Az katódos fémvédelem akkor működik jól, ha az anód és a tartály (katód) között az elektromos vezeték jó kontaktust biztosít.

Igen,nem tudni milyen volt a kötés,lehet hogy a v.föld vezetéknek semmi baja!

A földelésnek (védővezetéknek) semmi köze a védőanód működéséhez. Az egy tartályon belüli galvánelem, ami a tartály és az anód közötti feszültségkülönbséggel végzi a védelmet. Az anódot rögzítő csavarnak kell tökéletes érintkezést biztosítani a tartályhoz. Meg kell nézni, hogy zománc, festék vagy nem oda való szigetelő alátét okozta-e a kapcsolat hiányát.

Ha kell, behúzok egy új kábelt. De mielőtt nekikezdenék egy esetlegesen felesleges, költséges és időigényes munkának:

1.) Multiméterrel mértem az alaplapnál a kontaktust (sajnos miután levettem a vezetéket). Az alaplap a kötés helyén tiszta, a kötés szép volt, a csavar köré ívesen meghajtott vezetékvéggel. Multiméterrel mérve egyértelműen jó kontaktus van az alaplapon azon a ponton.
2.) Az anóddal kapcsolatban talán tévedtem. Formáját tekintve majdnem tökéletesen kerek, a vége kicsit "berágott". Felületének nagy részét rozsa és vízkő fedi. A képek alapján fogyott az anódból, dolgozhatott?
3.) A flexi csövek durván rozsdásak voltak a kötéseknél, csoda, hogy nem lyukadtak ki. A fém lecsöpögőtányér (már nem kapható, olyan régi) majdnem teljesen átrohadt belülről. A bojlerben nagyon rozsdás iszap volt, könyökig úsztam benne, lemosni is alig tudtam a bőrömről. Az üstöt 100%-ban rozsda borítja, nagy "kirágott" foltokban válik le a belső burkolat. Akár lehet 20-30 éves bojler, szerelés. Nem lehet, hogy a bojler egyszerűen elrohadt belülről, ilyen mennyiségű rozsdasárral az anód sem tudott mit kezdeni?
4.) A bojlernek ránézésre 2.5mm2-es vezetékei vannak. 2.5mm2-es földelő vezetéket csak a kád alatt találtam, amikor ki volt bontva a csempe csőtörés miatt (kép). Mindkét vezeték a padlóból jön ki. Visszacsempézéskor a burkoló összecsavarta a szabadon álló vezetékvégeket és beakasztotta a kád alatti fülbe. Nyilvánvalóan rossz kontaktus, rossz ötlet volt. (Novemberben történt, nem azóta rohadt el a bojler). Lehetséges, hogy a kád alatti megszakított vezeték megy a bojlerhez? Verjem ki a csempét és kössem össze WAGO-val? A fürdőben lévő radiátorra rá van kötve egy szintén 2.5mm2-es zöld-sárga vezeték (a padlóból jön ki), szabadon hozzáférhető. Ha kád alatti (megszakított) vezetékkel van összefüggésben, akkor nem tudok vele mit kezdeni.
5.) Villanyszerelő nem tudja biztosra kimérni, hogy jó-e a védőföld?
6.) Értelmetlennek tűnik, hogy a három vezetékből pont a védőföld ne lenne jó. Hacsak nem külön vitték oda a védőföldet. Lehetséges, hogy az egész háztömbnek gyenge a földelése? Akkor hiába húzok be új kábelt.

Ami a kádnál és a vízvezetéknél van, az a védővezető összekötő ( EPH ) vezeték.
Az anódon is látszik, hogy dolgozott, de a tartályt jobban megette a karbantartás hiánya.

Ha ez így van, akkor feleslegesen vinnék oda új vezetékeket... Esetemben az anód és az alaplap egyben van a képen látható módon. Az alaplap és a tartály közötti jó kontaktust megkérdőjelezem. Az alaplap mindkét oldala zománcozott, a csavarok furatai is. A felfogató anyák helyén és a furatokban minimális zománchiány van, amely szereléskor pattogzott le valószínűleg. Elégtelennek tűnik a kontaktus az alaplap és a tartály között. Ha még lenne is kontaktus, a tartályban lévő rozsa nem szigetelt?

A Hajdu esetében hogyan van megoldva az alaplap és tartály kapcsolata? Tennem kell valamit a jó kontaktus érdekében vagy alapból van?

Az alaplap mellett a bekötés közelében (hátul) van néhány felhegesztett vas fül. Ezeket együtt kell rögzíteni a védővezetékkel, ha jól emlékszek, egy 5-ös csavarra. Ezek biztosítják a tartály, az alaplap és a védővezető közötti fémes összeköttetést. Erről a pontról indul egy zöld-sárga vezeték a fedélben lévő termosztáthoz is. Találkoztam már olyannal, ahol az anód tövéről is jött ide egy vezeték.

A rozsda szigetel, hogy mennyire azt a jó ég tudja, sosem mértem. Az majdnem biztos, hogy az okozta a problémákat, szerintem a védőfölded jó, de azt egy mezei multiméterrel is meg tudod nézni ha lekapcsolod a hálózatot, és mérsz ellenállást a nulla és a védővezető között. Ott ugye akkora ellenállás lehet csak, amekkora ellenállása a két huzalnak van a szétválasztási pontig. Bár korrektül nagyobb áramon kellene mérni.
Ha esztétikusan meg tudnám csinálni, én biztos hogy az életben nem vennék többet villanybojlert. Hegesztenék saválló lemezből egy téglalap alakú tartályt, tennék rá körben 5 centi szigetelést, meg vennék bele valami jobb minőségű gyári alaplapot.
Amennyi időt az írással eltöltöttél, annyi idő alatt már 3 bojlert fel lehetett volna tenni. Annak idején a szükség nálunk is törvényt bontott mert fürödni kellett, így fogtam egy darab kábelt, az egyik végét bekötöttem a bojlerba, a másik végére meg tettem egy dugót, bedugtam a legközelebbi aljzatba, beállítottam a hőfokszabályozót, és kimentem felnyomni az automatát. Másfél óra múlva ott volt a meleg víz.

A védővezetéket rögzítő fül az alaplap alsó felén, a csavar furatok osztókörén (két furat között) van az alaplapra téve (a kontaktusnál nincs zománc). A jelenlegi alaplap esetében ennek nincs köze az anód jó kontaktusához. A tartály eredetileg zománcozott volt, jobban megnézve van még néhány ép folt a tetején. A zománc és a rozsda is szigetel. Hogyan van biztosítva a jó kontaktus az anóddal? A(z áramot vezető) víznek van nagyobb szerepe? Ha hosszabb időre le volt kapcsolva az áram és nem engedték le a vizet a bojlerből (a lakást nem lakták egy évig), emiatt is elrohadhatott?

Szerintem is.

Ez igaz, de nem vagyok vízvezetékszerelő, sem villanyszerelő, sem kőműves, sem festő. Sajnos mindennek utána kellett járni.

Az újabb gond: Azt gondoltam a régi bojler a fal másik oldalról átmenő csavarokkal, laposacéllal történő megerősítéssel volt felrakva. Ehelyett sima 14-es gyenge minőségű tiplikkel és szaniter rögzítő csavarokkal. Olyan ferdék a furatok, hogy egyenesbe kalapálták a csavarokat. Új lyukakat fúrok. Fel merjem rakni a 120L-es bojlert téglafalba Fischer UX 14x75mm-es tiplikkel és M10-es szaniter rögzítő csavarokkal vagy gyenge lesz? A Hajdu előírása szerint a fal hátoldaláról átmenő M12 csavarokat laposacéllal történő megerősítéssel kellene alkalmazni. Nem szeretném, ha leesne a bojler.

A Fischer UX 14x75-ös tipli üreges téglában javasolt terhelése 0.4KN ~ 40kg. 2 tipli ~ 80 kg-al terhelhető. A bojler vízzel együtt közel 160kg-ot nyom. Ez a megoldás nem jó. A fal másik oldaláról kell átvinni hátulról lapoacél megerősítéssel, ahogyan a Hajdu előírja. M12-es csavart, anyát, stb. még kapnék, de MSZ 4342, DIN1017 50x5mm-es laposacélt nem tudom honnan szerzek Sopronban vagy Ausztriában. Nagyáruházak nem árulnak?

Nem csak ahhoz van köze, de ahhoz mindenképpen. A zománcozott alaplap és tartály, köztük a műanyag tömítéssel nem érintkezik biztosan. Inkább sehogy. Emiatt hegesztik rá az összekötő füleket. Ha ezt nem kötik össze, előfordulhat, hogy hatástalan az anód, mert az alaplaphoz megvan a galvánelem, de a tartály belsejéhez nem.

Milyen vastag a falad és milyen anyagból van?

Szia! Talán egy 12mm-s menetes szárból és a hozzá való nagyméretű fa alátétekkel anyákkal a fal átfúrását követően a túloldali felület növelés megoldható más, esetleg 8-10 mm-s osb lap darabból is.

Nincsenek összekötő fülek az alaplap és a tartály között. Az alaplapot 8 átmenő csavar fogta alulról anyákkal. Az alaplap felett ránézésre 2mm vastag az anyag (nincs kéznél tolómérő) és valószínűleg vas, a rozsdafoltok frissnek néznek ki. Ennek a bojlernek már mindegy. Csak tanulságként érdekes, hogy legközelebb se én, se más ne kövesse el ezeket a hibákat. Remélem a Hajdunál nem állnak fenn hasonló problémák.

Laposvasnak is örülnék, de a két elérhető bolt közül az egyik leltározik. A másikban lett volna, de egykor bezárt, esélyem sem volt odaérni. Megpróbálok itt kint venni.

Eléggé szilárd (beton vagy tömör tégla) falban ez a megoldás is használható átmenő csavar helyett. 10-es állványcsavar, 14-es tipli, legalább 120, inkább 150 mm hosszban megtartja a 160 kg-os terhet. A merőleges (vízszintes) furatnak a kihúzó erő ellen nincs ekkora tartása. Itt a kihúzó erő egy része is lefelé hat.
Lehet, hogy ezért fúrták már korábban is ferdére a lyukakat?
Van hely, ahol nincs lehetőség az átmenő csavar elhelyezésére, pl 2 régebbi épület egymás mellé rakott falainál, külső falon X emelet magasságban. Voltam már olyan helyen, ahol külső falon volt a bojler, ott se fúrták át a 30-as, 40-es falat.

A Hajdúnál garantáltan megtalálod az összekötő füleket. Ennél is biztos volt valamilyen lehetőség, csak kifelejtették, nem használták.

Ha van rá lehetőség akkor jobb a falon átmenő csavar. Ha nincs, lehet kapni barkácsboltokban is bojlerhez való dűbelt zacskóban kompletten. Azt mondják hogy azzal a 120 literes is felrakható, én nem merném vele feltenni. Inkább valami laposvas, vaslemez, több db tiplivel feltéve. Vagy van az a konyhaszekrény rögzítő sín, nem tudom mi a neve, abba 2-2 tipli megy, és ha olyan tiplit veszel hozzá ami a végét kifele húzza a csavar beletekerésekor, azaz amennyire csak lehet beszorítja saját magát a téglába, akkor az is jó.
Nem tudom hányan lakjátok a lakást, de én kisebb bojlert választottam volna, kevesebb a gond. Két embert pl. simán kiszolgál az 50 literes is, még át sem kell kapcsolni nappali áramra soha.
Én sem vagyok egyik sem, mégis magam vakoltam, csempéztem, tettem fel a bojlert, kötöttem be, festettem stb.
A felrakásnál nagyon nagy gonddal kell eljárni, mert láttam már olyat amikor a vízzel való feltöltése után a fürdőkádban landolt, pedig szakember tette fel. Átfolyós gázbojlerrel nem volt ilyen gond, nem tárol 1 mázsa vizet a falon, nem tartogatja melegen, és ha kell másodperceken belül van meleg víz, nem kell órákat várni hogy felfűtsön. Ja, és olcsóbban volt meleg vizem...

Nem tudom, mi van a másik oldalon, de két parkettaléc (hagyományos, bükk, tölgy, kőris) is megfelel az ellentartásra. Semmi MÉH-telep, vaskereskedő, hulladékgyűjtő nincs a közeledben?
Jó ám a 40×5-6; 80×3-5 is, vagy akármi, ami növeli a felületet. A féderacél is, hegesztővel lyukasztható.

Sziasztok. Valaki esetleg?

Köszönöm mindenkinek a tippeket. Később reagálok mindenre. Átmenő furattal szerettem volna felrakni, hátulról laposvassal (szereztem hozzá mindent). Most akartam fúrni és jött az újabb meglepetés. Pontosan a fúrás helyén a fal másik oldalán egy kb. 20cm széles, 6-8cm magas dolog üregesen kopog (tudtam, hogy ott van, de nem gondoltam, hogy pontosan ott). Korábban egy villanyszerelő kötődobozokat keresett. Kopogtatás után azt mondta megvan, kibontott egy kis darabot ott a falból. Pont a közepét bontotta ki, nem a szélét vagy a sarkát. Azt mondta nem kötődoboz, a bojlernek a tartója lehet. Úgy emlékszem fém volt, de már kijavítottam a falat és nem is lenne egyszerű újból kibontani (centikkel alatta aranyárú konyhabútor van). Nincs semmi körülötte, ami indokolná, hogy villamos kötődoboz legyen. Viszont az sem indokolt, hogy a bojler tartója, mert a falban látszanak az előző bojler tiplijei, ami egy méterrel lejjebb volt. Lehet villamos doboz, jobb ha leteszek a fal átfúrásról vagy kicsi az esélye?

Gondolom hiába mondom hogy vedd elő a vezetékkeresőt és nézd végig vele a falat, mert ha lenne olyanod akkor már megtetted volna. Építesz gyorsan egyet, a rajzát nyáktervvel együtt feltettük a topikjába régebben.
Nagyon nagyon régen, általában úgy (is) tipliztek, hogy bevéstek egy fadarabot a falba, beszögelték, begipszelték, és abba a fadarabba csavargatták a különféle tartócsavarokat. Azok szoktak így kopogni mintha üreges lenne ott a fal.

Letakartam a konyhaszekrényt vastag papírral, körberagasztottam festőszalaggal és kivéstem a falatt. Egy laposvas van benne, tényleg régi bojler tartója lehetett. Szerintem bevésem a falba az új tartót, már teljesen mindegy a falnak és a friss festésnek.

Ha fehér, vagy ha maradt a színből valamennyi, ilyenkor még meg sem látszik ha utólag rá van festve, csak rendesen le kell glettelni alatta a javítást, és teljesen meg kell hogy száradjon. Ha 1 hét száradás kell neki akkor annyi.

Az emberek többsége hajlamos megfeledkezni, hogy a bojler helyhez kötött nagy fogyasztó. És természetesen arról, hogy a biztonságos üzemeltetéséhez szükséges a megfelelő villamos hálózat. Ekkora fogyasztó rákötése, vagy csatlakoztatása egy alul méretezett áramkörre tűzveszélyes!
Védőföldelés hiányában üzemeltetni villanybojlert életveszélyes!
Tehát erre ne biztassunk senkit, még átmenetileg se, hogy e nélkül használja.

A villanybojlernek önálló áramkör kiépítése szükséges úgy, mint a legtöbb helyhez kötött fogyasztónak. Ezt az önálló áramkört megszakítás nélkül kell elvezetni a készülék és a biztosítéktábla között. Tehát kötés nem lehet rajta, és más fogyasztó nem üzemelhet vízmelegítőt tápláló áramkörről. A tápláló vezeték anyaga csak réz lehet, és a vezető szükséges hosszának a függvényében az alkalmazott keresztmetszet az esetek többségében 1,5 mm2 vagy 2,5 mm2.
Kulcsfontosságú a megfelelő védelmi készülék megválasztása, célszerű B kioldási karakterisztikával rendelkező kismegszakítót választani. Továbbá biztosítani kell a leválasztás lehetőségét is. A bojler karbantartásakor, javításakor vagy cseréjekor a fix bekötéssel csatlakoztatott készüléket le kell tudni választani a hálózatról, tehát mind a kettő üzemi vezetőt meg kell szakítani. Ez 2P vagy 1P+N kismegszakítóval vagy a túl áram védelmi készülék mellé kötött leválasztó kapcsolóval biztosítható. A túl áram védelmet, hibaáram védelmet és a leválasztást egyetlen RCBO készülékkel is lehet biztosítani.
Jelen esetben ez látható.
Ha a villanybojler olyan környezetbe kerül, amelyikben fürdőkáddal vagy zuhannyal együtt van, a védővezetőjét csatlakoztatni kell a hidegvízcső illetve a melegvízcsőre, tehát be kell vonni az EPH hálózatba.

Most jutottam el odáig, hogy falon van és meg van töltve vízzel. Az alsó fedélelet fogó három csavar kitekerve, de elöl a hőmérséklet beállító tekerőnél fogja. Nem mertem kihúzni, simán nem jön. Hogyan tudom levenni a fedelet?

Egy lapos eszközzel(késpenge,cs.húzó) lehúzni a lapolt tengelyről a gombot!

Húzzad bátrabban.

Köszönöm! Kézzel lehúztam a gombot, de a tengelyvég nem engedi le a fedelet. Hogyan tovább?

A lap mögött rejtőzött a csavar.