Hippi, de japán származású. Ken Ishiwata

Köszi.
Szép életpályája volt. R.I.P.

A bal oldali motor a bemeneti választót tekergeti, a jobb oldali a hangerő szabályzókat. Ha jól veszem ki.
Az árcédula meg ott van az előlap előtt, ha figyelted.

Ez az ar kerdes azert kicsit bonyolult, azaz mondjuk ugy, hogy trukkos is lehet es sok minden relativizalja.
Ha havonta egy vagy max ket erositot tudsz osszerakni, amire mondhatjuk, hogy egyedi vagy egeszen kicsi szerias, akkor nem adhatod 5-6 ezer dollaros aron, mert akkor jobban jarsz ha a mekiben sutod a hasabot. Hogy hajlandoak-e ennel tobbet adni erte az emberek, az pedig attol fugg az erosito hangja talalkozik-e a vevo igenyevel, megfelel-e az elvarasainak. Ebbol a szempontbol minden mas velemeny es mindenki mas velemenye teljesen erdektelen. Ez az epito es a vevo uzlete.
Jelen erositore ugyanezt mondanam: Ha valakinek meger majd 30k EUR-t a keszulek hangja, akkor miert ne.
Itt egy picit kisstilunek erzem a fekete valtozat +280EUR kitetelt, de ez mar az en bajom
Amugy nem tudom helyileg hol keszult az egy tombbol mart aluminium doboz, de szerintem az minden fejlett orszagban bazi draga. Egyreszt az alapanyag masreszt a munkaero.
(Csak legyen mihez hasonlitani, itt egy festo nem egeszen masfel napi munkaert 1500 dollart kert, amibol az alapanya azert eleg szereny tetel volt)

Nálunk sajnos olyan világ van, hogy 1k euro egy erősítőért már csillagászati összegnek számít és ezzel a megfizethetetlen kategóriába van sorolva. Nem lehet sem megenni, sem meginni, akkor meg mi szükség van rá?

Ebben nem az alu tömb a drága, meg a megmunkálása. Egy automata marógép egy vagy két befogással megcsinálja sec perc alatt.
Ami itt a legnagyobb érték, az az AYRE márkanév.
Az ár meg nem a műszaki tartalmat tükrözi, hanem azt hogy ez kérem szépen luxus.
A csóró érdeklődőket meg kérjük, ne zavarják itt a büdös leheletükkel a kényes ízlésű, fizető képes milliomosok előkelő társaságát. Itt a cselédlépcsőn lehet kifáradni, köszönjük.

Ez már fájt.

Lehet, hogy a te előerősítőd sokkal jobb, mint ez.
Mikor tudnád eladni majdnem 10 millió kemény forintért?

Biztos lehetsz benne, hogy nem jobb... és nem csak azért mert az egy tömbből van kifaragva.

Időközben megmértem a Reed-relék osztását, a feszültség- és teljesítményszinteket - ahogy nálam alakulnak ezzel a lejátszóval, végfokkal és terhelésen. Jól viselkedik az osztó a gyakorlatban, megfelelőek az osztásközök, nekem ennél nem kell jobb. 16-18-as "hangerővel" hallgatom leggyakrabban, néha feltekerem 21-22-ig.

"Mek-elek"-nek mutatom. Nem bántásból és tényleg nem rosszindulatból, csak okulásképpen. Mert mindig eszembe jut amikor írta, hogy nem lehet kiforrasztani a csatolókondit, mert ahhoz szét kellene szedni az egész erősítőt.
Az ember jól teszi ha előbb lerajzolja azt amit még csak a lelki szemeivel lát. Ez ingyen van és ha mindent sikerül átgondolnia, valamint nem néz el semmit rajzolás közben (ami azért előfordul időnként) akkor "beleesnek" a csavarok a furatokba, beleférnek a dobozba a panelek, össze tudja rakni, szét tudja szedni. Évek múlva is átlátja mit követett valamikor, hol hibázott, mit fog legközelebb másként csinálni. Szóval... nem haszontalan az ezzel eltöltött idő.

Azt még hozzá kell tennem, hogy ezek egy része "Móricka rajz", de arra a célra nagyon megfelel, hogy az ember átláthassa mi hova fog esni. (A furatok mindig szembe vannak egymással - mondaná Murphy.)

"lerajzolja azt amit még csak a lelki szemeivel lát"
Mélyen egyetértek. Sőt megkockáztatom, hogy senki sem vitatja azt, hogy tervezni szükséges. Abban vannak véleménykülönbségek, milyen szintig, és milyen minőségben kell elkészülnie a terveknek.
Szerintem akkor kellően kidolgozott egy-egy terv, ha abból később, más is el tudja készíteni azt, amit a tervező megálmodott. De ha magunk készítünk el valamit, és biztosan nem akarjuk dokumentálni a dolgot, akkor sok esetben lényegesen felületesebb "tervek" is elegendőek lehetnek.

Teljes mértékben egyetértek veled. Sajnos én eddig csak nagyon kevés panelt terveztem úgy, hogy az mind szereléskor, mind beállításkor nem hagyott kívánnivalót maga után. Gyakran olyan hibát követek el, hogy egy félvezető hűtése elégtelen, vagy egy hűtőborda miatt nem cserélhető egy alkatrész, vagy szét kell barmolni mindent hogy javítani lehessen.

Az ember legtöbbet saját hibáiból tanul. Egy csomó régi rajzot képtelen vagyok valaha is megtalálni a régmúlt "kockás füzeteiben", pedig tudom, hogy léteznek valahol. A trehányság mindig is jellemző volt rám, de idővel beláttam, hogy nem káptalan az ember feje és jobban teszi ha legalább magának dokumentálja a dolgokat olyan szintig, hogy később majd tudja javítani, vagy reprodukálni ha szükséges. Mostanra meg már annyi rajzom van a gépben, hogy itt művészet néha megtalálni valamit.

Itt nem cél, hogy más is el tudja készíteni ezt a készüléket. Ahhoz túl bonyolult, túl drága és túl nagy ellenszenv iránta (tisztelet a kivételnek). Azt a szakembergárdát - akiket sikerült magam köré gyűjtenem az évek során - szintén nem egyszerű megtalálni. Az esztergályosnak elég egy papírfecni, az asztalos eligazodik ezen a Móricka rajzon is, a lézervágó gépnek meg ott van az AutoCAD, az meg azon igazodik el. Nekem meg elég ez a szint, ami a saját megszokott szintem.

Volt olyan, hogy hoztak hozzám javításra egy ( most exciternek nevezném) zenekari ének effektet. Azt sem tudtam hogy kezdjek neki, majd nagy nehezen visszarajzolva kiderült, hogy ezt még én csináltam régen, csak egyedi elképzelés szerint oldottam meg a feladatot, majd közben valaki beszerelte a panelt egy gyári rack dobozba. Ha lett volna dokumentáció, fél perc alatt meg tudtam volna oldani a problémát. De mindig lusta voltam dokumentálni bármit is.

Hát... én is rajzoltam már vissza saját kapcsolásomat a nyákból. De volt olyan is, hogy egyszerűbb volt visszarajzolni mint a megkeresni a rajzot.

Ez főleg akkor igaz, ha nem is volt rajz.
Egyszer voltam a fővárosban dolgozni, munkásszálló, meg ilyesmi. Se egy páka, se egy multiméter. Tiszta pokol.
Viszont elméleti elektronikai szintén ott terveztem a zajzárat, és a most említett harmonikus dúsítót (exciter).
Talán kell az elszigeteltség, hogy valami új szülessen.

Nekem egyáltalán semmi bajom nincs a dokumentációiddal és a terveiddel, hiszen nem is ismerem őket (esetleg érintőleg néhányat). Az a rész, ami nyilvános ezekből, az nagyon is átgondoltnak tűnik.
Nem a konkrét építésed kapcsán, hanem általánosságban a tervezésről mondtam el a véleményem. Abban mindenki egyetért (remélem), hogy a lehető legjobban lenne ideális mindent megtervezni és dokumentálni. Ehhez azonban sok energiát kell(lene) befektetni, ami akár már nincs is arányban a kész produkció értékével.

Tudom, hogy nincs bajod sem velem sem a "terveimmel". Elég régi ismeretségben vagyunk és szerintem a kezdetektől fogva kölcsönösen tiszteljük egymás munkáját. Bár mindketten az elektronika megszállottjai vagyunk, de mégis teljesen más az érdeklődési körünk - és ha úgy adódik a helyzet - jól kiegészítjük egymást.
Van olyan helyzet amikor nem érdemes nyilvánosság elé tárni részletekbe menően mindent, mert nincs értelme. Ez az előerősítő nekem egy láncszem, ami úgy hiányzott a rendszeremből, mint koldusnak egy falatkenyér. De az emberek 99%-nak nincs szüksége egy ilyen komponensre, mert nem tud mit kezdeni vele. Hiába közölnék részletes dokumentációt, akkor sem lehetne pontosan lemásolni, mert ahhoz előbb végig kellene járni azt az utat amit nekem kellett ahhoz, hogy idáig eljuthassak. (És az elég hosszú és rögös volt, de megérte.)

Akkor hát folytatnám az ITT megkezdett problémám részletezését.

Összeállt az egyedi igényeimet kielégítő előerősítőm. Minden funkciója működik, de a jelszintek még igazításra szorulnak, ebben kérném a segítségeteket.
Ami a dobozba került:
- Öt csatornás bemenetválasztó (négy csatorna külső jelforrásokhoz, a ötödik a beépített MP3 modul kiválasztására.
- Kiiktatható hangszín szabályzási lehetőség,
- Három egymástól független (leválasztott) kimenet, több erősítő meghajtásához,
- 2.1 kimenet a neki megfelelő erősítő meghajtására.
- Mikrofon és fejhallgató csatlakoztatási lehetőségek.
- Kivezérlés jelzés
A berendezés elsődleges feladata egy ST151 (több féle módon történő) meghajtása lenne, amiről ITT írok, de más erősítőkhöz is szeretném tudni használni.
Készítettem egy blokkvázlatot és egy elvi kapcsolási sémát a részegységek kapcsolási rajzával együtt, amit itt meg is osztok.
Szeretném a jelszinteket optimalizálni, úgy beállítani, hogy az ST-t megfelelő módon ki tudjam vele szolgálni. Ebben kérném a segítségeteket!
Bármi észrevételetek van, szívesen fogadom.

Az ST építésemről itt egy LINK és egy blokkábrát is csatolok róla.

Tehát az elsődleges problémám az, hogy ha a hangszínszabályzó nincs a körben, be van állítva egy bizonyos hangerő minden rendben addig, míg valaki figyelmetlenül be nem bekapcsolja a hangszínszabályzót. Ez lehet fájdalmas is. Jó lenne, ha ez a művelet alig jelentene jelszint beli különbséget.
A másik gondom, hogy szerintem alacsony jelszintet szolgáltat a kimenetén, nem vezérli ki megfelelően az ST-151-t.

A hangszín fokozatban ki kell venni az NE5532 visszacsatoló ellenállásait és rövidzár kell helyette, tehát az R6-R7 és a C1-C7 nem kell. Másik oldalon ugyanígy. Ezzel megszűnik az IC erősítése és csak követő fokozatként van, ami által csökken a jelszint, ha a hangszín fokozat be van iktatva.(Az IC 1-2-es lába összekötve és a 6-7-es lába szintén.) Nem tudom, hogy az LM1036 erősít-e a jelen, ezt is ellenőrizni kell és lehet azt is csökkenteni, hogy különböző jelforrásoknál kb. azonos legyen a hangerő, átkapcsoláskor.
A kimeneti IC-fokozatok erősítését meg lehet növelni, de elég a 47k helyett 22kOhm és a 22k helyett pedig 4,7kOhm, a kondi a hidegpont felé pedig legalább 100uF, vagy elhagyható! Esetleg a 47k ellenállás helyett 47k-trimmerpotencióméterrel előzőleg generátorról belőni a kívánt kimeneti jelszintet, - a lehúzó ellenállás pedig már 4,7kOhm - és utána kimérve a trimmer ellenállását, fix ellenállással helyettesíteni, mindkét csatornában, persze.
-
Más: Én az összes csatolókondenzátor értékét megnövelném (legalább 4,7µF-ra, vagy 10µF-ra), mivel alacsony impedanciás áramkörök vannak - az előerősítő más készülékekkel lesz összekötve - romolhat a mély hangok megfelelő átvitele, nagyobb kivezérlések esetén, meg egyébkéntis.
-
Más: Az NE5532 bemenetein védő(vágó) diódák vannak, amik nem minden áramkörben szerencsések, hogy ott vannak. Lehet, hogy jobb lenne egy FET-bemenetű IC, akár a TL072, vagy a még jobb OPA2134.

Üdv!

Szia! Mi a terved a hangszínpanel balansz és hangerő állítás lehetőségeivel? Az átdolgozott LM1036 áramkör előtt nem azért van erősítő fokozat, mert minden jelforrás túl gyenge lenne, hanem a rossz jel/zaj viszonyon próbáltam ezzel javítani.
Szerintem az LM1036 alulmúlja a tervezett készüléked színvonalát, helyette a mikrofon előfokban szereplő szabályzó áramkört ajánlom.
Valamennyi jelátvivő fokozatot szimmetrikus tápra kötném.

Csak nem hagy nyugodni az a dolog, hogy ha jobbat nem is, de legalább megközelítőleg olyan hangú végfokot mint a csövesem ne tudnék valahogy összehozni félvezetővel is. Gyúrogattam tegnap szimulátorban a marantz rajzot, egész jó értékeket produkál még akkor is ha kivezérlem 40W-ig 8 ohmra (több nekem nem is kéne), de ennek ára van, csak néhányszoros erősítése lehet a végfoknak. Ebből adódik, hogy ha kedvelem ha nem, kéne elé valami előerősítő (de mi), ami legalább ilyen vagy jobb paraméterekkel bír néhány V-os kimenő jel mellett is. Eddig ez a fajta küzdelem nálam sosem vezetett eredményre de most hátha...

Nem kell feltétlenül alacsony erősítésűnek lennie. Emelni kell a hurokerősítésen, akkor tartható az alacsony torzítás. Az más kérdés, hogy erre szükség van e? Személyes tapasztalatom alapján, a 0.1% alatt már nem sok értelme van a műszaki adatok szépítésének.
Ha mégis előerősítót szeretnél hasonló minőséggel, akkor legpraktikusabb egy hasonló kapcsolástechnikájú előfok hozzáadása, természetesen az alacsonyabb áramszükségletnek megfelelően áttervezve.

Félvezetős erősítő esetén ezt a torzítást még minimum le kell felezni, hogy értelmes hangja legyen!
Kommersz széria vackok kategóriája ez a torzítás.

Ge Lee!

Megosztanád, hogy hogy néz ki?

Le lehet vinni akár a század részére is. Kérdés, hogy van e értelme?
A saját végfokomban a hurokerősítés -és ezzel együtt a kompenzálás sarkofrekvenciájának feljebb tolása-, sokat javított a hangon, bár ezzel növekedett a torzítás...

Szerintem a hangszín panelben nyugodtan kicserélheted az 5532-t TL072-re és akkor feszültségkövető lesz belőle.

Az NE5532 meg jó lesz az összegző erősítőbe - oda felesleges a TL074 kimeneti invertáló fokozata. De mivel így fázist fordít, a végfokban a hangszóró kimenet +/- csatlakozóját felcseréled egymással és akkor "helyreáll a rend". (Ezt sokan csinálják így.)

A "Kimenet_ 3.1" panelen a szub kimenet invertál. Oda hasznos lenne egy átkapcsoló a
0/-180 fokos fázisváltáshoz. Az plusz egy ellenállás. Hanem ismered a kapcsolást, lerajzolom.

Az előfok és a végfok közötti jelföldet másképp huzaloznám, de ha így is jó akkor nem szóltam.

Igen, ez már nagyon jó érték. Amikor meghívod a Fourier analizist, akkor a táblázat közepén van egy sor, hogy miben ábrázolja a függőleges tengelyen a harmónikusok amplitudóját. Ezt célszerű dB-ben megadni, sokkal látványosabb lesz az eredmény.
A másik, hogy a Fourier analízis első oldalán adj meg 20 felharmónikust, mert 1 kHz alapharmónikusnak 20 kHz-ig jó lenne látni a felharmónikusait. ( ne csak az első 9-et )
Még derítsd ki, hogy mitől van neki 45mV egyenáramú összetevő a kimenetén.


Itt van egy előerősítő.