Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Mondjuk EZ a verzió az Alkotó féle tápból számomra elkészíthetőnek tűnik. Mit szóltok hozzá?
Ha ez a kapcsolás jobban tetszik, akkor ennek éppen van 2N3055-ös változata is. Az első verziókatt így képzeltem el.
Nagyszerű! Meg volna a többi része is? Kapcsolás meg esetleg egy fólia rajz?
Én semmit nem szólok, mert nekem teljesen mindegy hogy melyiket csinálod meg.
Keresés ebben a topikban a fájl mellékletek között a "lm324" kulccsal: Bővebben: Link
Mlaci989 nézd meg a cikkeket is és itt is van fent több típus is nyáktervel együtt . Esetleg , hogy az élesztés mennyire volt egyszerű .
Köszönöm az útbaigazításotokat! Ha valahol fennakadok remélem lesz segítségem.
Üdv. Laci
Smd oldal beültetve...
Szuper! Miről fogod megtáplálni?
Egy ideig elvoltál vele az biztos . Egyszer én is megcsinálom , csak kevesebb smd alkatrésszel . Nagyobb panelra . Hajrá !
Azért arra figyelj oda, hogy a kapcsolóüzemű dolgokat kicsit máshogy kell tervezni mint egy analóg akármit, szóval egyáltalán nem biztos, hogy a furatszerelt változatod rendesen is fog működni. Bár az csak egy mezei step down konverter, de azért már arra is érvényesek a kapcsolóüzem nyűgjei.
Meg mondjuk én analóg labortáp elé nem is tennék zavarforrást, akkor inkább csinálnék rendes kapcsolóüzemű tápot ha át akarom lépni a teljesítménnyel a disszipációs és egyéb korlátokat (méret, súly, ár). Tudom, ilyen labortáp nincs a cikkek között, szerintem nem is lesz, mert ami nekem van azt nem teszem közkinccsé. De az sem egy űrrakéta, szóval nem sokkal bonyolultabb mint egy labortáppá alakított PC táp, szóval átlátható a működése.
A Skori oldalán , már néztem , ezt az 555-ös IC-s kapcsolást . A kapcsolóüzemű része nem , olyan sok . A kapcsolóüzemű labortápodat meg szívesen fogadnám , majd ránézek a kapcsolóüzemű táp 230V topikban . Az UKT is nagyon tetszett . Bár tudom kapsz útbaigazítást rendesen egyesektől . A többiek meg várják a mannát , köztük én is .
A nem , olyan sok nem pontos , mert többen is sokat dolgoztak rajta . Nyákterv is van fent Skori oldalán .
Én sem a mannát vártam, az teljesen saját, egyedi tervezés, semmilyen segítséget nem kértem hozzá senkitől, ahogy más rajzát sem másoltam le sehonnan, lévén ilyen rajzot nem találsz a neten sehol. Találsz a neten labortáppá alakított PC tápot, meg hasonlót SG35xx-el, de olyat biztos nem ami nekem van. Ebben több funkció is van, meg szinte mindenféle létező védelem benne van. Ezért terveztem és építettem, és ez az oka hogy nem teszem közkinccsé. Az UKT az ennél jóval egyszerűbb, és nem tud az áram átlagértékére sem szabályozni csak a csúcsértékre, ami egy labortápnál nem éppen előny, mert nem minden esetben lesz egzakt a kimeneti áram.
A kapcsolóüzemű előszabályozót meg pont azért hoztam szóba, mert analóg labortápot épp azért épít az ember, hogy elkerüljön vele mindenféle zajt, zavart, ami pl. egy ilyen előszabályozóból jön a működése révén. Tehát, olyan sima feszültséget szeretne a kimeneten, mint az üveg. Mert ha nem így van, hanem azt mondjuk, hogy nem baj ha van némi zavar meg zaj a kimeneten, akkor már minden szempontból kézenfekvőbb, meg olcsóbb is egy rendes kapcsolóüzemű labortápot építeni, amivel megspórolunk egy csomó súlyt, meg a drága hálózati trafót.
"...ez az oka hogy nem teszem közkinccsé..."
Itt célszerűbb lenne csak "közzétevésről" beszélni, és majd a "köz" eldönti valóban "kincs"-e. Illetve eldöntené ha közzé lenne téve.
Úgy 51%-ban épp az ilyen, és hasonló benyögések a valódi ok, csak ezt már nem írtam le, mivel nem tartozik a tárgyhoz. Arról meg teljesen meg vagyok győződve hogy kincs, azért ezt had tudjam már megítélni kellő objektivitással is. Amit nem tartok annak, és közzéteszem, arról sem kevés pozitív visszajelzés jön, legyen az bármi. Nem a semmitől telt meg annak idején a privát fiókom, és már nem tudtam több privát üzenetet fogadni, amikor a pwm végfokom felkerült...
Ne érts félre. Egyáltalán nem akartam ezzel semmilyen negatív kritikát megfogalmazni.
Csupán a célszerű sorrend: előbb a produkció, és utána az értékelés (ami akár kimagaslóan jó is lehet). A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2019
Idézet: „Nem a semmitől telt meg annak idején a privát fiókom, és már nem tudtam több privát üzenetet fogadni, amikor a pwm végfokom felkerült...” Légy büszke magadra, hisz ezért csinálod (csináljuk)! Letettél valamit az asztalra. Örülj neki. Az, hogy megosztod másokkal, lehet szerzői boldogság, akár kíváncsiság, esetleg tapasztalat szerzés, de mindenképp egy jó érzés. Gondolom.... ...de ez csak az én véleményem!
Kedves Alkotó!
Egyszer már átfutottam ezt a szálat, de akkor még "csak" 400 oldalas volt Akkor arra a megállapításra jutottam, hogy jók az Alkotó-Pioneer-Proli007 tápok, de ha lesz hozzá trafóm és nem bánom a picit bonyolultabb felépítést, akkor az általatok felújított RT1994 táp a jobb választás. Ez helyes megállapítás volt? Küldtél is hozzá nyákterveket anno. Mi a helyzet az új LPSU3A50V táppal, melyik a jobb minőségű? Látta-e már azóta oszcilloszkóp?
Én mindenképpen az LPSU-t ajánlom. Nekem dupla kivitelben van és abszolút teszi a dolgát eddig nincs panasz rá. Általában végfokot initok vele és eddig tette a dolgát ugy ahoyg kell. Van hozzá Alkotónak gyári panelje az érdemes tőle megvenni. Profi tervezés és profi kivitel eddig ez a legjobb labortápom.
Ha profinak éppen nem is profi, de én is azt mondom hogy manapság már inkább fetest a hátrányaival együtt is. Nekem ilyenem nincs, így csak a szimulátorra tudok hagyatkozni, ami meglepően szokta hozni a valóságban is mérhető paramétereket. Ebben látszik a dinamikus viselkedés, bár nem nagyítottam rá de nagyságrendileg a dinamikusan mérhető belső ellenállása is, a másik képen nagyításban pedig ami a hibája, az átkapcsolás (állapotváltozás) sebessége, ami jelen esetben 320us, egy tranzisztoros táp esetében ez kb. két nagyságrenddel kisebb, olyan 2-4us körül van. Ezzel együtt nincsenek rossz tulajdonságai, és az olcsó felhasznált alkatrészek ellenére összességében mégis jobb mint pl. egy LM324-es akármi.
Ha meg az ember elhagyja belőle a felesleges sallangokat és csak a valóban szükségeseket építi be, akkor nem is bonyolultabb, plusz a feszültsége sem olyan kötött, mert ha nem is olyan egyszerűen mint mondjuk az EM-1-nél, de ennél is variálható a maximális kimeneti feszültség, elég tág határok között.
És ki hol tart a leendő , készülőfélben lévő labortápjával ?
Én ott tartok, hogy 2x összeszedtem hozzá a 7szegmens kijelzőket, mérő icket, dobozt. Mert már elfelejtettem azt is, hogy megvannak.
És egyszer szólt egyik ismerősöm, hogy van neki egy gyárias kinézetű, házi készítésű duál tápja hibásan eladó. Megvettem, kicsi átalakítottam, megjavítottam, és most azt használom... Pár év múlva talán a fiammal vagy neki megépítjük...
Érthető is a dolog ha abból indulunk ki, hogy általában 10 esetből 9-hez nem szükséges labortáp. Talán végfokok javításához, élesztéséhez kellene a leggyakrabban, de ahhoz sem szükséges kimondottan labortáp, csak állítható feszültség, meg egy egy áramkorlát a két ágba.
Ismerős az eset , nekem is van pár félbehagyott projektem . Inverteres hegesztő három is .
Pedig mára az is oda jutott, hogy nekiállni sem érdemes, mert az alkatrészeket sem kapod meg kész termék áráért. Garanciában cserélik, utána meg teszel bele egy saját szabályozót egy tenyérnyi nyákon, és onnantól szinte örökös, ha meg mégsem, mivel rajzod is lesz hozzá, javítani is tudod.
Egyszer befejezem azokat is . Van egy Telwin koppintásom és egy általam dobozolt is a három Hetra mellé . Ezért halad lassan .
Köszönöm a válaszokat. Közben Alkotóval is csevegtem picit, rendeltem tőle egy LPSU egységcsomagot épp most jött meg. Ha megépítettem, írok ide a tapasztalatokról. Egyenlőre annyit tudok mondani, hogy tényleg szép a nyák és a csomagban a nyákra szerelendő dolgokon felül benne voltak a potik, forgatógombok, e-fuse/dc-off kapcsoló, ledek, led foglalatok, a nyákba forrasztott csatlakozó tüskék anya párjai is.
Ge Lee, ami szimulációt küldtél, hasznos*, de olyan szkóp ábrára utalt a kérdésem, hogy van-e a táplált áramkörre káros be/ki-kapcsolási tranziens. Mindegy, most már nemsokára én is meg tudom nézni. * lehet elkerülte a figyelmemet valami, de mekkora terhelés volt egyébként a tápon be-ki kapcsolgatva?
Ha arra gondolsz hogy mondjuk a DC OFF kapcsoló használata milyen feszültséganomáliákat okoz a kimeneten, akkor arról is tettem fel szimulációt nemrég. Ha viszont arra, hogy mi történik mondjuk egy áramszünet esetén, olyat nem csináltam. Nem is egyszerű, mert ahhoz a valósághoz nagyon közeli paraméterű (induktivitás, kapacitás, szórás (csatolás), belső ellenállás) trafóparamétereket kellene megadni, ami nem biztos hogy sikerül. Eleve óriási különbség van egy EI meg mondjuk egy toroid között ezekben a paraméterekben.
De a legtöbb tápnál általában az van, hogy előbb emelkedik a feszültség és csak utána áll be a szabályozókör, tehát általában túllendül ilyenkor a feszültség. De végül is ez egyszerű leállítás majd indítás, tehát igazából modellezhető. A dinamikus viselkedéses méréseket én úgy szoktam csinálni (úgy van értelme) ahogy általában a szakirodalmak is ajánlják. Tehát a nulla, és adott ellenállás érték között változik a terhelés, ezt én 1A-re szoktam venni, a táp közepes vagy egyharmadnyi feszültségén. Tehát pl. 10V/10ohm. |
Bejelentkezés
Hirdetés |