DPI lesz az a CPI. Dot Per Inch, azt állíthatod vele, hogy hány pontra bontson fel egy inch távolságot. Általában 600, 800, 1200 DPI szokott lenni. Minél több a DPI, annál finomabban kezelheted az egeret, de annál lassabb is lesz.

Üdv!

Tudja véletlen valaki a *.lng kiterjesztésű nyelvi fájloknak mivel lehet szerkeszteni?
Én próbálok keresni hozzá programot, és a google ugyan ad egy rakás találatot,
csak épp azt az applikációt nem találom, amit hivatalosan lehetne hozzá használni...

Notepad(++) -ban megnézve látszik ugyan valami szöveg, de minden betű után van valami karakter,
és ebben a katyvaszban nem lehet dolgozni. (Bár lehet, csak valami karakterkódolást kellene beállítani?)

Tcmd-ben F4 nyomása után szerkeszthető (mint bármelyik text fájl), hogy jó is lesz-e azt nem tudom.

Az nem segít, az első képen ott van mit mutat...

Nem szabványos fájlkiterjesztés, a kitaláló "saját" cuccával szerkeszthető, vagy ha ő megmondja...

Akkor kénytelen leszek megvárni, mit válaszol a support.
Különben nem értem, ha már egy program eljut odáig, hogy támogassa a többnyelvűséget,
akkor ezt mi az istenért egy zárt környezetben kell megoldani?

Holott már rég rendelkezésre áll erre nyílt rendszer lásd poedit. Aminek pont az a lényege, ha valaki olyan programot használ aminek nincs meg a felhasználó nyelve, de van már egy akármilyen,
akkor szépen átszerkesztheti saját nyelvére. Aztán tesztelheti azonnal is, és javíthatja a hibákat.
Mikor teljesen elkészült, akkor csak ezt a fájlt kell elküldeni a fejlesztőknek, akik már beletehetik a következő kiadásba.

Legutóbb egy képszerkesztőt fordítottam, az is zárt volt. Egy pár órás munkából így csináltak több hetest, mert oda vissza kell küldözgetni minden változtatásnál, hogy megfelelően ellenőrizni lehessen a szöveget, és a kinézetet is. Kedvencem, mikor nem dinamikus elemeket használnak, és egy két hosszabb szöveg belóg valami másik elem alá. Ilyenkor oda találni valami értelmes másik szót, az a halálom.

Ez azért van, mert sok programozó amikor elkezdi írni amit ír, még nem gondol rá hogy majd "nemzetközi" sikere lesz, és max. saját magának fejleszti a nyelvi fájlt (értsd: majd ô lefordítja, egyszer, talán, ha sok szabadideje lesz, stb.) és ezért vannak a "saját" megoldások.

Talán jellemző ez a kis projektekre.
De azoknak az óriásoknak, akik már több éve évtizede a piacon vannak, nem így kéne hozzá állniuk.
Most pl az Auslogics egyik programjába futottam így bele...

Töltsd már fel. Én a beépített windows-os notepaddal szoktam szerkeszteni ezeket.

Ez az...

Hát ezt pont nem nagyon szereti.
Próbáltam mással is, nem jött be.

Na látod, ezt magyaráztam én is.
Ui.: Szerintem vannak olyan *lng fájlok is, amik valóban sima karakterláncként tartalmazzák az eredeti, és más nyelvezetű szövegeket. Azokat lehet szerkeszteni bármilyen szövegszerkesztővel.
Na ez pont nem olyan, hanem valami egyedi kódolást tartalmaz, mint ahogy pipi említette.

Pl itt van kettő.

Bár te azt gondolod, hogy a nyílt forrás a nyerő, és bárki küldözgessen akármilyen fordításokat, mondok neked pár szempontot, amit figyelembe kell venni, talán megérted miért van így...

Közösségi fordítás:
- nem megjósolható az eredmény jósága
- nem elvárható, hogy a közösség egy verzióváltáskor frissítsen
- nem támaszthatsz igényeket a fordítás milyenségére
- nem feltétlen fog odafigyelni a fordító, hogy amit kiad a kezéből, az illeszkedjen a szoftverhez
- nem várhatod el, hogy teljes legyen
+ cserébe "olcsó"

Profi fordítás = fordítsd meg az előző felsorolás előjeleit. Ezen kívül a licencelés is kérdéses ilyenkor, illetve a termékedért kérhető termékdíj. Persze kérhetsz a szoftveredért valami szerinted reális összeget és beleírhatod, hogy a lokalizálás közösségi fordításban készült, de ettől még egy elszúrt fordítás a te termékedet fogja minősíteni, mert miért nem ellenőrizted vissza?

Én is hobbiból pár programot, webes kiegészítőt, ... lefordítottam már magyarra, s átérzem a helyzeted, de be kell látni, hogy nem véletlenül alakult így a dolog.

Ami pedig a nyelvi fájlodat illeti.
Ez egy kevert fájl. Bináris állományokat kever UTF8 kódolású szöveggel. A különböző fordítandó szövegrészeket a 0x0000 bájtsor választja el egymástól. Hogy melyik mire vonatkozik, azt nem tudom mi határozza meg, valószínűleg a szoftverbe van kódolva a feldolgozó rutin részeként. A bináris állományokat sajnos a TRiD nem ismerte fel, tippre menüikonok lehetnek.

Célszerűen a szoftver fejlesztője az, aki meg fogja tudni mondani neked, hogyan is kellene lefordítanod, esetleg van hozzá egy saját segédprogramja.

Némi igazságod talán lehet, bár nem nagyon tudok a véleményeddel azonosulni.
Ha egy fordítás jó, akkor nem hinném, hogy még másik 666 (vagyakárhány) felhasználó elkezdene új fordításokat készíteni és beküldözgetni, amivel a feljesztőknek foglalkozni kellene.
Ha nyílt, egyébként meg egy már elkészültből saját magának mindenki olyat készíthet, ami neki tetszik, szintén nem fogja beküldözgetni, mert épp két szót, vagy mondatot kicserélt benne.

Ha egy fordítás rossz, akkor az meg egyértelműen nem a programot minősíti, hanem annak a munkásságát, aki készítette. Bármikor lehet használni az eredeti nyelvet ha nem tetszik.

Az eredmény jóságára meg amúgy sincs hatással a fejlesztőgárda csakis akkor, ha saját maguk készítik, hivatalos kiadásként, viszont akkor sem értem, miért kellene annak zártnak lenni.

Én hiába is küldök be bármit, úgysem tudják sem a nyelvtant, sem a szövegkörnyezetet sem az értelmezhetőséget ellenőrizni vagy felülbírálni, ha nincs magyar tolmácsuk.

És ha már úgyis nyilvánvaló, hogy ha egy fordítás nem hivatalos, akkor az is egyértelmű,
hogy az lehet, hogy nem teljes, lehet hogy nem készül minden szoftverfrissítéskor új belőle,
meg ide sorolhatunk még megannyi érvet, ami ellene szól, de aki egy kukkot nem tud angolul,
annak egy "fél" fordítás is rettentően sokat segíthet akármilyen is az. És épp ez volna a lényeg.

Egyszer volt szerencsém látni, hogy egy nagy cég (Autocad) profi módon hogy fordítja a szoftver feliratokat.
1. Többen dolgoznak együtt egy szobában, néha egymást kérdezik.
2. Nagyon fontos, hogy ugyanazt a kifejezést mindig ugyanannak fordítsák, sőt figyeljenek az előző szoftververziókban, és egyéb céges programokban is ugyanazt a kifejezést, mondatfordulatot használják.
3. A fordításhoz egy külön programot használnak, ahol a sorban, egymás alatt jönnek a szövegblokkok, balra az angol, jobbra a fordítás. Egy külön ablakban látszanak az egyéb helyen addig másutt használt szavak, mondatrészek.

Ez egy nagyon komoly, csak belső használatú program, ami nélkül jó, és eredményes munkát nem lehet végezni.

A jó fordítás bizony sokszor nem teljesül még a Microsoft-nál sem, mindenki láthatja. Vagy említhetném a Firefox-ot, ott sem használják az előző verzióban már bevált kifejezéseket. Nyilván más csinálta a fordítást, és nem nézte meg az előzményeket.

A wxhexeditor-ral elég sokféle fájlt lehet szerkeszteni, nem éppen a legideálisabb, de ha más nincs.....

wxHexEditor Bővebben: Link

Amit felraktál ide fájlt, abban fele-fele angol és kínai.

Excel 2003 (2007?) verziót használok. Újabbat nem tudok, és nem is szeretnék venni.
Ha beszúrok egy hiperhivatkozást, ami a megnyitott .xls fájl alatt/felett* helyezkedik el a könyvtárszerkezetben, időnként lecseréli ezt a hivatkozást.
Amit én hiperhivatkozásnak szánok, az
"2022/P2203/P2203.T3001", amit tallózással szúrok be, de
helyette néhány mentés után ezt találom:
"../../nedudgi/Documents/2022/P2203/P2203.T3001". A vastagon szedett szövegrészt szerintem önhatalmúlag szúrja be.
Le lehet erről beszélni valahogy ezt a szerencsétlent?
* ez szemlélet kérdése.

A múltkori hibával összefüggésben egy másik gond is elôjött (de a leírt problémát hamarébb észleltem), mégpedig hogy egyre lassabban jönnek be weboldalak, illetve egyes szoftverek (köztük amiket én írok, így jól tudom hogy mit csinálnak és mit nem) is várnak akár másodperceket mire elindulnak. A weboldalak betöltôdése szélsôséges esetben akár 10s erejéig is eltartott, net és erôforrás monitor szerint semmilyen letöltés vagy processzorterhelés nincs ilyenkor, egyszerûen csak vár.
Vírusra gyanakodtam, de nem talál semmi semmit.

Leírom a megoldást, mert rájöttem, más ilyenbe már ne fusson bele:

A internetet a gépre egy többantennás USB Wifi vevô szolgáltatja. De be van UTP portba dugva egy egyszerû 4 portos router is (DHCP-vel kioszt saját IP-ket), mivel hogy sw teszteléskor más gépeket kell VNC vezényelnem. (Ezeken a gépeken szükségtelen az internet elérés, viszont sok GB adatot kell mozgatnom.) Szóval ezt a routert lecseréltem egy másik hasonlóra a hiba kezdete elôtt, nemrég. És most hogy a routert kihúztam, hirtelen minden egycsapásra megjavult.
Tehát a W10 valamiért szinte mindent jóvá akar hagyatni interneten keresztül, de elsô körben az amúgy internetre nem kötött router felé próbálja ezt meg, nyilván eredménytelenül. De mire rájön, másodpercek telnek el.

Sziasztok!

Adott egy gigabyte ga-h61m-s2pv alaplap, napi használatból. Egyik napról a másikra elszállt 4 USB portom, egyszer csak semmi nem kezdett el reagálni az egér illetve billentyűzet. Ezeket másik portba átdugva működnek. Az alaplapon van 2x2 integrálva illetve az alaplapról kivezetve 2x2. Az alaplapon lévő csatikból 2 működik 2 nem reagál semmire illetve a lapról kivezetett USB-ből is 2 reagál 2 semmit nem csinál. Esetleg valakinek van ötlete mi lehet a hiba? Egyik pillanatról a másikra szálltak el a portok. Töröltem a drivert a windows alól, visszatelepítés után ugyanez a helyzet. 4port reagál 4 nem. Lehúztam mindent az alaplapról, csak az UEFI-ig indítva a gépet illetve reseteltem az alaplapot, alaplapi videókártyával indítottam illetve egy memória modullal. Az UEFI-ben is 4 port működik a másik 4 semmit nem lát. UEFI frissítve nem volt. Az alaplapon púpos kondikat nem találok. Illetve másik táppal csere után ugyanez a felállás. Illetve UEFI-ben egyszerre lehet engedélyezni illetve tiltani az összes USB portot. Valakinek esetleg ötlete van hogy merre keressem a hibát?

Képen jelöltem a portokat. Zöldek működnek a pirosak nem. 5V megvan, de nem kommunikál.

A helyes fordítás tényleg nagyon fontos. pl. A FreeCAD-et olyan hülyén lett magyarosítva, hogy inkább visszatértem az angol változatra. Nemcsak annyiból áll egy szoftver fordítás, hogy angolról magyarra átírja valaki. Ehhez magát a szoftvert is tudnia kell kezelni a fordítónak és az adott szakterületre használt kifejezéseket kell használnia.

Lehet hogy a védelem valami miatt elszállt (sztatikus feszültség, stb.) Hasonítsd össze a két alkatrész hogy egyformák-e (ellenállás, feszültség)

De érdemes megnézni a szervizkönyvet is: alaplap

Nem ismerem a hardveres felépítését, de így elsőre azt gondolom hogy az USB vezérlője ment tönkre. Használj külső tápos USB hubot. Az ad némi védelmet.

Egy régi P4-es gépemen a kettő előlapi közül csak a jobboldali hajlandó olvasni a pendrivot. Egyébként a másik is jó, mert egyebeket rádugva működik.

A mostani gépemnél a hátsó usb-k előre vannak hozva egy 1,8m hosszú kábellel. Erre hiába dugom rá a 2,5"-os külső merevlemezt, nem mükszik. Az ok hogy lassítja az adatátviteli sebességet a hosszú kábel.

Futottam már bele nem is egy komolynak látszó USB hosszabbítóba, amin nem ment át megfelelô áram, nagy volt az ellenállása. Külsô HDD esetén én erre gyanakodnék, ha az adatátvitel lenne a gond, attól meg nyögve-nyelve felismerné a rendszer, ha viszont brown-outtal leáll a HDD akkor nincs mit felismerni. Jó szolgálatot tesz ilyen setekben egy USB-s kis árammérô, egy telefont-powerbankot rákötve tápra a kábel közbeiktatásával, egybôl látszik a turpisság. Az ilyen kábeleket vagy kidobom, vagy feliratozom hogy pl. "csak adatra".

Ha ilyen sok usb rossz, esélyes vagy a chipsetes vagy ha van, a procis usbk haltak meg, chipsetesre tippelnék. Hasonlóhoz van rajzom, de ha nem valami egyértelmű dolog, egyszerűbb cserélni.

1. Had kérdezgessék egymást, de minek? Én egyedül fordítok, nem kérdezgetek senkit.
2. Ebben igazad van, ha már előző verziókban szerepel(t) valami, akkor azt ugyan úgy fordítják.
3. A poedit kb ugyanezt tudja, semmivel nem komolyabb akármilyen zárt fordítóprogram, maximum saját adatbázisa van, amiből puskázhatnak. Egyébként a poedittel is lehet adatbázisba menteni a már fordított szövegeket.


Ezt cáfolom a munka minősége egyáltalán nem függ a fordítókörnyezettől, csakis attól ki hogyan fordítja, és mennyire tudja értelmezni az adott nyelven a fordítandó programot. Ehhez illik ugye valamennyire ismerni is a programot, és használni.

Ui.: Az 1hez: akárhányan kérdezgethetik egymás aki nem saját anyanyelvére fordít, az úgysem ismeri az adott országban használatos nyelvjárást, lehet felsőfokú nyelvvizsgája is. Pontosan a magyar nyelv egy olyan nehéz nyelv, amit ugyancsak nehéz megtanulni, és ezt nem én állítom.
Tehát ha egy 10 fős felsőfokú magyar nyelvvizsgával rendelkező angol csapat kezd el fordítani angolról magyarra egy programot, nem vennék rá mérget, hogy legalább ugyanolyan szintű munkát végeznének mint ha ezt egy magyar anyanyelvi ember fordítaná le. Épp azért kérdezgetik egymást, mert egyikük se tudja igazán, hogy melyik lenne a megfelelően értelmezhető szöveg.
Ez természetesen annál jobban kiüt minél bonyolultabb a program szövege, magyarul nem csak három négy szavas opciók vannak.

Erre mondok egy egyszerű példát. A transport fever első részét kipróbáltam, de ahhoz sincs hivatalos magyar nyelv. Valaki már dolgozott vele, de amit én találtam magyaritást hozzá, a szöveges rész le se volt fordítva, igazából csak a felhasználói felület, az se mindenhol. Elkészítettem hozzá egy komplett fordítást, így már egy 10 éves gyerek is simán végig tudja játszani a küldetéseket, akinek semmilyen idegen nyelvi ismerete nincs, mert magyarul normálisan van leírva, hogy mit kell csinálni. Felvettem a kapcsolatot a készítőkkel inkább technikai jellegű problémákkal kapcsolatban,
akik nagyon is segítőkészek voltak.

A 2höz: Ha egy programnak már van előző verziója, amit mondjuk én vagy bárki más már elkészített, akkor nyilván nem azzal fogok foglalkozni, hogy az egészet kezdjem elölről, és a meglévő szövegeket alapból békén hagyom, tehát ugyan az lesz, mint az előző részekben. Maximum ha valami értelmetlenséget találok benne kijavítom, de attól annak a többi 99% még ugyanaz marad.

Ránéztem hex editorral is amúgy, de abba nem mélyedtem még bele, a fejlesztőktől a választ vártam.
A hex editorral való fordítás a legutolsó opció, de az is csak akkor, ha nagyon akarom.
Egyébként meg marad legfeljebb angol, nem fogok belehalni.
Érdekes, hogy nekem mondjuk kínai karaktereket nem jelenített meg, bár nem ezzel a progival néztem.

Közben megkaptam a választ a kérdésemre, vagyis nem is a kérdésemre, mert leírták amit már eddig is tudtam, még support se kellett hozzá. Írtam nekik még egyet, talán csak nem értették meg igazán, hogy azt akartam felajánlani, hogy elkészítem a fordítást amit felhasználhatnak utána.

Ha a +5V jelen van a rossz USB porton, akkor még ott van az a pici 6 pines ESD védő smd...

Lemaradt a kép.

Ebben teljesen igazatok lenne, de egyszerre több blokknyi portja is rossz, hacsak nem kifejezetten valami gyilkolja a védő diódákat és egyik portból a másikba dugta, akkor kicsi a valószínűsége, ez a baja.