Az egyik kettős tápomban 317ek vannak BD-kel megfejelve, akkutöltéstől indításrásegítésig mindenre használva, kb 30 éve megy...

Igazából ezt nem szívesen tenném, mert a paraméterek rendre kihegyezettek lennének.
- Ha 5A terhelőáramot szeretnénk, akkor 10000µF-os szűrésre lenne szükség. Ennek brummfeszültsége csúcstól-csúcsig kb. 3.5V. Ha a kimeneti feszültséget 24V-ra számoljuk, akkor az LM317 és a tranyó nyitása miatt minimum 2V többletfeszültség kell. Az 24V+2V+3.5V=29.5V csúcsértéket jelent, ami ott van az IC 30V-os maximumánál.
Tehát egy 24V-os trafót már nem használhatunk, és akkor még ott van a trafó feszültségesése, a hálózat feszültségváltozása.
- Másik a disszipáció. 30V nyers feszültség és 5A terhelés már 150W hőterheléssel járna rövidzárásban. Ehhez több tranyó egyidejű használata lenne a célszerű, de azok között az áramot emitter-ellenállásokkal kellene szétosztani. Az újabb feszültség többletet kívánna meg.
- A negatív tápot sem lehet 5V-ig csökkenteni, mint említettem, mert kritikusan megközelíti a kimenet maximális szintjét hogy le tudja húzni a Led-et és a 317 ADJ lábát a -1.2V szintre. Tehát ot is a biztonság kedvéért -6.2V-ot kellene használni az IC tápjánál. És már is nem férünk bele a 36V maximális értékbe.

Én már többször kifejtettem, hogy nézetem szerint a háromlábú stabilizátor szolgáltatásainak növelése túlzottan nem célszerű, elveszíti az egyszerűség varázsát, ami az egész megoldás csábító kiindulási alapja volt. De ha, a feszültség szabályozáshoz nekünk kell előállítani külső referenciát, akkor már is nem sok értelme van az LM317 alkalmazásnak.
Pedig itt az áramszabályozás legfrappánsabb része a szabályozáshoz szükséges referenciához, az LM317 belső referenciájának használata. Ami elsőre nem szembetűnő a kapcsolást nézve.

70 évvel ezelőtt bakelit lemezt hallgattunk, 30 évvel ezelőtt LM317-ből készült a tápegység.
Tudod mi vezetett el a bakelit lemeztől az mp3-ig ?
Egy szó.

Már nem kell megerőszakolni a természetet, és az LM317-t sem.

Idézet:
„70 évvel ezelőtt bakelit lemezt hallgattunk,...”

Bakelit? Biztos vagy benne?

Igazad van.

Megragadtad a lényeget,

Tisztelt mindenki.

Szeretném megkérdezni hogy ez alapján a kapcsolás alapján hogyan tudnék építeni egy 10V-12V-ig terjedő potis feszültségszabályzó kapcsolást ?

és milyen módosítások kellenek az ellenállásokkal kapcsolatban, hogyan oldjam meg a alsó limit és a felső limit lehetőségét ?

Köszönöm.

Bővebben: Link

Gyári adatlap.

Szia!

A link segítségével pontosabban is kiszámolhatod az értékeket, ha szükséges.
R1 = 220 ohm, R2 pedig sorbakötött 1k5 ellenállás + 470 ohmos potméter.
Ezek kerek értékek.
A szükséges kondenzátorokat az LM317 adatlapján is megnézheted.

Hello!
Igen, adatlap, de ahhoz ismerni is kell, kb. miként működik az Ic és értelmezni a paramétereket..
- A kiindulási alap, a kívánt 10..12V feszültség. A feszültség változás így 2V.
- A kimeneti feszültség megegyezik az R1 és R2 feszültségesésének összegével.
- Tekintve hogy szabályozni szeretnénk, így az R2 értékét kell változtatni, ami két tagból, az R2-ből és egy soros szabályzó potiból fog állni.
- A feszültségosztó feladata egyben az Ic alapterhelése is, ami adatlap szerint Io(min)=3,5..5mA.
A potméter értéke ez alapján pld. P1=2V/4mA=500Ohm. Válasszuk a közeli 470 ohm-ot.
- Az R1 és R2+P1-en kb. azonos áram folyik át, ez alapján határozzuk meg R1 és R2 értékét.
A P1-hez szükséges áram értéke 2V/470 ohm=4,255mA. Ez fog átfolyni az R2 ellenálláson is.
- Az LM317 működéséből adódik, hogy hogy az R1-en mindig a belső 1,25V-os referencia feszültséget állítja be. Így az R1-en folyó áram (és ezzel a minimális kimeneti terhelés) állandó.
Viszont az Ic szabályzásához szükséges IADJ áram kifelé folyik, így az R2 áramánál az R1 árama ennyivel kevesebb. Az IADJ tipikusan 50uA, így az IR1=4,255mA-0,05mA=4,25mA.
R1=Uref/IR1=1,25V/4,25mA=294 ohm.
- Határozzuk meg R2 értékét célszerűen akkor, mikor P1 rövidzárban van, vagy is az Uki=10V.
Mivel a kimeneti feszültség Uki=UR1+UR2, így az UR2=Uki-UR1=10V-1,25V=8,75V.
R2=UR2/IR2=8,75V/4,255mA=2,056k
- Mivel sem az R1, sem az R2 nem szabványos értékű, így célszerű azok értékét szabványos ellenállásra választani és párhuzamos ellenállásokkal beállítani a pontos értéket.
- De mivel a potmétereknek, ellenállásoknak és a referenciának is van toleranciája, célszerű ezeket a párhuzamos tagokat trimmerrel beállítani a kívánt kimeneti feszültség eléréséhez.
Ha az R1 értékének 330 ohm-ot választunk, akkor a párhuzamos R3 értéke kb. 2,7k-ra fog kijönni. Így célszerű ezt egy 4,7k trimmerrel beállíthatóvá tenni.
Ha az R2 értékének a szabványos 2,2k értéket választunk, akkor a párhuzamos ellenállás értéke kb. 27k-ra fog kijönni. Így itt pedig célszerű a párhuzamos tagot egy 47k trimmerrel beállítani.
- Ezzel pontosíthatjuk a kimeneti feszültség kezdet és végértékét.
A feszültséget beállítani úgy célszerű, hogy a P1 értékét maximumra tekerjük, és az R3 értékének változtatásával beállítjuk rajta a 2V feszültséget. Majd az R4 trimmerrel beállítjuk a 12V kimeneti feszültséget. Ezzel a beállítás kész, 10..12V között lesz szabályozható a kimeneti feszültség.
- Ne feledjük el, hogy a 12V kimeneti feszültséghez, minimum 14V bemeneti feszültségre van szükség. Ha a bemeneti feszültség egy pufferrel szűrt feszültség, akkor a hullámosság legalsó pontja sem süllyedhet ez a feszültség alá, maximális terhelés esetén sem.
-És akkor egy szimuláció, hogy hogyan lehet helyettesíteni az LM317-et ebből a célból..

Kedves Proli007!

Nem semmi hogy valaki ilyen figyelmes legyen manapság és ennyit fáradozon egy idegennek, nagyon köszönöm a segítségedet. Amúgy szoktam olvasni a véleményeidet és segítségeidet. Nagyon jófej vagy. Tartsd meg jó szokásodat. A többieknek is köszönöm. Krisztián.

Hello! Szívesen..
Olvastam, hogy egyszerűbb célra szántad az áramkört, tehát nem kell ilyen precízen beállítani az LM317 működési tartományát. De ha veszed a fáradságot, elolvasod és megérted a leírtakat, akkor nem csak egy segédalkalmazásba bepötyögve, hanem kiszámítva is meg tudod oldani a feladatot.
Mert míg az első, a megoldáshoz visz közelebb, addig a második a tudás bővítéséhez. És annak szerintem több értelme van, mint csak eljutni egy probléma megoldásához..

Sziasztok,
317T-vel szeretnék (tem volna) tápegységet csinálni 48 Voltról 24-re. Elvileg képes rá, mert katalógus szerint in-out feszültség 30 Volt. Ennek ellenére nem sikerül, az IC tönkre megy. Sima alapkapcsolás védő diódákkal, 100n bemeneten, 1u fólia kimeneten, 240 Ohm és 4.3kOhm. A 4.3 -on van egy 10u elko. Jelenség az, hogy ha első indulásra nem is, de a harmadik bekapcsolás után az IC tuti átvezet.
Az a tippem, hogy azt a 10u elko-t el kellene hagyni a 4.3K-on, mert kikapcsolt állapotban elvileg "átvezet" és kb 0 Ohmot csinál a 4.3 k-ból, így egy pillanatra nem 24 Volt lesz a kimeneten, hanem közel 1,2 és így már nem férek bele a 30 Volt in-out-ba.
Jól gondolom-e?
Kipróbálni nem tudom, mert már nincs több IC-m, ezért kérdezem, hogy van-e tapasztalat 48 Voltos táplálásról.

Valoszinüleg az lesz a gondod, mert az adatlap maximum 40 V-t enged meg a be- és a kimenet között.

Ennek az IC-nek sok a 48V bemeneti feszültség. A TI oldalán néztem meg most:

Iout (Max) (A) 1.5
Vin (Max) (V) 40
Vin (Min) (V) 3
Vout (Max) (V) 37

Szia! Hány voltra stabilizál? A kivezetései között mérhető feszültség nem haladhatja meg az adatlapit.

Igy van, és nem tudok olyan stabilizatortol, ami 48 V-t tud. Mi is extra tranzisztorokkal oldottuk meg a 48V-s tápot.

Mivel ez egy "lebegő" stabilizátor, így nem sok értelme van a maximális bemeneti feszültség definiálásának.
Ezért a maximális különbség a bemenet, és a kimenet között van definiálva, ami max 40V lehet.
Mivel te 48V-ról táplálod, és a kimenet 24V, így elvileg benne lenne a használható tartományban.

Valószínűleg valóban a 10µF a ludas, mert a bekapcsolási tranziens során valóban a megengedett maximális feszültségnél nagyobb jut az IC-re.

Használhatod a TL783 stabot, ami hasonló, csak 125V a megengedett feszültség differencia.
Igaz, csak 700mA a megengedett áram.

TL783 125V-ot elvisel a bemenetén,ha a 700mA elég,amit a tok tud.

Akkor csak jól gondoltam. TL783-at megnézem, köszi. 100mA sok is. Lehet gyorsan megoldom egy sima tranzisztorral meg egy trimmerel, amivel beállítom a kimeneti 24 Voltot.

Szia,
Mivel ez csak az állandósult üzemi körülmények között áll fenn, szerintem probléma lehet. Egy pillanatnyi túlterhelés / rövidzárlat esetén könnyen túllépheti azt, ideértve a bekapcsolási tranzienseket is.

Elnézést, nem olvastam el az előzményeket.

No problem, nem volt bántó a hozzászólásod.

Egy kérdés.

Változott valami az utobbi 10 évben az LM317T jellemzöiben.
Az egyik zsebáramforrásomban valamitöl meghalt az LM317T. Kicseréltem, de 27 V bemenet mellett most csak 18 Voltig megy. Minden egyébb maradt a régiben.
Elövettem egy másik kész müködö stabit, abban szintén LM317T van, viszont a trimmer meg az ellenállás más mint az eredetiben van ( 4k7 meg 240 Ohm). Az eredeti kapcsolás jo 10 évig müködött. Most ha ugyanezek az alkatrészeket a müködö kész stabihoz kötöm ( kivéve az trimmert) ezen is csak 16 Voltig szabályoz fel.
Az a baj, hogy az eredeti kis egyszerü zsebre tehetö táp volt, egy LM317T vel meg egy LM337-sel azaz +/- 26 voltig szabályozott egy közös 2x4k7es potival, most a minusz ág továbbra is 26 Voltig megy a plusz meg csak 18 Voltig. Már 3 darab LM317T kiprobáltam de ezzel a hardwarrel többet egyik sem tud. (terhelés nélkül).
Cserélni meg nem tudom, mert akkor meg a negativ ág nem megy szinkronban.
Van valakinek valami ötlete, mit lehetne tenni.

Hello! Meg kell nézni, hogy a 240 ohm-on mindig 1,35V-nak kell lenni. Aztán megmérni az értékét, hátha "meggondolta magát". De esetleg lehet gond a szűrőkondival a szabályzókörben, vagy a diódával ugyan itt. (Ha van benne.)

Azokat már mind kicseréltem. Közben észrevettem, hogy a poti az also végállásban bizonytalan, igy a minimális feszt nehéz beállitani. Kell szereznem ujat. Most a tesztpadon kiválogattam egy jonak tünö LM317T ( mind uj, mégsem viselkednek egyformán).
Nem tudom mitöl ment tönkre a poti, sajnos már nem az elsö ( a fiok legalján találtam egy ugyanolyat, amit már vagy 10 éve kiszedtem, csak nem dobtam el), az uj viszont legalább 10 évig müködött.

Most nézem a TI 120 Ohmos ellenállást javasol az 5 kilos potihoz.

Az egy dolog, hogy mit javasol. Ez az ellenállás biztosítja a minimális terhelőáramot is. Ha 1,2V a referencia és 120 ohm az ellenállás, akkor azon 10mA áram folyik. Ez az áram a 4,7k ellenálláson 37V feszültséget ejtene, plusz 1,2V. Tehát ezzel 1,2V..48,2V-ig lehetne szabályozni. De az Ic 40V-ot sem bír el..
De ha 26V-ig szabályoznál a 4,7k-val, akkor azon 26V-1,2V=24,8V kell hogy essen. Ez 24,8V/4,7k=5.28mA. 1,2V/5,28mA=227 ohm. Tehát 220ohm megfelelő oda és az 5mA elégséges az alapterheléshez is. (Feltéve hogy a poti tűrésébe ez belefér, meg nem számoltuk a kb 50uA ADJ áramot.)

Ezért akadtam én is meg, mert valamennyi ilyen kapcsolásban eddig szinte kizárolag 240 Ohmos ellenállások vannak ( csak a mühelyemben van több tucat, és egyszer vettem 100 darab 240 ohmos ellenállást, mert az sem mindennapos a kinálatban.
Most meg nézegettem a TI adatlapot ott meg hirtelen 120 Ohmmal dolgoznak.
A gyári stabikon meg 10 kOhmos lineáris trimmer van ( abbol is van egy dobozzal) igaz, hogy sok fordulatos, de a pálya 2/3-án meg sem moccan a kimenet.

Volt egy barátom és egy könyve, címe az volt, hogy "Mivel permetezzek?
" Ő meg ráírta "Amid van!"
Ha beteszed a 240 ohm-ot, a 10k potira meg ráteszel egy 10k ellenállást, akkor pont 26..27V-ig fog szabályozni. Kicsit rongálja az ellenállás a linearitást (szögelfordulás/kimeneti feszültség) de a jobb potival sokkal jobb lesz az eredmény.