Van külön szigetelve a páka "búrája", majd jön sorban a hőelem+fűtőszál mínusza, és plusza....

Akkor hőelemes.
A Weller WSP-80-at nem tudom, azért lenne érdekes, hogy mennyire kompatibilis a két páka, meg lehet-e oldani a szabályozását ugyanúgy.

Emlékeim szerint egyáltalán nem kompatibilisek, mert mintha a T12-ben össze lenne kötve belül a hőelem a fűtéssel tehát nem tudod őket szétválasztani, míg a WSP-nél 5 szál drótod van, ahol külön 2 szál van a fűtésnek, külön 2 szál a hőelemnek és van az ESD. A WSP80-at én azzal a mezei olcsó szabályozóval használtam ami itt valami JLT vagy mifene néven fut, egy LM358 meg vagy FET vagy triak és optotriak attól függően hogy DC vagy AC fűtést csinálsz neki.

Igen a T12-ről nem találtam normálisan egy rajzot sem, hogy hogyan van megoldva, de nekem is gyanús, hogy igazad van, hogy össze van kötve.

De szerintem, ha itt a szenzor egyik felét lekötöm a GND-re, akkor is működhetne, amúgy ez az a kapcsolás. Bővebben: Link

A T12 és hasonló pákáknál egy kör a hőelem és a fűtőbetét, 2 madzagod van, ezen megy a fűtés is. Ezért az érzékelő rész úgy van megoldva, hogy a + és - közé van kötve sorban egy ellenállás és egy dióda (jellemzően 10k+1n4148), és a kettő közötti pont megy az opamp bementére, ami így max. 0,6 Voltot kap, így nem hal el a fűtésre használt fesztől. Mellékhatása a dolognak, hogy így PFET-tel kell kapcsolgatni a kimenetet + ágát, és nem NFET-tel a GND-t.
De meg lehet azt oldani, hogy a panelen külön választod a fűtést és az érzékelést, és "4 vezetékes" páka érzékelőjét és fűtését a megfelelő helyekre kötöd. Kérdés persze, hogy milyen hőelem van a WSP-ben, már ha hőelemes, mert esélyes, hogy más a karakterisztikája, mint a T12-nek.

Sziasztok!
Használt-e már valaki ilyen páka állomást, van-e tapasztalat róla? Árban most elérhetőnek tűnik teljesen alap amatőr felhasználásra szeretném igénybe venni.
Bővebben: Link
Üdv: Gábor

Igen tényleg csak 2 vezeték van, ez szerint: T12 bekötése
Azt nem értem, hogy ez így hogyan működhet, hogyan lehet érzékelni a hőmérsékletet.

Ahogy a denevér. Ordít, majd a szünetben hallgatózik. Az egyik ajánlott kapcsolásban a fűtés (kapcsolástól függően) néhány tíz vagy száz ms ideig tart, majd szünet. Ilyenkor még lehet mérni a hőelem feszültséget.
Én éppen most tervezek hozzá elektronikát. Nálam Op07 műveleti erősítő lesz a bemeneti fokozat az alacsony ofszet miatt. Itt ugyanis uV nagyságú feszültségről van szó. A Solomon pákám bemenetén is Op07 van. De ez nem kötelező, mert simán stabil tud lenni kommersz egytápos műveleti erősítőkkel.

Értem. Akkor igazából nekem jó a fenti áramkör, mivel a Weller WSP-80 szét van választva. Vagyis a logika, a vezérlést kell másképen megoldani. Figyelni a hőmérsékletet, és egy FET-tel kapcsolni.

Ezt találtam a termisztorára:

Ha jól olvasom, akkor a Weller az termisztoros.
A termisztor nem egyenértékű a termoelemmel, mert nem generál önmagában feszültséget. Az ellenállását változtatja a hőmérséklet függvényében. Viszont előnye pedig az, hogy nem kell foglalkozni a hidegponti hőmérséklettel, ami termoelemnél mindig probléma.
Melyik áramkört szeretnéd használni? A Solomonhoz való az gyakorlatilag egy-két ellenállás segítségével átalakítható termisztoros pákához is. Viszont a t12 az más. Az önoszcilláló. Ennek szerves része maga a páka.

Az arduinos logikát, a termisztor adja a jelet (ellenállásból hőmérséklet számolható) az arduinonak, és egy FETtel kapcsolni.

Igen, most néztem a linket. Ott van a 10k-s előfeszítés.
Én programozásban sehol nem vagyok, ezért mindent hardveres verzióban próbálok megoldani.
Amúgy érdemes már előre több pákához felkészíteni az állomást. Nagyon kényelmes, ha csak be kell dugni egy teljesen más bekötésű pákát, és nem kell napokig agyalni hogy működjön.

Szia!
Azt hiszem te raktál fel t12-höz nyáktervet. Nincs is vele semmi bajom, csak az LM358 bemeneti ofszetfeszültsége az adatlap alapján kicsit nagy a hőelem uV szintű feszültségéhez képest.
A "K" típusú hőelem (vélhetően ez van a t12-ben) 41uV/C fok feszültséget generál. Bár nekem eredeti HAKKO van, de ebből a szemszögből ez most mindegy.
Nos, feltettem a kérdést magamban, hogy érdemes e precíziós áramkörrel figyelni a termoelem feszültségét, vagy csak felesleges urizálás az egész.
Egy (azt hiszem Solomon) másik pákámhoz az állomást kibővítettem egy OP07 erősítővel. Ez fogadja a termoelem jelét. Természetesen ez a műveleti erősítő kisebb ofszetű mint az LM358, de mit is nyerünk ha ezt használjuk? Nem vennék csak ezért egyetlen spéci IC-t sem, de van itthon egy-két precíziós darab, gondoltam ne porosodjon hiába.
Az adatlapokat bogarászva összevetettem a legrosszabb helyzeteket. Van először is a kezdeti ofszet, aztán van ennek driftje is, ugyanis a hőmérséklet változás miatt elmászik ez az érték. Úgy gondolom, 50 C fokos tartományon belül tudjuk tartani egy forrasztóállomás belsejét, ezért a drift miatt ezt a hőfoktartományt veszem figyelembe. Tehát egyszerűen a C fokonkénti driftet megszorzom 50-el. Nem az átlagos, hanem az adatlap szerinti legrosszabb adatot veszem figyelembe.

Van itthon 1 darab OP07. Ofszet max. 75uV, drift 65uV 50 C fok hőmérséklet változás alatt.
Van egy marék OP07C. Ennek ugyanezen adatai: 150uV/90uV
Hátrány, hogy ezek nem mennek egyszeres tápról, de egy izolált 5/5 feszültségátalakító megoldja a negatív tápot.
Van egytápos felhasználásra LT1013D. Ez láb és funkció kompatibilis az LM358-al, csak ofszet és drift adatai jobbak. 800uV/125uV
Az LM358 pedig a következő: 7000uV/350uV.

Ezeket az adatokat átrendeztem hőmérséklet hibára, mivel itt ez a fontos. Az első szám az ofszet miatti hőmérséklet mérési hiba, másik pedig az 50 C fokos delta té okozta hőfok vándorlás.

OP07: 1,8/1,6C fok.
OP07c: 3,6/2C fok
LT1013: 20/3C fok
LM358: 170/8,5C fok

Látható, hogy az OP07 1,8 C fokos kezdeti hibával, és 1,6 C fokos drifttel jellemezhető, de az LM358 a maga 170 C fokos kezdeti hibájához képest is csak 8,5 C fokot mászik el 50 C fokos hőmérséklet változás hatására.

Én az adatlapok szerinti legrosszabb helyzeteket vázoltam, az átlagos hiba ennek kb. a harmadrésze.

Most jön a kérdés:
Nálad volt e érezhető hőfok mászkálás az LM358 miatt? mert most úgy gondolom, a kezdeti ofszet úgy is csak egy dolog, a drift az meg átlagosan a harmada. Ha meg mondjuk 30-50 C fokon belül változik az állomás belső hőmérséklete, akkor tartható az 1 C fokos pontosság.
Ja, arról még nem is esett szó, hogy a termoelem hideg pontján mekkora a hőmérséklet változás. Ez ugyanis a páka nyelében van.

Elnézést a hosszú levezetésért, csak arra kerestem a választ, hogy érdemes e egyetlen drága állomást építeni, vagy ha van több pákabél, azokhoz saját olcsó vezérlést csinálni inkább.

Szia!
Holnap írok majd bővebben mert a tabletről nem tudok, elöljáróban annyi, hogy ez egy fiókprojekt, nincs értelme drágítani.

Az LM358-al is teljesen jó áramkör építhető, ha gondoskodsz egy alap pozitív offsetről, ami nagyobb, mint a max lehetséges legnagyobb negatív érték! Ekkor ugye mindig pozítív lesz a kimenete, akármi is volt a kezdeti offset, előjeltől függetlenül!
Ekkor ezt a konkrét offsetet kell kivonni a kimenő jelből(célszerűen digitálisan, egy kalibráció során), vagy gondoskodni kell a bemeneti offset kiegyenlítéséről +- pár mV tartománnyal(klasszikus offset kompenzáció).
Ezután már csak az amúgy is elég kicsi hőmérsékleti drift marad, amivel szerintem felesleges foglalkozni, mert önmagában is elég csekély érték, még a leggyengébb paraméterű IC-nél is...

Precíziós, főleg 0 offsetes OPA ide csak akkor kell, ha olyan erősítő(áramkör) a cél, ami garantáltan mentes ezektől a hibáktól, vagy kapásból olyan minimális az értékük, hogy felesleges foglalkozni velük... Ilyenkor nem kell sem kalibráció, sem offset kompenzálás..., csak összerakod, és jó... )

Az említett DC/DC konverter valószínűleg drágább lenne, mint egy kicsi ofszet feszültségű, egytápos opamp. Amikor forrasztóállomást építettem, akkor az MCP6V76-ot kb 280Ft-ért lehetett kapni a Chipcad-ben (most kb. 400Ft) ennél 25µV a max ofszet, táptól-tápig használhatók a bemenetei, és a kimenetek is nagyjából táptól-tápig működnek.

Ha olyan minimál felépítésű páka vezérlést szeretnék építeni, mint amit Ge Lee is közzétett, valószínűleg akkor is valami ilyesmi opamp-al próbálkoznék.
Persze ha "fiók projekt" és maradna az OP07, akkor csinálnék neki negatív tápot pl. ICL7660-al, vagy éppen egy sima NE555-el, meg pár kondival+diódával, vagy ami éppen van a fiókban

Az említett dc/dc konverter is adott, azt sem kell venni, de itt pihen egy LT1013D alacsony ofszetű egytápos duál műveleti erősítő is.
Már a Solomon pákám esetében is felmerült a hidegpont kompenzálás, mivel a termoelem nem abszolút, hanem relatív hőmérsékletet mér. Azaz a páka csúcs és a csatlakozó pont közötti hőmérséklet különbséget mutatja. Ez K típusú termoelem esetében fokonként 41uV. Ha a páka nyelében a hidegpont felmelegszik, és azt a gyakorlat bebizonyította hogy fel fog melegedni akár 100 fokra is, akkor a kezdeti 25 fokos szobahőmérséklethez képest 75 fokkal magasabb lesz a hidegpont hőmérséklete, vele együtt pedig a páka csúcsé is. Azaz ha 325 fokra állítom be a szabályzót, akkor felszalad 400 fokra. Ha üzemi hőmérsékleten állítom be 325 fokra, akkor pedig 250 fokon indul a páka hőmérséklet. Várni kell míg felmelegszik, hiába a gyors válaszidő.

Ezt digitális állomás esetében szoftverből lehet korrigálni, de van egy nagyon egyszerű analóg megoldás.

Ennek az önoszcilláló kapcsolásnak van egy nagy előnye, méghozzá az, hogy viszonylag rövid időközönként rákapcsolja a pákára a tápfeszültséget. Ezeket az impulzusokat a pákanyélben le kell vadászni, vagyis egy diódán keresztül egy kondenzátorba kell töltögetni, hogy legyen a pákanyélben helyi Tápfeszültség egy korrekciós áramkör számára. Ez nem túl bonyolult, mindössze egy termisztoron keresztül valamekkora feszültséget kell rávezetni a páka két kivezetésére. A 8 Ohm körüli fütőelem és egy valamekkora értékű hőmérséklet függő ellenállás képez egy feszültség osztót, amit a lopott feszültségről táplálunk. Ez fogja becsapni a fűtések közötti idóközökben a termoelem feszültségét figyelő áramkört. Gyakorlatilag egy dióda, egy termisztor, valamint kettő darab ellenállás és egy kondenzátor az egész. Nem kell több vezeték, marad a kényelmes kettő.
Most próbálom hozzáigazítani a termisztor ellenállás változásához a kívánt görbét.

Mindent nem írok le mert nagyon hosszadalmas lenne, első körben nekem is volt egy klón Hakko pákám, mert itt páran írták hogy az milyen jó. Hát az ára remekül tükrözte hogy mennyire jó, nem csak jó nem volt de használhatatlan volt, konkrétan meg sem tapadt az ón az olcsó néhány száz forintos klón hegyen, így gyorsan túl is adtam rajta, a vicc kategória még nem ipari körülmények között is. Na ahhoz kerestem akkoriban valami olcsó és egyszerű vezérlőt és ezt találtam. Aztán amikor még lehetett találni a bolti ár negyedéért JBC hegyeket akkor vettem azokból is néhányat, mondom talán jó lesz hozzá ez a szabályozó, jó is lett csak az elején az osztót kellett hozzáigazítani. Mutatom a driftet, azt is hogy hogy mérek hőfokot, de ehhez hozzá kell még azt is tenni, hogy ebben biztos van mérési hiba is, mert ha akár csak fél milliméterrel arrébb teszem a szondát akkor már 3-4 fokot eltér a mért érték.
Engem sosem az érdekelt hogy a hőelem hány fokos mert nem azzal forrasztok hanem az ónnal ami a hegy végén van. A 3 mért értékből az első közvetlenül felfűtés után van fél perccel, a második 10 perc után a harmadik pedig fél óra után. Nekem ennyi bőven belefér, ráadásul nálam sosem megy ennyit a páka egyhuzamban, mert ha már van 5 perc üresjárat akkor kikapcsolom, általában 15-20 percnél többet sosem megy folyamatosan.
Ami egyedüli gondja ennek a filléres szabályozónak hogy nincs benne hidegpont kompenzáció, tehát ha be van állítva a szabályozó a 22 fokos lakásban, akkor ha kiviszed az 5 fokos hidegbe és ott akarod használni akkor azt a 17 fokot bele kell számolni, annyival arrébb kell tekerni a potit, de nálam ilyen kb. évente egyszer van.

A T12-es hegy elég hosszú, valószínűtlennek tartom, hogy a végén, ahol a hideg pontja van, 100C-re tudna melegedni használat közben...
Egyébként, nem tudom,milyen típusú a hőelem benne, de biztosan nem 41uV/C az együtthatója, hanem inkább ~25uV az...!

Az ötlet, egyébként nem rossz a kompenzációra! De ha már precíz szeretnél lenni, talán érdemesebb termisztor helyett dióda visszáram alapján kompenzálni. Az legalább lineáris, egy termisztorhoz képest mindenképpen...

Nekem az a tapasztalatom, hogy a hidegpont helye nem határozható meg egyértelműen (elméletben igen, de a gyakorlat és az elmélet, elméletileg megegyezik, gyakorlatilag meg nem teljesen). Mértem én is hőmérsékleteket annak idején, és kb arra jutottam, hogy tökéletesen elég a környezeti hőmérséklethez kompenzálni, sőt ha nem használod szélsőségesebb környezetben a pákát, akkor akár ki is hagyható a kompenzálás.
Egy ilyen egyszerűbb vezérlőáramkörnek, pont az egyszerűsége, és az olcsósága a fő előnye, nem érdemes elbonyolítani, ilyesmivel. (Annak idején a csehszlovák pillanatpákával is lehetett forrasztani, pedig abban még hőmérő sem volt ) Ha pedig preciz szabályzás kell, akkor a sima kapcsolgatós megoldást is érdemes lecserélni PID-re, ITB-re vagy valami hasonlóra, ami szintén megvalósítható akár analóg áramkörökkel is, de ez már MCU-t használva lesz egyszerűbb.

Igazad lehet, vélhetően nem forrasztok vele a nap 24 órájában. Pár perc alatt nem fog felszaladni a hidegponti hőmérséklete, ha még igen, fentébb tekerek potméteren.
Persze ki fogom próbálni a kompenzálást.
A csehszlovák pillanatforrasztót én is használom, vezetékeket szinte mindig vele forrasztok.

Meg fogom nézni a termoelem feszültségét. Itt ugyanis valóban lehet a K típustól eltérő, mivel az egyik fém maga a fűtőszál anyaga.

Már mért ne lenne egyértelmű a helye a hidegpontnak?! A T12-nél egyértelműen ott van, ahol a különböző anyagok egynemű anyaggal találkoznak. Ennél ez a végénél, a műanyag kupak alatt történik. A lehető legtávolabb a hegytől! Ennek a pontnak a hőmérséklete számít, nem a környezeti levegőé. Az más kérdés, hogy ideális esetben ez a pont a környezeti hőmérsékletről indul, majd használat során 10-30C-al is felmehet akár. Ez legtöbbször nem hiszem, hogy bárkit is zavarna..., de ha igen, akkor ott mérni kell, és korrigálni vele...
A JBC210-nél pl ennél is rosszabbnak tűnik a helyzet, mert elég rövid a hegy alapban... Még nincs rendes tapasztalatom vele, ezért nem állítom határozottan, de itt nagyobb veszélyét látom annak, hogy magasabbra tud nőni a hidegpont hőmérséklete...

A 30 fok nem is zavarna, mivel nem ólommentes forraszanyagot használok. Az is lehet, hogy ha ideiglesen beteszek a hideg ponthoz egy hőérzékelőt, majd folyamatosan mérem a hőmérsékletét. Lehet hogy 5-10 perc alatt eléri a végleges 50-60 fokot minden esetben. Ha ez így van, akkor csak egy hasonló időállandóval rendelkező korrekciós taggal kell kiegészítrni a szabályzót. Ez is csökkentheti mondjuk felére a hibát, és az már jó. 10-20 fokos pontosság már több mint elég, még a rideg ólommentes forraszanyagokhoz is.

Azt is érdemes mérlegelni, hogy a komplett egységnek valószínűleg része egy transzformátor, vagy valami egyéb feszültség csökkentő eszköz, illetve valamilyen mechanikai felépítmény is (doboz). Ezek költsége szinte biztosan magasabb mint a vezérlés, ezért talán nem éri meg azon lamentálni hol lehet spórolni pár száz forintot.
Ha lehet, legyen a szabályozás korrekt, még akkor is ha látszólag erre nincs gyakorlati igény.
Saját tapasztalatom szerint óriási különbség van páka és páka között. Ez a dolog kulcsa, és csak másodlagos a vezérlés. Mióta én JBC-t használok, nem is tudom hogyan tudtam korábban e nélkül forrasztani.

Természetesen nem a spórolás jegyében megy az agyalás. Írtam is, hogy valójában nem t12, hanem eredeti Hakko hegyekhez szeretnék szabályzót készíteni. A digitális vezérlést csak azért kerülöm, mert nem tudok programozni, ezért maradok az analógnál.
Nyilván kerülöm azokat az egzotikus alkatrészeket amelyeket nem lehet beszerezni, de valamilyen szinten maradni szeretnék a fiókürítés mellett. Egyszer kellett egy Op07, vettem 10 darabot. Kellett egy izolált 5V/5V dc/dc konverter, abból van még 8 darab. Mindegy hogy mennyire bonyolult lesz a végére úgy sem az utánépíthetőség a cél. De ha az derül ki hogy semmivel nem jobb egy hidegpontkompenzált agyonbonyolított valami egy mezei LM358-astól, akkor hiába volt az agyalás. De egyelőre úgy hiszem, van értelme jobb szabályzón gondolkodni. A két vezetékes megoldással csak azért szemezek, mert volt szerencsém sokeres kábellel szenvedni. Folyton lerántotta a tartóról a pákát, vagy húzta maga után a 30 dekás állomást. Ha a nyélbe kell tennem elektronikát, hát üsse kavics.

Sziasztok,
létezik valamilyen trükk pillanatpáka teljesítményének csökkentésére? RC snubbert érdemes beletenni, ha azt látom, hogy a kikapcsolt számítógép billentyűzetén a numlock LED villog mikor forrasztok? Ha igen, akkor a kapcsolóval párhuzamosan vagy a trafóval párhuzamosan?
Ezek a bugyuta pákás kérdések sok-sok év alatt gyűltek össze és még sehol nem találtam rájuk választ.

Több előnye is van a 2 vezetékes pákának. Nem kell drága speciális kábelt beszerezni mert elég a mezei 2 szál rézdrót, ami így lehet akár nagyobb keresztmetszetű is, ezáltal hosszabb is.
Egyébként ez a szóban forgó vezérlő nyélben van benne, meg nem mondom melyik klón páka nyelében de láttam. Abba ugye azért lehet beletenni mert nem 2,4 hanem 8 ohmos a fűtőbetét ha jól emlékszem, így elmegy egy smd fettel is hűtés nélkül mert nincs rajta akkora veszteség.
Volt egy pár hónapig egy WSP80-am is az ERSA és a JBC mellett, na annál vettem észre igazán hogy mekkora nyűg egy olyan többeres kábel.
Majd ha kész lesz az egész írhatnál róla pár sort, mert az eredeti Hakko elvileg ugyanolyan jó minőség mint egy Weller, Ersa vagy Jbc, szóval kíváncsi lennék rá hogy valóban így van-e. Illetve nem tudom hogy ahhoz egy eredeti hegy mennyibe kerül és hogy mennyit bírhat. A kattogós wellert több mint 20 évig használtam úgy, hogy semmilyen alkatrészt nem kellett cserélni benne, de nagy is volt, meg egy idő után idegesített hogy érzem az ujjaimmal a kattogást.

A teljesítményt magad csökkented azáltal, hogy mennyire gyakran engeded el a gombot rajta. Ha az általa okozott hálózati zavart szeretnéd csökkenteni akkor tehetsz a trafóra snubbert, aztán hogy az mennyire lesz hatékony az egy másik dolog. Ami még javíthat a helyzeten, hogy a PC-től egy távolabbi aljzatból használod a pákát, vagy egy hosszabbítóról.

Nem próbáltam ki, de van aki egy NTC-t tesz sorba a primerrel, ami képes "lágyítani" a bekapcsolást.