Nem értem ezt a 23 oldalt , A sörkollektor lényege hogy a bejövő és a kimenő hőmérséklet közt a lehető legnagyobb különbséget érjük el.
Ennek egyedüli befolyásolása a ventillátor fordulatszám szabályzása. (ami azért valljuk be nem nyújt tág határokat)
Tehát ha mérjük a bejövő levegő hőmérsékletét és mérjük a távozó levegő hőmérsékletét akkor ezt egy mikrokontrollerbe bevezetve optimalizálhatjuk a sörkollektorunk működését .

Nem szeretnék meddő vitákba keveredni, de nem a nagy hőkülönbség elérése a fontos, hanem a minél nagyobb hőmennyiség kinyerése. A naptól érkező hőmennyiség adott, azt nem nagyon tudjuk befolyásolni (vagy süt a nap, vagy nem). A kollektor felépítésén múlik, hogy ebből mennyit tudunk megfogni. Leginkább a veszteségek ellen kell küzdeni. A veszteségek pedig általában akkor a nagyobbak, ha melegebb a levegő. Ezért inkább kisebb hőkülönbséggel minél több levegőt szeretnénk felmelegíteni. Ebből az jön, hogy minél több levegőt át kell küldeni a kollektoron, ezért kell a kisebb légtechnikai ellenállásra törekedni.
Természetesen lehet helye a működés optimalizálásának, de önmagában nem a nagy hőkülönbség elérése a cél.

Köszi!

Azért terveztem alulra a beszívót, mert úgy olvastam, hogy az alsó hidegebb levegőt szokták beszívni. 
A maradék kéményszakaszt valószínűleg be sem kellene csatornázni, ha felülről ledugózom. Minimális felületi korom van benne, nem hiszem, hogy használták, maximum néhány alkalommal az 50 év alatt. az utolsó 1 méter pedig új, nem látott füstöt.

A ventillátort a rendszer végére kell tenni, ahol kilép a meleg levegő a lakásba és nem a beszívóágra ahonnan a hideget szívja ugye?

Még megnézem a gerinc borítás alatt mennyi hely van, illetve a kéményszegély alatt, csak mivel mindkettőnél függőleges fal van, gyanús hogy oda lett rögzítve az álmennyezet és az állmenyezeti szigetelést tartó háló vagy annak a lécezése. Az állmennyezet gipszkartont illetve a párazáró fóliázást se szívesen vágnám át, ezért adja magát a kémény.

Azért megadhatnád, mekkora a kémény belső keresztmetszete. Ha 10x15cm (ami elég szokatlan méret), és elég az egyik irányt csövezni, mert a másik irány a kémény maradék keresztmetszete lesz, az 5x15-ös csatorna helyett jobban járnál egy 8cm-es csővel (az egyik sarokba szorítva), kisebb lenne a légellenállás. Ha mindenképpen téglalap keresztmetszetben gondolkozol, akkor meg 7,5x10cm járatokat alakítsál ki.
A ventilátort szerintem jobb a hideg levegő ágba tenni, a ventilátor nem szereti a meleg levegőt. Persze más szempontok is lehetnek, hogy a levegő szűrőt, párazárót hogy tudod kialakítani, elhelyezni.

Hétvégén ha lemegyek a telekre lemérem pontosan, most csak fényképekről tudod saccolni. A belső méretet, de nem túl nagy, négy kisméretű téglából van körbrakva 1 sor.

Nem ragaszkodom a négyzetes csőhöz. Csak elsőnek jobbnak tűnt a helykihasználása 2 lapos cső esetén.

Ha rendesen lenne megépítve...akkor a kéménylyuk mérete 14x14 cm...

Köszi! Annyi lesz, de biztos ami biztos rámérek

Ha kombi kollektort szeretnék, hogy nyáron melgvízet csináljon, összel meg tavasszal meg szobát fűtsön, akkor azt hogy szokták? Gondolom nem a sörcsövekbe dugnak bele egy másik csövet, hanem vele párhuzamosan, pl 5 rötegű cső, vagy műanyag vízcső??

Ha 14x14 es a lyuk, belefér a 100 as cső is. Kiszerkesztettem a területeket 80as s és 100-as csőre, még 100-asál pont másfélszerese a szabad tér. A kérdés Melyik legyen a beszívó melyik a nyomó ág? A 100 as csővet célszerű lenne a kényénybecsatlakozásig vezetni az kb 1,5 méter a tető síkjátol. A kürtő alja (tisztítónyílás) pedig kb 3-3,5 m.

Lehet nem ide tartozik, de amennyire én tudom, egy tartalék kéménynek léteznie kell, fűtési módtól függetlenül.

Ez egy hétvégi ház, nem lakóingatlan. Tartalék kéményként egyébként se lehetne üzembe helyzeni, mert az üzembe helyezés feltetele a béléscsövezés lenne.

"Az érvényben lévő építőipari jogszabályok alapján minden lakás legalább egy lakószobájához biztosítani kell a tartalék fűtés lehetőségét.A témát az OTÉK – 253/1997(XII.20.) Korm. rendelet – 94§ szabályozza.
A rendelet értelmében ez két módon valósítható meg:
- szilárd tüzelésű tüzelőberendezéshez alkalmas gravitációs kéménnyel
- egyidejűleg, és folyamatosan igénybe vehető többlet elektromos energiával"

Természetes, hogy alulról a hideg levegőt nyomod a sörkollektorba. Abba az ágba kell tenni a ventilátort. Ha egy béléscsövet teszel a kéménybe, azon jöjjön le a meleg. Kisebb a hűlő felület, nagyobb az áramlási sebesség és nem tud megszökni a kémény pórusain. A befújt levegő csövébe a kéményből kilépésnél ülepítőt vagy szűrőt célszerű használni, hogy ha visz magával valamit, ne kerüljön a sörkollektorba. Lehet kapni vagy építeni ciklon porleválasztót. A tisztítónyílás a fűtendő helyiségben van? Mert abba egyből be lehetne fújni.
Szilárd tüzelés esetén tudomásom szerint nem kötelező a béléscső. De célszerű.

Mind a két nyílás a fűtendő helyiségben van.
A kémény sarkon van, az idén került rá 10 cm közatgyapot homlokzati szigetlés, így jóval kevesbb hő tud rajta elszökni.

Nem elég bele egy szűrőszivacs?

Szűrőszivacs elég lehet, bár inkább nagyobb autó (kamion?) levegőszűrőt tennék. Ellenőrizhető, tisztítható, cserélhető legyen! Persze a ventilátor elé is kell szűrő, de nem feltétlen "pollenszűrő".

Köszi!

Többféle megoldás létezik.
Lehet a meleg levegőt levegő-víz hőcserélőre küldeni, és így a levegős kollektorral is lehet vizet melegíteni.
Volt aki a sörös dobozokon kívül, ott ahol találkoznak, oda tett végig egy-egy viszonylag kis átmérőjű fém csövet, amiket azután radiátor szerűen összekötött.
Ha nem ragaszkodsz a sörös dobozhoz, akkor egy vékony lemezt használva abszorbernek, arra is ráerősíthető a csőhálózat.
A sörös dobozok alkotta csőrendszer és az átlátszó pangó térbe is elhelyezhető a csőhálózat.
Nekem nincs annyi tapasztalatom, hogy megmondjam, melyik a legjobb. Viszont egyik megoldáshoz sem használnék műanyag csöveket, hanem csakis fémet, ami bírja az esetleges túlmelegedést.

Köszi!

Lemértem a kéményt 14,5x14,5 cm.

Ha a sörös dobozba teszem a csövet (15-20mm-es) az nagyon elfogja az áramlást?
15 mm es rézcső kapható tekercsben, ahhoz nem kellenek forrasztós idomok, a legelegánsabb a merev rézcsöves forrasztott idomos lenne, de vízcsövet még nem forrasztottam, a szivárgás veszély miatt nem is szeretném.

Műanyagcsőből esetleg még a padlófűtéscsövet találtam ami jó lehet, UV álló illetve 90 fokig tartosan terhelhető.

Szia!
Ekkora kémény nyílásba az egyik irányt kb 10cm átmérőjű csővel megoldhatod, célszerűen az egyik sarokba elhúzva. A másik irányba a maradék keresztmetszeten haladhat a levegő.
Szerintem nem jó ötlet egy viszonylag vastag réz csövet minden sörös-doboz csövön végig fűzni, még akkor sem, ha a benne haladó levegő áramlásban szerintem nem jelentene érdemi akadályt.. A sörkollektor működését is lerontja a nagy tömege, hőkapacitása miatt. A végig hajtogatott csövet nem lesz egyszerű leereszteni, a benne maradt víz tovább rontja a helyzetet. A vizes rész működését segíteni kellene a minél könnyebb hőáramlással, amire szerintem nem jó megoldás a sörös-dobozok belseje. A vizes hőcserélőn a víz sokkal kisebb közegellenállással haladna át, ha radiátorszerű csőhálózatot alakítasz ki.
Ne félj a réz csövek forrasztásától. Ha betartod a technológiai szabályokat, akkor egy nagyon megbízható kötést kapsz.
A kollektorba nem jó a műanyagcső. Még a sörkollektor gyűjtőjéből is alumínium csővel érdemes a levegőt kivezetni, mert a műanyag csövek megolvadhatnak.
Ha egyszerű és olcsó megoldást akarsz a vizes részre, ajánlom Erbe megoldását bontott hűtők hőcserélő elemeiből. Bővebben: Link Ezt a sörös-csövek fölött az átlátszó borítás alá is elhelyezheted. Nem olyan nagy a tömege, hogy sörkollektor működését nagyban befolyásolná.

Arra gondoltam hogy 15 mm es forrasztós  rézcsőből lesz 1-1 szál a sörcsövek között, párhuzamosan, a két végén pedig gyűjtővel. Bár a hajtogatott csövet sem vetettem még el teljesen, a bojlerből minden tél előtt kompresszorral nyomatom ki a vizet, a csőkígyóból is simán kinyomná.

A sörkollektor mérete adódik a polikarbonát tábla és az OSB méretéből, 105x250 cm lesz. Alul egy közösített gyűjtő dobozzal, felül egy ketté osztottal, mivel a felső részén lesz a be és a kimeneti cső is. A kérdésem hogy mekkorának kell lennie az Osztó-gyűjtőknek? Van rá valami képlet ajánlás stb?

A sörkollektor működése szempontjából jó lenne, ha a vizes rész tömege minél kisebb lenne. Ebből a szempontból jobb lenne kisebb átmerőjű csövet választani. A 15-ös méretnél kisebb félkemény cső már valóban ritkább, de 12x1-t még szerintem be lehet szerezni, és forrasztható idomok is elérhetőek.
Az osztó/gyűjtő kialakítás elsősorban áramlástechnikai kérdés. A hozzávezető csőnél ne legyen kisebb, ne fojtson le, sokkal nagyobbra nem érdemes választani.

Köszi!

Tényleg beszerzhető a 12x1-es is, valósban ez jóval kisebb. Még azt sem tartom teljesen kizártnak hogy a megvizes részt minden összel kiveszem és minden nyáron visszateszem, mert ha jól sejtem, vízmelegítésre csak nyáron hatékony a rendszer.

Akkor ha jól értem, veszem a 100 as cső méretét és akkor a gyűjtő is ugyanakkora legyen hozzáadva max 10 %-ot?

Nem tudom hová szereled, milyen borítással, milyen konstrukcióba, de szerintem nagyon macerás kivenni, visszatenni a vizes részt. Még a kikötés-leengedés/visszakötés is kellemetlen lehet egy szűk padlás terében. Ha a vizes rész csöve hozzá ér a sörösdobozokhoz (mondjuk beleteszed a sörösdobozok között képződő árkokba), ami kifejezetten jót tesz a vizes rendszernek, akkor a csövek összekötését a gyűjtő/osztó térben lehet könnyen kivitelezni, ami még macerásabb kiszedést/visszarakást jelenthet.
Igen, a 100-as csőből kiindulhatsz. Azonban vedd figyelembe, hogy itt a keresztmetszetek önmagukban nem vethetők össze; egy 100mm-es cső közegellenállása kb. megegyezik egy 100x100-as négyzet keresztmetszetű szelvény közegellenállásával (elvileg vannak erre programok, amikkel ez számolható). Inkább +50%-t mondanék, hogy a levegő irányváltoztatásával járó áramlásoknak legyen helye.

Padlástér nincs, a cserepeslemez alatt közetgyapot szigetelés és giszkaron van. Arra gondoltam , hogy a sörcsövek és az osztó gyüjtő fölötti térben lenne a vizes rész, a kivezetés tömszelencével lenne megoldva. Amikor Kivenném vagy éppen visszaraknám a rézcsövezést, akkor levenném a polikarbonát fedést és oldanám a tömszelencét. Egyúttal levinném a polikarbonát fedést és letakarítanám.

Sziasztok!
Mindenféle tapasztalat érdekel a témával kapcsolatban, pozitív is és negatív is mindenképpen indoklással tegyétek, ne annyival, hogy igen vagy nem fog működni. Esetleg aki használja a sörkollektort, tud róla pár szót írni? Mondjuk kint amikor -5 és 0 fok között van a levegő, de süt a nap, akkor körülbelül hány fokos levegőt tud előállítani a kollektor, és hány dobozból áll?
A tervem (elképzelésem) a következő:
Fűtésrásegítést szeretnék, de eddig fejben van csak az elképzelésem és hasonlót nem is nagyon találtam. Van egy régi vaillant kazánom, amit nem akarok kidobni. Úgy gondoltam, hogy a hőcserélőjén átvezetném a meleg levegőt, majd a koaxiális füstcsövön át forgatnám a levegőt a kollektoron vissza a kazánba. Jelenleg kisérleti szinten 40 fokos levegővel próbálkoztam, amit egy hősugárzó szolgáltat bezárva az égőtérbe és a hőcserélőn átfújja a meleg levegőt. Eddig elég pozitívak a kisérleti eredmények (még nem a lakás körön kísérletezek, csak egy összedobott fűtés modelem van). A jelenlegi tapasztalatokból kiindulva működhet is a dolog, ha a kollektor kellőképpen meleg levegőt tud előállítani. A lakásba is 40-45fokos a fűtő vizem, tehát ha a kollektorral elő lehetne állítani kb 40 fokos levegőt, akkor az elképzelésem akár életképes is lehetne a fűtésrásegítésre. Ki mit gondol? Esetleg kinek mi a tapasztalata?

Én úgy tudom, hogy a sörkollektorral a helyiség levegőjét melegítik rásegítés gyanánt úgy hogy direktben cirkuláltatják egy ventilátorral a helység levegőjét a sörkollektorban. Te a fűtőkörben keringő vizet szeretnéd előmelegíteni a hőcserélővel? Sorba kötve a kazánnal?
Vagy pontosan hogy képzeled el a rendszert?

Milyen hősugárzóról van szó? Gyaníthatóan az jóval több energiát szolgáltat, mint a sörkollektor fog. Levegőt jó vele melegíteni de többre nem nagyon elég, az is csak az őszi és tavaszi időszakban.

Felesleges agyon bonyolítani annyit ne hoz hogy egy hőcserélőt kitermeljen. Elég ha csaka sima meleg levegő megy be a házba.

Párhuzamosan gondoltam, átmeneti, napos időszakban használva, mivel szigetelt, jelenleg külső hőmérséklet függvényében kinti 5fok mellett 40 fokos vízzel fűtöm az alábbi diagram 0.8-as görbéje szerint diagram. Bőven tart 22 fokot bent a 40 fokos víz, ettől több nem is kell. Illetve ha kint 10 fok van, akkor a termosztát leszabályozza a vizet 35 fokra vagy kevesebbre. Ezért gondoltam, ha már langyosan tudja tartani a vizet a napos időszakban, akkor egy esélyt talán megérdemelhet az elképzelés. Mivel több fórumon írták, hogy tud 60fokos levegőt is ezért jött az elképzelés.

Bakman
Jelenleg egy 900-1800wattos (két fokozatos) ventillátoros hősugárzó van a kazán aknájában, az égő helyén, amivel próbálom a sörkollektorból a meleget szimulálni (jelenleg 900W állásban 40 fok körül lekapcsol). A ventilátor és a hőcserélő között van 10 centi távolság. Jelenleg a kísérleti modelben 2 liter víz van, most még tekintsünk el egyelőre a hőleadástól a szobákban, a rendszerben vízmennyiségtől és maradjunk a "deszkamodelnél". A két litert pár perc alatt feltornázza 40 fokra. Illetve egy másik oldalon olvastam, hogy az oldal szerkesztője kiszámította hogy a 160dobozból álló rendszer teljesítménye kb 700watt . Ezért is gondoltam az előzőekben leírt megoldásra elméleti szinten. Tudom, a rendszert nem 2 perc alatt fűtené fel, de azért ősszel és tavasszal már van bőven napos óra. Mint írtad is, "az is csak az őszi és tavaszi időszakban", nekem is ez lenne a célom, ha már tudja temperálni a víz hőmérsékletét, vagy elhúzni a gázkazán kapcsolását akkor már lehetne spórolni.

Számold ki (becsüld meg), mennyi víz van a rendszeredben. A két liter nagyon csalóka reményeket kelthet benned. A sörkollektor felmelegíti a levegőt, ezzel a meleg levegővel melegítesz egy nagy hőkapacitású, nagy mennyiségű vizet és ettől várod, hogy felmelegítse a helységek levegőjét.

Vagy sokkal melegebb levegőt kell előállítanod vagy sokkal nagyobb felületen kell átadni a hőt. A kazán hőcserélője a kb. 600 °C-os lángra van méretezve, ehhez képest a sörkollektor meleg levegője lepkeszellentés.

A net tele van "Vízmelegítés kalkulátorokkal" ...melyek segítségével magad is tisztán láthatod, hogy terved....
...és azokban még csak adott mennyiségű víz felmelegítéséről van szó, amiből 0 kalóriát fogyasztasz el.