Szia!
Köszönöm de nem véletlenül írtam, hogy független 24V kell!
Üdv: Gábor

Tegyé-t bele egy dugasz tápot , amit átalakítasz 24v os ra , és már független lesz mindentől. Vagy DC-DC -T használj.

Szia!
Köszönöm de nem ez volt a kérdés. Sok mindent lehetne, de ezzel a panellel szeretném megoldani.
Üdv: Gábor

Hááát ... ez sok mindentől függ!

Menetszám: tudod-e, hogy gyárilag pl a 12V-hoz hány menet tartozik? Annak a kétszerese kéne a 24V-hoz ( persze ha a 12V most egyutsan van egyenirányítva azt figyelembe kell venni).

Szűrés: Mire akarod használni a 24V-ot? Ha pl egy izzóhoz, és nem zavarérzékeny környezetben van akkor egy kondi is elég.

Köszönöm, azt hiszem marad a jól bevált módszer, feltekerem azt a pár menetet, mérek és utána lehet véglegesíteni. Egyébként egy műszerhez lesz kiegészítésként.
Üdv: Gábor

Szia!

Kivitelezhető a plusz tekercs használatával, de a pontos menetszám (hacsak nem bontod vissza a trafót) nem ismert, próbával tudod eldönteni.
Itt inkább az lehet probléma, ha stabil 24 V kell, mert a táp általában az 5 V-os kimenetet tartja stabilan, és azt is terhelni kell ehhez.

Erről jut eszembe. Munkám során elég sok kapcsoló üzemű tápot terveztem a 80-as években, de azok egészen más struktúrák voltak, a PC tápok még nem jelentek meg akkor.

Tudja valaki, hogy a PC tápokban a trafó, és egyenirányító után lévő toroidoknak, amikre párhuzamosan van tekerve több nagy áramú kimenet is, mi pontosan a szerepe? Még a puffer kondik előtt van, vagyis impulzus áram folyik rajtuk, valamiféle csatoló transzformátorként gondolom.

Márpedig , ha teljesen független ellátást szeretnél mondjuk panelműszernek , vagy hasonló célból , akkor én pedig külön dugasztáppal csinálnám. Ugyanis mint a többiek is írták ezek a tápok a +5v os ágat figyelve működnek. És ha terhelés hatására meg meg billen a táp egy pillanatra is az pedig szépen meg fog látszani egy ilyen mérő eszközön .Mivel ugyan arra a trafóra tennéd. De mivel nem írtad mire kellene ez a 24v így csak tippelek , hogy erre, de a terhelés dolog az bármivel is terheled jelentkezni fog a 24 v os ágon is .

A táp dobozába simán elfér egy 24V-os kistrafó. Pár dióda, puffer, meg egy 7824-es stab, és zavar, ingadozás nélkül megvan a stabil 24V. A GND-ket közösítheted, ha nem földfüggetlen kell.
A kistrafó primerje meg a kapcsolt 230V-ra kötve.

De próbálkozhatsz a menetekkel is, csak eléggé körülményes lesz befűzni a kész trafóba. Lehet hogy ki kell forrasztani, sérülhet a nyák, ha nem megy elsőre, ezeket többször egymás után.
Sokkal macerásabb, és nem biztos a siker.

Én most hirtelen négy PC tápot is megnéztem, de mindegyikben szinte tele van amag. Ezekre még egy menetet sem lehetne rátekerni. Azt megnézted a te tápodban van hely még tekercsnek?

Sziasztok!
Mint mondtam független táp kell. Kistrafó egyebek nem kellenek csak a helyet foglalja és nem kell elbonyolítani.
Azért nem tétlenkedtem, próbából befűztem a hét menetet, kapott egy graetzet puffer kondit. A trafót nem kellett se kiszedni se feszegetni a szigetelt vezeték gond nélkül elfért az ablakban. Teljesen jól működik, 27V jön le a kondiról, terhelve. Kb 1V a változás a terhelt és az üresjárat között. Kap még egy 78L24-et és világbajnok. Az egész elfér egy nagyon kisméretű panelen.
Jövő héten lesz időm újra foglalkozni vele, próbálom a összes kimenetet terhelve megmérni a stabilitását az egész rendszernek. Eddigi tapasztalatok nagyon jók a táppal.
Üdv: Gábor

Ámbár 100 mA-hez nem kell igazán vastag huzal, azért vitathatatlanul életszerű felvetés.
Közben megjött a válasz a kérdezőtől. Szerintem próbálni kellene még egy/fél menetet belefűzni, ne éhezzen az a stabkocka.

Szuper lett. Végül is mázli, hogy ekkora ablak van a trafón.

Szia!
Ez a kérdés engem is érdekelne. Ezek méretezett alkatrészek vagy terheléshez igazítják. Az impulzus szűréshez vagy inkább a hatásfok jobb kihasználásához van köze!
Üdv: Gábor

Szia!
Köszönöm, a teljes terheléses mérésnél majd kiderül kell-e az a fél menet. Nem szeretném a kis stabot nagyon fűteni. a dropoutja 1,8V abba még bőven benne vagyok. Még jó pár menetnek így is van helye főleg, hogy szigetelt vezetéket fűztem be. Zománc vagy lakkozott huzalból sokkal több is elférne.
Üdv: Gábor

Szerintem inkább azért van, mert a szabályozás csak az egyik kimenetről van visszacsatolva. Ezzel valahogy azt érik el, hogy ha nem a szabályozott ágat terhelik, akkor is valamilyen módon hasson vissza a szabályozó körre úgy hogy ha bármelyik ág terhelődik, a kimenetek valamilyen szinten stabilak legyenek.

De a pontos működésére még nem nagyon találtam irodalmat.

Szia!
Köszönöm, Ezt a tulajdonságot csak alátámasztani tudom. A táp mindegyik kimenete 2%-on belül marad még ha váltózó terhelés is van rajta.
Üdv: Gábor

Igazad van: mellékeltem a PC táp kapcsolási rajzát (eredeti forrás: Hobbielektronika.hu), ahol pirossal bejelöltem a szabályzó IC TL494 1-es lábára menő feszültség visszacsatolást, mely csak a +5 V-os kimenetről indul (meg a -5 V-ról a C29 100µF-dal).
Érdekes módon a TL431C (ZIC1) feszültség referencia a +3,3 V-os ágban van és mégsem ezt a feszültséget figyeli a szabályzó IC - gondolom az áramszabályzás belengésének megelőzéseként, hiszen a +5 V-os ág a legnagyobb áramterhelhetőségű.

Pontosabban: az R25 ellenálláson kersztül a +12V-is beleszól, azaz a +5V és a +12V-ból képzett súlyozott értékre történik a fő táprész szabályozása.
A tápegység alapvetően nyitó üzemű, és a kimeneti induktivitás van megosztva a sok tekercseléssel. A párhuzamos tekercsekkel igyekszenek biztosítani a különféle terhelések esetén is az együttfutást.
A +3,3V részben külön életet él, az L6 induktivitás mint mágneses erősítő üzemel, a Q13-mmal avatkozik be a TL431, és tartja stabilan a +3,3V-ot.

Érdekes ez a rajz. Ez még egy korai táp lehet. A galvanikus leválasztás itt még trafókon keresztül történik. Ma meg már mindegyikben optocsatolós a visszacsatolás is.

De az említett kiegyenlítő toroid már itt is játszik.

Sziasztok. Ha átalakítok egy pc tápegységet mondjuk szimmetrikus 54V-ra a tekercsek szét válogatásával majd sorba kötésével, a kimeneti fojtótekercseket hogyan méretezzem adott feszültségre illetve áramra? Hogyan lehet kiszámolni?

Sziasztok!
Előre is elnézést a dilettáns kérdésért, gondoltam rá, hogy a kezdők topic-jába írok, de gondoltam a kínom jobban illeszkedik ehhez a topic-hoz: szükségem lenne egy olyan tápegységre, ami egyenáramon viszonylag nagy teljesítményű, és már régóta akartam csinálni egy ilyen számítógépes ATX tápot asztali táppá alakítós projektkét, amivel tele van az Internet. Elfekvőben volt egy LPG12-550W tápom, és a "nagykönyv" szerint meg is csináltam: összekötögettem a 3.3/5/12V/föld kábeleket, kapott bekapcs gombot, a standby/powerOK kábeleken LED-eket, egy-egy 12V és 5V kábelen lévő műterhelést (10W10Ohm az 5V-on, 20W15Ohm a 12V-on). A táp mindkettőt igényli, először azzal próbálkoztam, hogy csak az 5V-ra teszek egy ellenállást, de úgy nem indult el.

A problémám az, hogy pont arra nem jó, amire szeretném (pontosabban csak mérsékelten alkalmas). Pl. egy 45W-os 12V-os autós izzóval teszteltem, és amikor csatlakoztatom, akkor a táp leáll. Ha eleve csatlakoztatom és úgy kapcsolom be, akkor úgy világít a lámpa. És úgy általában is, ha valami nagyobb fogyasztású dolgot hajtanék vele meg, akkor leáll. Vagyis van benne valami túlfeszültség, vagy méginkább túláram védelem. A neten nézegettem erről videókat, de a legtöbb megoldás az arról szól, hogy "keresd meg az optocsatoló megfelelő lábait és zárd rövidre", meg "forrassz egy ellenállás ennek a chip-nek ehhez a lábához, meg valami másik lábhoz". Tudtok erre valami univerzális megoldást? Esetleg olyat, amihez nem kell a nyáklapot berhelni?
Köszi előre is!

Hello! A kérdésedet itt kellett volna feltenni. Én ugyan nem ismerem a tápodat, de általánosságban..
- Az természetes, hogy ha rákapcsolod az izzót, leáll a táp. Az oka, az izzó hidegellenállása, vagy is hidegen majd egy nagységrenddel nagyobb áramot kér az izzó és a védelem letilt.
- Ha ráteszed és úgy indítod, akkor a táp lágyindítással indul és így nem alakul ki a túláram.
- Egy tápra hiába van ráírva hogy 12V/20A, nem fogja tudni ezt az áramot. A tápot úgy tervezik, hogy minden táprész terhelve van. Ha egyik tápot terheled, a másik felemelkedik, és a védelem letiltja a tápot.
- Általános univerzális megoldás aligha van, mert minden táp felépítése más lehet. Így a védelem "átjátszása/hatástalanítása" más-más lehet.
(Kérd át a kérdést a belinkelt topikba a modiktól, hátha ott kapsz választ attól, aki ismeri a tápodat. Mert ez a téma nem ide való!)

Üdv!
Korábban már írtam ebbe a topicba az újraépített atx tápommal kapcsolatban, akkor el is jutottam odáig, hogy sikerült beindítani és működött.
Most újra elővettem (mivel félbehagytam ezen projectet) és már elkezdtem terhelésekkel is mérni.
Eredetileg én sima diódahidat raktam bele mivel nem gyors diódák voltak így sok teljesítmény elveszett hő formájában viszont sokkal jobban működött a táp, miután gyors diódákra cseréltem akkor kezdett el érdekesen működni, néha nagyobb terhelésnél leáll a táp főleg ilyen 23voltos feszültség alatt a felett viszont a táp megy szépen de a feszültségből sokat ejt.
A graetz-et a mellékletben látható módon valósítottam meg.
Az 1,00V-os referencia nálam csak 0,96V és az 5,00V-os ref pedig 5,02V talán ez is okozhat ilyen stabilitás beli problémát?
Még egy észrevétel mintha a táp olyan 23-24V-os feszültségen működne a legstabilabban.
A letiltást sem értem mivel nem mindig csinálja, most akkor ebben van ilyen védelem ami letiltja a tápot nagyobb terhelés hatására?
Terhelés teszt
A kapcsolgató tranzisztoroknál van némi eltérés az általam megépített tápban, R7-et és R11-et elhagytam, D3-at D4-et megdupláztam.
Szóval ennek a kapcsolásnak képesnek kéne lennie terhelésnél a leeső feszültséget kompenzálni és vissza tornászni a beállított feszültségre, máskülönben nem sok értelme van az egésznek hiszen a kapcsolóüzemű tápok egyik fontos tulajdonsága, hogy terhelésnél fixen tartja a kimenő feszültséget.

Hol van ilyen neked?

Nem.

Mintha bennhagytál volna az eredeti feszültség figyelő áramköri elemekből valamit, vagy el van kötve...kéne mérni a TL494 1-2 és 15-16 lábain feszültséget.

Miért?

Miért építetted át egy saját NYÁK-ra? A módosítások elvégezhetőek a saját panelján.
Én is megépítettem és a maga korlátaival kimondottan használható. Az általad írtakat nem tapasztalom. A feszültség stabil, amíg az áram beállítás nem bírálja felül.

Szia! Van egy a képeken látható pc tápegységem. Octane 200W-A van ráírva és nem a szokványos kivezetései, feszültségei vannak. Érdemes e vele foglalkoznom vagy szerezzek be másikat, jobbat. Egy szabályozható kimeneti feszültségű és áramú tápegységet építenék ha lehet de előbb ezt a panelt próbálnám ki csak fesszabályzósként.

Szerintem tökéletes alany.

Annak a nagy duál diódának nem kivehetőek számomra a betű és számai, esetleg felismered a képi részletből? Hogy indítsam vagy ennek nem kell terhelés az iduláshoz?

Van benne minden teljesítményt adó tápágon előterhelés. A kimenő vezetékek melletti nagyobb ellenállások. Mérheted is. 47, 100 .. Ohm. Amit ebben látok 100 és 330 Ohm-os. Elviselik a terhelés nélküli bekapcsolást is.
Néhány hiányzó elkót pótolni kell. A nagyobb előterhelés 5 V-on akkor kell, ha a 12 V-ot akarod jobban terhelni. 1 W általában elég.

Ezt a felvetésemet szeretném megvalósítani a segítségetekkel, mert az akkutöltőnek való átalakításáról szóló topikban nem voltam jó helyen. A pc tápegység vezérlője 2005Z de ennek is van többféle elnevezésű változata de erről éppen van ismertet, hogy melyik lábán mit kontrollál. A lentebb említett részt nem értem, hogy van ez a pc táp amiben az a 2005Z a vezérlő és azt szeretném felhasználni egy dc-dc átalakító meghajtására aminek lehet mindkét értékét szabályozni (V,A). Azt nem világos, hogy a dc-dc átalakító (gondolom én) csak abból tud a kimenetén szabályozott értékeket kiadni amit beadtak a bemenetére tehát nem tud a 12V-tól nagyobbat kiadni ha azt kötöm a bemenetére. A 12V-os rész az elég nagy áramokat tud de ha a -12V-t nézem amit ha bekötnék a +12V-al együtt az adná a 24V-t DE a -12V csak 0.8A-ral terhelhető. Így hiába adom be a 300W-os dc-dc átalakítónak ezt a fezültséget áram értékben alul marad. A feltett videóban pedig ezt mutatja be a készítője de azt nem említi, hogy az áramok hogy alakulnak ezzel szemben.