Fórum témák
» Több friss téma |
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Na jó ebbe ne menjünk bele, mert ez inkább filozófia, magad is látod az FFT ábrán, hogy mennyire torzít, ami tökéletesen papírforma egy nem visszacsatolt erősítőnél.
Ha lesz végre időm, megmérem neked néhányféle fóliakondenzátor impedanciáját és látni, fogod, hogy nem egyformák. De! Hogy ennek lenne ilyen drasztikus hatása a hangképre, az nem valószínű, inkább hit kérdése szerintem.
Itt van néhány kondi mérés, csak előbb be kellett pötyögni az Excel-be.
A generátor kimeneti fesz. 6 Vpp, a generátor ellenállás 100 Ohm. Az ESR értékeket értelemszerűen az ESR mérő mutatta.
Az a gond, hogy (én legalábbis) nem tudok ezekből az ereményekből messze menő következtetést levonni, már ami, a hangfrekis tartományban való viselkedésüket illeti.
A hangfrekis tartományban az 1 µF-os tápszűrő kondi nagyjából semmit nem csinál, mert ha mondjuk 1 Ohm a tápegység belső ellenállása, akkor a -3 dB-es pont 160 kHz-re esik. Ha induktivitása is van a tápvezetéknek, márpedig van neki, akkor lesz valahol egy rezonancia pontja is. Ez pedig lehet káros is. Azt viszont már megbeszéltük, hogy mégis meghallatszik ha mondjuk áthidalom a puffer kondit 1 mikróval.
Másfelől viszont van ez a Dirac-delta impulzus, amiről tudjuk, hogy minél keskenyebb, annál szélesebb sávban terül el. Az 5 MHz-et ugyan nem halljuk, de a 100 ns szélességű impulzust már igen. És valahol itt lehet a kutya elásva. A hozzászólás módosítva: Máj 5, 2020
Ez a táblázat magában nem sokat mond.
Értjük, persze, nem mindegyik kondenzátor-kondenzátor bizonyos frekvencián, ez főként a kapcsolóüzemű, vagy vegyes működésű tápegységeknél a fontos, hangfrekvenciás tartományban inkább az anyagminőség az ami jelenthet valamit. ( MKT, MKS, MKP, KCP, KCS, Monolit-kocka, egyéb. Kivitelek: álló hasáb, fekvő hasáb, hengeres, kiöntött kocka, érdes/sima-Alufólia, Rézfóliás, natur-csupasz fólia, fémház, stb.) Ezeknek vannak esetleg hallható tulajdonságaik, de nem kell azokat kiragadva abszolutizálni, mert nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb. (Én igyekszem azonos gyártó, azonos kivitelű kondenzátorait használni a jelútban legalább, illetve, ahol csak tudom, egészen a tápegységtől a hangváltóig, az egész hangrendszerben.) Üdv!
Az 1uf kondit, azért hallhatod meg, mert az ESR-je lényegesen alacsonyabb, mint bármilyen elektrolit kondenzátornak és az impulzusszerű jeleket tudja ezáltal több energiával ellátni, de ez terhelés mellett négyszögjellel elvileg mérhető kell legyen. Ha este hazaérek és lesz energiám, akkor csinálok néhány impedanciamérést.
Idézet: „Ha lesz végre időm, megmérem neked néhányféle fóliakondenzátor impedanciáját és látni, fogod, hogy nem egyformák.” A táblázatot csak azért tettem ki, hogy ne méregesse deebo azt amit én már egyszer megmértem és hogy nyilván nincs két egyforma kondenzátor. Nem vontam le semmilyen következtetést a paramétereikről, sem a "hangjukról", mert nem is teszteltem őket és szerintem nem is fogom. Meg lehet kérdezni, hogy nálad milyen kondik váltak be?
Oké, de én konkrétan azt mérném, hogy a hallható tartományban mi történik.
Jó. Várom mire jutsz és majd próbálok valamit méricskélni én is ha eszembe jut valami használható ötlet.
No, gyorsan mértem immpedanciát. 4db. 2200µF puffer párhuzamosan kötve, majd ehhez még pluszban jött egy 2.2µF-os minőségi audio fóliakondenzátor.
Úgy tűnik nagyobbat nem is tévedhettem volna, mert mintha ott sem lenne. A méréskor a soros ellenállás 100ohm volt. A piros vonal a 2.2µF nélküli eredményt mutatja, mind fázis, mind impedancia tekintetében, utóbbi változott egy kicsit. Mivel a 2.2-es kondi impedanciája 40KHz-en is majdnem 2r volt, ha jol emlékszem, így tényleg érdekes a kérdés, hogy mitől jobb a hangzás, lehet, hogy megint a pszihológiában kellene keresni a választ, de egy vakteszt erre megoldás lehet. Megmértem egy RCA kábelt is, a jó vastag fajtát, a kapacitása 420pf volt, az induktivitása egyik végén mérve, másik végén rövidrezárva pedig 700nH. Most ennek úgy lett volna értelme, ha többet összehasonlítok, de majd egy másik életben.
A 2,2 mikron a magasabb frekvenciákon dolgozik (a felharmonikusokat csökkenti ) ezeket mivel 20k felett vannak nem hallod de valószínűleg érzékeled valahogy (az infrahangot sem hallod de ideges leszel tőle)
ezért más a hangzás .... A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2020
Pedig ez teljesen egyértelmű. A kis értékű párhuzamos fóliakondik nem sokat használnak (hangváltóban sem), legfeljebb megnyugtatnak.
Igen, látni látom, csak épp nem hallom. Ha letekerem a hangerőt ilyen halk háttérzene szintre, akkor ez is tud 0,05% THD-t ahogy a mérésen is látszik. Biztos velem van a baj, de én itt sem hallom szebbnek vagy jobbnak ettől, mint azon a szinten ahol a THD már nem ennyi hanem mondjuk 0,8%. Mert ott is ugyanolyan gyönyörűen szól.
Mutatom a hangkártyám saját zaját is, 70Hz-től felfele a -120dB-t sem éri el. Nézd meg az Ongaku gyári adatlapját, 5,5% THD-t ad meg rá a gyártó teljes kivezérlés környékén. Szerinted adna érte bárki 26 milliót ha az rosszul szólna? A világ egyik legdrágább erősítője, meg az egyik legjobb, ekkora torzítással is. (Ezt nem én mondom hanem akik hallották és írtak róla világszerte, mert én csak a koppintását hallottam). Ez a THD érték mizéria kizárólag azokat nyugtatja meg, akik szerint attól lesz szép egy hangzás, valójában meg vajmi kevés köze van hozzá. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2020
Pedig főleg ez a megoldás. A páros számú felharmonikus nem hamis hang, oktávval magasabb, az zenében legfeljebb harmóniagazdagságot jelent.
Tulajdonképpen ezerféle verzió létezik, ha nem akarod hallani azt, ami a felvételeken van. Van aki a hangszínszabályzóra esküszik. Neki is igaza van, őt az nyugtatja meg. Engem az, ha a 26M nálam maradna.
Úgy szoktam erősítőt (is) tesztelni, hogy első körben hetekig hallgatom, egészen addig amíg a lemezeim minden apró rezdülését megismerem/kiismerem. Ezután ha bármit változtatok azonnal meghallom. Időnként ellenpróbát is teszek, vagyis a változtatást visszacsinálom. A kis értékű hidegítő kondik hatását nagymértékben lehet hallani. Nem szoktam magamba beszélni dolgokat mert a fülem úgysem tudom becsapni és minek is tenném, hiszen 99%-ban egyedül hallgatok zenét, illetve az asszony is hallja, hogy szól ha itthon van. Ha egy módosításnak nem tapasztalok semmilyen hatását (de erre még nem volt példa), akkor visszaállítom az eredeti állapotot.
Én ennek nem látom nagy valószínűségét. De te biztosan jobban tudod, hogy mit érzel. Az agyunk már pár perc múlva sem képes feltétlenül, két hangminta elfogadható összehasonlítására.
Nagyon érdekes ezt olyan ember szájából hallani aki hangszórógyártással-fejlesztéssel és akusztikai mérésekkel foglalkozik. Ezek szerint ha ma meghallgatsz mondjuk egy SAL dobozt, holnap pedig Dynaudiót, nem fogsz fogsz különbséget hallani mert elfelejted milyen volt az egyik és milyen a másik.
A mérés felső határa 40KHz, ez a kondi tápfeszen van, a magashangszóróm nem megy 22KHz fölé, ráadásul ő a mélyet hallotta jobbnak.
Idézet: „Szerinted adna érte bárki 26 milliót ha az rosszul szólna?” Mint látod adnak is. Nem azt mondom, hogy rosszul szól, biztos kellemes és valakinek ez kell. Én azt mondom, hogy a kimenetén nem az szól, ami a bemenetén, márpdeig egy műszaki szempontból jó erősítőnek annyi lenne csak a dolga, hogy erősíti a jelet. Karesz Fog hallani különbséget, mert a példa olyan, minthe egy jó masszív felharmónikusokkal dolgozó csöves erősítőt vetne össze egy tranzisztorossal. De akármekkora guru is a hangszórógyártásban, még ő is méréssel lövi be a hangváltókat, nem füllel abban biztos vagyok. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2020
Idézet: Igen, ezzel csak az a baj, hogy még nem találták fel. De ezt elmagyarázhatnád, hogy egy mondjuk félvezetős erősítőben ahol ugye mindenképpen muszáj visszacsatolást alkalmazni részben a nagy erősítés, részben meg a félvezető sokkal nagyobb torzítása miatt, hogy ott mitől jön ki az ami bemegy, ha azt csináljuk vele, hogy ezt a brutális eredő torzítást nekiállunk utólag kijavítgatni, korrigálni? Az ment be a bemeneten is? Közel sem. Ami meg kijön, az legfeljebb műszeresen hasonlíthat rá. „márpdeig egy műszaki szempontból jó erősítőnek annyi lenne csak a dolga, hogy erősíti a jelet.” Ez egyetlen módon működhetne korrektül, ha előre tudnánk milyen lesz a hiba, és már a hiba bekövetkezése előtt korrigálnánk, nem utólag amikor már megtörtént a baj (mint a csillagászatban az adaptív optika), vagy ha eleve nem vinne maga az erősítő brutális hibákat az erősítési folyamatba. Idézet: Általában egyiknek sem, ezt azonnal hallod ha bekapcsolod (jelenlétérzet). Annak ellenére sem, ha netán csak 0,001 vagy annál is jobb adatot produkál az az erősítő. „a kimenetén nem az szól, ami a bemenetén”
Nézd csak ezt! A zene impulzusok sorozatából áll, vagyis tevődik össze (már közhely).
Beadok neki egy 10V-os, 100 ns szélességű tűimpulzust. A puffer belső ellenállása a gyakorlatban is kb. 0.3 Ohm vezeték induktivitásokkal együtt elérheti a 300 nH-t, de ez most lényegtelen. Ha áthidalom a puffereket 1 µF-dal elég drasztikus a különbség a végtranzisztor áramai között. Áthidalás nélkül a kimeneti feszültség 12.09V, áthidalva 12.56V, ez 0.33 dB szintkülönbség. A zene pedig impulzusfolyam, a valóságban ennél durvább dolgok is le tudnak játszódni egy erősítő belsejében. A lényeg, hogy kimérhető az 1 µF hatása, szerintem a gyakorlatban is.
Nem értem milyen utólagos javítgatásról beszélsz, mert a visszacsatolás, ha annyira utólagos, akkor gerjed is az erősítő és nem működik. Semmiféle brutális eredő torzításról nincs szó, az én kapcsolásomnak volt egy olyan verziója is, ami visszacsatolás nélkül is működött és még akkor is lényegesen alacsonyabb THD-t produkált, mint a tiéd. Ez nem a 70-es évek amikor két egymáshoz még csak nem is hasonlítható NPN tranzisztor sem létezett.
Fejezzük ezt be, ez a topik nem a félvezetős Vs. csöves cirkuszról szól!
100ns tűimpulzusra szerintem nincs semmiféle zeneforrás ami képes lenne, legfeljebb a kapcsolóüzemű tápok, de olyat ritkán hallgatunk.
Megint oda jutottunk, hogy elméletben igazad is lenne, ha MHz-es tartományban dolgoznánk, de attól nagyon messze vagyunk. Próbálj ki 10V-os 10KHz-et a kimeneten, ki fogsz futni a világból annyira hangos lesz és annyira nem fordul elő ekkora amplítudóval még a 10KHz színusz sem egy zenében, csak arra figyelj, hogy ne sokáig próbálgasd, mert a hangszóród füstölni kezd.
Akkor tölts fel egy 1 mikrós kondit 100 V-ra és zárd rövidre, aztán meséld el, hogy hallottál-e valamit, vagy teljesen csendben sült ki.
Nem látom, hogy ennek mi köze ehhez az egészhez. Robbanthatok autó akksit is, attól még a hangfrekinek 20KHz-nél vége van és hol vagyunk mi már attól, hogy halljuk is azt a huszast.
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2020
Egy félvezető nagyon gyors eszköz. Tud termelni ilyen rövid impulzusokat akkor is, ha az eredetileg nem volt benne a zenében. Már írtam, de neked is tudnod kell, hogy minél keskenyebb egy impulzus szélessége annál szélesebb sávban terül el. (Google > Dirac-delta).
A rossz erősítő lehet, hogy termel ilyen impulzusokat, de az akkor nem erősítő, hanem inkább jelgenerátor és nagyon komoly tünetekkel jár, tudom mert voltak ilyenjeim és a tápágba kötött áramkorlátozó ellenállások fény, hang és füst formájában jelezték a nem tetszésüket. És legjobb tudomásom szerint a te erősítőd nem egy rossz erősítő.
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2020
Illetve nem a félvezető termeli az impulzust, az csak felerősíti. A fólia és egyéb induktivitások tárolják az energiát és "rúgják vissza". Már Te is írtad és tapasztaltad, hogy kétféle nyákterv "hangja" között nagy különbségek tudnak lenni, sőt a nyák anyaga között is (ez utóbbit nem próbáltam ki, de Te igen).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |