Sziasztok!

Lerajzoltam a pc tápegység egyenirányító előtti szűrő részét. (remélem nem rajzoltam el valamit, ahol nincs érték, nem tudtam leolvasni)

Lehet tudni melyik része szűri a bemenő zavart (nekem csak ez kellene) vagy esetleg a hálózatra kimenő zavart?
A másik kérdésem, hogy ez gyakorlatilag frekvencia vágóként működik, vagy másképp szűri a zajt?
Kösz

Nem zajt, zavart szűr. A hálózat felé irányuló zavart szűri, a vezetett zavarsugárzásra 9 kHz, és 30 MHz között kell teljesítenie a szabványban előírt értékeket.
A hálózatból érkező zavarokra meglehetősen érzéketlen a szerkezet.

Kösz.
Én a hálózatból érkező zavart szeretném kiszűrni.
Ezt milyen szűrővel lehetne megoldani?

Mi gondolsz milyen zavarok jutnak hozzád a hálozaton?

Az átvitel szempontjából egy szűrő szimmetrikus négypólus. Mindegy melyik az eleje vége.
De a hálózat felől érkező zavarok spektruma más, mint amit egy kapcsoló üzemű táp termel.
Vannak ilyen célra készült szűrők is, ezek azonban jóval nagyobb méretűek, mint amit különböző készülékek bemenetén találsz. Az ezekben használt induktivitások az alacsonyabb frekvenciák szűrése miatt jóval nagyobbak.

Meg az sem lényegtelen, hogy a hálozaton a zavarok "hatotávolsága" meglehetösen korlátozott, hiszen minden fogyaszto "földeli". Igy jobb esetben is alig 100 m- re jutnak el a nagyobb frekvenciáju zavarok. Igy a használt készülékre leginkább a házon/lakáson belüli zavarok jutnak el, amiket viszont szürövel aligha lehet kiszürni, a magas szintjük miatt. ( ki/ e kapcsolások meg hasonlo szüretlen tápegységek.).

Több helyen olvastam, hogy a hálózatról érkező zavar is befolyásolja az erősítő működését-hangját. De ha szerinted ez nem jelentős hatás vagy nehezen kivitelezhető akkor nem foglalkozok vele.

Én egy primitív módszerrel, egy kis zsebrádióval "mértem" a vezeték helyét az mérőóra előtt. A mérőóra után is jó pár méterrel még lehetett a zavart "mérni". Nekem csak ennyi tudásom van a témában.

Az ilyesmi elöfordul, de azt nem tudod kiszürni. A zaj forrását kell megkeresni és nem a hatását likvidálni. Ha az a zaj olyan erös, hogy a rádio is veszi ( a levegöböl), akkor a huzalban annak akár a tizszerese is lehet, amit nem lehet kiszürni.
Ez lehet valami fogyaszto a közvetlen szomszédban stb, de lehet akár nálad is. A villanyora erre nincs semilyen hatással. Söt az is lehet, ha elektronikus a meröora az maga a zaj forrása! Valamikor volt egy méregdrága márkás PC-m, ha azt bekapcsoltam az egész házban megszünt a rádiovétel.
De ezt csinálhatja a mosogép, porszivo stb is. Ezeket kellene tisztességesen megszürni, hogy ne küldjenek zajokat a hálozatba. Csakhát ezek a szerkezetek a 230V-t szaggatják meglehetösen magas frekvencián és a fogyasztás is nagy, igy reménytelen, hogy ezt egy másik szerkezetben kiszürd.

Amit zsebrádióval tudsz mérni, az nagyfrekvenciás zavar. (több száz kHz -es). Az át sem jut a hálózati trafón.
Ami veszélyes lehet, az a hálózati tranziensek, de ezek hatása egy jól tervezett készülék tápellátás esetén nem jelentős, gondolj csak a nagyméretű puffer kondikra.
Hálózatból származó zavarok szűrésére akkor van szükség, ha pl. nagyérzékenységű műszereket használsz (EMC vizsgáló labor) egy árnyékolt helységben. Azért egy erősítő nem ez a kategória.

Köszönöm a választ Neked és Massawa-nak is, sokat jelent!
Esetleg lenne még pár kérdésem.
Van haszna a tápban feszültség stabilizátor alkalmazásának, konkrétan az erősítő IC-k szempontjából?
És a pufferkondiknak elég a szokásos 2x 4700µF-oa, az átlag hálózati zavar elnyomásához?
Azért átlag, mert én nem tudom megmérni konkrétan "milyen" nálam a hálózat.

Ahogy már irtuk felejtsd el a hálozati zavart. Azzal nem sokat tudsz kezdeni ( ha egyáltalán van). A pufferkondik a tápban nem a hálozati zavar miatt vannak, hanem az erösitö teljesitménye miatt.
Nem tudom milyen teljesitményekre gondolsz, ezért a stabilizátor kérdésre nincs válasz. Ha tul nagy a teljesitmény, akkor a stabin is tul nagy lesz a veszteség - füteni fog, mint a cserépkályha.
Az elöfokozatokhoz persze csinálhatsz stabilizátort, ott alig van áramigény, igy nincs veszteség sem.
Egy jo trafo (esetleg árnyékolt) és jo doboz meg belsö elrendezés - a bemenetek minél távolabb legyenek a tápegységtöl meg a hálozati részektöl, sokkal többet segit, mint a stabilizátor vagy a rágodás a külsö zajokon.
De ezekre kismillio ötletet talász az erösitös topikokban, ahol sok gyári- és hobbikészülék belsö elrendezése is láthato. Azok tervezöi meg biztosan nem jártak nálad, hogy vizsgálgassák a villanyora körüli zajokat.

olvasgass a témában
ez
ez
ez
ez
ez

Rendben! Kösz!

Kösz! Átolvasom az oldalakat.

Mindig az arányok a lényegesek, mert zavar, zaj mindig van. Megszüntetni nem lehet, csak csökkenteni arra az értékre, ami a hasznos jel mellett elhanyagolható.
A puffer elkón meglevő brumm feszültség 10 - 100 mV, ehhez képest a hálózat felől bejutó zavaró komponensek szintje igencsak elhanyagolható, µV nagyságrendű. Nem elhanyagolható szempont az is, hogy minden erősítő fokozatnak a táp felőli zavarokra több kevesebb elnyomása van. Ezért lehetséges, hogy a nagyszintű fokozatok részére a tápfeszültséget kevésbé, vagy egyáltalán nem szűrik.
A csatolt dokumentumokból is leszűrheted, hogy leginkább a hálózat felé történő zavarsugárzás a legnagyobb gond, szabványok vonatkoznak a megengedhető értékre.
A vezetett sugárzás a hosszabb tápkábelekben, mint antennákban átalakulnak elektromágneses sugárzássá, ami az elektroszmogot növeli, és sokkal nehezebb védekezni ellene, ha már kialakult.
Szerintem semmi okod tartani a hálózat felől vezetéken érkező zavaroktól, mert azokkal viszonylag könnyen el lehet bánni.

Ismét kösz a részletes választ!
Akkor le is szakadok a témáról...

Ehhez képest én 20-28Vpp zavarjelet mértem a hálózati feszültségen...

Mérd meg a zajt egy 12v os trafó szekunderén . Majd egyenirányítás pufferelés után is .

Tudod is hogy mit mértél, vagy csak tetszik a kép? Azt se felejtsd el, hogy mire a villany bejut a lakásba száz meg ezer fogyaszto van ugyanazon az ágon, és mindegyik okoz némi változást. Egyik másik csak impulzust, amikor be vagy kikapcsolják, megint másik eltologatja fázist, egy modern kütyü meg sok kilohertzel szaggatva tölti a kapcsolo táp trafoját. Az egyikben van szürö a másikban nincs, viszont a fogyasztok ennek ellenére többé kevésbé hibátlanul müködnek. Ráadásul a zavar spektruma olyan, hogy a legtöbb hálozati trafon át sem jut.

Ha az egész mondatot idézted volna, mindjárt más a kép.

Tetszik a kép, ugyanis ez a hálózati tápgenerátorom hibajelét mutatja.
Az első szkópkép a hálózati 50 Hz, a második a generátor kimeneti jelalakja. A kettő közötti különbségi jel az amit kitettem az előbb.
A 3. a 4. a tápgenerátor, ami ezt a kimeneti jelet előállítja.

Nem biztos, hogy mindent tudsz amiről azt gondolod, hogy igen.

Mondat részen van a hangsúly

Mi a kérdés?
Ott van az a "zavarjel" című kép. Látod a spektrumot, hogy még 20 kHz-en mennyi zavarjel van a hálózati feszültségben?

Nincs kérdés ez válasz volt , Pucukának írtad a hálózaton mérhető zavarjel értékét .

A hibajelben ott van minden ami nem tartozik az 50 Hz-hez. A szkóp fotón ez látszik is. Ezért kérdezem, hogy mi a kérdés, vagy mi nem világos számotokra?

És hol mérted ezt a hibajelet ? Ha megméred a berendezésed tápfeszültségén egyenirányítás pufferelés után ahogy javasoltam megtudod hogy abból a 20-28v ból mennyi jutott be a készülékedbe (tehát mint már 3* írtuk a bejutott zavarjelen van a hangsúly )

A hálózati tápegység pufferén én nem szoktam szinusz jelet látni. Merthogy erre utaltam a pár tiz - száz mV -os brumm (ripple) feszültségen. Illetve a brumm feszültség, és a hálózatról bejutó zavarfeszültség arányára.

Én meg azért terveztem rengeteg energia és idő ráfordításával ezt a "tápgenerátort", mert valahol olvastam róla anno, hogy sokat javít a hangzáson. És valóban. Ezért használom. Kimérni nem lehet a hatását a pufferen, mint ahogy rengeteg mindent nem lehet kimérni az erősítőkön, hogy vajon miért nem szól egyformán kért azonos paraméterű vég(elő)fok.