Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Azzal tisztában vagyok hogy a kijelző jobb oldalán a beállított érték látható, ezt az értéket kellene az output gomb megnyomása után baloldalon megjeleníteni valamint feszültséget juttatni a kimeneti csatlakozók ra.
Csak hát sajnos valahol a dobozon belül elvész az információ.
Hát ez az. Nem szeretem ezeket a szabdalt rajzokat mert mire legörget az ember elfelejti hol és mit kéne nézni, de elvileg az 5. oldalon van a segédtáp ami az X10 csatlakozón keresztül megy valahova... Szerintem az egész digitális rész arról kapja a feszt. Na most a segédtápnak van egy A-B kimenete ami elvileg tiltja a főtáp kimenetét ha ott nincs fesz. Az egész mindenség a PFC-ről kap feszt, a PFC előtt van ugye egy olvadó bizti, ami eldurrant a főtáp tranyóinak zárlatától meg még akár mástól is. Attól hogy kicserélted a tranyókat és a biztit a segédtáp működik, de a főtáp egyáltalán nem biztos, ezért mondom hogy előbb azt kell megmérni. Ha a 494 9-es és 11-es lábán nincs négyszögjel akkor biztos hogy nem megy a táp, utána azt kell eldönteni hogy azért nem mert baja van, vagy azért nem mert valami tiltásba viszi a hibajel erősítőkön keresztül vagy a DTC (4-es) lábán az optó. A kicserélt tranyók előtt meg kell mérni a V11/12 diódákat és az R29-30-32-33 ellenállásokat is mert azok is lehetnek szakadtak. Az R29/32 elírás lehet az néhány ohm szokott lenni.
Csak én vagyok vak? Vagy valami nem stimmel.
A nyák fotón alul jobbra látszik egy AD754... jelű IC. Viszont az elvi rajzon nem találok sehol hasonlót.
Köszi, és tényleg. Akkor csak én voltam vak.
![]()
TDK Lambda labortáp érdekesség jómódúaknak 3,3kW-ra specifikációkkal. De van ott MW-okra összefűzhető ITECH is.
A hozzászólás módosítva: Júl 6, 2022
Nekünk a cégnél ilyen tápunk volt. 300W-os B meg 300W-os D osztályú erősítőket élesztettünk vele, amik a MoLaRi szirénákban vannak.
![]()
Nekünk is ilyen van, csak a kétcsatornás verzió, 80V 50A 2x600W. Az egyiket már 4x sikerült tönkretenni egy sima rövidzárral, szóval, lehetnének megbízhatóbb konstruckiók is, a másiknál meg ugrál az árammérés egy fél óra után.. .Szóval a jó nem ilyen sajnos.
Igen, a méréssel nekünk is volt bajunk, főleg, hogy az erősítőkben, főleg a D osztályúaknál visszacsatolt kapcsolóüzemű tápegység volt, amit egy mikrovezérlő vezérelt. A kapcs. tápnak benne meg volt az a csudajó tulajdonsága az alulméretezettségének köszönhetően, hogy 25V körüli bemenő feszültségnél még nem érte el azt a szintet a kimeneti feszültség, hogy a PWM alapból 50%-os kitöltéséhez hozzá kelljen nyúlnia a rendszernek, tehát a táp kvázi szabadon futott. Itt még jól mérhető volt a nyugalmi áram is. Viszont amint megkapta a 27-28V-ot, ott már semmit nem tudtál mérni vele. (Az akkumulátorok alsó tartománya, ahol már az önteszt is hibásnak jelezte az akksit 22V! Na most a szükséges +-70VDC a szekunder oldalon 25VDC bemenő feszültségnél lett meg, afelett meg már szabályzott a PWM. Alatta meg értelemszerűen nem volt meg a szekunder oldali feszültség, ott torzított is az erősítő vagy visszajött, mert letiltott az alacsonyfeszültség védelme.
![]() A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2022
Vajon a "reszelő tesztet" meddig bírná?
![]()
Ha jó akkor bármeddig kéne neki, de nem csak azt hanem induktív terhelést is. Az ócska 723-as labortápommal kellett ablaktörlő motort hajtanom 4 napon át (kimenőt tekertem) mert a saját tápja még nincs kész a motornak, aztán egyszer csak beesett a kimenő feszültség, nem is tudtam állítani. Mondom frankó, meghalt a tápban a végtranyó. Kiderült hogy semmi baja nem lett a tápnak, hanem a graetz híd adta meg magát. Gyáriban is sok olyan konstrukciót láttam ahol nincs a táp még az ellen sem védve, ha egyszer csak megjelenik egy néhány száz voltos tüske a kimenetén a terhelés felől.
Bár régi a post, a műveleti erősítő kimenetein mi célt szolgálnak a tranzisztorok? Nem szeretted volna közvetlen az IC kimenetét terhelni?
A műveleti erősítővel kiegészített tápegységedet megépítettem...félig. ![]()
Az áteresztő FET-es lineáris szabályozó egyik gyenge pontja pl. ha hirtelen lecsökken a terhelő árama, akkor a kimeneti válasz - túlfesz impulzus - addig tart ameddig a szabályozó FET gate kapacitását ki nem tudjuk sütni. Egy sima opamp viszonylag lassan tudja ezt megtenni, viszont egy tranzisztor, rövid ideig, lényegesen nagyobb árammal tudja ezt megtenni. Ezért került bele a két tranzisztor a tervekbe.
Üdv!
A melós napok után most itt ismét foglalkozni tudok a szerkezettel odáig jutottam hogy a kapcsolási rajzot kinyomtattam és figyelmesen áttanulmányoztam van egy kis különbség az általam javítani kívánt készülék és a kapcsolási rajz között miszerint a 494 es 4 lábára a nyomtatott áramköri lapon nem csatlakozik optocsatoló, tehát ebbe a készülékbe ez nincs benne. Viszont van benne egy C61 es jelzésű kondenzátor ami a 4 es lábra van kötve viszont az érdekesség hogy a környezetében mind 20 as jelölésű. Tehát itt van benne egy kis csavar. Nem mellesleg nem kicsit van túlbonyolítva a dolog. Egyenlőre megpróbálom megtalálni az összefüggést a kapcsolási rajz és az áramkör között nem is értem igazából hogy hogy az egyik táp részt egy másik talprésszel táplálja meg. Viszont amit írtál azokat az alkatrészeket végig nézegettem a tranzisztorok bázis körében lévő ellenállások elvoltak pukkanva, viszont az IC kimenetén nem tudtam négyszög jelet mérni a szkóp nem mutatott semmit, amúgy az IC megkapja a tápfeszültséget elképzelhető hogy az is elszállt vagy az alaplapról kapja a kapcsoló jelet jelet. Ami megint csak furcsa hogy a vezérlő így c12 es pozitív lába a rajz szerint nincs sehová kötve. Ami ugye lehet grafikai hiba is
No. Első körben megméred hogy van-e tápfesz (és mekkora) a 494 12-es lábán, a 7-es lába a gnd. Utána megnézed hogy mekkora feszültség van a 4-es lábán, ott nulla közeli értéket kell mérned, ha 2-3V körül vagy többet mérsz akkor nyilván nem fognak menni a kimenetek. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a két hibaerősítő neminvertáló bemenetein nagyobb a feszültség mint az invertálókon. Tehát az 1-es lábon alacsonyabb feszültségnek kell lenni mint a 2-es lábon, és a 16-oson alacsonyabbnak kell leni mint a 15-ös lábon.
Ezen dolgok valamelyike biztos nincs így ellenkező esetben aktívak lennének a kimenetek. Az pedig könnyen előfordulhat, hogy a rajz nem egyezik meg 100%-ban a tápoddal, ami nem könnyíti meg a javítást.
Az R1 és R23 megváltoztatása csak FET többszörözés esetén javallott, vagy akkor is ha csak egy FET van? A source ellenállások mire kellenek ha már a három FET együtt dolgozik?
Mindkét pozícióban a módosított ellenállás értéke javaslom.
A source ellenállások azért kellenek mert a FET-ek karakterisztikái nem azonosak.
Üdv!
Nemrégen át és megvettem egy 3xFET áteresztős beépített áramkört, LPSU3A50V-c4.2. Itt finomszabályozásra is van lehetőség, kettőzött potméterekkel. Én kielégítőnek gondolnám a 10 fordulatú heli potmétert magába, csak ez 50 kOhm. Ebből van egy csokorral nekem. Működhet ilyen értékkel a gépezet? Köszönettel: Én
Szia!
Biztos működhet, mert az 1 kohm 22k vagy 50k eredője nem nagy különbség.
Írtam egy üzenetet neked a témában, de mivel letiltottál így nem ért célba. Ezek alapján gondolom haragban vagyunk, így majd mástól kapsz választ.
A dologra szakmai választ szerettem volna. A privát meg a nevében is jelenti, amit.
Ha egyetlen potmétert akarsz használni, akkor a javasolt érték 2,2-10 kR között valahol. Lehetőleg minél kisebb.
sSziasztok!
v/a meter lLinken szereplő v/a V/A meterrel építettem egy labortápot, de az áram éreteket nagyon pontatlanul jelzi. Értem ez alatt kb 100-200mA eltérést mutat mint a kézi dmmDMM. hHiába állítottam a beépített potin, lényegesen nem változtatott a kijelzett értéken. iIlyen pontatlanok ezek a műszerek? eEsetleg lehet a pontoságán máshogy állítani? kKöszi A hozzászólás módosítva: Aug 5, 2022
Moderátor által szerkesztve
Nem irtad milyen tartományban van az árammérése, a küldött linken 50 A -s a müszer.
Meg kell vizsgálni a söntöt meg a csatlakozot, voltak olyanok ahol rossz volt a sönt meg a kábelezés, de minden javithato.
Az 50A-est ha az van nem ismerem, de az lehet gond, akkora áramnál már ezek a füles csatlakozók is felejtősek, de én alapból is fixre szoktam forrasztani a kábelt. Nekem 10A-esben vannak ugyanilyen műszereim, de azok 10mA-es pontossággal együtt futnak a DMM-mel.
Ha elég a 10A akkor esetleg próbálj ki egy ilyet, jónak kell lennie.
50 és 100 A-hez külső sönt tartozik. A panelon lévő sönt 10 A-ig funkcionál, és addig elég jól is teszi ezt. Tehát vagy a panelen van egy kisebb sönt 10A-ig, vagy van egy sokkal nagyobb külső sönt, aminek az áramkörbe való bekötése lehet hibák forrása.
Segítene a helyzet értékelésében néhány fotó, amin látszik a mérőegység hátulja, és a bekötés módja, illetve az egész szerelés milyensége.
linket azért raktam be hogy ilyen típusú, de amit beépítettem az 10a belső sönttel van ellátva.
kábel a gyári csatlakozó. most nem tudom megnézni esetleg este vagy ahogy időm engedi.
Nem ennyire pontatlan, hanem annyit kell csak csinálni, hogy az áramsönt kivezetés - (fekete) vezetékére kell csak a műszertáp - vezetékét kötni a műszer saját - tápvezetékét lógva kell hagyni. Ellenkező esetben a műszer a saját áremfelvételét is hozzáméri.
Ezeknél a műszereknél az offset 0-ázás úgy van megoldva, hogy a söntöt egy kicsit előfeszítik néhány uA-el mert az alkalmazott mikrokontroller nem képes feldolgozni negatív bemenő feszt. Így az áramjel műveleti erősítő offsetje már + tartományba esik. A mikrokontroller ezt a néhány mV-ot a méréskor 0-nak veszi. Ha a mért jel átlépi a beállított küszöböt a kijelzés elindul 0,05 A értékről. A fekete tápvezeték bekötésekor a műszer áramfelvétele nagyon megemeli az előfeszítést és a 0 érték jelentősen eltolódik. Remélem így este érthető volt amit írtam...
igen érthető, már meg is csináltam működik köszönöm szépen a segítséget.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |