Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Ki mit épített?
Ez a téma ha úgy tetszik a mi "kiállítótermünk", nem pedig a ki mit csinált volna másképpen, mások helyett, és legfőképpen nem javítós téma.
Minden készüléknek van saját témája, ott kell kitárgyalni a részleteket!
FONTOS! A kapcsolási rajzok keresésére is van saját téma, ott keressetek rajzokat!
Jól sikerült panel, a vágást leszámítva. Nos és azt, hogy akkumulátor és nem akkumlátor.
Képeket máskor méretezve tedd fel kérlek!
Elkészült a második levilágítóm. Meguntam képkeretekkel üveglapokkal bíbelödni a higanygőz alatt, úgyhogy előástam az ágy alol a hibásan kapott Mustek skennert és új életet leheltem bele. 5db 8W-os T5 BLB 365nm-es UV-neon virít benne, 3-db kompakt elektronikával meghajtva. Az időt egy Attiny2313 számolya, saját program szerint.
A levilágítási időt ma kéne kikisérletezzem. Bocsánat a sötét képekért
4db 8W-os csővel nekem 10 perc körül van a levilágítás a fotolakkos nyák esetén, dupla fóliás negatívnál.
Klassz lett! Különösen a csőfoglalatok tettszenek!
És ma elkészült a táp következő teszt-panelja:
C-panel D-panel Összeillesztve, hátulról Összeillesztve, elölről Bekapcsolva A kínaiak szerintem valami extra fényű ledeket tehettek a hétszegmenses kijelzőkbe, mert nagyon erősen világítanak. De nem is baj, nagyobb ellenállásokat teszek a szegmensek elé és így még a kijelzők stabkockája is kevésbé fog melegedni. A képen talán nem látszik annyira, de így 470Ohm-al nagyon vakító a 8db kék kijelző. Főleg ha 16db lesz Üdv.!
Én nem tudom miért jó az ha ilyen vakító, és gondolom drága kijelzőket használsz.
Mondjuk én amúgy is a deprez kijelzők híve vagyok, szerintem sokkal szembetűnőbb a hirtelen változás. Ugyan a kijelzés nemannyira pontos, de szerintem otthoni használatban nemigazán vannak áramkörök, ami professzionális feszültségbeállítást igényelnének. Idézet: „Én nem tudom miért jó az ha ilyen vakító, és gondolom drága kijelzőket használsz.” Nem jó! Éppen ezért írtam, hogy csökkentem a szegmensek áramát. Egyébként nem voltak drágák a kijelzők. Kevesebb mint 150Ft volt darabja. Nálunk egyrészt ilyet nem is lehet kapni (tudtommal) sehol, másrészt pedig még a postaköltséggel is kevesebbre jött ki, mint nálunk mondjuk a Lomexben egy zöld, piros vagy sárga kijelző. Idézet: „Mondjuk én amúgy is a deprez kijelzők híve vagyok, szerintem sokkal szembetűnőbb a hirtelen változás.” Ebben mennyire igazad van!!!! Ez pontosan igy van. Idézet: „Ugyan a kijelzés nemannyira pontos, de szerintem otthoni használatban nemigazán vannak áramkörök, ami professzionális feszültségbeállítást igényelnének.” Ez pedig méginkább alátámasztja hogy nem a NASA nál vagyunk hanem a hobbielektronikán Ugye Attila
Nekem 4db 8W-os UV csővel 4 perc a levilágítási idő.
Idézet: „de szerintem otthoni használatban nemigazán vannak áramkörök, ami professzionális feszültségbeállítást igényelnének. Ez pedig méginkább alátámasztja hogy nem a NASA nál vagyunk hanem a hobbielektronikán...” No persze. Csak fejlődés és továbblépés igénye egy idő múltán kialakul. A hobbi elektronikán vagyunk és ebben az a szép, hogy vannak nagyon egyszerű és nagyon NASA-s kapcsolások is. Ergo, mindenki talál magának valót. Attila! Gratula, remélem folytatod tovább a projektet!
Attila!
Belenéztem az egyik labortápos cikkedbe, én nem láttam olyan lehetőséget, hogy külső feszültséget tudj mérni a beépített mérőművel. Ez tényleg így van? Ha igen, akkor nem gondolkoztál el még rajta, hogy esetleg lenne értelme?
Arra gondolsz, hogy lekapcsolt kimenet esetén sima feszültségmérőként lehessen használni a panelmérőt?
Eszembe jutott már, de: - Ez akkor lenne könnyen megoldható, ha a DC BE/KI kapcsoló (egyes helyeken "ON/OFF") mechanikus lenne. De én ezt elektronikusan oldottam meg. Így a panelmérő a táp kimenetével folyamatosan galvanikus kapcsolatban van. Ha én ezek után kívülről (mérendő)feszültséget kapcsolnék a táp kimenetére, akkor a táp ezt igyekezne azonnal kiszabályozni. Pedig én csak mérni akartam. - Igyekszem úgy tervezni a tápot, hogy hogy az minél több zavartól védve legyen. (Tranziens jelenségek, nem üzemszerű használat...) ha a panelmérő külső feszültséget is mérhetne, akkor ott is egy csomó védelem kellene.
Persze, nem is mondtam hogy használjon mindenki deprez müszert, ez inkább Attilának ment, ő tudja miért és nem bántásképpen!!! Egyébként tökéletesen igazad van!
Az én véleményem szerint , mindkét fajta műszerben megvan a fantázia. A digitális sokkal pontosabb leolvasást tesz lehetővé, amit nagyon szeretek feszültség mérésnél. Amikor áramot mérek akkor viszont a mutatós műszert kedvelem jobban, mivel ha azt látom, hogy kivágódik a mutató a nagy áramfelvételtől akkor már kapcsolom is le a cuccot. Ide nem az igazi a digit műszer, mert mire az beáll addigra már az asztal is füstöl. Persze nem labortápnál mert ott az áram szabályozható, bár én ott is jobban kedvelem.
Fery
Nem, sokkal egyszerűbbre: van egy kapcsoló és egy bemenet, mondjuk banánhüvely. A kapcsoló átkapcsolásakor nem a táp kimenetét méri a feszültségmérő, hanem a bemenetre adott feszültséget a táp nullájához képest. Az árammérést nem gondoltam átkapcsolhatóra.
Egyébként nekem van egy néhány 78xx-szel, 79xx-szel és egy LM317-tel felépített "labortápom". Ebbe be lett építve egy CA3162-es IC-vel megépített feszültségmérő, eredetileg a változtatható kimenet kijelzésére. Aztán menet közben betettem egy plusz bemenetet és egy választókapcsolót a mérőmű elé. Nem bántam meg, nagyon hasznos segítség bütykölés közben.
Ja értem már, hogy mire gondolsz. Nem rossz ötlet!
De az előlapi kezelőszervek tekintetében már eléggé elköteleztem magam, és oda már nem nagyon fér kapcsoló. Illetve a digitális vezérléssel eltüntettem a kapcsolókat, nem szeretnék mégis látni egyet. Illetve még egy banánhüvely sem igazán fér el sehova, kicsi a doboz előlapja(kép). Egyébként volt más irányú ötlet is, például hogy kivezetem az előlapra egy tüskesoron a segédtápot, a referenciát és a panelmérőkre jutó mérendő feszültséget. Ezáltal mintegy modul-rendszer szerűen lehetne külső áramköröket csatlakoztatni a labortáphoz. Például ezáltal borzasztó egyszerűen el lehetne érni a táp két felének együtt-futását. Vagy külső vezérlő jellel szinte bármit meg lehetne oldani. Mondjuk akkumulátor töltést ilyen-olyan külsőleg illesztett cél ic-kkel. Vagy akár mp3 lejátszót csatlakoztatva a labortápra végerősítőként is működhetne a táp.
Valahol spórolni is kell.
A kisérlet helyenként kicsit fantomképes lett. Ezt, a panel alá tett karton okozhatta. De kiértékelhető az eredmény. 6,30 percel fogom kipróbálni élesben. Köszönöm az elismeréseket.
Attila! A rezonáns tápodhoz milyen ferritet szándékozol használni? Skori-val beszéltél-e, hogy az ő tápja milyen körülmények közt adta le azt az 500W ot?
(Elsősorban a kimenő feszültségcsökkenésre gondolok beterhelés alatt.) Az én tápom nagyjából elkészült, csak még minimalizálni szeretném a kimenő feszültség csökkenését terhelés hatására.
HI!Építettem egy digit feszültségmérőt, sajnos láttam itt már jobb nyákterveket hasonló áramkörhöz,de a panelomat már hamarabb elkészítettem nem akartam másikat csinálni.Így most ez lesz beépítve a labortápomba, aminek ez az első áramköre ami elkészült!
Sziasztok.
Készülget Atill86 oldalán található spektrum analizátor II. A másik két nyák is kivan marva a ledmatrixok pedig most úszkálnak a maró folyadékban. Dobozolás után majd teszek fel még pár képet.
Üdv.!
Szuper lesz! Majd ha készen van, akkor feltehetek róla fényképet IDE? Üdv: Attila Cimopata! Megírom privátban.
Persze nyugodtan.
Bár nem tudom mikor készül el kb 2hét.
Nagyon komoly! Nemsámli grat!! :kalap:
Nah sikerült az első oldara gratulálni
Kicsit húzós és fáradt napom volt Akkor már ha hozzászóltam, bemutatom a kis DTMF-es kamionomnak a tesóját. |
Bejelentkezés
Hirdetés |