Ugye a komplex előrelátó tervezés...

Pont az a lényege az egésznek, hogy minimális alkatrészmennyiség kell csak hozzá, mert amit lehet szoftveresen célszerű megoldani! Ez persze nem mindenkinek megy, belátom És hát, ágyúval könnyű verebekre lövöldözni, csak éppen kicsit vicces ezzel felvágni!

Úgy látom reménytelen...
A haveroddal beálltatok egy szembemegyünk mindenkivel elvre, és bár egyetlen momentumot nem tudtatok megemlíteni abból a sok hibából, amit az a kis áramkör tartalmaz(szerintetek), de legalább a vicces szintű beszólogatás megy továbbra is. Mindenesetre, a project működik, a többi már csak a szokásos savanyú a szőlő típusú véleményezés, amire felesleges reagálnom. Részemről ez is kitárgyalva, ha valakit érdekel, privátban forduljon hozzám....

Ezt én másképp látom. Adott egy feladat, amihez ki kell választani a megfelelő hardvert. Az hogy mit tekintünk megfelelőnek sok mindenen múlik, kezdve a feladat specifikácitól, az ár/teljesítmény viszonyig. A teljesség igénye nélkül, csak egy példát mondva: Úgy gondolom, hogy a termoelem alacsony felszültségének az erősítéséhez célszerű és optimális választás egy viszonylag olcsó, de kicsi offszetű, egytápos opamp használata, hogy az A/D felbontását jól ki tudjuk használni.
Ez korántsem ágyúval verébre, és nem is felvágás, kategória, hanem egyszerűen célszerűség, vagy ésszerű tervezés. Az amikor egy, a feladathoz mérten túl gyenge paraméterekkel rendelkező erősítőt használunk (mindegy, hogy az beépített az MCU-ba, vagy éppen külső) majd megpróbáljuk szoftveres trükközéssel korrigálni a hibáit (még ha jó esetben sikerül is), az ugyanúgy gányolás, mint egy összegányolt panel, csak a szoftver ugye nem látszik kívülről.

Látom továbbra is szeretsz másokat becsmérelni, de gányolni szinte mindenki tud. Azon kívül fogalmad sincs, hogy mondjuk én, mit tudok szoftveresen megvalósítani, és mit nem.
Azt pedig már megmutattad, hogy Te milyen hardvert tudsz tervezni. A korábban említett komplex tervezési képességed ellenére nem értem, hogyhogy nem láttad előre, a PGA és az A/D amúgy sejthető problémáit? Vagy ha láttad, akkor miért nem alkalmasabb hardvert választottál? Vagy direkt szivatni akartad magad ezzel?

Ismered a viccet, amikor emberünk az autópályán vezet, és közben hallja a rádióban, hogy:
- Vigyázzanak, egy őrült szembe megy a forgalommal!
- Egy őrült? Dehát mind szembe jön...

A hibák egy részét Te magad leírtad, a többi meg majd kiderül. És az is tévedés, hogy nem tudtunk megemlíteni. Ugyanis nem akartunk megemlíteni ami nagy különbség, és ez elsősorban a stílusodnak ill. a másokkal szembeni hangvételednek köszönhető - ha eddig nem vetted volna észre.

Nagyjából tisztában voltam vele, hogy mi várható a beépített hardverektől! Nem ez az első ilyen jellegű projectem! Konkrétan számszerűen persze nem tudhattam, lévén aluldokumentált az adatlap is e téren, de a cél a lehető legegyszerűbb hardver elérése volt! Már régóta tendencia egy kicsit is profibb hozzáállásnál, a mindent amit csak lehet szoftveresen oldjunk meg szemlélet! Otthonra, 1-2 játszó projectnél még csak-csak elmegy az ágyúval verébre, mert belefér..., de ezzel messzire nem mész...

Hibák??! Milyen hibákról beszélsz?! Egy tulajdonsághalmaz csak annak hiba, aki nem tud vele mit kezdeni! Valós hiba egy sem hangzott el, mert nem akartatok még jobban égni azzal, hogy hülyeséget hoztok elő! Mindössze erről van szó...
Szó sincs itt semmilyen hibáról..., van amit tud a hardver, azzal kell tudni főzni, kihozni belőle A maximumot, nem azért kerül bele a mikrovezérlő hogy egy hello world-ot futtasson!

Még egyszer, és utoljára: az áramkör köszöni szépen, működik jól. Részemről a téma lezárva.

Nem tudom hányadszor zárod le részedről , de faterom mondta sokszor, hogy "nem lehet sz@rból várat építeni" vagy ha mégis akkor a vár büdös lesz. Nem azzal kell főzni amit a hardver tud, hanem meg kell tervezni a hardvert. Méghozzá a feladatnak megfelelő hardverelemek kiválasztásával.
Amikor egy kinai bazárban kapható, hiányosan specifikált valamit akarunk mindenképpen felhasználni - na az a nem profi, hanem a nagyon amatőr hozzáállás. Miért nem használtál legalább egy rendes jól specifikált, bárhol kapható MCU-t? Miért probléma az az 1cm² hely a panelen ami egy normális opampnak kell? A normális működésnél miért fontosabb tervezési szempont, az alkarészek darabszáma?

Szia, egyszerűség és alkatrész szám tekintetében tényleg felülmúlhatatlan az áramköröd. De a kevés alkatrésznek ára van. Kompromisszumokat vagy kénytelen kötni, és a szoftverből próbálod kompenzálni azt ami hardveresen nem jó.



Kíváncsi voltam, mi sül ki belőle, mivel elég magabiztosan állítottad, hogy megalkottad a tökéletesen egyszerű mégis jól működő áramkörödet. De akkor pár "apróság":

Első a hőméréssel kapcsolatos. Ekkora zajra azért nem számítottam, de minden esetre ez nem feltétlen az arduino huzalozásának problémája, hanem maga a uC is és a te áramköröd, elrendezésed is közrejátszik. Van egy olyan kontrollered amiben belül csinálsz nagy (hányszoros is?) erősítést. A kontrollernek nincs AVCC és AGND lába. A műveleti erősítőd gyakorlatilag a 32Mhz-en futó mag által rángatott tápról működik. Az analóg tápot nem tudod külön választani, hidegíteni.
De nem is hidegítettél semmit az áramkörödben. Beraktál egy DC/DC-t ami ad neked egy zajos tápot. Ha ilyen precíz méréseket csinálsz akkor a kimenetére soros induktivitás majd kondi. És a bemenetére is kondit raktam volna. A Nano Vref lábát én Vref-nek használnám, és szintén rátenném a belső Vref-re az ajánlott külső kondit, ha ez nincs rajta a panelen. (Mivel azt is analóg bemenetnek is lehet használni, ezért gondolom, hogy nincs rajta.)
A zaj szempontjából nyilván érdekes a NYÁK-od huzalozása is, amit nem láttunk, de a 24V-on kapcsolgatsz relatív nagy fogyasztót, ez erősen rángatja a tápot. Hidegítés sehol a 24V-on sem.

Azután azt sem tudjuk mekkora az offsetje a nanodba épített erősítőnek, mert nincs specifikálva (és ha lenne akkor adhatunk rá egy klón IC-nél?). Skori egy chopper stabilizált opamp-ot tervezett be a hőelem jelének erősítésére, amibe a beépített stabilizátor tartja alacsonyan az offfsetet (<25uV). Nem gondolnám, hogy bármi ilyen lenne az LGT8F328P-ben. De javíts ki ha tévedek. Ha sima opamp van akkor ennek többszöröse lesz az offseted, ha mondjuk 500uV az 20C-ot jelent. Ezt nem tudod kompenzálni szoftverből, mert nem méred. (lehetne ha rövidre tudnád zárni a bemenetet időnként, és lemérnéd mennyi az aktuális offseted, de az plusz alkatrész, akkor meg már jobban járnál külső opamp-pal)
Tehát amit most szoftveres trükkökkel működőképesre varázsoltál, legközelebb bekapcsolva más környezeti hőmérsékleten, lehet, hogy 20 fokkal vagy többel is mást fog mérni, mint most. Ha ez megegyezik azzal amit elvársz az áramkörtől, akkor rendben van.

A másik dolog, ami nem tetszik nekem, de nyilván működhet, az a kapacitív FET meghajtás. Ez inkább amolyan szükségmegoldásnak érzem 2 tranzisztor megspórolása bizonyos kompromisszum árán.

Ebből a mondatodból is látszik, hogy mennyire nem vagy tisztába a jól működik kifejezéssel. Te voltál itt egyébként az egyetlen, aki elkezdte a fikázódást és az okoskodást több fórum oldalon keresztül a Skori állomásával kapcsolatban. Szóval nem értem mire a nagy felháborodás, hogy most téged "fikáznak", illetve az precíz komplex problémamegoldóképességeddel megtervezett áramkörödet. Majki leírt pár észrevételt az áramköröd hiányosságait illetően (mindegyik teljesen jogos), de téged ismerve biztosra veszem, hogy ezekre is csak legyintesz, és nyilván mindenki hülye csak te nem. Az is nyilvánvaló szerintem mindenki számára, hogy ami nem működik jól, az rosszul működik, mondhatni hibás. Te magad írtad le a hibákat, majd utána megírod, hogy az nem is hiba.. Rég nevettem ilyen jókat. Részemről úgy vagyok vele, hogy inkább tervezeket egy jól működő hárdvert, és nem szoftveresen hegesztem, mert ellentétbe a veled leírtakkal ez a profi hozzáállás, nem az, hogy szoftverből heggesztem az elrontott hárdvert, ami persze további problémákat is szülhet.

Én sem számítottam ekkora zajra, kétségtelen! Az erősítés nem nagy, mindössze 32x-es. Ez a max. Viszont ezt a jelet 1024mV-on 12 biten értelmezem az ADC-ben. Hidegítő kondikat valóban nem tettem bele, mert ugyan minek?!! A panelen van belőle, ha nincs is túlzásba víve ez... A DC/DC zajos feszültség 8V, ami az arduino 5V-os stabkockáján szépen megszűrődik! Ezen már nem sokat lehet javítani plusz kondikkal... A zaj kezdettől fogva nagy volt, amikor még híre sem volt a DC/DC átalakítónak, külső tápról volt járatva.
Ennek a procinak van 3 féle belső referenciája, 1024, 2028, 4096mV-os. Ebből én az elsőt használom. Elég pontos és stabil a tesztek alapján...
Nincs nyák-om! Azt a pár alkatrészt lyukraszteres panelre forrasztottam, és fel az arduinos panel mögé. De egyébként nyilván a méréskor nincs kapcsolgatás, arra az időre le van állítva a PWM!

Már hogy ne tudnám?! Szép is lenne, ha nem tenném, mivel nem hogy 0 offsetes, de még sima OPA-nak is elég gyatra a PGA, így jelentős, mV-okban mérhető offsetje van neki. Ez egybe van kötve a 2 pontos páka kalibrációval, itt ejtődik ki. Méréstechnikában ez bevett gyakorlat...
Ha a hőmérsékleti driftre gondoltál, az nem túl nagy, kb 5-6uV/C, ez kompenzálás nélkül is 4C környezeti hőmérséklet eltérés hatására 1C-vel tolja el a páka hőmérsékletét! Nem egy nagy érték azt gondolom... De fel van készítve a panel arra, ha akarom ezt is ki tudom kompenzálni(a REF lábon lévő hőmérő a tokozás hőmérsékletét méri erre a célra. De jelenleg nem láttam értelmét használni, így felesleges az a dióda is a kapcsolási rajzon)

Mit nyernél azzal a +2(de inkább 3 az) tranzisztorral, amiben jobb lenne, mint így?

Te olvasol is vagy csak write only üzemmódban vagy?! Türelmesen leírom még egyszer, direkt neked, hogy az áramkör JÓL működik! Miféle hibákról beszélsz itt, fogalmam sincs. Én tulajdonságokat írtam le, ami mindegyik valós áramkör velejárója, kisebb, nagyobb mértékben, mert semmi sem ideális. Ha neked ebből az jött le, hogy hiba, akkor az az ön készülékében van!
Bár, tőled még egy konkrétumot sem hallottunk, sem a spanodtól! majkimester legalább érvel, jogosnak tűnő kérdéseket feszeget, de amit ti csináltok, az vicces...

a 32x-es erősítéssel és 1V-os referenciával gyakorlatilag 250mV-ot kapsz 300C-on. El is vesztetted a két legértékesebb bitet. Olyan mintha 10 bites AD-d lenne. A differenciális bementettel ebből 7 bit zaj?
Akkor hány értékes bited maradt?

Pontosan így van!
Mivel szűrés/túlmintavételezés van, így a kérdésre nehéz pontos választ adni! A felbontásom a végén 2 bináris érték, fokonként! Ennyi hardveresen. A szoftver miatt ennél nagyobb, de annak már nincs jelentősége, mivel én fokonként szabályozok. Nagyobb felbontásra nincs szükség egy pákánál, már ez is inkább csak parasztvakítás jelleg.

A Q2 és 10 Ohm-os R8-ra gondolsz?

Nem tudom milyen pákát használsz, de pl 50W-os fűtés 24V-on kb. 12 Ohm. Sorba kötöd 10 Ohm-mal, az a 24V-ról nem 100mA lesz, hanem kb. 1A. Itt is van egy kis bibi. BCX53 1A-es, a 100mA-re jó lenne ...

Szóval hogy is működik ez a kompenzálás?
A 24V-os tápfesz sem méred hozzá, az sem stabil.

Nem, dehogy..., az a rész egy kapcsolt áramgenerátor, kb 100mA-es árammal. A jelenlegi felállásnak az nem is része most, mert majd akkor lesz használva, amikor a hőelem nélküli módot fogom használni... Csak annyi dolga lesz, hogy rövid időre rákapcsoljon kb 100mA-t a fűtésre, hogy megmérjem az ellenállását...
Az offset kompenzáláshoz nem kell semmi, csak az ADC mindenkori értéke, két hőmérsékleti ponton. Mind a két pont tartalmazza ugyanazt az offsetből származó "konstanst" értéket, és az ismert hőmérsékletű pontokhoz tartozó komplett értékeket. Ebből minden kiszámolható már....

A túlmintavételezés eleve szoftveres nem? Vagy netán az A/D hardver tud túlmintavételezni?
A nagyobb felbontásnak pedig az az értelme, hogy a PID szabályozás D része is értelmesen működhessen.

Honnan van a két hőmérsékleti pontod?
Értem, hogy mindkettő tartalmazza az offset hibát, de egyiket sem tudod mennyi?
Hol van az ismert hőmérsékletű pontod?

Attól függ, honnan közelítjük?! Hardveres, mert tartomány szerint annyi jön ki. De szoftveresen ez tovább növekszik...

Abban igazad van, ha nagyobb felbontásod van, könnyebb pontosabb szabályozást összehozni..., de mivel a végeredmény úgyis csak egy több fokos pontosságú megközelítés, erre mondtam, hogy parasztvakítás már a fokonkénti szabályozás is...

Hát ott, hogy beállítom a kalibrálás során ezt a két pontot! 2 tetszőleges hőmérsékleti pont kell hozzá, és a hozzájuk tartozó mindenkori ADC érték....

Lehet, hogy egy sima hőmérséklet tartáshoz elég, de ezt úgy kellene vizsgálnod, mit csinál akkor amikor bekapcsolod. Hogyan éri el a beállított hőmérséklettel. Mekkora a túllendülés. És mi történik ha ráteszed a pákát a vizes szivacsra. A dinamikus rész sokkal érdekesebb.

Az offset nem állandó, az is elmászik. Nem tudod beállítani. Másnap más lesz. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor minek kellene egyáltalán a chopper stabilizált opamp?

Ezt nem egészen értem! Ennek most mi köze van a kalibráláshoz?!
Nyilván a kalibrálást egyszer kell elvégezni az adott pákával, hardverrel... Utána már csak használod a PID meg szabályoz....

Ez butaság ) Nem tudom ki terjesztette el ezt a tévhitet itt... ) Ez a gyártás során alakul ki, a gyártási pontatlanságból eredően.
Az ami változik, hőmérséklet hatására, az a hőmérsékleti drift. A kettő nem ugyanaz....

Azt a Skorinak adott válaszodra irtam a PID szabályozás D részével kapcsolatban.

Attól, hogy tizedfokonkénti a felbontásod, vagy ezredfokonkénti, még ugyanúgy pontosan tudod tartani a pl fokos pontosságot! Viszont feleslegesen számolsz rengeteget, mert a láncszem egy pontja indokolatlanul magas elvárásokat kell teljesítsen hozzá....

Ide??! ) Ide nem is kell... Pont ez a lényeg, és ezt értelmezik megfelelően az interneten található hasonló kapcsolások is..., nem pedig lesz....ják alapon, ahogy itt feltételezik egyesek!

Az, hogy a D rész csak zajt tartalmaz, vagy valóban használható az erősen függ a felbontástól. Tehát pl. 1 fokos stabilitáshoz annál sokkal kisebb valós változást is tudni kell észlelnie a szabályozásnak.

Az a butaság, hogy valaki állandónak hiszi, de az offszet elmászik pl. öregedés hatására is....