Sziasztok!
Olyan áramkört vagy házilag megépíthető kapcsolást keresek ami jelez ha 3-5 méteren belül bekapcsolt mobiltelefon van. Fontos a minimális készenléti fogyasztása -(akkus ,elemes működés).
Köszönöm.

Sziasztok!

Kereskedelmi forgalomban lehet olyan 12 V időzítőt kapni, aminek nyomógombbal változtatom az "idejét". Pontosítva: 1 gombnyomás 5 másodperc, további gombnyomások + 5 másodpercet eredményeznek. Azaz pl.: 3 gombnyomás 15 másodperc. Akár lehet egyből induló visszaszámlálás, vagy p.l 3 másodperc nem nyomás után elinduló, vagy egy másik gombbal indítandó (ezt a verziót kerülném).

Remélem érthető.

Előre is kösz.

Ezt most kérdezed vagy állítod?
Lehet kapni, keress rá: digitális időzítő.
Ha leírod mibe, hova szeretnéd, könnyebb segíteni.

Bocs, kérdeztem.

Izzítást szeretnék 5 másodperces léptetéssel vezérelni, időjárástól függően. Mindenképp 12 V.

Hali!
Az inkább ónozott volt, nem alu.
Szerintem...

Ha rákeresel, biztos találsz sok aluvezetékes találatot.

Ha nem kapsz kereskedelemben, segíthetek összehozni házilag. A WC-nkbe saját tervezésű ventivezérlőt csináltam. Pont úgy működik, ahogy leírtad, csak 5 perces darabokban. Ahányszor (sűrűn) megnyomod, annyiszor 5 percig szellőztet, és aut indul/leáll.
A kimeneten relét hajtanál?

Sziasztok!
A képen látható hőfejlesztő elem egy 12V-os ételmelegítőben van, de csak akkor melegít ha összenyomon. A két elektróda lap között van egy vastagabb lap. Ha megmozgatom akkor kicsit melegít.
Meg kell tisztítani a lapokat?

Pont ilyenre gondoltam. Igen, egy relét indítanék vele. Gyújtás ráad, tápfesz. megjelenik, ahány gombnyomás, annyiszor 5 sec (ha lehet állítani mondjuk 1-10 sec között, az se baj), utána indul, majd leáll.
Öt sorkapocs kellene. 1: +12V be, 2: -12V, 3-4: nyomógomb, 5: +12 V ki (időzített).
Megépíteni menne. csak megtervezni nem. Megköszönném, ha tudnál segíteni.

Az én megoldásom magja egy 8 lábú PIC. A programját olyanra szabom, amilyenre akarod, és természetesen adom magát a PIC-et is. Gondolom, azért hozzá tudod tervezni a körítést, de ha nem, abban is segítek. Térjünk át privátra...

Sziasztok kaptam egy GOURMET MAXX led színváltós vízforralót állítólag új ,de nem jó!
bele öntöm a vizet de csak villognak a fogantyújába épített kijelzők!A fűtőbetét az jó!Azt hiszem kuka lesz pedig jól néz ki , valakinek van ilyen?

A vízforralóban szokott lenni egy kapcsoló, ami érzékeli a víz forrását. Gondolom hőérzékelő, de lehet, hogy tévedek.
Én ezt keresném meg és ellenőrizném először.

Épített mostanában Valaki visszacsatolt audiont ECC 82 vel? Konzíliumot szeretnék.

Hello.

Szükségem lenne egy 20Aes egyenirányítóva. Van itthon mondjuk 10Aes.
Ha az azonos lábaikat összekötöm, használható 20Aes egyenirányítóként?

Régebben igen.

Nem. Egyrészt semmilyen félvezetőt nem kötünk párhuzamosan (mármint mi, akik kicsit is konyítunk hozzá).
Másrészt ha lenne egy 20A-esed, azt sem nagyon használhatnád 20A-re, mert nem bírná, hamarosan szénné égne. 20A-hez legalább 35A-es típust kell venned, és azt is nagyon alaposan hűtened kell.

Vannak a dupla diódák TO-220-as tokban, számítógép tápból tudsz bontani. Azoknak a lábát mindig párhuzamosan szokták kötni. MBR20100, MBR30100. 20A-nál normál diódánál 15-20W hő keletkezik, intenzíven hűteni kell már!

A 20-es és a 30A-es diódán ha ugyanazt a 20A-t átfolyatjuk, ugyanakkora hő fog keletkezni, nem értem, miért égne el a 20A-es. A másik, a 20A-es dióda 20A-re van specifikálva, tehát el kell bírnia! Ha nem bírná, akkor azt nem 20A-es diódának hívnák, hanem mondjuk 19A-es... Csak szimpla logika.
"(mármint mi, akik kicsit is konyítunk hozzá)." - kicsit magas a ló, nem? Ezek szerint én nem értek hozzá. De mihez is? Inkább hagyjuk.
"Egyrészt semmilyen félvezetőt nem kötünk párhuzamosan" - a heggesztő inverterekben levő párhuzamosan kapcsolt FET-ekkel mi a helyzet? Vagy a végfokokban a tranzisztorok? Csak egy teljesítmény ellenállás van a félvezetők egyik lábai között. Máshol is használnak párhuzamosan kötött félvezetőket, pl. műterhelés, nézz át a topikjába, nemrég folyt róla egy beszélgetés, milyen arányban oszlik meg az áram a FDT-ek között!

Ha valaki negatívot nyom, legalább vegye a fáradtságot, hogy meg is indokolja, mint ahogy én is tettem. Telefonról egyébként sem látszik, ki, mit nyomott.

Én negatívot nyomtam.
Ott látom a problémát, hogy a félvezetők párhuzamos kötését a kezdőknek szóló topikban propagálod. Odáig rendben van a dolog, hogy bizonyos esetekben működhet egy ideig. De nem minden esetben. Nincs semmilyen garancia arra, hogy az átfolyó áram egyenlően oszlik meg az alkatrészek között. Ez pedig maga után hozza, hogy a réteghőmérsékletek különbözőképpen alakulnak, így az egyik nagyobb áramot vesz el a közösből, és kellő idő után eléri a saját teljesítőképességének a határát. Onnan kezdve többesélyes a dolog. Átmegy drótba, és viszi magával az utána következő elektronikát, vagy megszakad, és a vele párhuzamosan kötött bigyó nyakába zúdítja a teljes terhelés. Az sem fog örülni neki.
Az, hogy egyes készülékgyártók "utánam a vízözön" jelszóval, bár némileg számítva a vezetékellenállásokra, ezzel nem foglalkoznak, hiszen a meghibásodás csak szélsőséges esetben fordul elő, akkor meg kicserélik, nem jelenti azt, hogy ez a követendő megoldás.
Csak én látom a párhuzamot?

Köszönöm. Az álláspontod elfogadom, és egyetértek.
Érdekes a dolog, mert pl. az MBR20100 adatlapja "20A total"-t ír, "10A per leg", a grafikonoknál pedig szerepel: "per diode leg". Még ez is szerepel: "Peak Repetitive Forward Current(Rated VR, Square Wave, 20 kHz) TC = 133°C" - a 20A-es négyszögjel átlqga 10A DC.
A párhuzamos kötésről nem ír semmit. A dióda ha jól tudom melegen jobban vezet (ez rossz neki, egyre több áram folyik), a FET hidegen vezet jobban (megvédi magát).
Mindegy, a lényeg, hogy ezzel még mindig nem értek egyet, nem lehet így általánosítani: "Egyrészt semmilyen félvezetőt nem kötünk párhuzamosan".

Most tőlem is kaptál egy negatívot. Mivel másik fórumokon rengeteg nagyon hasznos hozzászólásod van-lásd Li akkuk, csak példának- itt meg szinte már kötekedsz, ilyeneket senki sem szeret olvasni. Viszont részben igazad van, vannak félvezetők amik kapcsolhatók párhuzamosan, főleg az újabb típusok, mivel olyan szennyezőket tartalmaznak. Viszont az átlag bipoláris tranzisztorok, és diódák, ide értve az alacsonyabb feszültség ejtésű Shottky diódákat negatív hőfokfüggésűek, az az melegedés hatására csökken a rajtuk eső feszültség. Gondolj bele, ha csak simán párhuzamosan kapcsolsz két diódát, az egyiken essen 610mV a másikon meg 588mV (csak a példa kedvéért), mindegyiken lesz áram, de a kisebb feszültségesésű darabon, nyilván valóan több áram fog átfolyni. Tehát jobban fog melegedni, ennek következtében még alacsonyabb lesz a nyitófeszültsége, és még több áram fog ezen keresztül átfolyni és ez így fog változni végig amíg egyszer csak tönkre nem megy, és már vége is az adott félvezetőnek! Ezért szokás egy kisebb ellenállást betenni ha mégis párhuzamosan kapcsolunk sima félvezetőket. Ez hangsúlyozom az "átlag" félvezetőre igaz legfőképpen a szilicium alapúakra. Itt most is meg kell említeni, hogy vannak olyan egyéb teljesítményfélvezetők amit lehet párhuzamosan kapcsolni, de ezek már más szennyezőkkel vannak készítve, vagy egészen más félvezető anyagból vannak legyártva. Természetesen amit írtam ebbe is bele lehet kötni, mert a terjedelem miatt csak elnagyoltan igaz amit írtam és nem tértem ki mindenre. Viszont az eredeti kérdésre a válasz tényleg az, hogy diódát párhuzamosan simán nem kötünk! ez nem azt jelenti, hogy esetleg némi kis ellenállás beiktatásával nem lehetne.
Hú ez elég hosszú lett, bocsi!

Nem nyomok negatívat, de:
Egyetlen aktív példaként a duo diódát hozod fel, de ott is bevallod: "A párhuzamos kötésről nem ír semmit." Vajon miért? Egyébként igen, kötnek párhuzamosan félvezetőket, de az odafigyelő gyártók megfelelő áramköri védelemmel. Ha megnézel egy több áteresztő tranzisztoros tápot, ott is vannak emitter ellenállàsok, megfelelően eloszlatni az terhelőáramot. Mint ahogyan itt te is utalsz rá:"Csak egy teljesítmény ellenállás van a félvezetők egyik lábai között."

Én nap mint nap látom az IGBT-modulokban párhuzamos kötéseket, mindenféle kiegyenlítő ellenállás nélkül. Az IGBT-k szerencsére negatív transzfer karakterisztikával vannak megáldva, úgyhogy minél melegebb a csip, annál nagyobb az ellenállása, így önmaguktól egyenlítődnek ki az áramok. Hasonló a helyzet MOSFET-nél is. Elég nagy irodalma van a témának a hálón, érdemes utánaolvasni. Multichip devices.. Természetesen a jó végeredményhez fontos az, hogy jó termikus kapcsolatban legyenek az egyes csipek.

Olvass vissza három poszttal! Ott írja a hegesztőinvertert, audio végfokot, műterhelést.

Visszaolvastam, onnan is idéztem!
"a heggesztő inverterekben levő párhuzamosan kapcsolt FET-ekkel mi a helyzet? Vagy a végfokokban a tranzisztorok?Csak egy teljesítmény ellenállás van a félvezetők egyik lábai között. Máshol is használnak párhuzamosan kötött félvezetőket, pl. műterhelés, nézz át a topikjába, nemrég folyt róla egy beszélgetés, milyen arányban oszlik meg az áram a FDT-ek között!"
Akkor minek is az a teljesítmény ellenállás?

Amúgy pedig ki lett tárgyalva, hogy a FET, MOSFET, IGBT másképp működik. Itt 2 párhuzamosítható diódáról volt szó!
Ne a kinai hegesztőinvertert, házi végfokot, barkács műterhelést hozzuk fel szerintem követendő példànak.

Egyébként nem tudom épp miért velem kötözködtök, mikor más is kb. ugyanezeket írta le.
Kezdő topikban vagyunk, az alapfeltevés arról szólt, hogy két diódát általàban nem kötünk párhuzamosan, főleg nem 2x10A=20A esetet feltételezve. De csak rajta, mindenki úgy köt össze mindent, ahogy akar.

Van egy gyors billentyűs morse gyakorlóm. Aminek a hang kimenete egy piezzó .
Olyan kapcsolást keresek ami hangszórós és tudom a sebességet és a hang erőt is szabályozni.

A sebesség állítás a billentyűn lehetséges, már ha van. A piezo helyett használhatsz közönséges hangfrekvenciás erősítőt, már ha a szomszédokat az őrületbe akarod kergetni.

Idézted, de ettől még azt állítottad, hogy Kovidivi az egyetlen aktív példaként a dupla diódát hozta fel. Ez nem igaz, hiszen két mondattal később valóban, magad is idézted is tőle, hogy felhozott még további két példát a félvezetők lehetséges párhuzamos kötésére. Szóval nekem ez a kezdés nem tetszett. És ennek semmi köze a technikai részletehez, hogy hogyan és miképp lehet félvezetőket párhuzamosan kötni.
Nem. Az alap felvetés egy kérdés volt, miszerint 2 db 10 amperes egyenirányító jo-e egy 20 amperes helyett. És erre jött az a magas lóról indított badarság qvasz2 fórumtárstól válaszként, hogy nem, mert a 20 amperes egyenirányító a 20 ampertől szénné fog égni, meg hogy félvezetőket nem kötünk párhuzamosan.

Igazad van, rossz napom volt. Legközelebb a fontos infrmációra koncentrálok, nem a piszkálódó hangnemre.