Fórum témák
» Több friss téma |
Volt már próbálkozás kétoldalas tervezésűre is. Bővebben: Link
Írtam, hogy túl fog vezérlődni (klippel, limitál, levágja a jel csúcsait) a hangszínszabályzó fokozat. Ez így nem jó akkor sem ha Rod Eliot a tervezője. Előbb a hangerő szabályzó fokozat, azután a hangszín. Miért nem inkább "reloop" kapcsolását építed meg?
A nyákrajz nem jó továbbra sem és akkor sem lesz jó beteszünk valahová egy csillagpontot. 47R/22 µF-nak 150 Hz-en van a -3 dB-es pontja, tehát a 100 Hz-es brummot nem szűri. Szerintem teljesen feleslegesek ezek a további RC tagok. Elég lenne az első 47R/220 uF. Ebbe a "nyáktervezésesdibe" meg nem nagyon szeretnék belefolyni, mert abból megint végeláthatatlan viták fognak kerekedni. Az alapokról meg számtalanszor volt már szó - igaz jól szétszabdalva különféle topikokban - és azoknak is legtöbb esetben "anyázás" (idézőjelben) lett a vége. Öreg vagyok én már ehhez.
Szia!
Igen, erre gondoltam, de ebben inkább reloop lenne az illetékes, hiszen Ő tervezte. Természetesen kereshetsz privátban, nem vagyok mumus.
Szia! Ennek a rajzát elkészítettem ugyan, ha lesz érdeklődő akkor feltegyem, de nem találom hová mentettem.
A NYÁK-rajzolat alapján azért elég könnyen követhető a séma. Ami nem látszik az a táp. Az ugyan fent van már HE-n, csak meg kéne keresni, inkább leírom, mert olyan egyszerű: Teljesen független (!) 12 VAC, 1 A-es graetz, 2200 uF, 100 Ω, 2200 µF slussz. A csekély terhelésű NYÁK-trafó mellett ez kb. 20 V egyenfeszültséget produkál. Szerény a táp simítása, de nincs semmilyen mérhető/hallható brumm a hangkimeneten. A panel DC csatlakozási pontjára, csak a ± van bekötve. A köztes testpont csak opcionális, nem használom. A tápközepet 12k/12k osztó állítja elő. Valaha gyártottam sokkal szofisztikáltabb tápokat és nem mondhatom, hogy ettől jobbak lettek volna, sőt... A táp(ok) egy PC táp zárt dobozába kerültek. Csak a szűrt egyenfeszültség jön ki a fémházból csavart érpáron. A mellékelt fotó ezt szemlélteti.
Ennek a Boucherot-nak rengeteg tekercse, meg egyenlete, meg Boucherot-hídja volt otthon.
Ez az egyik. Ha R1 és R2 = gyök L/C akkor ki van egyenlítve, lineáris a frekvencia- és fázismenete. Játszásiból kipróbáltam egyszer amikor kezembe akadt egy 250 mH-s tekercs, két poti, egy 100 nF-os kondi, meg egy 10k-os ellenállás. Ez a világ legegyszerűbb lepkeszabályzója. Vagy félórát hangszínszabályoztam vele, nagyon élveztem, aztán jól szétszedtem - de szétszedni is könnyű volt. Megrajzoltam aktívban is, ha netán valaki szeretne olyan jót játszani vele, mint én egykor. Az induktivitásnak nem kell halálpontosnak lennie. R3 loudness-ként viselkedik, de lehet fix 10k körüli. R4 az erősítésveszteséget egyenlíti ki. 5k-20k közt legyen ízlés szerint. Próbagubancként egy vagy két 9 V-os elemről is működhet, vagy akár passzívan is.
No ezt a cimborámnak megmutatom, oszt magába fog csikarni. Csöves gitárerősítőbe jó lehet. Ott nem gond hogy induktivitás kell bele, a jel csökkenése sem zavar, mert 100Vpp feletti szintek vannak. Van tartalék dögivel. Tetszik.
A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2022
Idézet: „Ott nem gond hogy induktivitás kell bele” Mert a girátort nem ismerjük! De ha meghaverkodunk vele, akkor pont nem fog kelleni tekercske se. 
Nem az a gond hogy a girátort nem ismerjük, hanem az, hogy annyira fanatikusak a gitárosok, hogy ha félvezető van a jel útjában, akkor már nem is kell. Beteg nép ez a faj.
Ez az úgynevezett egyenletes veszteségű rezgőkör. Éppen ezért nem lehet girátorral helyettesíteni a tekercset. A másik jellemzője, hogy csak négy passzív alkatrész kell hozzá.
Kicsit haverkodjatok össze.
Van itt több beteg is! Ami nem baj!
Egyébként félvezetőbarátok is építkezhetnek, azoknak jól jön! Karesz 50! Idézet: „Ez az úgynevezett egyenletes veszteségű rezgőkör. Éppen ezért nem lehet girátorral helyettesíteni” Én az utolsó rajzot néztem, ahol van egy "földelt végű" tekercs ami kiváltható girátorral, halom EQ-ban így csinálták. Aztán, ha már íj kedvesem osztod az észt felém, belemerülhetnél a részletekbe is hogy a hozzám hasonló szövegértési gondokkal IS küszködő tanulatlanok is tudják a miértjét! Köszönöm előre is!
Semmilyen észt nem osztok neked, hiszen nekem is kevés van belőle.
Rajzoltam valamit, amihez (szerintem) teljesen feleslegesen hozzáfűztél valamit, amire válaszoltam. Nem tudom milyen részletekre lennél kíváncsi. Ez a "Villamossági példatár II."-ben kb. 150 oldal és nem tárgyal átfogóan mindent ami a kétpólusokkal kapcsolatos. Másoljam ki neked?
Elég ha a idézett szöveget elmagyarázod!!
Tehát miért nem lehet az utolsó kapcsolási rajzon látható L1 tekercset girátoral kiváltani??? Idézet: „amihez (szerintem) teljesen feleslegesen hozzáfűztél valamit” Ennek eldöntését hagyjuk meg az utókornak! Másrészt nem neked szólt a hsz.-om....
Nagyjából kész van.
Raktam bele ilyen kék kattogókat is, ez sem kell bele, de ettől néz ki jól, meg ilyen tökjó sárga lufikat is, kettesével (mert van bőven). Jól szól amúgy. Leejtettem és tökjó hangja volt. Amit nem láttok rajta, azt képzeljétek oda.  Köszi Karesz 50 a segítséget.
És mit sűrítettél még erre a panelra a hangszínen kívül?
Látok még füles kimenetet is, de mi célt szolgál a sok "kattogó", mi a koncepció? Esetleg valahol egy sematikus rajz megtekinthető róla, mert így nem túl informatív számomra a már korábban feltett nyákrajz sem. Köszönöm.
Fura, mert valahova feltettem a rajzot, de most nem találom, pedig 3 topikban is néztem.
Van egy relé az EQ-nak, egy a fülesnek, egy a hangszín ki-be kapcsolásnak (defeat) és egy a mono/sztereo kapcsolgatásnak.
Egy ilyen mellékletet a többség nem tud megnyitni.
Ha titok, akkor ne tedd fel, ha nyilvános, akkor olvasható formátumot célszerű választani.
Én az eagle-t nem tudom megnyitni, meg a sprint-et se igazán, mégis abba rakják fel, pedig szóltam már párszor. Nem titok, megszoktam osztani a munkafájlt is.
Köszönöm.
Eaglet ritkán látok itt, de SL az valóban több is van (mert gondolom többen használják). Ez utóbbi azért nem probléma, mert van hozzá ingyenes, kicsi, és kézenfekvően egyszerű módon használható nézegető program, ami az alapprogram nélkül is engedi nézegeti az SL terveket.
Nincs mit.
Elvileg van online nézegető altiumhoz is (pcb-hez biztos), mert valakinek festegettem és megtudta nézni neten. Használhatna mindenki altiumot.
Mivel a rajz nem került elő, készítettem másikat.
Ezekkel az alkatrészekkel a hangszínszabályzók és a balansz középállásában az erősítés 14 dB (ötszörös), a -0,5 dB csillapítási pontok 3 Hz, illetve 60 kHz-re esnek.
Az NE5532-nek igen jó az étvágya, az R19-en több mint két volt esik. Választhatsz jóval kisebb alapáramú műveleti erősítőt is.
Jrc2068 van, meg egy ekkora trafó
Úgy nézem 0,1 A-esek a szekunderek és akár párhuzamosíthatók is. A teljesítmény többszörösen elegendő.
Szia! Több mint fél watt hőt termel 12 V-os tápnál, attól bizony melegszik az IC. A hangjával mások is elégedetlenek, cserébe nagyon egyszerű az áramkör.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
