Igen, és gondolom ezekkel az előírásokkal pontosan tisztában vagy és az elkészült terméket az illetékes hatósággal tanúsíttatod.
A SELV rendszer bárminemű földelése TILOS! Sem közvetlenül, sem közvetve. Ha olyan tápod van ahol ezt a gyártó előírja, akkor az nem felel meg a SELV előírásainak. A msáik vacakodban is gondolom az előírt min. 7mm-es kúszótáv be van tartva, sehol nincs hálózati potenciálon lévő rész ennél közelebb sem egymáshoz, sem megérinthető fémfelülethez.
Kíváncsi lennék, hogy ezeknek a lámpáknak amikkel játszol van-e érvényes CE és TÜV minősítése?


Ezen a ponton pedig kiszállok, nem vagyok hajlandó a gyilkossági kísérletedhez asszisztálni. Majd ha leég a házad mert egy zárlatos eszköz miatt túlhevült a 0,75mm²-es huzal, és ezért bent ég valaki akkor majd látod értelmét. A börtönben majd ráérsz elmélkedni rajta (gondatlanságból elkövetett emberölés...).

Majd tanúsíttatok, ha másnak készítem. A Philips valószínűleg előírásoknak nem megfelelő vacakokat gyárt, árul, hibás dokumentációval. Aki megtervezte a ház villamos kivitelezését és aki felülvizsgálta a szolgáltatótól, bizonyára azok az emberek sem tudják mit csináltak ellentétben néhányakkal, akik mindenkinél mindent jobban tudnak.

A személyeskedést kéretik mellőzni. A kiragadott idézetek értelmezése sem egyértelmű, ha nem ismerjük a miértjét. Börtönnel való fenyegetés helyett inkább kérdezzünk rá, hogy miért gondolja így. Majd ha szakszerűtlennek véljük, magyarázzuk el, hogy mi a baj vele.

Milyen pontosan megfogalmaztad.

Meg lett oldva a probléma ?
Meg lett mérve a bejövő, szolgáltatói PEN és a védőföld közötti pont ?

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a földelőszonda kötődobozának van-e előírt magassága?
Kb 40-50 cm-en tökéletes helye lenne a lábazaton, de a villanyszerelő azt mondja, hogy olyan 70-90 cm közé szokták tenni. Itt a problémám a szokással van, illetve azzol, hogy abban a magasságban már kész a dryvit, a lábazaton pedig még nincs...

Előre is köszi a válaszokat!

Előbb kellene készen lenni mint Dryvit?

Szia!
Tudtommal nincs előírt magassága. Azért szokták olyan magasra tenni, hogy a szegény mérőembernek nehogy véletlenül le kelljen hajolnia.

Ez függ a lábazat magasságától. Érdemesebb a lábazat fölé a falazatba süllyesztve tenni a "szárazabb" zónába, hogy a kötés jósága sokáig megmaradjon. Vedd figyelembe, hogy ez évtizedekre készül és a bent lakók védelmét szolgálja. Legalább IP44-es védettségű csavarozható fedelű dobozba érdemes tenni.
A dryvit már kész, a mérőhely meg csak most készül ? Érdekes. Általában a mérőhely tartozéka a védőföldelés és a hozzá tartozó kötődoboz, aminek a közelében kell lennie.

Sziasztok!

Csak a szokásos:
- régi ház, 1 fázis, 16A
- földelés nuku, néhol "kalózföld" (nullára kötve)

Ezt kell biztonságossá (és szabályossá) tenni. A vezetékek újra lesznek húzva mindenhol, a még megmaradt, falba vakolt kalózföldek természetesen megszűnnek. Természetesen földelőszonda és FI-relé az alap, addig egy kapavágást se!

Kérdésem:
A földelőszondára kötött EPH sínt közösíteni kell-e a (mért oldali) nullavezetővel a FI-relé előtt?
Igen, ismerem azt az ábrát (16. oldal), amelyen egyértelműen jelölve van hogy azt a méretlen
oldali PEN vezetőre kötik, de ahhoz plombabontási engedély híján nem nyúlhatok.
Itt 1 méter sincs a mérő és a beépítendő EPH sín között.
Üzemi épületnél, ahol a mérő 200 méterre van a benti földelősíntől, ott közösítik.

Ez örök kérdés számomra is. Jön az óra alól három vezeték. Az óra alatt vagy kötve, vagy nem. A földelőszonda kötése hozzáférhető, vagy nem... Néha 4mm2, és 6mm2 alu vezeték jön ki az óra alól....Mikor nálunk kibontotta az áramszolgáltató embere, ott pl nem is volt összekötve az óra alatt, jött a szondától egyenesen fel....

Köszönöm. Időközben mégegyszer benéztem a "főelosztó" (mezei 65-ös kötődoboz a villanyóra felett) belsejébe, semmi "harmadik szál", csak két MCU-6, fázis és nulla.
Ettől függetlenül még simán lehet szonda és védőföldelés a villanyórához, befalazva,
de tovább azt nem vezették, nem látszik a nyoma sem az elosztóban.

Akkor az új szonda vezetékét közösíteni kell a (mért oldali) nullavezetővel a FI-relé előtt?
Ahogy már említettem, a méretlen oldalhoz (legálisan) nem férek hozzá.

Azok alapján amit leírtál, igen.
Illegálisan meg ne is férj hozzá. Inkább, ha tényleg nem vagy benne biztos szólj egy regisztrált villanyszerelőnek. Nem hiszem , hogy egy kocsi árat elkérné ezért, a büntetés több lenne.

Amennyiben ez TT hálózat a fogyasztó Fázist és Nulla vezetéket kap. A védővezető a földelésről van közvetlenül bevezetve az elosztóba. Ezt tilos összekötni.
Ha TN a hálózat, tehát a méretlen PEN vezető és fázis, akkor a mérőhelynél van szétválasztva PE és N vezetékre. Tehát a mért elosztóba a Fázis, Nulla és Pe, védővezető érkezik be.
Ezt is tilos összekötni.
Tehát a lényeg az, hogy semmilyen hálózat esetében sincs összekötés.
Szétválasztás van. Ezek a vezetők jellemzően 16 mm2 sodrott Alu, vagy 10 mm2 sodrott réz vezetékek. Ehhez csak a szolgáltató megbízott szakemberei, regisztrált villanyszerelők nyúlhatnak hozzá.
Az EPH csomópontot minden esetben össze kell kötni PEN szétválasztó sorkapoccsal is. HA ez plombált területen van, ezt csak regisztrált szerelő végezheti. Ez legalább 6 mm2 sodrott zöld-sárga rézvezeték.

Ha ez tömör vezeték és felújításra kerül sor, ez már nem maradhat. A legkisebb szabványos alu vezeték 16 mm2 és ez csak többszálas lehet.Bővebben: Link

Köszönöm.
Ebből azt veszem ki, hogy kell egy engedélyes szerelő, plombát bont, szétválasztja a méretlen
oldalon a PEN vezetéket, a PE-t pedig kihúzza a lakáselosztóba, ahol az EPH csomópontra köti.
Amíg nem jön a villanyszerelő (hónapok múlva!), a szonda földjét beköthetem-e a fogyasztókra, konnektorokra?
Mint említettem, jelenleg se érintésvédelmi kapcsoló (holnap már lesz!), se rendes földelés nincs, a szabálytalan nullázásokat épp kikötöttem, de utóbbi miatt nem alszom valami nyugodtan...

Egyáltalán nem biztos, hogy te PEN-t kapsz az áramszolgáltatótól. Az EPH csomópont más, nem azonos az üzemi földeléssel. Engedélyes szerelő kelleni fog.

Szonda földelését kötheted a fogyasztókra.

Hogy ne kelljen várni több hónapot, írtam privát üzenetet.

a szonda földjét beköthetem-e a fogyasztókra
Bárki szolgáltatós műszakit megkérdezel, gondolkodás nélkül rávágja, hogy csak úgy egyszerűen nem keverheted a TN és a TT módszereket egy transzformátorkörzeten belül.

Hali! Elég halott a blog... ne földeljük le, hogy felrázódjon.... Lenne egy kérdésem. Hogyan tudnám megállapítani, hogy a konnektoraimban egyáltalán van e föld ??? (panelház)

Nincsen olyan hogy halott topic.
Máris feléledt, és a legmagasabb szintre emelkedett.

Örülök, hogy újraélesztettem, de a kérdésemre is szeretnék válaszokat kapni!

Hello! Vélhetően azért nem kaptál választ a kérdésedre, Mert ennek kiderítéséhez szükséges hozzáértés, eligazodás a "drótok között" avagy villanyszerelési gyakorlat és rejteget baleseti veszélyeket a dolog. És ha ezen feltételek meglennének, akkor nem merült volna fel a kérdés..
Mert azt hogy be van-e kötve a konnektorba a földelés, azt egy kisteljesítményű izzóval a fázis és védőföld között kipróbálhatod. (Ha van ÉV relé bekötve, akkor egyből le is veri, akkor nyertél. De feltételezhetően nincs ilyen.)
Viszont az, hogy az szabályszerűen van-e bekötve, ahhoz már több vizsgálat, bontás és felderítéséhez több ismeret szükséges. Tehát a kérdésedre azt a választ fogod kapni, hogy hívj hozzáértő villanyszerelő szakembert, aki az egészet átvizsgálja és érti mit kell tenni, ha hiba van.

Ha legalább a fogyasztásmérő környékéről, vagy magáról a konnektorról lenne legalább fénykép, akkor esetleg egy talán elképzelhető távolról.
Mérés, próba nélkül, látatlanban...

A lámpa helyeknél is meg kell lenni a védővezetőnek. Ehhez még műszer sem kell. Ott kell lennie a zöld-sárga vezetőnek. Ez szemmel látható még feszültség mentes állapotban is.

Esetleg ha negyon érdekel, veszel egy az erre célra épitett olcso speciáls dugot, az mindent elárul a stekker bekötéséröl.

Köszönöm mindenkinek a válaszát! Lehet, hogy nem jól tettem fel a kérdésem, és az is kiderülhet, hogy rossz topicban járok. Ezért most kicsit hosszabb lére ereszteném. Időszakos hobbista vagyok, alapszintű általános ismeretekkel. Van egy matuzsálemi korú kattogós Wellerem. Múltkoriban egy sötét és meggondolatlan pillanatomban vettem meg a kínai 8898 keresztnevű forrasztóállomást, igaz nagyon jutányos áron. Volt egy félbehagyott projektem, 5050 RGB SMD ledekkel, mondok folytatom az új pákával. ESD védelem nélkül estem neki, hát a zöld led egész szépen világított forrasztás közben...Fogom a voltmérőt, páka és vízcsap között 10-80 volt körül ugrál. Páka és konnektor földelése között semmi, egyébként az állomás csatlakozója földelt. Kikapcsolt pákával,hálózatra csatlakozó állomással hasonló a helyzet. Ha leföldelem a páka fémrészét a vízcsapra, megszűnik a jelenség. Tudom, hogy a vízvezeték nem a legjobb megoldás, de hirtelen földnek nem tudtam jobbat. Ezért tettem fel a kérdésem, mert lehet hogy nem jól, de arra gyanaxom, hogy a konnektorom földje hibádzik.

Akkor ez így már teljesen más megvilágításba helyezi a dolgokat.
Maga a páka testje és a védőföld nem feltétlenül van összekötve. Gondolj csak bele, ha éppen nincsen kikapcsolva a készülék amiben forrasztasz. Nem minthogyha illene úgy, dehát...
Mérhetsz ellenállást a páka testje és a forrasztó állomás dugójának a védőföldje között.
Ugyanígy a vízvezeték és a konnektor védőföldje között is. Ezek elvileg veszélytelen mérések...

Köszi a tippeket. Megnéztem. A páka és a forrasztó állomás hálózathoz csatlakozó dugó földje között pár tized Ω, tehát a páka fémrésze a földre van kötve (szétszedtem, igaz). A konnektor föld és a vízcsap között szakadás, még MΩ tartományban is. Nekem ez azt mondja, hogy a konnektorban nincs
földelésem, de lehet, hogy tévedek. Viszont hogy létezhet, hogy ekkora kóbor áramok vannak a pákámban, hogy földelés nélkül begyújt egy ledet????? Nem sztatikus elektromosság, mert folyamatosan ég.....

A szórt kapacitások/induktivitások miatt alakul ki egy nagy belső ellenállású áramforrás, a LED pedig igen kis áram hatására is világít.