100Voltos DCn akarsz 50 mV tüskéket mérni ha jól értelmezem?

Csak egy hirtelen jött példa. ha pl egy kisfrekis 100V-ra ültetek egy 50mV os jelet vagy nagyobban vezérlésképp akkor pl. tudnám-e monitorozni. valahol láttam leírást, arról hogy a hálózati 240V os dugaljon keresztül készítenek belső hálót, ennek mintájára pl a vezjelet ráültetném a tápra.

Tisztességes szkópok bemenetén van AC/DC kapcsoló. Ha a 100 V az DC, és arra van ültetve az 50 mV tüske, akkor azt a bemeneti kapcsoló AC állásában tudod mérni.
A bemeneti feszültségekkel kapcsolatban mindig a legkisebb korlátot kell figyelembe venni. Ha a mérőfej 600 V_p, akkor azzal csak 213 V_RMS -t tudsz mérni, hiába van a szkópod bemenetére a 300 V_RMS (423 V csúcsfeszültséget jelent) írva, a mérőfejen keresztül nem tudod kihasználni. Az is furcsa, hogy általában nem csúcsfeszültséget, hanem csúcstó csúcsig (V_pp)) feszültséget szokás megadni.
Szóval mielőtt mérsz, érdemes a várható értéket kiszámolni, hogy belefér-e az abszolút korlátokba, és a képernyőn láthatóvá is tudod tenni, nem lóg-e ki a raszterből. Ha tervedben szerepel a nagyobb feszültségek mérése, akkor érdemes 1: 100 osztású fejet is beszerezned.

A hálózati feszültségcsúcsot ami ugye 320V körül van, minden szkóppal meg kell hogy tudd mérni, ilyet még a leggagyibb, N313-as régi orosz csoda is tudott, osztó nélkül is, tehát 1:1-es mérőfejjel (szkópról beszélünk, nem a kínai 5000Ft-os játékszerekről). Ennél többet meg ne akarjál mérni vele, csak ha veszel egy 1:100-as osztású mérőfejet.
Attól pedig semmi baja nem lesz ha az az 50mV mérendő AC a 100V DC tetején csücsül, hiszen hogy máshogy tudnál vele mondjuk tápegység kimenetén hullámosságot mérni?

Szia köszönöm a válaszod.
Ez az a mérőfej
A képek között van az utolsó grafikonnal meg minden.
Ez meg Szkóp amiről szó van.
A bemeneti AD/DC választás digitális benne, nem fizikai kapcsolós, ill átállításnál nincs kattanás, szerintem csak a DC összetevőt nem jeleníti meg egyszerűen.

Akkor ezek szerint tévedésben voltam, én úgy számoltam hogy a 600Vp az 1200Vpp.->424Vrms
Az 50mV os tüskés dolog meg csak egy felvetés volt, nem élő mérés, csak arra voltam kíváncsi, hogyha kisebb méréstartományt állítok be pl. 50mV ot egy 100V os jelre az károsíthatja-e az eszközt, mivel az eszközben a 2V és az 5V os váltásnál lehet hallani csak hogy relé működne.

Köszönöm, értem
Kimondottan nem állt szándékomban nagyobb jeleket mértni 320V nál, főleg elsőre tapasztalat ill rendes felszerelés nékül, csak nem akartam tudatlanságból lefüstöltetni, ill jobb tisztában lenni az eszköz határaival.
Kicsit kaotikusnak tűnt nekem a leírás ill rég foglalkoztam elektronikával most kezdek megint neki és még vannak homályos részek mint pl. az rms átváltás, nézegettem leírásokat csak van ahol nulla és csúcs között van ahol csúcs-csúcs között magyarázták.

Az zavart meg hogy simán a bemenete írták a 300Vrms viszont a gyári mérő 10 es osztós.
ill a szoftverben meg ha utánna számolok 10 es osztó beállításával lehet a 300Vrms-t megjeleníteni.

Biztosan nem digitális, 100V-on ülő 50mV-os jelet 11bites ADc esetén tudnál mérni, ekkor az 50mV pont egy bit "magas lenne", tehát kb. max egy pixelnyi zajként látnád. Ez a szkóp viszont 8 bites. Ami egyébként maximálisan elegendő is, hiszen egyszerűen AC állásban mérsz, modnjuk 5mV/div állásban, így mindjárt szépen be is teríti a képernyőt. Másik lehetőség differenciális mérőfej használata, így a közös módosú fesz eleve nem látszik. Attól, hogy nem kattan még lehet benne elektronikus kapcsoló.
Arra kell még vigyázni, hogy a max feszültségek lehetnek frekifüggőek is, ha így van, a szkóp/mérőfej adatlapja megadja, hogy hogy áll a max bemenő jela frekvencia függvényében. Lehet, hogy 50Hz-en 300V, de 1MHz-en csak 50.

A megadott max. érték minden érzékenységre vonatkozik, tehat 5mV/DIV-ben is kibírja a 300V-ot.

Értem, Köszönöm a válaszotokat, így már tiszta minden.

szapcsika:A készülék leírásában sehol nem találtam frekihez rendelt fesz határt, csak a mérőfejhez volt grafikon.

Még egyszer köszönöm mindenkinek, ha lesz kérdésem a kezeléssel kapcsolatban még írok.
Üdv. Péter

Nagyobb feszültségekhez (és nagyobb impedanciás mérőpontokhoz, illetve majdnem mindenhova) mindenképpen használd az 1/10 osztású mérőfejet, és ezt a grafikont kell figyelembe venni. Gyors felfutású alacsony frekvenciás négyszögjel pld.: 1KHz tartalmazhat pld.: 20MHz-nek megfelelő komponenst, de azt már alacsonyabb szinten, itt bonyolódik a helyzet.

Sziasztok. Azt szeretném megtudni, hogy a 2 vagy több csatornás szkópoknak a bemenete hogy működik? Ugyanarra a bemenetre csatlakozik a jel mint a hang keverő erősítőknél vagy itt másképp kell elképzelni? A régebbi RT könyvekbe a szerző maga épített egy típust de az csak egy csatornás.

Hello! Nem írtad milyen szkópról van szó. Valós kétsugaras szkóp régen is elég ritka madár volt. A többi meg úgynevezett "elektronkapcsolóval" működött. Vagy is analóg kapcsoló kapcsolgatta a két bementet ugyan arra a függőleges erősítőre. A függőleges módnál az "ALT" vagy "CHOP" ennek a kapcsolónak a váltogatási sebességére utal.
Digitális szkóp meg más történet, mert az nem szkóp, hanem számítógép.

A két, vagy többsugaras szkópoknál a függőleges erősítő fokozat meg van osztva. Mindegyik bemeneti csatornának önálló bemeneti fokozata van, és azt egy elektron kapcsoló fokozat kapcsolgatja felváltva a végfokozatra, ami a ks csövet hajtja.
Ennek többnyire két üzemmódja van, az egyik az, amikor az egyik csatorna végig a teljes eltérítési időn belül, a másik a következő eltérítési időn belül aktív. Ez az ALT üzemmód, magasabb frekvenciákon használatos.
A másik a CHOP ami az eltérítési időn belül kapcsolgatja hol az egyik, hol a másik csatornát. Ez lassabb jelek vizsgálatánál hasznos.

Szia! Minden csatorna külön DC csatolt erősítő, elején osztóval . Követi az üzemmód választó rész és a függőleges elő majd végerősítő fokozat.

Két csatornás analóg erősen egyszerűsített ábrázolásban

A bemenetek testpontja azonos, és a hálózati földelés is rá van kötve. Illetve vannak elválasztott (izolált) bemenetű szkópok különálló bemeneti testpontokkal, de ez ritkaság.

Sziasztok!
Van egy H313-as orosz oszcilloszkópom. Valaki tudna abban segíteni, honnan szerezhetnék hozzávaló mérőkábelt, mert eléggé pici a csatlakozója.

Vagy kicseréled BNC-re...

Nem akarom bántani, mert szerintem nem bírna ki egy műtétet, meg fúrni is kellene, már néztem. Nem tudod véletlenül hol lehetne ilyet szerezni?

Hozzávaló mérőzsinórt valószínűleg sehol. Esetleg egy iskolai selejtezés alkalmával vagy a bolhapiacon. A legjobban jársz, ha beépítesz egy szabványos BNC -t. Kicsit ügyeskedni kell, de megoldható ...

Van egy olyan csatlakozójú kábelem, mint ami ezen képen van:
www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=239028
A másik végén 2 db banándugó van. Valószínűleg ezt adhatták az N313-ashoz, de én átalakítottam BNC-re és ez így megmaradt, a szkópot pedig már eladtam. Neked adom, ha kell.

Köszi, de csak megoldottam, tettem bele egy rendes BNC-csatlakozót, működik.

Úgy a legjobb szerintem is.

Kár lenne belekontárkodni, ez a szkóp 500kOhm-bemeneti impedanciájú, tehát nem a "szabványos" 1MOhm-os a bemenete. Ezért sem szabványos a bemeneti csatlakozója, közölve a tulajdonosával, hogy ez nem egy "profi" műszer.

Üdv!

A ruszki cuccokon/műszereken SEMMI sem volt szabványos.
Főleg a csatlakozók

Dehogynem. Szabványos volt az, csak ГОСТ szerinti, és minden mm -ben.

Egyszóval: Nem

Engedelmeddel, bátorkodom megemlíteni, hogy az "angolszász" területeken a mai napig nem használják a nemzetközi ISO szabványt. Még mindig coll -ban és font -ban számolnak ...
Akkor mi a nemzetközi ???

ps. De maradjunk kicsit a saját házunk táján. Az iparban használt NYÁK fúrók szárát gyártják coll -os ( 1/8" ~ 3.21 mm ) és metrikus 3 mm -es szárral is. A CNC fúrók nagyrésze angolszász területről "jön" coll -os befogó patronokkal, ezért a coll -os szár az elterjedtebb. Viszont, mind a coll -os, mind a metrikus száron a "vágóél" metrikus, vagyis mm -es. Na, erre varrjál gombot ...

Nem varrok rá semmit, ez elég régóta így van az angolszász területeken, meg a jenkiknél.
A coll-Withworth méretezés előbb volt mint az SI.
De természetesen az SI mértékegységek a nemzetközi, ezt a 10 évesek is tudják.
De itt elvileg az Orosz csatlakozók a téma,-Pontosabban az oszcilloszkópok- ne kanyarodjunk el
Annyi biztos, hogy szovjet barátaink, ГОСТ ide vagy oda, addig nem jutottak el, hogy két egyforma lötyögésmentes banándugót legyártsanak.
Még a híres "military" csatlakozóik is gagyik, elég ha összehasonlítod egy korabeli Amphenol, vagy HRS csatlakozóval.
Erről ennyit. Majd mindjárt jönnek az egyetemi docensek, és megmondják az egyetlen igazságot.

Én is sokat vigyorogtam amikor elloptak a nyolcvanas években egy láda M6-s csavaranyát Moszkvában. Elmentem az egyik gyárba, hogy adjanak helyette, mert nem tudták az emberei. folytatni a munkát. A raktáros csak nézte, elment az egyik regálsorba ( vagy 100 m hosszu volt) vagy 10 perc mulva visszajött, hogy talált olyan csavart ami passzol a mi M6-s anyáinkba. Ezzel a csavarral bevonult a szomszédos regálsorba vagy negyed ora mulva jött a dobozzal, és abban valoban olyan anyák voltak, mint nekünk kellettek.
Azokrol a csatikrol meg annyit, hogy nagyon ugyanugy néznek ki mint az amerikai katonai csatlakozok és az orosz ürhajok/repülögépek sem repültek rosszabbul mint az amerikai társaik. Az tény, hogy az elsö orosz soklábuk lábai 2,5 mm-re voltak, ami csak akkor lett gond, amikor már 48 lábu is elökerült, azt már nem lehetett begyömöszölni a szabványos IC foglalatba.
Nemrégen vettem valamilyen börzén orosz sok polusu forgokapcsolokat. Szépen zsirpapirba csomagolva eredeti barna bakelit gombbal. Már az elsö kinézetre is legalább 50 éves gyártmány, minden kontaktusa csillogott mintha tegnap hullott volna le valamilyen gyári targoncárol. A gomb az fontos, mert a tengelyeik D tipusuak, de 5,5 mm átméröjü.