Időközben találtam egy rajzot. Ebből már kókányolok egy mA mérőt, hogy a nem kellő dolgokat elhagyom. Köszi a segítséget! Üdv

Rendben, akkor nem görcsölök vele tovább.

Kínából tudsz rendelni olcsón 3,5 de még 4 vagy 4,5 digites műszereket is, ráadásul olcsóbban mintha nekiállnál építeni. Nem néztem végig, de itt van egy szinte mindenre kiterjedő műszer, a cikk végén ott van egy zip-ben az elkészítéséhez szükséges összes fájl, ha valami bonyolultnak szeretnél nekiállni. Arról is ír, hogy mi az előnye vagy hátránya egy ilyennek egy PC alapú karakterisztika rajzolóhoz (pl. uTracer) képest, gyakorlatilag csak annyi, hogy nem rajzol karakterisztikát (de azt meg rajzol az excel).
A PC alapú műszerek legnagyobb baja, hogy általában nem statikusan mérnek hanem impulzusokkal, és ha nincs több mérés majd azok a mérések kiátlagolva akkor akár nagyot is tévedhetnek.
A meredekség mérését én nem vinném túlzásba, adsz egy fix (stabil) negatív feszt a rácsra (meg az anódon is ugye stabil fesz van), amit egy átkapcsolóval meg tudsz változtatni 1V-tal és ennyi, a multiméter meg mutatja az anódáram változását. Akár ugyanúgy lehet egy analóg mutatós műszer is. Erre úgyis csak akkor van szükség amikor párokat válogatsz.

Köszi a választ!



Igen így mérem, de láttam olyat, hogy rögtön mutatja a fickónak, és megtetszett
Nagy bonyolultságot nem akarok én, csupán kitisztázni azt ami most van, mert a fonóban nem volt ekkora kóc mint ami jelenleg van a mérőmből. Kb vagy 10-15 féle cső ami érdekel, és egyik sem egzotikus, viszont még ezt sem sikerült gatyába rázni, hogy ne kelljen valamit kócolni. Nagyon univerzálisban csak eleinte gondolkodtam, de már letettem róla. Az uTracer-el szintén az lenne a bajom, hogy ahhoz is kell PC és egy mázsa drót szintén, továbbá drága ahhoz, hogy hülyéskedjek itthon vele magamnak. Párba válogatáshoz az oroszoknál találtam egy rajzot, ami praktikusnak tűnik. Egy középállású műszer van benne, és ha 0-án áll akkor egyforma a két csőfél, vagy két cső.

A uTracernek egyéb korlátai is vannak ha jól emlékszem (feszben és áramban is). Mondjuk nekem megvan az az új csőkészletem ami elég lesz hátralévő életem végéig szóval én már nem méricskélek ha nem muszáj. Meg ami nem kartonos az ára miatt azt igyekeztem eleve úgy venni hogy párokban mint a képen van, hogy nekem már válogatni se kelljen, na meg ne kelljen belőle egy szatyorral megvenni, így csak annyit kellett rajtuk megmérnem hogy tényleg újak-e.
Drága cső meg úgyis más kategória, mert az mondjuk úgy néz ki, hogy 1 pár 120 ezer, és az még nem is nagyon neves csak valami psvane vagy hasonló. Ezzel az EAR-ral én jól elvagyok, nekem hangban félvezetősben semmi nem ért a nyomába se, pedig elmentem meghallgatni néhány sokszázezerért hirdetett félvezetős csodát is.
Persze egy Ongaku-val lehetne még tovább lépni, na de az már tényleg a mélyen zsebbe nyúlós kategória, a gyári nem véletlenül kerül annyiba amennyibe, annál már csak az alkatrészköltség is bőven 7 számjegyű.
Mérésre visszatérve, meg szoktam mérni mindet egy görbe erejéig (a görbét az excel megrajzolja), esetleg még adott munkapontban, aztán a végén a mérések alapján válogatom őket össze párokba, nem szoktam ezt ennél jobban bonyolítani mert felesleges.

Az azonos gyártási időt nem tartod szempontnak a pároknál?

De, csak ez nem kívánság műsor, abból kell válogatni ami van. Viszont a kisáramú csöveknél az is rendben van, az összes 79-es gyártású.

A belinkelt raj egy nagyon jó ötletet tartalmaz a csövek párba válogatásához, illetve a kettős triódák egyszerre történő méréséhez, jómagam is valamikor egy ilyen rajz alapján készítettem az első mérőmet. Azért célszerű kiegészíteni egy szimmetrizáló potival is, hogy egyszerre lehessen a csöveket mérni, így több mérési pontban is ellenőrizhető a csövek együttfutása.

Szia!

Ez a 102mA munkapont hol jön ki ennél a csőnél? Milyen anódfesz/segédrács beállításnál?
Megmértem pár PL509/519-et (persze azokhoz nem találtam statikus munkapont adatokat, a JJ EL 509 adatlapját vettem alapul), de ott 160V/-30V munkapontot ír a gyár, 200mA anódárammal.

szerk.: a hétvégén megmértem a kétpontos módszerrel is pár használt csövet, elég tanulságos eredmények születtek. Elolvastam a RT. cikkét, amiben részletesen ismertetik a módszert.

Ipari csövek adatlapján világosan definiált a rácsáram mértéke. (és egyéb paraméterek). "End of life" Római 3 (III oszlopában) azok az értékek szerepelnek, miután a cső paraméterei már nem felelnek meg a gyártó által vállalt üzemóra garanciának, elvileg kuka. Értelemszerűen hasonló paraméterek alapján kell kezelni a "mezei csöveket" is. A direkt AC kijelzést nem tudom értelmezni.

Ez ugye csak egy vicc.. Áprilisig még 6 hónap van.

Értelek, és tisztában vagyok a fogalommal, de otthon pl te mivel méred? Már többször olvastam, hogy nagyon fontos mérni, de még egy ember sem mutatta meg, hogy "íme én ezzel mérem a rácsáramot". A "tesztgomb sacc" az nem mérés, légyszives mutasd már meg, mivel szoktad a pontos értéket mérni, kíváncsi vagyok a műszerre.


Én például nem találok rácsáram adatot egy KT88-hoz, de egy 12AX7-hez sem.

Javítsd ki légy szíves amiben tévedtem (ha már egyszer "segítő" vagy) hiszen feltettem egy kérdést a végén, hogy jól gondolom-e. A gúnyolódás nem segítség, hanem stílus.

Szia!
Nem tudom hogy milyen beállításban mérték őket, nálam 75mA körül mennek mert ezek nem 40 hanem csak 35W-os csövek az adatlapjuk szerint, bár állítólag nagyon jól bírják a strapát.

Régen, a rácsáramot közvetlenül mértük, tükrös galvanométerrel. akkor sem, szerintem mostanában meg pláne nincs mindenkinek a spájzban ilyen műszere.
Viszont hamarább van (lehet) 10 mΩ bemeneti impedanciájú egyenfeszöltség mérője, ha 1 MΩ a rácslevezető ellenállás, azon mérve ahány voltot mutat, annyi µA a rácsáram.
A statikus meredekség mérés sem bonyolult.
A cső bemenetére 1 V feszültség változást adunk, a cső anódjában levő 1 kΩ ellenálláson feszültséget mérünk. Amekkora feszültség változást mérünk V -ban, annyi a meredekség.
Ha az anódellenállás feszültségmérőjével sorba kapcsolsz állítható feszültséget, akkor ezzel a műszert kinullázva, majd 1 V -al megváltoztatva a rácsfeszültséget, a feszültségmérő pont a meredekséget mutatja. Így viszonylag gyorsan különböző munkapontban is megmérheted a meredekséget. Lehet mondjuk 100 mV is változtatni a rácsfeszültséget, akkor csak a tizedespont kerül arrébb.
Rácsáramokat többnyire csak az ipari csövek adatlapjain találhatsz.
Egyébként több rádiótípusban kombinált, végcsővénél használtak rácsáramos munkapontbeállítást pl. ECL86 trióda rácslevezetőjénél a 10 MΩ ellenállást, az az 1 - 2 V bőven elég volt. Onnan tustad, hogy megnőtt a rácsáram, hogy torzított a rádió, mert a megnőtt rácsáram lezárás felé vitte a triódát- Ekkor volt használatos a "nyaloszkóp", ha a megnedvesített ujjaddal végighúztad a 10 MΩ -on, és megjavult, csövet cseréltél, és már jó is volt.

Köszönöm a hozzászólást!

10 mΩ -> 10 MΩ
De itt csak gépelési hiba.

Szia! Készítettem neked két mérést amivel meg lehet rajzolni a rács és anód karakterisztikákat.
Szerintem a tiéddel ott a hiba, hogy beraktál egy 100k-s munkaellenállást, ez a méréshez nem kell, illetve én egy 1 Ohm ellenállást, mint mérőellenállást használok itt. Csak a Tina-ban tudom, elkészíteni, de a látvány kb. ugyanaz, az általad használt szimulátort nem ismerem.

1. kép a rácskarakterisztika, 2. kép pedig az anódkarakterisztika, ezekről már minden általad kérdezett érték leolvasható. (anódkarakterisztikán a rácsfeszültségek tükrözve és mínuszban értendők)

Tied a 10 pont. Valóban elírtam, bocsánat. Csövek körül igen ritka a mΩ ellenállás.

És azóta készítettem hozzá, két mérést is egy ECC83 ról, erről a két grafikonról már le lehet olvasni az általad megjelölt paramétereket, mint: u, Rb, és meredekség. Minden értéket a mért adatokból/grafikon adataiból számolok.

Gondok vannak. Első a kimoderált hozzászólások. Így nem lehet követni a hozzászólásokat..
A rácsáram mérésére rossz cetlit vettem elő, hétvégén korrigálom.
Ipari csövekhez található részletes katalógus. Ez általában részletes, leírja, mikor van a vége a csőnek. Értelemszerűen ezek az adatok a mezei csövekre is vonatkoznak.
Ha nincs adat, a hasonló csövek európai adatlapjain kell kutakodni.
Ha kutakodsz, akkor is általában 1 uA rácsáram az " end of life" A cső méretétől függetlenül.

Értem. Köszönöm, hogy foglalkoztál/fáradoztál vele. Végül is a félvezetőket is hasonló módon mérjük, nem tudom miért merült fel bennem az "ötlet", hogy munkaellenállás is kell a méréshez.

Miután egy kicsit csillapodott az emisszióról szóló vita, úgy gondoltam ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban elkészítek néhány mérést, hogy valami konkrétum is legyen amivel alátámasztható a véleményem. Két hozzászólásban is konkrét mérési módszer lett leírva amivel teljesen egyet értek. Az előző oldalon pucuka által itt leírt módszer, vagy tufatofu által linkelt képlet megfelelő kiindulási pont lehet a cső állapotának meghatározására. De konkrétan az adott cső „tyipical characterist” adataiban megadott értékeket lehet/kell alapul venni. Mivel most 3 féle ECC85 mérést készítettem ennek a csőnek ezen megadott értékei: 250V/-2.7V/10,0mA/ 6.1mA/V, vagyis ezeket az értékeket tekintem 100%-os értékeknek. Minden mérés a megengedett értékhatárokon belül készült, ami azért alap, hogy a mérés során a mért darab semmilyen károsodást ne szenvedjen.

Lássuk a három kiválasztott elektroncső mérési karakterisztikáit, íme az első:

A két fél látszólag egyforma értékű(kevés különbség látható a kettő között, de most ettől tekintsünk el) karakterisztikából leolvasva az értékeket a „B” cső 9.2mA, az „A” cső 8.9mA, ebből azt tudjuk kiszámolni, hogy ez a csőpáros 89-92% -ot tud, az adatlapon megadott referencia értékekhez viszonyítva.

A második grafikonon egy olyan cső mérése látható, ahol a két fél között már jelentős különbség mutatkozik a „B” csőfél anódáram értéke 7.8mA ez önmagában egészen jó érték 78%, de a másik „A”fél sajnos csak 5.6mA, ami mindössze 43%-nak felel meg.

A harmadik grafikonon pedig egy olyan cső mérése látható, ahol mindkét fél jelentősen el van gyengülve, a leolvasott értékek alapján mindössze 2.1 mA az itt elvárt 10mA helyett, vagyis 21% -os állapotot mutatnak.
És ha megnézzük a rácsfeszültség karakterisztikáját, azon látható, hogy elektroncsövekre jellemző exponenciális jelleg is eltűnt, vagyis ez már elveszítette elektroncső jellegét is. Mellé rajzoltattam összehasonlításképpen fehér színnel egy grafikont, hogy milyennek is kellene kinéznie egy jó cső grafikonjának.

Nem tudom, hogy a csövek fűtés tesztjének van e bármi értelme de kísérleti jelleggel belevágtam. A PCL sorozat tagjait választottam. Gyári adatlap szerint: PCL82 16V, PCL84 15V, PCL85 17,5, PCL86 13V. A kívánt 300mA-es áramhoz tartozó értékek ebben a sorrendben: 14V, 11,8V, 15V illetve 14,5V. Ahogy láttam jókora szórások vannak. Tegyem hozzá, hogy az áram mérő eszköz egy mutatós műszer volt amit egy jól ismert fórum tagtól vettem. Majd plusz digitális műszer birtokában megismétlem a méréseket.

Ha összeveted az adatlapok adataival, nem jelentős az eltérés. A lényeg a 300 mA.

Itt egyenfeszültség volt alkalmazva 317-el szabályozva.