Köszönöm, már nagyjából tisztában vagyok a működési elvekkel. Nincsenek extrém elvárásaim. Később esetleg a fém megkülönböztetés is jó lenne. Elsőre talán az IGSL lenne jobb választás, hogy a gyakorlatban is elsajátítsam a már olvasottakat. Csak a fej ami problémás. Azt vagy megvenném készen, vagy legalább sablont. Annyira már nem vonzanak sem a kihívások, sem a téma, hogy kikísérletezzem. És pont ezért nézegettem a PI rendszerű keresőket is. Az első feladatra, ami miatt elhatároztam az építést, az is megfelelne. De ugye evés közben jön meg az étvágy

Gondoltam, semmi gond. A tartalom a lényeg, kérdezőnek hasznos.

Arról van valakinek tapasztalata, hogy mekkora érzékenységcsökkenéssel jár egy DD fejnél a kiegyenlítettség hibája? Vagy az utólagos (ferrittel, fémlemezzel) kiegyenlítés, egy ugyanolyan de jól sikerült fejhez képest?

Ugyanolyan jó az utólagos beállítással is.

Köszönöm! Egy kb. 25-27cm átmérőjű DD keresőtekercsnek milyen széles a hasznos keresési nyalábja? Ahol még elhanyagolható a mélységi érzékenység csökkenése. Gondolom a jobbról-balra, balról-jobbra lengés között nincs számottevő különbség. Azért érdekelne, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik a "lengetés"! Kis lépésekben lassan pásztázva? A kereső tekercs mennyire van az embertől előrébb? Gondolom a kereső műszer tulajdonságai is nagyban befolyásolják a keresés sebességét... Esetleg a Kincsvadászat c. könyvet is szívesen elolvasnám, ha valakinek meglenne .pdf-ben.

Az egy szűk sáv, amit bezár a két tekercs találkozása. Nagyjából akkora mint ami a pinpointos videón látszik. De tökmindegy mekkora, mert áthúzgálod a talaj felett.
Hogy a fej mennyivel van előtted az meg a nyél meg a kezed függvénye. Ha bírja a kezed (lásd Toldi petrencerúd) akár méterekkel is tarthatod magad előtt.

Olyan messzire tartsad magad előtt, hogy a cipődben lévő cipőfűzőnek a lyukerősítőjére ne jelezzen minden lendítésnél.
Nem tudni, hogy milyen géppel keresőznél, de a szinuszos IB gépek integrátora azért elég gyorsan reagál, tehát nem kell molyolni vele.

Még nincs készülékem, de az IGSL-t fogom elsőre elkészíteni, úgy hogy egyes részei könnyen módosíthatóak legyenek. Arról elég sokat lehet itt is, máshol is olvasni. Közben egy barátomtól kaptam egy általa félig elkészített, de bedobozolt PI rendszerű, PIC-el működő keresőt. Már nincs meg róla semmi... Nem túl bonyolult keresés után itt akadtam rá: https://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=72010 Felismeri valaki? Ha kiderülne, hogyan kell működtetni, milyen tekercset kell készíteni, kezdő gyakorlatnak, később összehasonlításnak ez is megfelelne.

https://index.hu/tudomany/2022/10/01/ukrajna-haboru-akna-dron-fejlesztes/

Kiderül ebből, hogy működik a drónos taposóakna-detektor?

Nekem abból a cikkből annyi jön le, hogy rá van applikálva egy mezei detektor a quadkopterre, ami elhalad valamennyivel a talaj felett, így a mozgás vagy rázkódás érzékelős akna sem lép működésbe, ember élet sem kerül veszélybe. De ez le is van írva: "Klimenko találmánya egy F5 PRO quadcoptert használ fémdetektorral együtt."
Itt inkább a pontos helymeghatározás a nagyobb gond, mert ezeknek a GPS-e simán téved 2-3 métert is akár, na meg úgy kell repülnie hogy mindig adott magasságot tartson, talajviszonyoktól függetlenül, mert vagy nekimegy valaminek, vagy ha egy árokban van telepítve az akna akkor elrepül felette anélkül hogy észre venné.

Hozzá kell tenni, újabban zöme tisztán műanyagból van. Bajos lesz a drónos keresés!

Azt szeretném megkérdezni, hogy egy IB rendszerű keresőhöz készített fejben lévő tekercsek között mennyi a csatolási tényező? Mindenhol mV-okat írnak, ami ha jól sejtem, itt nem megfelelő mértékegység. Nem decibelben kifejezve, vagy legalább egy arányszámnak kellene lenni? Elég minimumot keresni? És az mégis mennyi ha jó, és mennyi ha már nem? Vagyis mennyiből mennyi marad? Mert hát az adó teljesítményének fokozásával is foglalkoznak helyenként. És gondolom készülékenként is változó.

Elméletileg elég lenne annyira kiegyenlíteni a fejet, hogy a vevőerősítő ne határoljon. Ez a dolog egy kvarc-vezérelt, pontos gépnél működik is. De például egy TGSL-nél, aminek az adó oszcillátora meglehetősen fázis-zajos, ott a fázisdetektor annál nagyobb zajt hámoz ki a vevőjelből, minél nagyobb az amplitúdója. Tehát egy teljesen analóg gépnél nagyon jól ki kell egyenlíteni a fejet.

Épp az lett volna a következő kérdésem, hogy az analóg készülékek fejlesztéseit, modifikációit ugyan miért nem a kvarc-vezérlés irányába terelik? Az itt is javasolt 4060-al, és már könnyedén elérhető kommersz frekvenciás kvarcokkal olcsón és egyszerűen megvalósítható lenne. Jóllehet, nem olvastam végig a geotech, és pl. a md4u fórumok összes témáját, de eddig nem találkoztam vele. Pedig lehet hogy ésszerűbb lenne ezzel kezdeni, mint pl. az adóteljesítmény növelésével. Az egyik helyen egész részletesen elemezték és fejlesztették az egy-két tranzisztoros oszcillátort, de véletlenül sem kvarccal. Ha jól hámoztam ki, szinuszos jelalak torzításának minimalizálása volt a cél. Másik témánál meg ugyanaz a tag említette, hogy a négyszög jelalakú adót fogja a jövőben preferálni. Na itt elveszítettem a fonalat... Eddig a Fisher analóg készülékeinek rajzán találkoztam kvarc oszcillátorral, és ugye a processzor vezérelt készülékeknél eleve adott a lehetőség az időzítéseknél a kvarc pontosság(frekvencia, jitter, stb.) elérésére.

Szerintem azért nem, mert nem hoz annyit a konyhára. Eleve, a detektorok kapcsolgatójele az adójelből van származtatva, tehát, ha az eltolódik akkor tolódik vele a kapcsolójel is, szóval nincs szükség arra hogy az adójel kvarc vezérelt legyen, az oszcillátor harmonikus tartalma sem lesz tőle kisebb szerintem. De ha ki van hangolva az adótekercs az csak jó, nagy lesz az amplitúdó, és talán kevésbé is mászik el az egész, a két hangolt elem miatt biztosan nem, mert se a tekercs se a fóliakondi nem érzékeny a hőmérsékletváltozásra (a félvezetők sokkal inkább). Ami inkább a sarokpontja az analóg gépnek az a vevőerősítő, na annak kell nagyon jónak lenni. Ezt én teljesen átvariáltam az SMW-ben, jobb is lett, de közel sem olyan mint lehetne. Oda valami spéci műveleti erősítőt kellene vadászni, nem ilyen 50Ft-os szutykokat, de fogalmam sincs konkrétan mit, ahhoz sokkal jobban bele kéne ásni magát az embernek a témába.
Nekem annak idején már az is nagy eredmény volt, hogy az 1Ft-ot ki tudtam szedni a földből 24 centi mélyről is vele, az IGSL-lel ha megfeszültem se tudtam 17 centinél mélyebbről. Ugyanazzal a fejjel.

Az melyik volt?

Szerinted nem hoz annyit a konyhára, vagy tudod, hogy nem hoz annyit a konyhára. Csak azért írom ezt, mert én kipróbáltam ugyanazt a gépet R-C, L-C és kvarc oszcillátorral.
Az az egyik baj is, hogy a detektorok kapcsoló jele az adó jelből van származtatva. Azt is a kvarc jelből kell, mert így az adó oszcillátor jeléből származtatva és egy komparátorral előállítva borzalmas.
Csak egy próbát tegyetek. Az adó jelét tegyétek ki szkópra és freki mérőre. Majd toljatok a fejhez egy téglát, azaz talajt. Mit láttok a műszeren? Az amplitúdó és a freki elmászik. A fáziszajos gép még instabil is.

Ez attól függ, hogy milyen gépet építesz. Ha mindenféle "tag" véleményére hallgatsz, akkor preferáljad te is a négyszögjelet.

Az átmókolt SMW-m. Akkoriban volt nálam 2 hétre kölcsönbe egy Feri féle Cobra, ami "állítólag" egy nagyon jó gép, azzal se tudtam kiszedi még 20 centiről se.

Néztem valahol teszteket és ott sem volt meggyőző, magam nem próbáltam. De ha játszottál ezzel, akkor tudsz mondani konkrét adatokat is arra vonatkozóan, hogy mennyivel lett jobb a gép.
"Az amplitúdó és a freki elmászik. " Igen, de ezt írtam, hogy ezzel együtt mászik a mintavevő kapcsolójele is, ezért nem akkora gond. Ha az lenne, akkor óriási különbséggel kéne jobbnak lennie egy kvarcos gépnek, de tudtommal nem így van, persze tévedhetek is, mert nekem olyanom még nem volt. Stabilabbnak biztos stabilabb, de ott is inkább a vevőerősítő milyensége a mérvadó, hogy ne adjon találati jelet olyankor amikor egyébként nincs találat.

Közelítesz a talajhoz, elmászik a freki, az amplitúdó, de az integrátoron a jel ezt nem követi le és máris van valamilyen jel rajta, ami még találatot is adhat. Megváltozik a freki, amplitúdó, de a négyszögesítő fokozat ugyanazon beállítással üzemel, az nem mászik utána. Kész a jel.
Az adójelen lévő komparátorok is nagy fáziszajt gyártanak.
Ha jól emlékszem nagym6 mutatott egy képet egy L-C oszcillátorról, amit egy digit szkóppal csinált. A képen egy szinusz jel látszik, talán 50-100 periódusnyi, nem emlékszem rá pontosan. Az elsőre triggerelt, a végén meg már kulimász látszik, nem szinusz.
Egy L-C oszcillátoros gép és egy kvarcos között bizonyosan van 10% különbség, vagy több. Az R-C és a kvarc között ennél sokkal több.
De a lényeg az az, hogy mindkettőt feltolod max érzékenységre, ahol már cicergés határon vannak. Ilyenkor egy nagyobb fémtárggyal elállítod a fej kiegyenlítettségét annyira, hogy még ne határoljon a vevő erősítő. Ebben az esetben a kvarcos gép még mindig csendben van, de a másik már csiporog és veheted vissza az érzékenységet, hogy csendes legyen.
Persze nem akarok senkit meggyőzni arról, hogy nekem mi a jó. Ezek az én építéseim és kísérleteim eredményei. Könnyen lehet, hogy nem jó irányba haladok.

Egyelőre csak információt gyűjtök Megpróbálom az újakat beilleszteni a már meglévő tapasztalatok közé. Más kérdés, hogy van amit el tudok helyezni, és van amit nem. Mivel ez a terület eddig elég távol állt tőlem, van mit felépíteni.

Az hogy "valamikor" nem hozott annyit a konyhára érthető. De ez részben elmúlt! Ma már szinte minden elérhető, és ezek aprópénzek pl. egy kiegyenlített tekercs kikísérletezéséhez képest. Meg igaz lehet ide a "leggyengébb láncszem" effektus is. Lehet hogy önmagában a kvarcvezérlés nem hoz áttörést, de esetleg más fejlesztésekkel már észrevehető. Akárcsak egy F1-es versenyautó esetében, a végeredményen látszik a sok kis apró részlet kidolgozása. Persze lehet hogy nem jól gondlom ezt az analógiát, de úgy érzem az olvasottak alapján, hogy már szinte a fizikai határokat súrolva, szükséges lehet ez is, ha valaki építésre adja a fejét.

Nekikezdtem egy komolyabb ADC-vel épülő gépnek. Mikrokontrollert nem váltottam, hanem a megszokott MCU kapott egy külső, 24 bites ADC-t.
A 24 bit nem semmi. Itt már kijönnek a hibák. Erősítők saját zaja, referencia feszültség milyensége és minden. Cirka 0,0000003 voltos felbontás megmutatja a hiányosságokat. Az első konstrukciót már el is bontottam. Igazi zajgenerátor lett. A második már egész jó eredményeket produkál. De még messze az alagút vége.

A kapcsolási rajzokat mivel készítitek? Esetleg ami szimulálni is tud? Mert lerajzoltam egy MD-3010II kínai keresőt, és hátha mást is érdekelne.

Szia!
Ha érdekel kereső tekercs, tudok segíteni, kaptam néhány "gyári" fejet javításra.
Ezek egy része bemenőnél szakadt, ki kell bányászni a drót véget.De van olyan is, aminek
a tartó füle szakadt le, a tekercs jó.


mateatek:

Régen az OP07 esek jók voltak, de ez a SOK nulla 3 felbontás nem seeemmii...
Én már annak is örülök, ha a multiméterem 6 digites négy eres mérőkábellel...
Mit tagadjam : már egy éve nem kapcsoltam be.

Sziasztok!
Egy igsl gépre szeretnék csatlakoztatni egy gyári 13"-os Karma fejet.Az induktivitások : 9.25mh(27.5ohm),0.95mh(5.1ohm).A kérdésem az lenne hogy jól működhetne-e vele,ha igen milyen értékű kondikra kellene cserélni az l- c kőrben a kondikat?
Nekem:126nf illetve 10 nf jött ki kalkulátórral..Megerősítene valaki ebben

Az adó rezgőkörére gondolsz?

Igen.

Régen építettem már ezt a gépet. A frekvencia pontos értéke nem igazán befolyásolja a gép működését. 1-2 kHz +- nem számít. Az a szíved joga.
Az inkább befolyásoló tud lenni, hogy a jel minél inkább hasonlítson a szinuszhoz. Ezt lehet állítani a trimmerrel is, és a kondik arányával is. A szép szinuszos jelből szebb mintavevő négyszögjelet fog előállítani a komparátor. Sajnos, sokszor az adó jelen erősen lehet látni, hogy hol rúgja bele a rezgőkörbe a veszteséget a tranzisztor.