működnek jó mélyátvitellel, de ezek a tölcsérek igen csak méretesek. (Meg működhetnek még több kamrás több rezonátoros reflexdobozokban is, de ezeknek is az összmérete nagy lesz)
Esetleg középtartományban az örvényáramok kiiktatásával lehet még játszani (pl. rézgyűrűs megoldások), de ettől meg nagyon felfelé húzó karakterisztikát kapunk. Beag csinált ilyet, láttam róla méréseket is valahol fórumon. Ezzel viszont felborul a tonális egyensúly, sok magas lesz és kevés mély.
Végül ha már magas hangszóró: 90-es évek merényletei közé tartozik a piezó lapkás dome hangszóró. Na az saját mérésem szerint inkább egy 10kHz-es elektromos síp, mintsem hangszóró. Nagyon kis áramfelvétel mellett szól ahogy szól, a bevitt elektromos teljesítményhez képest ott is magas a hatásfok, a dudákhoz mérhető. Igaz, hangvisszaadásra alkalmatlanok. Vannak viszont kicsit jobb fajta piezók is, szintén magas elektromos/akusztikai hatásfokkal, a nagyon kis áramfelvétel miatt. Azonban ahogy néhány piezó hangszóró átvitelét nézegettem, ezeket is a rezonanciák tartják életben, 3-4-5 erős rezonancia egymást követve ad egy jó egyeletlen agyon színezett hangképet.

És mi van ezzel a Papp Gergő feltalálta hiperszuper neodym hangszóróval?

Bővebben: Link
Azonosító: 230260

Érdekes iromány Sok kijelentés, kevés (egészen pontosan nulla) bizonyítás/levezetés/mérés. De még így is több valóság van benne, mint Babos csodahangváltójában, a 47 Ohmos soros ellenállással, amivel minden hangszóró minden hibáját kijavította egy varázsütésre. Amúgy Gergő szabadalma lényegében csak egy konstrukciós szabadalom, a sajtó által bezenget csodatulajdonságokról már nemigen van szó benne, se a 10000Wattról, se a 20Hz alsó határfrekvenciáról, se a hatalmas hatásfokról. A konstrukció leírásán túl egyedül a "kúpos tekercselrendezésről" van benne némi komolyabb értekezés (természetesen méréssel számítással történő alátámasztást ott se keressen senki), de az meg pont az ellenkező hatást produkálja, mint amit el szeretne érni vele a srác. Hasonló ötlet a Beagnál is volt, csak ők pont fordítva csinálták meg, értették a fizikai/dinamikai hátteret is, és meg is mérték a végeredményt...
Amúgy találsz róla fórumot valahol, sajnos már nem emlékszem hol futottam bele.

Érdemes a nevek között beírni Huszty Dénes nevét, vagy kifejezetten BEAG, Videoton stb találmányokat keresni. Ott lesznek bizonyítások, mérések, korrekt precíz levezetések is.

Érdekes, hogy a kép átment a szerkesztésre, de a szöveg nem... Szóval a szabadalmi leírásban közzétett frekvenciamenet szerint 50-8000Hz között szól -3dB pontokon mérve. Akkor mitől is szélessávú? És hol a beígért 20-20000Hz sáv?

Jó volt látni a szabadalmat, eddig nem találkoztam vele. Hát közel sem akkora durranás ez mint a cikkekben.

Sracok !

A hangszoro es a duda mukodesi elve nem egyforma.
A hangszoro szinusz jellel mukodik, mig a duda egyenarammal.

Kedves Fiuk!
Elfoglaltság után most tudtam belépni az oldalra. Végig olvasva a hozzászólásokat, sok gondolat merült fel bennem. Szerintem vannak téves nézetetek. Én a könyvemben a 119 oldaltól a 183 oldalig írtam a hangszórók különböző szerkezetéről és tulajdonságairól. Szerezzétek meg a könyvet és olvassátok el. Könyvtárközi kölcsönzéssel elérhető. Ismételten leírom, hogy a hangszórókról Magyarországon megjelent szakirodalom terjedelme 800-1000 oldalas, átfedés nélkül. Az utóbbi 50 év szakirodalmát átolvastam!
Hagyjuk a hangszórók rezonanciáját! A hangszórónak teljes hangfrekvenciás sávban, sok rezgést egy időben kell lesugároznia. Egy idő pillanatban mondjuk tízet, de a következő ezred másodpercben már esetleg százat, majd 28-at, és így tovább. A hangszórónak úgy kell szólnia mint egy hegedűnek, máskor élő beszélő ember, ismét máskor énekes vagy akármilyen hangszer, és így tovább. Csoda, hogy ez így is tud működni. A jármű dudája valóban rezonancián működik, elég nagy hatásfokkal.
A Pap Gergely híréről értesülve arra gondoltam, hogy az én hatásfok növelő eljárást fedezte fel, tőlem függetlenül. Próbáltam felvenni vele a kapcsolatot, de nem sikerült. Minden létező dolgot végig kutattam, és úgy látszik, hogy semmi közünk nincs a műszaki megoldásban, de a két megoldás egyesíthető! A teljesítmény adata döbbenetes tájékozatlanságot mutat. (10000-12000W).
A hangszóró hatásfoka jó esetben csak 5%. A 95% veszteség! Én ezt vizsgáltam. Ezért vágtam le a kónuszt. Igen kicsi értékkel csökkent a villamos teljesítmény. Pontosabban a tekercsen átfolyó áram. Ez a pici áramcsökkenés okozza a hangerő drasztikus lehalkulását, a kis mértékű amplitúdó növekedés ellenére. Hova tűnik a teljesítmény? Ezt nem árulom el. A szabadalmi hivatalban a lelkemre kötötték, hogy el ne áruljam.
Nem érdemes okoskodnotok. Próbálkozzatok ti is, ha van hozzá megfelelő műszerparkotok.
Tisztelettel F.

Nem okoskodás, de azért nem ártana ha a te is a földön maradnál. Az utobbi 100 évben rengeteg hangakusztikai válto rendszer született. A membrános fejhallgatotol a klasszikus hangszorokon keresztül az elektrosztatikus csodákig. Ha te azt hiszed, hogy ezen rendszerek kifejlesztöit nem a hatásfok meg a minöség javitása hajtotta, akkor egyszerüen nem értetted meg annak az 50 évnek a mondokáját amit végigolvastál.
Az utobbi idöben elég sok szenzáciohajsza irás jelent meg ebben a témában, érdekes modon egyik sem ütötte meg még azt a küszöböt sem, hogy bárki is foglalkozzon a megoldással - pedig hidd el igény lenne - hatásfok meg a minöség növeléśere illetve a méretek csökkentésére.
Szoval nem dicshimnusz meg fery45 titok/szabadalom kell, hanem megbizhatoan müködö akusztikai rendszer......

Meg kell még néhány Beag APT, meg analóg műszer... Mert nála ezt jelenti a műszerpark, egy FFT-re, vagy egy valós zenei RMS mérésre meg bámul mint borjú az új kapura. És mivel nem érti, inkább leírja hogy az nem úgy van.

Idézet:
„A teljesítmény adata döbbenetes tájékozatlanságot mutat. (10000-12000W).”

Nem is én állítottam, hanem a sajtó:

"A nagyjából 30 kilogrammos, bivalyerős hangszóró 10–12 ezer watt teljesítményre képes, és akkora a hangnyomása, hogy kellő elővigyázatosság nélkül az ember ujját könnyedén eltörheti."

Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/vilagszabadalom_is_lehet_belol...69342/

Egyébként a feltaláló állítása szerint megoldotta a hangszórók leégésének problémáját, amit a "kúpos tekercseléssel" hoz összefüggésbe (elég zavaros az összes cikk), ami a hangszóró un. "aktivitását" csökkenti túlterheléskor. És ezt egy középiskolai mechatronikai tanár leokézta. Azért ha én fizikaórákon olyan kifejezéseket használtam volna a tanultak helyett, mint "aktivitás" azért nem dicséretet kaptam volna. Nem is igazán tudom eldönteni, hogy ez most elmozdulás, sebesség, erőhatás, vagy mi akar lenni.

Hali!
Kb. 15 éve lett a képeken látható 18 colos hanszóró beépítve ebbe a ládába. Egyéb okok miatt rám maradt. A hangszón lévő írást tükörből tudtam le fotózni. Annyit kiderítettem hogy Olasz, és r18 - b300.
Akkor, állítólag ~ 60e. Ft ért vették. Mi lehet most ennek az ára? Csak a hangszóróról van szó.

A hangszóró paramétere az ára is? Végülis igen. Egyébként google: x cm olasz hangszóró ár.

Felirat alapján ez egy RCF L18 P300, az előző szériákból.

Köszönöm a segítséget. El néztem a tükörképet. Nem b300, hanem p300. Ezért nem akart nekem a google segíteni.

Kedves Massawa!
Igazad van a szenzáció hajhászó véleményeddel. Valóban a "földön kell maradni". Gondold végig a golyóstoll és golyós szelep felfedezőit, hogy egy-másfél évtizedig kínlódtak a gyártókkal. Így is USA-ban jártak sikerrel.
Én beszéltem fejlesztőkkel. Ha propagandisztikus a felfedezés előbb talál zöld utat. Nem úgy működik a felfedezés, újítás, ahogy itt Ti hozzászóltok! Bocsáss meg a kijelentésemért, de a hozzászólásotok alapján elég naiv elképzelésetek van erről.
Elnézést kérve, tisztelettel F.

Naiv lesz olyan állitásoktol, amit te vetsz képernyöre. Mert valoban nem ugy müködnek a dolgok. De te tudod.
(Én csak talán két tucat szabadalomban voltam érintve ( csapatunkban). Majdnem mind megvalosult az USA-ban meg Angliában ( mert csak akkor lett szabadalom ha be lett épitve valamibe), mégis örülök, hogy már nyugdijas vagyok. ).

Kedves flaci76!
Én emlékezetből idéztem a 12000 wattot, de Te helyesen az internetről idéztél. Köszönöm. Tudom, hogy nem Te állítottad. Ez nem Neked szólt. A középiskolai pedagógusról nincs jó véleményem.
Minden tekercs leégethető, akár villanymotor, transzformátor, hangszóró a termék. Csak az üzemi áramnál nagyobb (többszörös) túl áramot kell rávezetni. A tekercselőknek bő tapasztalatuk van. A biztosítékokat ezért alkalmazzák.
Teljesen más, és erkölcstelen dolog, hogy több gyártó cég hangszóróira valótlan nagy teljesítményt közöl, aminek töredék értékétől leég a tekercse. Például a legelején közölt 30 cm-s hangszóróra 600 wattot írtak, de 50 wattos erősítőtől leégett, mert csak 12-15 wattos!
A későbbiekben is feltettem leégett hangszórókat. Nézd végig ezeket. 8 cm hangszóróra 100 wattot írtak. 10 cm hangszóróra 15 wattot. Ezek mind leégtek. Senki ne mondja azt, hogy ezek valóban ekkora teljesítményűek. Ha igen, akkor nem éghettek volna le! Gondold a világvevő rádiók 16-20 centis hangszóróit! Ezeket soha nem javítottuk. Aztán rádió selejtezés után 15 wattos erősítőtől perceken belül leégtek.
Az új tekercseket nekünk 0,05 mm-s pontossággal kel tekercselnünk a régi helyére. Néha az átmérő mérése egytized mm-t tévedéssel történik. Ilyenkor beragasztva súrlódik a tekercs. Ekkor többlet teljesítménnyel leégetjük szándékosan. Sok év alatt jelentős tapasztalatunk van arról, hogy mekkora teljesítménytől égnek le a hangszóró tekercsek. Egy diszkós vagy zenész nem engedheti meg magának ezt a "luxust". Ezek az egyének a leégést illetően teljesen tájékozatlanok. Kár nekik velünk, javítókkal vitatkozniuk.
Tisztelettel F.

Kedves Feri!

Én is emlékezetből írtam, de nem volt nehéz rákeresni, rengeteg cikk jelent meg akkoriban.

A villanymotor és a trafó esete kicsit különbözik a hangszóróétól. Azon túl, hogy ott valóban munkavégzés átviteléről van szó. Ott mindenképpen számon kell tartani egy üresjárási állapotot, amikor az áramfelvétel nagyon kicsi, a villamos impedancia pedig nagyon nagy. Egy terhelt állapotot, amikor a terhelés impedanciája visszatranszfolmálódik a villamos oldalra, ekkor attól függően esik le a villamos impedancia és nő meg az áramfelvétel, hogy mennyire terheljük le a kimenetet (mind villamosan a trafót, mind pedig mechanikailag a motort) Pl. reaktív terhelésre reaktív villamos impedancia keletkezik, ha mondjuk a motorra egy nagyon nagy lendkereket teszünk, vissza is tud termelni. És van egy rövidrezárt állapot, amikor pl. a motor teljesen meg van fogva mechanikailag, mozgásképtelen. Ilyenkor a villamos impedancia megegyezik a tekercs egyenáramú ellenállásával (plusz az induktivitásával) és a felvett áram a legnagyobb, a trafó és motor ilyenkor leég. Hangszóró esetében más a helyez, ugyanis a hangszóró egy mechanikailag erősen lesöntölt dolog, a rezonancia frekvenciáján kívül mindenhol a tekercs egyenáramú ellenállása plusz a cséveinduktivitás mérhető rajta. Ezt a söntöt fs felett a mozgó tömeg okozza, ez határolja le a hatásfokot is,ennek kellene eltűnnie, hogy megemelkedhessen az impedancia, lecsökkenhessen az áramfelvétel, és értelmes hatásfokot produkálhasson. Lényegében a hangszóró mindig rövidzárlati áramot vesz fel, konstrukciójából adódik az alacsony hatásfok is. Ez alacsony, mondjuk 1kHz alatt egészen biztosan így van, magasabb frekvenciákon változik az akusztikai közeg hullámimpedanciája, könnyebb akusztikai trafót készíteni (tölcsér, nyomókamra stb), kiküszöbölhető az örvényáram hatása, lehet kis induktivitású csévét tekerni stb. Magashangszórók hatásfokát így lehet komolyabb értékekre emelni. De azért némi magyarázat ábrával: A legelső ábra egy generátor, egy Rg jelű generátorellenállás, és egy Rt jelű terhelőellenállás. Ennek az áramkörnek a hatásfoka a két ellenállás viszonyától függ. Amíg Rt sokkal nagyobb, mint Rg, addig az energia Rt-n disszipálódik el. Fordított esetben Rt keveset disszipál, Rg sokat. Ilyenkor nagyon alacsony a hatásfok, szinte minden energiát Rg-nek kell elfűtenie. Ha egyforma a két ellenállás akkor pont 50% a hatásfok, fele-fele arányban disszipálnak az ellenállások. Ha az Rt mechanikai ellenállás és ez egy villanymotor helyettesítő kapcsolása, akkor is ugyanez a helyzet. Ebben az esetben tegyük fel, hogy a motor tengelyére egy keverőlapát van szerelve és egy kulimázt keverget (mondjuk festéket) A keverés mechanikailag ellenállás jellegű, ez Rt-be transzformálódik vissza. A második ábrán betettünk egy kondenzátort söntként a terheléssel párhuzamosan. Hangszóró esetében ez lesz majd a mozgótömeg (Mms). Elektromechanikai esetben tehát ez egy tömeg, a villanymotoros keverőgép esetében egy nagy tömegű lendkeréknek tekinthető. Itt egyenáramúlag/egyirányú állandó fordulatú (és állandósult -felpörgetett- állapotban) megmarad a jó hatásfok. (Ha pl. felpörgött a lendkerék és állandó a fordulatszám) Viszont mi a helyzet, ha nem egy irányba kell forognia a motornak, hanem mondjuk 5mp-ig egyik, 5mp-ig a másik irányba (ez egy 1/5 Hz frekvenciájú váltakozó jellemző), mert így kell kevernie? A lendkerék pedig több perc alatt éri csak el a végsebességet. Nem fogja tudni elérni a várt fordulatszámot, ill. alacsony impedanciás söntöt képez, leesik a hatásfok, megnő Rg disszipációja. A helyettesítésben Rt továbbra is a keverés ellenállása, a kondi pedig a tömeg. Villamos analízissel is látjuk, hogy itt váltakozóáramú sönt van, ha ez a kondi nagy kapacitású. A 3. ábrán ugyanez az analógia hangszóró esetében. A mozgó tömeg sönt, a terhelőimpedancia viszont tömeg-súrlódás jellegű, soros RC tag. Az alacsony frekvenciás hatásfok alakulása jól látható. A mozgótömeg söntöl, de frekvenciafüggően, egyre nagyobb frekvencián egyre többet. Ettől a villamos-mechanikai hatásfok frekvenciafüggő, frekvencia emelkedésével romlik. A terhelésen viszont az ellenálláson létrejövő munka számít, a felette lévő kondi pedig szintén frekvenciafüggő, így a tömeg frekvenciafüggését pont ellentétesen változtatja, a hatásfok egy bizonyos frekvencia alatt mégis konstans lesz. Lényegében ez a néhány alkatrész leírja a hangszóró energiaátvitelét, és látni benne azt is, hogy nincs hókuszpókusz hatásfok csodatalálmány, ezen alkatrészek méretezésétől függően előre tervezett hatásfok létezik csak. A 4. képen a teljes lengőrendszer fel van véve, nem sok vizet zavar, mert a tekercs csak fs alatt dominál, ill fs frekin olyan, mintha nem lenne se tömeg, se rugó. Ilyenkor magas a hangszóró hatásfoka, főleg ha az Rms^-1 jelű ellenállás nagy (azaz kevés a mechanikai veszteség, nagy jóságú rugózása van a lengőnek)

Én szinte bármilyen régi rádióból kiszedett hangszórót megkínálok 15W-os erősítővel, természetesen zenével, és talán a nagyon kicsi 0.25-0.5W jelölésűek kivételével nem lesz olyan könnyű elpusztítani őket. Süldő koromban kötöttem 100W Vermona zenekari erősítőre Sokol hangszórót Pokolgép zenével. És elkezdtem tekerni neki. Már olyan hangosan visított, hogy már fájt, de még mindig nem füstölt. A kísérlet előtt arra számítottam, hogy 1-2mp és vége is lesz a hangszórónak. Hát nem, nagyon sokáig bírta, folyamatosan emelve a hangerőt. 100W-ot nem kapott, talán olyan 20W-ig fel lett tolva. Ismerősöm fiacskája a kb 30W-al egy hétig nyúzta a 3W-os music center hangszórót, mire teljesen leégett, de az is akkor következett be, amikor a 30W-os végfokot torzításba vezérelte. Persze tudjuk, az a Sony hifi torony valószínűleg csak 5 W-os, akkor is, ha 130W-ot vesz ki a konnektorból, akkora trafó van benne mint egy Videotonban, és még a Vidiénél is nagyobb hűtőbordára applikálták fel a végfokját. Még mindig az a gond, hogy a szinuszjel és a zene kötött hangszóró impedanciáján effektív értékben legalább tízszeres teljesítménykülönbség van. Emlékeztetlek a dán Vifa 20 centis mélyközép adatlapjára: operatív teljesítmény: 3,2W (ennyit képes eldisszipálni) névleges nem emlékszem pontosan, talán 35-40W.

Ledves flaci 76!
Az írásod alapján a hangszórókról működéséről és teljesítményekről teljes tájékozatlanságról árulkodik. A hangszóró abban különbözik a motortól és transzformátortól, hogy csak üzemi feszültségen működik tökéletesen, ha az áramforrásaik a névleges teljesítmény leadásra képesek. A hangszóró egészen kis feszültségtől a névleges teljesítményhez tartozó feszültségig bármekkora feszültségtől üzemeltethető, károsodás nélkül. Nagyobb feszültségen nagyobb hangerősséget produkál. A névleges teljesítménynél nagyobb feszültséggel üzemeltetve károsodások, fokozottabb feszültségnél tekercségések történnek. A hangszóró használhatatlanná válik. Mi javítók, rengeteg ilyen esettel találkozunk.
Amit a szokol hangszóróról és 100 W-s erősítőről írtál, az valótlanság. A hangszórók réztekercsének áramsűrűsége 30-35 A/mm2. A zeb- és táskarádiók hangszóró tekercsei 0,1- 0,15 mm átmérőjű zománc huzalok. Ki lehet számítani a huzal keresztmetszetét és maximális áramerősséget. Az impedancia alapján a teljesítmény és feszültség is számítható!
Persze, ahogy már korábban írtuk, hogy különböző külföldi cégek, az SI-től eltérő teljesítmény adatot közölve, tízszeres, százszoros értéket közölnek. Csak ezeket az értékeket butaság elfogadni. Ezért hangoztatjuk mi, sokan akik műszerrel rendelkeznek, hogy mérni kell!
Óriási tévedésed, hogy a szinuszos teljesítmény tízszerese a zenei. Ez mutatja, hogy soha nem mértél teljesítményt. A BEAG adatát közöltem, ott a gyártó szinuszra 100W-t, zenei 140W. Ehhez 250 W hálózati teljesítmény felvételt közölt.
Szokol hangszóróval én is rendelkezem. A selejtezett kacatok között találtam. Nem gondolod komolyan, hogy nyugodtan kapcsoljam a BEAG vagy UNIVOX APT 100-s erősítőre? Hol élsz Te, hogy ezt be akarod etetni nekem?
Tisztelettel F.

A te keverődön, erősítődön tán nincs hangerőszabályzó? Szinte bármire rá lehet kötni kicsi hangszórót, nem kell a maxra tekerni. Ha autót veszel gondolom azzal sem haladsz max sebességgel hegyen völgyön városon.

Kedves Feri!

Nem bántó szándékkal mondom, de éppen Te vagy az akinek az írásai teljes tájékozatlanságról árulkodnak, most már a sokadik oldalon keresztül. A mondataid némelyike műszakilag és nyelvtanilag sem állja meg a helyét. Légy oly kedves, és számítsd ezt ki nekem! Mégis mi alapján szeretnéd kiszámolni? Csak reménykedem, hogy nem szinuszos teljesítménnyel szeretnél számolni, mert annak semmi köze a hangszóró zenei effektív jellel történő terhelhetőségéhez. Szinuszjelet sem nagyon játszik egyik zenekar sem, bár lehet hogy tévedek... Igen, ezt már többször hangoztattuk, de még egyetlen mérésedet sem láttuk. A szinuszjeles mérés ugye jelen esetben nem releváns, így hát értelme sincs. Ilyet szerintem nem is írt, bár ezt a mondatot sem tudom nyelvtanilag értelmezni. Tettem fel analóg műszeres mérést nemrég, ugyanakkora amplitúdójú szinusz és zenei jelekről, ahol látszik a közel háromszoros teljesítménykülönbség. Igen, jól olvasod, ugyanakkora amplitúdó (kivezérlés) mellett a zenei jellel kb. harmada teljesítmény keletkezett a műterhelésre, ami ugye nem hangszóró. Tehát a következő mondatod is: butaság. Egyrészt mert semmi köze a szóban forgó dologhoz. Másrészt éppen ahhoz van köze (ha még nem jöttél volna rá), hogy a zenei jellel történő kivezérlés (ahogy az előbb írtam) nem terheli úgy meg az erősítőt mint az ugyanakkora szinuszjeles kivezérlés, ezért kevésbé fog esni a Beag-od tápegységének a feszültsége, azaz nagyobb amplitúdó nyerhető ki zenével. Már a saját mérésednek sem hiszel, vagy nem érted, na mindegy.
Szóval a leírtak fényében a zeni jellel jóval terhelhetőbb lesz az a hangszóró mint szinuszjellel (azonos amplitúdók mellett), ezért nem is írnak rá általában szinuszos terhelhetőséget, meg azért sem, mert nem életszerű, hiszen senkinek nem jut eszébe (rajtad kívül), hogy szinuszjellel gyilkoljon egy hangszórót.
Ráírják hogy 600W? És akkor mi van? Ez az egyetlen dolog amiben a gyártók nagyot mondanak? Ugye nem. Nekik ez a reklám, ahogy a mosóporgyártónak az intelligens mosópor, miközben nem intelligens, és még sorolhatnám.
Tényleg szépen kérem hogy fejezd ezt már be, senkit nem érdekel, főleg hogy valótlan dolgokat írsz, kár vele tönkre vágni ezt a topikot. Most már mindenki tudja hogy egy 30 centis hangszóró csak 15W-os. Nem baj, ennek ellenére én azért rákötöm a 400W-os végfokomra, ha éppen nincs senki itthon rajtam kívül, és megrezegtetem vele az ajtószárfát. Már csak azért is, mert tudom, hogy nem fog tőle tönkremenni, ahogy nem is tette eddig sem...

Szerintem (remélem) itt a fórumon a tízszeres-százszoros értékeket senki sem hiszi el. Az IEC 268-5 mérési szabvány viszont régi és megbízható, már az 1973-ban megjelent Híradástechnikában is közölték. Néhány kiragadott részlet: "... olyan terhelhetőség-fogalom bevezetését, mely kimondottan a műsorjelek feldolgozása szempontjából ad felvilágosítást..." "...az IEC az a nemzetközi szervezet, mely ajánlásaival közös alapot kíván szolgáltatni a tagországok szabványosítási tevékenységéhez..." "...névleges teljesítmény (...) Legtöbb esetben ez beszéd és zenei műsorok reprodukálása. E teljesítmény általában úgy értendő, mint annak az erősítőnek a torzítatlan kimenőteljesítménye, amellyel a hangsugárzót tartósan lehet működtetni."
Ezek szerint a BEAG-re 2x140W (IEC268-5 szerinti, nem PMPO és más szabvány) hangszórót lehet rákötni hosszútávon, maximális torzítatlan hangerőn (gyártó által megadott dobozméretek és frekvenciahatárok között).
Ezen a videón szerintem látszódik az ok, TDA2030 és egy 12V 5W izzó. Minden zenének azonos a maximális amplitúdója, egyenlő a szinuszéval. A kivitelezés nem tökéletes: a fényerő nem teljesen arányos a teljesítménnyel, a felvevőeszköz optikája is csal, de szemléltetésnek szerintem megfelelő. Mint a grafikonon látszódik, ~5dB headroom jött ki a szabvány 6 helyett, de ebben ott a felvétel elején lévő szinusz, az 1-2. szám között lévő felüláteresztő szűrő, és az utolsó számegy elég "egyedi" mix, -4dB a Headroomja. A többi szám pedig, mint látható, inkább a -10dB-hez közelít. Ahol ilyen rezonáns szűrőt, vagy az utolsó számot használják, táncos rendezvényeken, diszkókban, ott az erősítők előtt már illik egy RMS limiternek lennie, ekkor ezek nem lennének ennyire kiugróak. Ha nincs, a hangszóró hőtehetetlensége akkor is sokkal nagyobb, mint az izzóé, így 1-1 szám a többórás folyamatos használat alatt belefér.
U.i.: flaci76, a programodat használtam szemléltetéshez, melyért ezúton is köszönet! Ha ez probléma, kérlek jelezd, és azonnal törlöm.

Kedves Feri45!



Bár mi nem értünk hozzá, mégis ismételten Neked sikerült valami bődületeset állítanod: hogyan egyezteted ezen állításodat össze, mondjuk a Beagod kimenőtrafójával??? Mind a három dolog ugyan azon a fizikai törvényszerűségen alapszik. A motorok fordulatszáma is vezérelhető feszültséggel, ill. árammal a nyomatékuk.



Meg számoljuk még bele a vizsgálójel tulajdonságait, az elkészült tekercs hőtároló/hőleadó képességét, termikus dinamikai tulajdonságait, meg még pár dolgot. Pontosan így születnek az IEC értékek. Te meg még mindig az SI-ben keresed a nem tízszeres értékeket, pedig ott csak mértékegységek és alapegységek definícióit találod, még a szinuszhullám effektív értékét sem említi, mindent konstans egyenjellemző/egyenáram megközelítésből néz, és szigorúan ennek megfelelően elvi síkon. Tehát:



egy értelmetlen kinyilatkozás. Minden adat SI alapján van megadva, csak hozzá jön még sok olyan jellemző, amiket Te nem nagyon tudsz, és nem is akarsz tudni. Pl. Bár az SI-ben nincs effektív, és a hőmennyiség az effektív értéktől függ, tehát akkor mennyi a zene effektív értéke? Egyenáramé 1, szinuszjelé 1/gyök2, háromszög és fűrész 1/gyök3, de mennyi az zene? Sajnos SI, szabványok, jelek idő és frekvenciabeli jellemzőit még mindig szezon meg fazonként kezeled, igazából amíg ez nem rendeződik, addig sajnos nem is nagyon fogod érteni, amit mondunk.

A kicsi 0,25-0,5W hangszóró azért bírta ki rövid ideig a kb 20W-ig emelt zenét, mert a disszipáció csak kb 1W-ig emelkedett meg, de ez is sok volt neki, a termikus időállandójától függően csak adott idő elteltével gyűlt fel benne az a hő, amitől elégett.