No, csak gyertek....
Nagyon kíváncsi vagyok végre a hamvas orcátokra!

Én szőrős leszek. Készülök a karácsonyi banzájra

És ha nem is paksi erőmű szolgáltatja az áramot, hanem mondjuk a Mátrai, akkor bizony kérdezhetjük.

Gondolod hogy csak úgy mérek valamit és kijelentem, hogy az a hálózat frekvenciája? Min kellene elgondolkoni?

Nem kell semmilyen extra mérésben gondolkodni. 12 VAC, optocsatoló (6N137). A kimenet, némi szűrés után, a PIC komparátorára csatlakoztatva, az a Timer1 kapuzását indítja, állítja. Timer1 pedig 500 ns-os felbontásra állítva.

Nem a miértre, hanem a mennyire voltam kíváncsi. A kapott értékek jól összecsengenek az online adatokkal. Az érdekesség számomra annyi, hogy sokkal jobban ingadozik, mint gondoltam.

Már az optocsatolo is átverhet, ha nem ugyanabban a pillanatban éri el a hálozat a küszöbszintet. Márpedig a halozat messze nem szinuszos ( mégha annak is mondják), és manapság sok minden más jel is rárakodik ( sőt te is rárakhatsz egyet és mást a Babyphonetol kezdve a kapucsengőn át a halozati internetig). Mivel tudod ilyen környezetben garantálni 1/1000 pontossággal a frekvenciemérő számolási pontosságát?
A te esetedben ( berakott kép ) a két mérés 0,9982sec ill 0,9979sec időt jelent a különbség 0,3 ms ami kb 3330Hz frekvencia, ami lehet jitter, zavaro jel bármi, ami pontatlanul triggereli a müszert. Már nem emlékszem ( nagyon régen volt, azt hiszem kb 300Hz-es szűrőt kellett az akkori digitális frekimérő elé csatlakoztatni, hogy valos és megbizhato értéket kapjunk, mert egy bizonyos freki alatt le kellett állitani a berendezéseket, mert használhatatlanok lettek az eredmények.

Én meg azon gondokozom, hogy mivel meglehetősen össze vannak mereven kapcsolva a hálózaton az erőművek (nemzetközi szinten is), ezért a frekvenciában nem kellene komoly ingadozásnak lennie.
Szerintem, kicsit szofisztikáltabb azért a rendszer, minthogy: "Józsi, dobját még két lapát urántot a kettesbe, csökken a frekvencija"

1-2 hónapja talán éppen itt, az "Érdekességek" topikban is volt egy belinkelt cikk az európai energetikai rendszer egy komoly eseményéről.
Bővebben: Link

A cikkben van egy grafikon is a hálózati frekvencia alakulásáról. Ez alapján
- akár még helyes értékeket is mérhettél,
- azért mégsem valószínű, hogy így volt...

Az ábrádon van egy kb. óránként jelentkező negatív csúcs. Az nekem túl periodikus és rövid ahhoz, hogy az erőművektől érkezzen...

(Az ábra 2021. 01. 08.-i eseményt jeleníti meg. Mindez Németországi mérés, de az EU-s összeköttetés miatt nagy eséllyel nálunk is ugyanakkor ugyanekkora volt.)

Az igaz, hogy a gépek szinkronba mennek, de hol vannak azok a mérőponttól?
A frekimérő meg meglehetősen érzékeny a nulla ( vagy egy bizonyos szinti küszöbre) átmenetre ami viszont teljesen független a gépek szinkronjától és sokkal jobban függ a zavartol, a szinusz deformáciojától stb.
Az energiaelosztók arra ügyelnek, hogy egy bizonyos idötartamban ( nap, 8 ora) stb egy bizonyos tolerancián belül kiegyenlitsék a leadott teljesitményt ( akár ugy is számolhatnánk, hány periodus ment ki a hálozatba] azaz az átlagfreki abban a idöszakazban a szabványban leirt tartományban legyen de a pillanatnyira igen kis befolyasuk van (föleg ha nincs tartalék).

MSZ-EN-50160

Olvas.
Például 29.-ik oldali ábra.

Kösz:
Pontosan erröl beszélek én is csak nincs kéznél szabvány.
„A tápfeszültség névleges frekvenciája 50 Hz legyen. Normál üzemi körülmények között az alapharmonikus frekvencia átlagértéke 10 sec-on keresztül mérve a következő tartományban legyen:

Itt lett a mérési hiba, mert sem az alapharmonikust nem vette figyelembe, sem a 10 sec idöablakot.

Mint írtam, szűrés van a rendszerben. Azt is írtam, hogy a mérési eredmények összecsengenek az online adatokkal. Utóbbi már átlagolt érték, én nem átlagoltam semmit, csak egy max és min értéket jelenítek meg.

Semmi gond, csak az interpretacio kérdése, mire akarod a mérési eredményeket használni.

Hajdani diákom is jött egy gyönyörüen megrajzolt grafikával, elöször azt hittük, hogy az Alpokat rajzolta le, azután kiderült, hogy egy jo digitális müszerhez jutott, igy 1/10V pontossággal mérte a 230V-t, mig a többiek ( a feladat szerint) analog voltméterrel mérték 24 orán át a hálozatot.

Ezt az agymenést nézzétek meg.

LEGO

Egy kicsit hosszu, nagyon német, a lényeg az, hogy a bemutatott kolosz jo 200 ezer pénzért csapnivalo mechanikával meg elektronikával csak 18 éven felülieknek ajánlott, de a leirás (több mint 1000 oldal!) ovodás szinten van.
Már nagyon hibbantnak kell lennie valakinek aki ilyesmiért ennyi pénzt ad.

Tulajdonképpen egy túlkomplikált, okostelefonnal irányítható LEGO lánctalpas kotrógép. Jó drágának tűnik. Örülhet magának a németje, hogy sikerült összeraknia.

Hát ha minden 2-3 kocka összerakása egy egész oldalon van lefényképezve a 2 vaskos kézikönyvben.

Még autóban is tiszteletre méltó az ilyen korú használatban lévő példány, nemhogy helikopterben.Bővebben: Link

Miért kellene hibbantnak lennie? Ha van rá pénze, ideje, és szeret építeni?

Ezeknél, minden fődarabnak megvan határozva a maximális üzemideje(bőséges biztonsági ráhagyással) , a 46 év alatt jó párszor újra lett ez (és a többi Kamov) már építve. Nem a megbízhatóságuk miatt kényszerülnek örökre a földön maradni, hanem mert az Eu tűzzel vassal írtja a légi növényvédelmet (ugyanakkor meg pedzegetik a a drónos permetezést). Egyébként a MIG 29-esekkel is az egyik fő baj a gyárilag megadott rövid alkatrész üzemidő, csereperiódus volt ....

Csak hát hely/türelem/pénztárca kell egy ilyenhez. Nálunk a készletek előbb-utóbb darabokban végezték a vegyes ládában, inkább magunk építkezünk, nem mindenkinél van hely kiállítani a LEGO alkotásokat...

A Lego-hoz valóban pénztárca kell, de ezeket sokszor gyűjtők veszik meg, némelyiket ki sem bontják, néhányan meg valóban csak kiteszik a polcra, hogy gyönyörködjenek benne.
A vásárlók másik része (akinek van elég pénze rá, ill. megengedheti magának, hogy megvegye) valóban játszani akar vele - bár szerintem ezek az előre és szigorúan megtervezett építmények nem fejlesztik úgy a kreativitást, mintha önállóan kellene kitalálni és megvalósítani valamit az építőelemekből.

Ez a csóka is a LEGO készletek összerakásáról csinált csatornát magának, így megéri. Nézd meg, van magyar nyelvű ilyen csatorna is, ahol ezeket a fajta készleteket építgetik.
Egyébként meg a LEGO nagyon jól csinálja, amit csinál, nem véletlenül van több vidámparkja is és nem véletlenül annyira népszerű. Én is szívesen játszanék még vele Azt is el kell ismerni, hogy mechanikai próbadarabok összerakására is sokszor jó, még prototípus elkészítés előtt lemodellezni egy adott dolgot, amit később finomítanak. A mostani (nem tudom mióta futtatják ezt a brandet, de szuper ötlet) kitalációjuk a LEGO Ideas például a közösségre épít és úgy dobnak piacra készletet, hogy elve garantált lesz a sikere (mert csak akkor kerül gyártásba, ha már 10000 támogató összejön rá). A LEGO Creator sorozatban meg olyan modellek látnak napvilágot, amik ugyan nem olcsók (hiszen LEGO), viszont a polc ékessége lehet, mégse olyan bonyolult összerakni, nem kíván akkora kézügyességet, nem kell festeni, mint mondjuk egy "normális", élethű makettet.

Azért repüléstechnikában más léptékekben kell gondolkozni. Egy jóváhagyási procedúra is jelentősen több költséggel jár, mint a földhözragadt gépjárművek esetében. Az alkatrészeket se a sarki boltban vehetik meg hozzájuk, s az áruk is jóval több...
Lehet meglepődnél, ha látnád mennyi a ma üzemelő repülőgépek/helikopterek átlag életkora, mikori technikákkal repkednek az égen. Például érdekes volt látni, hogy mind a mai napig kislemezen (igen, 3.5" floppy) viszik be a gépbe a navigációs térképet, mindezt költségtakarékosságból, hogy ne kelljen a berendezést lecserélni a korszerűbbre többmilliós tételért, pedig létezik és már arra a típusra jóváhagyott alkatrészről van szó.

Ezzel maximálisan egyetértek!
A LEGO, mint koncepció, eleve arra épült (a kezdetekkor), hogy a játszó gyermek (felnőtt?) ötleteit, elképzeléseit, koncepcióját, ideáját alkothassa meg velük. Ezek a készletek ennek éppen az ellenkezőjét szolgálják, ritka, hogy egy adott készletből valami gyökeresen mást lehessen kialakítani. (Itt most nem arra gondolok, hogy a rendőrautón másutt van a villogó, vagy a házon máshová kerül az ablak, mint az eredeti tervben szerepelt, hanem inkább olyasfélére, hogy egyszer helikopter lesz belőle, máskor mélygarázs, azután pedig játékmackó.) Ez a fajta alakíthatóság, ha csak kis számú készlet áll rendelkezésre, nem megvalósítható. (Persze, kellő számú készlet esetén már nő a változatosság, de kevés olyan család van, akik megengedhetnek maguknak - illetve a gyereknek - több készletnyi ilyen játékot. Sajnos.)

Viszont ha gyerek vagy, és még kevés dolgot láttál a világban, rengeteg ötletet meríthetsz a "rakd össze" lego-ból is. A fiaim (4 és 6 éves) olyan építményeket raknak össze, hogy csak ámulok. Az útmutató jól jön, ha a rendőrkamiont újra össze akarják rakni, de egyébként minden készlet ömlesztve van tárolva. Így amikor hiányzik a legfontosabb, speciális darab, improvizálniuk kell!

Nekünk is van néhány ilyen cuccunk.
A fiunk kapta, de a TECHNIC sorozat nem igen szolitotta meg, ráadásul az abban használt kockák gyakran nagyon egyediek, igy semmi másra nem jok, és ha elveszik, akkor baj van. Néhányszor kellett hiányzo alkatrészt venni, de a müködése a modelleknek is meglehetösen bizonytalan. Igy el is kerültek a dobozokba. Egy ideig még fém épitökészletekkel játszott, de leginkább a nejem gyerekkorából után megmaradt vagy két láda sima LEGO kockákkal. Az sokkal inkább lekötötte. Emlékszem egy repülömodellböl elveszett pár kocka, nagyon szerencsétlen volt, amig nem tudtam beszerezni. Utánna befejezte a Boeinget, eltette egy dobozba, és azota sem láttuk, már jo 10 éve.

Ugyanez a véleményem, a LEGO kultot probál csinálni modelljeiböl, amik nem is pontosak, nem is jok, és gyakorlatilag használhatatlanok. Pl egy CAT fémmodell, 7 motorral meglehetösen pontos leképzéssel, fényekkrl, hanggal és távirányitással, fele annyibe kerül, mint ez a LEGO monstrum, és az kibirja akár a homokozot is. Ott az ember a gépek müködését, söt annak a határait is megismeri, és tartos sok éves használatot is kibirja, és még vitrin sem kell hozzá.

Ezért kell több generációra visszamenőleg gyűjteni a készleteket! Nekünk a legó többségét a családból innen-onnan sikerült megörökölni. Többek között a saját gyerekkoromból is megbecsült darabokat. Ugyan közel sem teljes készletek (sőt!), de így legalább már szabadon lehet garázdálkodni a kreativitással.

Gyerekként ('70-es években) a szomszéd sráchoz jártam át játszani. A nagyapja egy "jó cég" magas pozíciójú embere volt, aki sokszor és sokfelé utazott. Így a srácnak volt rengeteg LEGO-ja: amikor minden dobozt kipakoltunk a szőnyegre, talán 3-4 m2-nyi volt. Jellemzően "kockák" voltak, nem pedig "építs egy dolgot, de mást nem tudsz belőle" készletek. Na, ott azután lehetett kreatívkodni... Kockákból megépíteni 30-40 centis hajót...

Nekem egy (a cstolt képen látható) fémépítő készletem volt gyerekként.
Bár eből nehezebb építeni, és nem is olyan szép, színes mint a LEGO, de szerintem jobban fejleszti a kreativitást.