Fórum témák
» Több friss téma |
Akkor most egy kicsit összekeveredtem. Vagyünk egy csillárt például. Abban (legalábbis ami nekünk van) van egy gyári csoki, meg van jelölve, hogy fázis, meg nulla. Ha én ott jól kötöm be, akkor még az izzók foglalatánál helet hogy pont fordítva van? Mindegy, az a biztos, hogy az összeset bemérem. Veszteni nem vesztek semmit.
Ma felmentem, hogy egy falra szerelhető konnektort lejjebb tegyek, mert a sógor tévedett 2cm-t. Kicsavartam a csavarjait, és lám, az egyik frénya csavar pont a vezetékbe ment bele ... A szigetelés is megégett  Tiszta korom volt... Gondoltam na megvan a zárlat.... De az a helyzet, hogy nekem mindig a fürdő kismegszakítóját vágta le, semelyik másikat (természetesen a 20A főmegszakítóm, meg a 32-esen kívül). Viszont az a konnektor nem a fürdőjén volt... Hanem külön. Akkor azét miért nem csapta le eddig soha?? Húú, most már biztos vagyok benne, hogy nem értek a visszanyhoz...  Szóval hogy is lehetett ez? üdv
Hello!
Régen használtunk egy anyagot, amit ha jól emlékszem Cupal-nak csúfoltak. Minden esetre ez egy réz és egy alumínium lemez volt termokompressziós hegesztéssel összekötve. Így hivatalból egy réz és egy aluoldala volt. Sőt ebből alátéteket is árultak. De én kötöttem vezetéket össze, horganyzott alátét közbeiktatásával, (M6-os csavar, hajlított szem) és nem igen volt vele gond. Kisebb keresztmetszetű vezetékeket WAGO stílusú összekötőben lehet összekötni. üdv! proli007
Hello!
Idézet: „De az a helyzet, hogy nekem mindig a fürdő kismegszakítóját vágta le, semelyik másikat” A zárlaton kívül, van még egy lehetőség. Az izzók bekapcsoláskor a - hidegellenállásuk miatt - lényegesen nagyobb áramot vesznek fel. Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit. (Amúgy az izzók bekapcsoláskori kiégésének is zömmel ez az oka, illetve szintén ebből az okból ha kiégéskor még a 32-es biztit is leveri.) üdv! proli007
Helo!
Szerintem nézd át az összes kötést ami a fürdőben lévő csillárkapcsolásodhoz tartozik! Valószínűleg valameik túl laza! Proli007 már elmagyarázta hogy ez miért fontos!
Húú, gondoltam, hogy ez lesz a vége... :-? Csak ne lenne már olyan nehezen hozzáférhető helyen... (gipszkarton mögött, festés után...)
Van benne valami.. Álltalában úgy szokott történni a dolog, hogy felkapcsolom a tükör fölötti lámpát, és utána a plafonon levőt, az felvillan, és bumm...
Akkor pedig ez lesz mégiscsak... Lehet bontani.......  :bummafejbe:
(#251072) Dudus hozzászólása a korrekt, amelyet még kiegészitenék azzal, ha mérőnél ha C tipusú a kismegszakitó akkor az elosztóban B tipusút használj és a legnagyobb elmenő értéke max 2 lépcsővel legyen kisebb. Tehát az elmenőkben max 20A és B tipusú legyen.
Az elmenő áramkörök biztosító méretezését -általánosan- a keresztmetszet függvényében kell meghatározni. Keresztmetszethez tartozó maximális terhelőáram (20C fokon, 50m hosszban) réz vezető esetén. Aluminium esetén háromszorosa a rézhez a keresztmetszet Al - Cu 3:1 ((Tehát egy 1mm2 réz megfelel egy 3mm2 alunak (persze ha lenne ilyen)) 10mm2 50A 6 mm2 32A 4mm2 25A 2.5mm2 20A 1.5mm2 16A 1mm2 10A
Na ekkora hülyeséget irni: Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit..
Ha kontakt hiba van a vezetékhálózaton, az izzó pislog és a kontakthiba helyén a kotés melegszik ami nem okoz túlterhelést, inkább lakástüzet! A kötések elkészítéséhez WAGO kötőelemet (vagy hasonlót) használj! Bővebben: Link A vezetékvéget 5-7mm hosszan felpucolod és egyszerűen beledugod a kötőelembe, máris létrejön a stabil villamos kötés. A WAGO gyártmányoknál egy fül felnyiitásával a kötés oldható a vezeték kihúzható. Vannak hasonló gyártmányok ahol csavarhúzó feszegetéssel lehet a kötést oldani, vagy van olyan is amelyet ha 1x összeraksz többé már nem oldható. Az ilyen kötőelemek terhelhetősége általában 16A - 25A közt van amit a házukon fel is tüntetnek. Ennek a belsejében egy kivágott lapocska van amelynek a közepe van kikönnyitve. A vezeték ide csúszik be és a lapka ráfeszül. Gyakorlatilag állandóan fesziti igy ad stabil kötést. A sorkapcsot nem ajánlom senkinek, pláne aluminium esetén. A aluminium egy "hidegfolyós" fém, amely nyomás hatására idő elteltével egyszerűen "kifolyik" az érintkezőből igy a sorkapocs meglazul és máris jelentős tűzveszély keletkezik. Meg szeretném még jegyezni azt, hogy a réz vezetők legjobb kötési módja a forrasztás. A Magyar Szabvány ezt szigorúan tiltott és EN ajánlások sem engedik meg. Pedig egy megfelelő eszközzel és módszerrel elkészített forrasztott kötésnél nincs jobb! Idézet: „Az izzók bekapcsoláskor a - hidegellenállásuk miatt - lényegesen nagyobb áramot vesznek fel. Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit.” Mutasd már meg, hol nem helytálló a dolog, melyik része... De most a kedvedért kivastagítom, hátha el tudod másodjára olvasni, nekem elsőre sikerült értelmezni: Az izzók bekapcsoláskor - a hidegellenállásuk miatt - lényegesen nagyobb áramot vesznek fel. Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit. Magyarul ez azt jelenti, hogy minél jobban kontaktos az érintkezés, annál kevesebb ideje van az izzónak rendesen felmelegedni üzemi hőmérsékletre (mert mindig csak pislákol), és mivel nem tudott felmelegedni, ezért azt is mondhatjuk rá, hogy hideg/még nem bemelegedett. És szerintem biztos te is tudod, hogy hideg/majdnem hideg állapotban nagyobb az izzók áramfelvétele, mint egyébként. De ha még nem tudtad volna, akkor újat tanultál ezen a gyönyörű, verőfényes nyári napon. Van ilyen WAGO kötő cuccom. 2 helyen használtam is. Ezekre le fogom cserélni az összes kötést!! Ezekbe a sodrott vezetéket mindenféle előkészítés (természetesen a csupazításon kívül) nélkül bele lehet kötni?Szóval a forrasztám meg felejtős?? Hát ez komoly. Nem tudom én egy forrasztott kötésben jobban bízok, mint egy ilyen gyors csatlakozóban de hát a szabvány csak tudja, hogy mi a jó... Úgyhogy csere...Na pont ilyeneim vannak: Bővebben: Link Link javítva! Moderátor
megoldás az is, hogy jól beónozod a rézvezetéket, majd összetekered az aluval (az ónozott részen) (emlékeim szerint ez régen szabványos kötésnek minősült?)
Idézet: „Meg szeretném még jegyezni azt, hogy a réz vezetők legjobb kötési módja a forrasztás. A Magyar Szabvány ezt szigorúan tiltott és EN ajánlások sem engedik meg. Pedig egy megfelelő eszközzel és módszerrel elkészített forrasztott kötésnél nincs jobb!” Ha megfelelően előtte összetekered , akkor OK, mert a mechanikai szilárdságot nem az óntól várod. Azonban nézd meg a réz és a forrasztóón ellenállását nem egyformán jó. Én összesodrom a tömör vezetőt, majd leforrasztom. Vagy rendes lemezes sorkapocsban összekötöm és ónnal feltöltöm, ha nem akarom később szerelni már. A "csak" forrasztott kötés nem biztonságos komolyabb zárlat esetén!!!
Az lenne a kérdésem, hogy az alumínium és a réz vezetéket hogyan lehet összekötni?
Rezet simán forrasztással, alut már macerásabb forrasztani...
Nem igazán értem minek kellene a rezet forrasztani. Egyrészt nehezen lesz utána szerelhető, mert ugye mindenképp össze kell tekerni és ha azt még össze is forrasztja valaki, akkor már csak a csípőfogó segít, amitől ugye csak rövidül a vezeték. Másrészt régebben se forrasztottak, mégis jó volt, ha rendesen összecsavarták.
Harmadrészt a konnektor, kapcsoló, stb... szintén nincs forrasztva. Nem utolsó sorban előbb fog elégni a manapság "divatos" pár száz forintos elosztó, mint maga a kötés.
Sorkapoccsal. Vagy simán összesodrod, de akkor kb 5-10 éven belül megeszik egymást a fémek.
Visszaolvastam egy kicsit és azt írják, hogy "csokival" nem jó összekötni!
Ezt nem értem....Miért nem jó? 
Egy kicsit az EPH-ról szeretnék érdeklődni, mert nem teljesen világosak számomra ezek a dolgok...
Olvastam, hogy pl. a villanytűzhelyt össze kell kötni a fűtéscsővel, hogy ne okozzon áramütést, ha egyszerre fogom a kettőt, és mi van akkor ha annyira messze van, hogy el se érem?Akkor is kötelező? A másik: a kádat hogy lehet bekötni az EPH-ba, egyáltalán a kádba hogy kerülhet áram?  Sajnos egyáltalán nem értek ehhez, valaki el tudná nekem magyarázni pontosan? Köszönöm!
- A tűzhelyet még véletlenül se földeld a fűtéscsőre! Aki mondta kergesd el!
- Fémkádon van fül, ahová a földelést rögzítheted, Akryl kádnál a lefolyóba kell egy fém közdarabot rakni, amin rajta van a földelés rögzítése. A fémkorlátba/bejárati ajtóba/Gázcsőbe....stb. hogyan kerül áram? Ettől még EPH-ba be kell kötni. Keress szakembert! Tipikusan nem ez az a feladat amin el kell kezdeni gyakorolni !
Ha elmagyaráznátok ennek az EPH nak a lényegét, és, h hogy működik mit kötnek bele, milyen az az EPH központ a lakásban...stb azt nagyon megköszönném (isten ments hogy kisérletezzek, de nagyon furdal a kiváncsiság)
A másik...a biztitáblába a kismegszakítókat hogy kell össze kötni? Van egy nagy kapocs alul ott a földeket kell összekötni felette a 0 vezetőt?A fázist meg minden megszakítóhoz? Köszönöm!
Én a kismegszakítókat úgy kötöttem ben (úgy láttam elötte) Az alsó részüknél kötöttem bele a kimenő vezetékeket. Tehát azok mennek a konnektorokhoz, lámpákhoz, stb... A tetejüknél pedig egyiktől a másikba egy rövid vezetékkel összekötöttem őket. A 0-át, meg a földet pedig úgy csináltam, ahogy te is írtad. Hogy így kell-e, azt nem tudom, neálam most így van...
A mellékelt képből nem nagyon lehet kivenni, de nagyjábol így van...
> A másik...a biztitáblába a kismegszakítókat hogy kell össze kötni?
Lehet kapni gyari osszekotot. Rez sin, szigetelt, es fesukent lognak ki belole "pockok" a kismegszakitok osztasaval megegyezoen. Van egy es haromfazisu is... Furesszel megfelelo hosszusagura (kismegszakitok darabszama) levaghato.
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni egy ház körüli világítás kapcsolását illetően. Amit szeretnék megvalósítani az az, hogy a ház 4 sarkán legyen 1-1 db lámpa, és összesen 3 kapcsoló. Ebből a 3 kapcsolóból 2 legyen képes kapcsolni az összes lámpát, a 3. kapcsoló pedig a többitől függetlenül a 4 lámpából 2-t. A legfontosabb kritérium, hogy a 3. kapcsoló lekapcsolt állapotában is fel lehessen kapcsolni az összes lámpát. Meg lehet ezt valósítani? Üdv
Ilyesmire gondoltál?
K1 és K2 egy záróérintkezőt tartalmaznak, K3-ban pedig egy nyitó és egy záró is van.
Processzorral biztosan ,másképpen nem igazán tudom hogyan.
Ebben a formában szerintem az a furcsa hogy ha az első két kapcsolóval felkapcsolod mind a 4 lámpát a 3. kapcsolótól függetlenül ,akkor a harmadik kapcsolóval érdemben nem tudsz csinálni semmit.Tehát sima kapcsolókkal ezt szerintem nem tudod megoldani. Esetleg ezzel az egyszerűsítéssel a két lámpa függetlenül felkapcsolható (de a többi ekkor nem kapcsolja le!!) de a többivel együtt is működtethető. Bocs lehet nem kell bele a JF az alternatív kimenetét kötheted közvetlenül a másik két lámpára menő JF érintő helyére.
Aha, ez elég jó, csak annyi a bibi, hogy ha a k1 vagy a k2 fel van kapcsolva, akkor a k3-mal már nem lehet a 3-as és a 4-es lámpát lekapcsolni... de lehet, hogy mégis ez lesz a megoldás az egyszerűsége miatt...köszi
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
