Akkor az nem jó, mert ha megnézed az ic adatlapján a belső kapcsolást, a BP-n (3. láb ) egy 6.3 voltos zener van, illetve a belső regulátor 5.8 voltja.
Nincs zárlat a kis 100 nF (?) kondi alatt?

Mértem igy beforrasztva az értéket, 99nF körül volt...

Akkor érdekes.. a FB ( 4. ) láb hol van?

Ahol lennie kell.

Feszültségre gondoltam.
Pucold fel azt a környéket rendesen.

FB 0,15V

Ezek szerint a FB ( 4. ) magasabb ( 0.15 V ) , mint a BP ( 3.) , 0.07 V?
Pedig a BP-ről adna az optó tranyója a FB-re, ha sok a kimenő...
Nem tudom, jó-e még az az ic.

Igen, FB 0,15V és BP 0,07V
Nem tudom, hogy eleve jó e volt az IC. Minden primer oldali alkatrész jó volt, mértem. Sosem indult be a táp, és az IC új volt.

Mindegy.. gondolkozz, nézd meg az adatlapot, mi a pálya.. aztán próbáld meg egy másik új ic-vel.

Egyet vettem csak :/

2euró egy uj IC, meg vagy 6€ a szállítás..
Kinából vettem 10et valami 1euróért..

Vedd le a 100 n-t, pucold meg a helyét, nézd át, aztán pár pillanatra kapcsold be és mérd a feszt a BP-n... marad-e a 0.07 V.
Passz.

Mégcsak nem is Kínából, hanem itthoni üzletből vettem az LNKt (nemmintha ők nem Kínából rendelnék), és ujonta már rosz volt az IC. Ma beletettem egy másik újat, a táp működik.
Van egy masik problémám. Egy hangfal tápja ment tönkre. Nyakon lévő szám szerint nem találtam leírást róla, típusszám szerint se. Primer oldali alkatrészek néhányát nem látni miféle. Levalasztanám az egész primer kört, és tennék egy adapter a szekunder oldlara, csak nem tudom a trafó milyen feszültségeket adott ki. A puffer kondik 25Vosak benne. Két TDA2040 van benne. A trafonak 3 kimenete van. Mintha szimmetrikus táp lenne a TDAnak. Hogy tudnám kiprobalni külső táppal, és milyen feszültséggel? Szimmetrikus 12V?

Sziasztok!

Rezonáns kapcsolóüzemű tápegység trafójának elkészítésénél rendszeresen futok bele abba a problémába, hogy túl kicsi a szórási induktivitásom. Ezt többszöri újratekercseléssel szoktam megoldani, de ez macerás, mert nagyon kell vigyázni a huzalra, hogy ne sérüljön.

A kérdésem:
Ha a főtrafó szórási induktivitása kicsire sikerül járható út-e, hogy teszek vele sorba még egy tekercset, amivel együtt meglesz a kívánt induktivitás.

Pl: jelenleg épülő tápegységbe szükségem lenne 30uH körüli szórási induktivitásra... a trafó fel van tekercselve, jelenleg 12-14uH-t mérek rajta. Ha ezzel sorba kötnék egy másik kb 16uH-s tekercset vajon működne a dolog? Valahol (talán Skori megoldásai között) láttam talán ilyen megoldást, ezért gondolnám, hogy ok.

Esetleg valami egyéb módszer a szórás beállítására? Jellemzően "E" magokra dolgozom....

Igen, kössél vele sorba kívülről egy plusz tekercset, tökéletes lesz, legfeljebb kell még egy alkatrész a panelre.

A soros induktivitás működő megoldás, de annak is bírnia kell a teljes primer áramot, és nem telíthet be szekunder oldali zárlattól sem. Tehát egy apró SMD 16µH-s nem biztos, hogy megfelel a célnak, de egy jól méretezett tekercs igen.

A trafó szórási induktivitása a tekercs-elrendezéstől, és a menetszámoktól is függ. Tehát ha arányosan nagyobb lesz a primer és a szekunder menetszáma is azzal is el lehet érni nagyobb szórási induktivitást.

Nem kis tekercsre gondoltam.... Most egy N22 jelzésű kb 30mm külső átmérőjű fazékmagra tekertem három menetet 2-es huzalból, ez 19uH-lett kb jó lehet... Meg fogom próbálni...

"A trafó szórási induktivitása a tekercs-elrendezéstől, és a menetszámoktól is függ. Tehát ha arányosan nagyobb lesz a primer és a szekunder menetszáma is azzal is el lehet érni nagyobb szórási induktivitást. "

Tehát akkor a csatolt képek alapján a menetszámokat növelhetem felfelé, így ha jól sejtem csak annyi történik, hogy kisebb lesz az indukció a magban?

3 menettel, az kb. azt jelenti, hogy -> AL=2111 -> vagyis nincs légrés a vasmagban, vagy nagyon kicsi -> be fog telíteni -> tehát nem lesz jó.

Ha ferritmagos lesz a tekercs, akkor légrés kell a vasmagba. Kb. Úgy kellene nekiállni, hogy a trafó primeréhez hasonló huzallal megtekered a fazékvasat (kb. teli, azaz amennyi elfér rajta), és addig növeled a légrést amíg az induktivitás a kívánt értékű lesz.

Ha van tárolós oszcilloszkópod, akkor érdemes megnézni, hogy mennyi a tényleges csúcsáram induláskor.

A menetszám növelése miatt csökken a magban az indukció, ami általában a "vasveszteség" csökkenését is jelenti, de cserébe a huzal ellenállása (és a "rézveszteség") nagyobb lesz, és persze az induktivitás(ok) is.

Köszi! Ez kézzelfogható magyarázat! Így fogom csinálni!

Nézd meg a mag adatlapját, majd rajzold le a tekercs elrendezést. Nézd meg hány mm széles helyet foglal el a szekunder tekercs a csévén. Ezek után a mag adatlapjából (K1 és K2 értékek) számold ki az Al értéket akkor légrésre, ami a szekunder tekercs szélessége. Majd ebből a primer menetszámmal számolt induktivitás értéke jó közelítése lesz a mag szórt induktivitásának. Így akár előre meg tudod becsülni.
Nyílván ha növeled a primer és szekunder elválasztását, akkor a szekunder tekercs szélessége csökken (vastagabb/magasabb lesz), és a szórt indutivitás nő. Ha egymásra tekered a kettőt, akkor ugye a sekunder tekercs jó széles lesz -> szórt induktivitás csökken.

Ezt a soros "segéd" tekercset ebben a kivitelben nem lehet alkalmazni? Ferritrúdra tekerve?
Ezt egy PC tápból bontottam, az induktivitása 48uH körül van....

Ezek a tekercsek többnyire a DC oldali szűrés részei, ahol nem kell a vasmagnak nagy indukcióváltozást elviselnie, ezért általában olyan vasmagja van ami többnyire csak erre jó. Magyarán az AC oldalra bekötve, ha áram is folyik rajta, akkor nagyon hamar forró lesz.
A nyitott vasmagos tekercs ráadásul nagy mágneses teret is szór maga körül.

Azt kell megérteni, hogy ha soros tekercset akarunk használni a primer oldalon, ott csak a valóban jó minőségű, nagy áramú tekercsek fognak megfelelni, és ha ilyet nem találunk készen (amire elég nagy az esély) akkor esetleg el kell készíteni. Ha a szórási induktivitás zömét egy külső tekercssel oldjuk meg, akkor méretileg (igen erősen saccolva) kb a trafó méreteinek a fele lesz egy ilyen soros tekercs.
Nyitott vasmagos tekerccsel is működhet, de nem az a célszerű a szórása miatt. Tehát vagy ferrit vasmag, nagy légréssel (az a legjobb ha csak a középső oszlopban van légrés, a szélsőkben nincs), vagy olyan porvasmag gyűrű, aminek kicsi a vesztesége (pl. amit D osztályú erősítőkhöz is ajánlanak). Azonban a porvasmag esetében azzal is számolni kell, hogy az induktivitása erősen változik az átfolyó áramtól függően (növekvő áram esetén, jelentősen csökken az induktivitása). Ez nem baj egyébként, csak úgy kell méretezni, hogy a szükséges induktivitás a legnagyobb áram esetén is meglegyen. A soros tekercs akkor jó, (az elektronikai szempontokon kívül) ha nincs jelentős melegedés rajta, a táp normál üzeme mellett.

"az a legjobb ha csak a középső oszlopban van légrés, a szélsőkben nincs"
Van egy ilyenem, de elég picike... 4,5*4,5mm a középső oszlop légréssel...
Csak gyorsan feltekerve rá 14menet huzalt kaptam 9-10uH induktivitást. Viszont hogy ez milyen mag lehetett ezt nem tudom....

Végül kipróbáltam a soros induktivitás, működik, de a jelalakok furák kicsit...
A két jelalak kb. 5W, és 40W terhelésnél készült...

lehetne szebb is....

Ezután beleteszel egy 4,5mm-es tekercset.

Végülis nem baj ha kipróbálod, legalább tapasztalatot gyűjtesz. De akkor próbáld ki a többit lehetőséget is (fazékvas, nyitott tekercs, stb..), mérj, és hasonlítsd össze a mérések eredményét.

Melyik kapcsolást építetted meg? (link?)

Szia!
99%-ig biztos voltam benne, hogy ez a tekercs kicsi lesz, de győzött a kíváncsiság
Egyébként ez a kicsi tekercs sem melegszik egy kicsit sem... ezt furcsálom, de még csak 40-100W körül terheltem az áramkört.
Egyébként Cimopata rezonáns kapcsolóüzemű tápmegoldását építem, most már talán a 4. alkalommal...
A korábbi építések is mind működtek, csak nehezen tudtam megtekerni a trafót a kellően nagy szórási induktivításra. A soros induktivítás megoldhatná ezt a problémát, de kellene egy kicsit több információ a méretezéséről.
A többi soros induktivítás megoldást is ki fogom próbálni, most már tudok mérni is az áramkörben, eddig leválasztó trafó híján voltak bizonyos korlátok....
Amint meglesznek az összehasonlító mérések felteszem őket ide valamilyen formában összefoglalva.

Engem is érdekelne, hogyan állapítható meg egy ismeretlen vasmagról, hogy az milyen anyagú.

Szóval talán rájöttem, hogy hol hibáztam... (több ponton is...)
Először is talán ott, hogy a főtrafónak választott mag N27 anyagból készült. Ez nem is lenne baj, de ez mellé túl magas működési frekvenciát használtam (70kHz) itt már viszonylag magas a mag vesztesége.
Következő lépésben szépen kiszámoltam, hogy a kívánt teljesítményhez ezen a frekvencián kell 260nF-nyi rezonáns kondi. Majd beépítettem 2*220nF-ot. No Comment....
Ezután még ráadásként beépítettem egy túl kicsi vasmagkeresztmetű soros induktivítást, mivel a főtrafó szórt induktivítása csak 7uH volt.
Na ez az egész azt eredményezte, hogy az áramkör működött ugyan (órákon keresztül is), de már viszonylag kicsi terhelésnél is eléggé melegedett.

Aztán ma reggel méregetés közben megvilágosodtam:
Mivel a főtrafót már nem volt kedvem szétszedni, így visszafelé számolva rájöttem, hogy 2*100nF kondival, más frekvencián és egy másik soros induktivítással még működhet jól is a dolog.
Soros induktivításnak most egy kb. 25mm átmérőjű ferritnek tűnő toroid magot használok, amibe vágtam kb.2-3mm légrést. Ennek így feltekert 20 menettel kb 30uH az induktivítása.
Kicseréltem a két mosfetet is IRF840=>FCPF20N60-ra.

Na és a sok rizsa után becsatolom az áramváltón mért jelalakot is... Van még rajt hiba, de lényegesen jobb mint volt...

Az N27 vasmagot emlékeim szerint 20...30KHz frekvenciára ajánlják. Ekkora frekvenciára viszont jóval nagyobb menetszám kellene, mint 60...70kHz-re. Persze fog menni nagyobb frekin is, csak jobban melegszik. Tapasztalat szerzésnek jó, de ha használni is akarod valamire ezt a tápot, akkor minimum egy N87, N97 vagy hasonló anyagú vasmaggal érdemes próbálkozni. Illetve a PC táp trafók vasmagjai is jók 60...70kHz-re.

A szkópábrádhoz: A hullámforma kezd hasonlítani a szinuszhoz, de csak kezd - még messze van tőle. A pici tüskék mutatják, hogy kb. ott kapcsolnak a FETek. Igazából az lenne az informatívabb ha a méréshez leválasztó trafót használnál, a szkóp egyik csatornával a félhíd alsó FET gate, a másik csatornával a FET drain elektródáján (a source lábához képest). Így egyszerre látnánk a két jelet. Ha kettőnél több csatornás a szkóp, akkor a harmadikon lehetne az áramváltó jele... mindezt közel nulla, majd 100W (vagy nagyobb) terhelés mellett is lemérve.

Szia!
A leválasztós terheléses mérésnél vannak gondok... két darab szembefordított 120VA-es toroidot használok leválasztó trafónak. Ezeken teljesen egyformák a tekercselések, mégis 100W terhelés alatt kb. 190V-ig esik vissza az AC oldali betáp. (konnektorban 235V)

Az áramkör most is működik, három kínai "70W-os" powerledet hajt 31V-on 3,2A-el....
A trafó kb. 60-65°C-os lehet, még bírja a kezem, de már nem kellemes...
Ha ezt így bírja, akkor így marad, mert világítás tápnak készült, bár nagyobb teljesítményre...

Szia!
Végül mégiscsak elvégeztem a javasolt méréseket... becsatolom.
A primer oldali DC fesz a leválasztó trafó miatt visszaesik kb.275V-ra.
A harmadik képen kb. 3A terhelés van a tápon, de itt a DC oldal már 180V körülre esik vissza...