Akkor viszont rendes (RL)C mérő kell, mert nem mindegy, milyen mérőfrekvencián nézed. Van kondi, amit 120Hz-re, van amit 10kHz-re specifikálnak, lévén a felhasználástól függ. Motorindítót nyilván az alacsony frekin.
A multimétetek meg valami frekin mérnek, általában nem tudni min.
Egy DE-5000 RLC mérő kb 90-100 USD, de megéri még félprofi felhasználásra is, ha sokat kell mérni és pontosan.

Lehet az is elég lenne, ha csak össze lehetne a kondikat hasonlítani. Megmérni egy vadiúj, megbízható indítókondit kapacitásra és ESR-re, és ehhez kell csak a már használtakat hasonlítani. Így biztosan kiderül, hogy a kondi okozza-e a hibát (vagy legalábbis lehet rá következtetni).

Szevasztok! Van egy Maxwell multim,jól mér,csak az a gondom,hogy a háttér világítása csak 5 mp-ig világít azután elalszik,már unom nyomkodni,de másképp nem látom! Nincs ebben valamiféle trimmer poti az állításához!?

Nem kéne minden alkalmazásnál, hibánál ezt az ESR dolgot erőltetni.
Most egy 50 Hz-en üzemelő motorindító kondenzátorról volt szó (ami nem is elektrolit kondenzátor), nem egy nagyfrekvencián működő tápról.

Egy olcsó maxvell, az nem tud ilyet. Mikor vettem még nem volt rá szükségem, mostanában viszont sűrűn és később is kelleni fog.
Nem tudom mi lehet jó. Egy dt9205 klón is jó nekem ha a -+10%-ot tudja a mérés pontossága.
Akármilyen jó, de ha már veszek legalább valami pontosabbat szeretnék.

Értem Én csak eszik vagy iszák az ESR-t. Helyben rá akarok mérni, hogy kuka vagy gyengusz, ha nem megy/indul a motor.

Kapd szét, nézd meg hová van kötve a háttérvili, valószinűleg egy kapcsolótranyó van, köss vele párhuzamosan egy mezei kapcsolót...
Én egy másfajta műszernél ellenállást tettem be sorba a háttérvilivel, hogy kevésbé virítson, és kevesebbet fogyasszon

Köszi!,holnap szétkapom,mit mutat és majd írok róla.

Csak óvatosan, ha lehet az lcd/zebragumi/nyák hármast lehetőleg ne bontsd meg, és az előtétellenállást ne hagyd ki a körből, ha van.
Én az elemhez is tettem egy táp kapcsolót, meg egy icipici áramról már világító ledet,
ha elmegy aludni a kijelző, akkor is látom hogy bekapcsolva maradt... Rossz tapasztalatom van az alvó állapotban történő áramfelvételről... Nem gyilkolom körbe a tekerőgombot sem, csak kinyomom a "főkapcsolót"

Nem vagyok nagy tapasztalt, de egy táp primer oldalán is ki szoktak száradni (tönkremennek) a kondik pedig ott is 50Hz van (elvesztik a kapacitásukat? Vagy a kettő kéz-a-kézben jár)? Pedig a primer oldalon 50Hz van, mondjuk utána meg vannak rángatva rendesen, akár erősítőre, akár kapcs. üzemű tápra gondolok. Csak tipp egyébként, nem akarok én semmit erőltetni.

Ez igaz, viszont azok elektrolit kondenzátorok.
Ettől függetlenül, a segédfázishoz használt kondenzátoroknak is idővel csökken a kapacitása, hozzám főleg a keringető szivattyúk kerülnek ilyen hibával.

Persze, minden alkatrész tönkre tud menni, de általában a modern kapcsüzemű tápokban a szekunder oldali elkók a legveszélyeztetetbbek, egyrészt a magas működési frekvencia miatti nagyobb igénybevétel, melegedés miatt. Másrészt pedig általában a modern, kisebb fizikai méretű eszközökben a zsúfolt szerelés nagyobb termális igénybevételnek tesz ki mindent.
Ettől függetlenül viszont azt hiszem, hogy a kondi dolog nagyon túl van lihegve, elég sok helyen látni, hogy bármiféle a hibára a "cseréld ki a kondikat" a válasz, ami gyakran indokalatlan, sőt gyakran a gyakorlatlan emberkéknél pontosan ez fog problémát okozni. Láttunk már ugye olyat, hogy "recapping" címszóval valaki kicserélte egy szkóp időalapjának precíziós (és egyébként praktikusan örökéletű) kondijait valami kommersz cuccra. Amitől persze nem javult meg, de legalább még jobban elromlott. Az természetesen világos, hogy mérés vagy ránézés alapján rossz kondikat cserélni kell, de az sem biztos, hogy az ESR fogja ezt megmutatni. Pl. régi csöves készülékekeben inkább a csatoló kondenzátorok megnövekedett szivárgási árama szokott gondot okozni, nem pedig az elkók kiszáradása. Szóval csak ésszel és ha lehet mérés alapján!

Szerintem ebben neked tökéletesen igazad van:

Idézet:
„Ettől függetlenül viszont azt hiszem, hogy a kondi dolog nagyon túl van lihegve, elég sok helyen látni, hogy bármiféle a hibára a "cseréld ki a kondikat" a válasz, ami gyakran indokalatlan, sőt gyakran a gyakorlatlan emberkéknél pontosan ez fog problémát okozni.”

Akit mélyebben érdekel a dolog, van egy szösszenet arról hogy "mitől döglik a kondenzátor".

A végső következtetés szerintem megfontolandó/elgondolkoztató:

Idézet:
„6 Conclusion
Capacitors often represent a small part of the cost of an installation. Their failure however may have huge physical and financial consequences. A typical example is a small capacitor of cost 1p connected in series in the electronic control of a freezer which leads to almost all these devices having to be scrapped when they fail. When capacitors have to be used in highly reliable applications, they should be tested in advance.”

Nos. Amit mérni akarsz általában az fóliakondi, annál meg nem kell ESR-t mérned. Kapacitás mérést ma már minden kézi multiméter tud, a legolcsóbb, legegyszerűbb kivitelűeket leszámítva, azok egyébként is csak alap dolgokat tudnak.
A pontosságról. Teljesen mindegy hogy melyiket veszed meg, mert ezek általában 2-5%-os pontossággal mérnek kapacitást, ami bőven elég, ráadásul válogatáshoz (2db kondi összehasonlításához) meg majdnem tökéletes.
Amit én javasolni tudnék neked az az Aneng 8009, mindenféle szempontból, nem csak kapacitásmérésre. És hogy miért, arra ott az adatlapja, amiből látható hogy ár/érték arányban verhetetlen. Méretre feleakkora mint a hasonló tudású műszerek (zsebben elfér), induktivitást mondjuk nem mér, de szinte minden mást igen, kapacitást, frekit, kitöltési tényezőt, hőmérsékletet, ráadásul érintés nélküli feszmérést is tud, ami néha nagyon jól jön, csak odateszed egy hosszabbító vagy egy konnektor elé, és csipog ha van benne feszültség. Plusz nem 3 digites hanem 4. Nekem van belőle 2db, az egyik eltér 2mV-ot, de a másik 9,999V-ig 1mV pontos (5,5 digites asztali Keithley-hez nézve)!
Ha megnézel egy Maxwellt vagy egy hasonló kategóriájú akármilyen nevű műszert, közel sem tudja ezeket, plusz még drágább is.

Egy szintén lényeges dolog kimaradt az írásomból. A legtöbb műszeren van egy saját kivitelű aljzat, inkább valami tüske fogadó, azon mér kapacitást. Na az Aneng az nem, ugyanúgy a csipeszes mérőzsinórjain keresztül, azaz a többi kényelmetlen méréssel ellentétben itt bármilyen formájú és elrendezésű kondihoz hozzáférsz, azaz jóval kényelmesebb a mérés, plusz még a méréshatár váltása is automatikus.

Még a 40 éves EMG gépekben is jók a kondik (elektrolit is), legalábbis amikkel én találkoztam. Pedig azok nem a nagy márkák gyártmányai voltak.

Tudod ez ugy van mint az ujságpapir. A 20-50 éves ujsághoz már hozzá sem lehet nyulni, mert hamuvá változik, de 100-120 éves ujságokat könyveket gond nélkül lehet lapozni....

A tönkrement Holdpeak HP890CN multiméterem helyett keresek én is újat. Azt nem tudom mitől mehetett tönkre, mert alapvetően 50V alatti tartományban mértem vele. Olvastam, hogy a nem túl drága pl. Fluke mérőkön kívül mi jöhet szóba. Sokat böngésztem ezt az oldalt:
Multimeter (DMM) selection table
Több helyen olvastam a multiméterek bemenetének védelméről, elképzelhető, hogy az én multiméterem is a gyenge védelem miatt ment tönkre. Sokáig az Aneng AN8009-essel szemeztem, de aztán a számomra még elérhető árkategóriában az Uni-t UT139C felé dől a mérleg nyelve, annak bemeneti védelméről jókat írtak. AZ anengben csak 250V-os az üvegcsöves biztosíték, kisebb méretű, az UT139C-ben jóval testesebb, 600V-os betét kapott helyet. PTC, MOV védelmek terén is többet találunk az Uni-t-ben.
Korábban írta valaki, hogy az aneng-et válaszotta egy másik uni-t-vel szemben, mert pontosabb volt neki.
Ezekkel a műszerekkel van valakinek tapasztalata?

A minap néztem egy összehasonlitást a Fluke meg egy kinai müszer között. Abban a csávo szintén csak arrol énekelt, hogy a Fluke mennyire biztonságosabb és milyen szuper biztositék van benne.
Én 1984 ota használok Fluke müszereket - összesen már vagy 8 müszerem volt. Egyetlen egyben ment el a biztositék - közel egy évbe tellett mig ujat tudtam szerezni az ütödött mérete miatt. Szerencsére abban csak 10 A-s bemenet volt biztositva, amire alig van szükségem.
Soha több biztositék nem ment tönkre. Szoval ez hobbi kategoriában nem is lehet nagyon kérdés. (Persze a Fluke más jellemzöi is sokkal jobbak, de az már az áron is jelentkezik). Az europai méretü biztiben is van 600V-s kivitel..

Az Aneng 8009 meglepően pontos, feszültségmérésnél 1-2 digitre azonos a nagypontosságú multikkal. A hosszútávú pontosság már egy másik kérdés.
Másik 20-30e. Ft-os multik is jóval nagyobb hibákat produkálnak, még a 4.5 digitesek jó része is, amelyek nem márkásak.

Nekem van néhány noname meg egy kicsit márkásabb müszerem is. Hobby célokra mindegyik teljesen kielégitö, többnyire csak a funkciokban van különbség. Meglepöen a legolcsobb kinai mindentudo a leggyorsabb a szakadásmérésre. A többi gyakran másodperceket vár mire elkezd sipolni. Mielött ez a kis kinai megérkezett épitettem egy kis gyors sipolot meg villogot, a kábelek vizsgálatára. Most már nem kell.

Alapvetően az a helyzet, hogy nem mi vagyunk a Fluke célcsoportja. Gyakran felteszik a kérdést, hogy miért olyan hülye valaki, hogy meveszia 400 dolláros Fluke 87-et, ami 20 éve nagyjból ugyanaz, pedig az Alin 5 dollárért lehet kapni olyat, ami mér még induktivitást is, színes oled kijelzője van, van benne Bluetooth és tud spotify-t is játszani és ugyanúyg 5.001V-ot mutat a referencián.
Azonban a Fluke sosem célozta meg a hobbistákat, a kézi multimétereinek leginkább a professzionális, erősáramú dolgokkal foglalkozók a célcsoportja. Ott pedig teljesen mások az igények. Egyrészt alapértelmezés, hogy nem szabad, hogy egy félredugás levigye az ember kezét meg fejét, sőt, ha lehet a műszer is maradjon működőképes, csakúgy, mint, amikor leejtik a létra tetejéről, meg beszórják a kalapácsok közé a szerszámosládába.
De ezen túl vannak olyan dolgok is, ami már hozzáadott szolgáltatás. Kalibrálás, szervíz (jön az ember, elviszi a rosszat és azonnal ad helyette egy jó, hogy ne álljon a termelés). A műszer szolgáltatásaiban az kell, amit valóban használnak, felesleges fícsörök csak zavarnának. A kijelzőnek olvashatóank kell lennie, stb. Ráaádásul komoly helyeken ki vannak alakítva a folyamatok, mérési előírások, ezek mindenféle ISO alapján tanúsítva vannak. Ha egy új, másik fajta műszer kerülne be, főleg, ami radikálisan különbözik az eddig használtaktól, akkor az egészet újra kell írni, tanusítani, stb. Ez iszonyú pénz, így ez egy elég nyomós indok, hogy pl. a Fluke nem jön ki minden félévben újabb verziójával mondjuk a 87V-nek, mivel nincs rá ok és igény, hogy azokat a csodákat belerakjk, amiket amúgy sem használnának ebben a körben. Ezen igényekhez képest elenyésző, hogy mibe kerül maga a műszer.
Nyilvávaló, hogy mindezekre egy hobbi elektonikázósnak nincsen szüksége ott szinte elődleges az ár. Őket pedig meg lehet fogni a mindenféle izgalmas újdonságokkal, amikre valószínűleg amúgy nekik sincs szükségük. De nekik valóban pénzkidobás egy professzionális használatra tervezett eszköz. Ugyanúgy, ahogy legtöbb embernek elég a PArkside ütvefúró mégis van - nem is rossz - piaca a 30x annyiba kerülő Hiltinek is, pedig az is ugyanolyan lyukat fúr.

Lehet, hogy félreértettél, eszem ágában sem volt a Fluket itt dicsöiteni, ráadásul egy kicsit engem is csalodásba kergetett, amikor ellopták az elsö valoban, számomra mindmáig, a legjobb müszerüket (8650A vagy valami hasonlo volt a száma), ami nagyon jo és gyors volt, valamint dB-t is mért a teljes hangsávban.(a 80-s évek közepén még egy vagyon volt). Tiz évig ezzel mértem be a nagy keveröpultokat szerte a világban.
A mai napig nem igen tudom potolni és a Fluke azota sem hozott ki ilyen müszert....( most van egy Sagiem - de azt alig lehet a régivel összehasonlitani, meg már nincs is igen keveröpult sem - mérni mér, de az ergonomia ég és föld. Nekem a késöbbiek közül a 77-s vált még be az ujabbak már egy kicsit rosszabbul "állnak a kézben".

Nekem van mindkettő, pontosabban AN8008 van, de kb. ugyanaz a kettő. Ha van valami konkrét kérdésed, akkor megpróbálom mindkettővel megcsinálni az adott feladat. Persze nincs csillió dolláros referenciám és 6 digites, kalibrált multim, amiket referenciaként használhatnék.
Méretben nagyon más a kettő, az Aneng inkább játékszernek tűnik a UNI-T mellett. Illetve az Aneng védelme tutira nem felel meg a ráírt CAT rating-nek, ettől még hobbista célra bőven jó.

Ja, ezt találtam róla: Bővebben: Link

Sziasztok!
Nagyon sűrgős megoldásra lenne szükségem, de egyenlőre ne találtam megoldást a problémámra.
A műszer egy UNI-t 213c lakatfogó.
Ac mérésben tökéletesen működik, viszont ha benyomom a max funkciót akkor nem mér csak OL. felirat van. Nekem arra lenne szükségem,hogy a max feszültség automatikusan megmaradjon a kijelzőn.
Valaki tudna segíteni?

Csak tippelek, mert nem ismerem ezt a műszert, de min/max mérés szinte minden multiméteren csak manuális méréshatárban működik. Manuálusban van?

ez automata méréshatáros műszer

Sziasztok! Egy teljesen kezdőnek mit ajánlanátok? ilyen 6 körül gondoltam, de ha úgy van 10-11 környékéig feltudok menni hogy ne kelljen fél év múlva lecserélni az olcsóbbikat ha túl sok kompromisszum lenne vele. Az egyedüli kis kívánságom a külön bekapcsoló gomb lenne, ez a fétisem

MY-64 tipus, ennek van külön ki-be kapcsolója, általános használatra kitűnő műszer.

Üdv!

Nálam ez nem volt kritérium, minden multiméterembe barkácsoltam vagy nyomó, vagy kis karos (elem)táp kapcsolót