Szia! Kapacitív csatolású kóboráram lesz az, tehát a fűtőbetét és a páka burkolata között kialakuló parazita kondenzátoron keresztül záródik az áramkör. Ez nem jó jel, mert így sérül az egyenpotenciálra hozás követelménye, nincs normális védővezető és így rendes érintésvédelem sem a lakásban. Panelházakban nagyon nagyvonalúan kezelték a problémát, a legtöbb helyen csak a konyhában alakítottak ki nullával egyesített védővezetőt.

A panelt amiben laksz gondolom nem a múlt héten építették hanem évtizedekkel ezelőtt, akkoriban nem nagyon foglalkoztak ezzel. Ha volt is kiépítve védővezető akkor az is csak a konyhában és a fürdőben, és az sem volt előírás szerint földelve, hanem csak el volt ágaztatva a bejövő nullából vagy PEN-ből vagy ki tudja épp hogy hívták akkoriban.
Ha olyan szabályozód van, pláne kapcsolóüzemű amin ki van építve a védővezető, akkor azt védővezetővel ellátott konnektorból lenne csak szabad használni, az okát magad is látod, világít a forrasztandó LED. Azért világít, mert a kapcsolóüzemű táp ami az állomást működteti olyan elrendezésű, hogy a zavaráramok elvezetésére a védővezetőt használja. Ha az nincs bekötve a konnektorban, akkor a kapcsolóüzemű táp zavarárama nem tud hova elfolyni, így arra fog folyni amerre tud, vagy zavart fog kelteni a forrasztandó alkatrészekben, azaz pl. világítani fog a LED.

Vannak dolgok ami x-akták jelenség, ha egy led egyik vége a levegőben na jó 3cm2 panelen, a másikhoz hozzáérintem a garantáltan kettős szigetelésű transzformátorról járatott hibátlan szigetelésű kattogós weller hegyét, a led parázslik. Ezen már nem szoktam fent akadni. ( amúgy némely ledes fázisceruza is világít érintésmentesen...) az hogy a vízcsap, és a konnektor földje nincs galvanikus kapcsolatba, megint csak nem jelent semmit a konnektor védőföldjére nézve, leghamarabb, a csaphoz menő műanyag cső a fő ok. Ez nem jelenti azt hogy a konnektorod földelését gyanú esetén nem kell átnézni, de nem ez a teszt módja.

Ha ez nincs rendesen kiépítve, furcsa jelenségek lehetek.
A kép önmagáért beszél.

az sem volt előírás szerint földelve, hanem csak el volt ágaztatva a bejövő nullából vagy PEN-ből
Sok furcsaság történt paneleknél is, de konkrétan többlakásos háznál, ha négyvezetős volt a felszálló, akkor ez volt a szabályos, hogy a kapualjban volt utoljára földelés.

Mi ebben az X-akta??
Attól, hogy teljesíti a kettős szigetelés követelményét, még nem lesz árnyékolt a szekunder tekercselése! Ergó kapacitív csatolásban (is) van a primér és a szekunder egymással, ezen a csatoláson keresztül záródik az áramkör váltakozó áramú szempontból!
És ezek az új ledek képesek észlelhető fényt kiadni, a mA törtrészénél is.

Ha egyet értek veled, azt mondom a konnektorod földje rossz, az megér egy pozitívot?

Most hogy mondod, tényleg mindenkinek osztott.

Azt hiszem igen sűrű elnézéseket kell kérnem a nekem válaszolóktól. Mindenkitől tanultam valamit, és nemcsak ezt, hanem a fáradságot is akartam honorálni az emojival. Nem vagyok egy nagy fórumozó, és most látom, hogy a gladiátor ölő szimbólumot adtam mindenkinek....Átjavítottam őket, és +1x elnézést!

Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni egy földelés kialakításában. Előre bocsátom, hogy nem vagyok villanyszerelő, illetve elnézést kérek a hosszú felvezetésért.
Régi családi házunknál kértem a mérőhely áthelyezését és szabványos kialakítását, valamint a mért fővezetékek cseréjét is. Ebben a szakaszban szeretnék egy hatásos földelést is kiépíteni illetve az új mérőhelybe bekötni.
A villanyszerelő leütött egy 3 méteres tűzi horganyzott rúdföldelőt egy akna aljára (kb. 80 cm talajszint alatt). Mivel tudni akartam, hogy működik, egy másik villanyszerelővel megmértük a terjedési ellenállást. 180 Ohmot mért és nem megfelelőként jegyzőkönyvezte. A kivitelezést végző szerelőnek kifogása rengeteg, megoldása nincs. Ezért a következőt tervezem: keresek egy, sajnos távolabbi, alkalmas helyet egy másik szonda számára. Van egy kút a telken, amelyben kb. 4-4,5 méter mélyen van víz. E mellé gondoltam. Ide toldható rendszerű földelő szondából annyit ütök le, ahány meghozza a kívánt eredményt, illetve ahányat lehet. Viszont ez a hely kb. 12 méterre van a mérőhely (és a vizsgáló doboztól), illetve az útvonal egy részén nem nagyon van fal vagy más szerkezet. Ezért egy 70-ES 19X2,1MM ALUMÍNIUM sodronnyal csatlakoztatnám a szondát a vizsgáló dobozba, ahonnan 16-os zöld sárgával menne tovább a mérőhelybe (ezt természetesen a villanyszerelő végzi). A sodrony az útvonalon egy szakaszon a föld felszín alatt haladna, majd a ház falán vezetném tovább a vizsgáló dobozhoz.
A kérdéseim: Egyáltalán szabályos-e ez ebben a formában, illetve ha a fal homlokzat szigetelés kapna (EPS), kell-e bármilyen védelmet biztosítani a sodrony számára. (be lehet-e vonni EPS-sel csupaszon, vagy tilos, vagy valamilyen hővédelemmel kell ellátni).
Nem mintha bármilyen relevanciája lenne, egyelőre (még) sehol sem kértek jegyzőkönyvet, csak "önszorgalomból" akarom ezt a területet rendbetenni, hogy később a hálózat felújításakor lehessen stabilabb alapokra építkezni. (működő ávk pl)
Remélem sikerült érthetően megfogalmaznom a kérdést. Előre is köszönöm a segítséget!

Amelyik szonda 12m távolságban jó, azt helyben leütve is hasonló eredményt adhat szerintem. Oda az óra mellé leerőszakolsz egy/kettő 5-6m-es szondát szerintem hosszútávon az a legegészségesebb. A valódi föld potenciál a háztól távol esik, így a lakásban lévő földelt dolgok már nem a helyi földön vannak.... Azt sem tudom a 2-3m szondát hova gyártják? Dísznek? Folyópartra?
A távoli szonda vezetékét "őrizni" kell sok sok éven át, úgy hogy lehet azt sem fogod/fogja tudni az új tulaj, hol megy, mi célt szolgál...

Valóban az lenne az ideális megoldás, ha a nem működő mellé, ugyanabba az aknába ütnénk le egy megfelelő hosszúságú szondát. Azért indultam ebbe az irányba, mert a szerelő azt mondta, hogy lehet, hogy a talaj fel van töltve, lehet, hogy olyan kőbe ütközünk, amit nem tudunk áttörni stb. Ezt egy geológus ismerősével is megbeszélte, aki azt is mondta, hogy mivel az akna körüli terület betonozott, a terület túl száraz lehet. Mivel a geológiához még kevesebbet értek, első körben kénytelen voltam elfogadni.

A magam esze szerint az aknával max 1-2 méter mélyen lett bolygatva a föld, a talajvíz meg akárhol ásol azonos típusú talajban, bizonyos földrajzi távolságon belül ugyan olyan magasan van. Azért nem gondolnám, hogy a kutat tervezetten és pont egy vízgyűjtő fölé építették volna. Ha a ház mellé ásták volna, abban ugyan olyan magasan lenne a víz. Sőt ha a jelenlegi kút fölé egy házat építenél, akkor sem fogyna ki belőle a víz. A másik, a kút melletti pár méterben szerintem pont szárazabb a föld, ezért hosszabb szonda kell.

Köszönöm a választ! Lehet, hogy ezt fogom tenni. Szeretnék amennyire lehet biztosra menni, egyrészt mert nem olyan nagy a telek, hogy végtelen próbálkozásom lenne, másrészt meg jó lenne kb. 2-3 földelés árából kihozni a dolgot. Ugyanakkor nem csak "kipipálni" akarom a földelést a rendszerben...

Szia!

Miért nincs áramvédőkapcsoló ? régóta kötelező--s célszerű is.

Van ahol 100m -nyi földelőszalaggal sem jutsz előrébb.

Szia! Szerintem ha van hozzá hely akkor a meglévő szondától jobbra és balra 1.5m-re leütsz még egy-egy szondát és ezeket közösíted a meglévővel és jól belocsolod vízzel vagy ha még költeni tudsz rá alkalmazhatsz bentonitot is. Ez a vulkáni hamu a térogatának 10-20-szorosát tudja megkötni vízből (kilogrammja kb. 600Ft). Ettől még az Fi relé beszerelése nagyon ajánlott.

Köszönöm! Sajnos teljesen le van betonozva a környéke, egy szennyvízelvezető betekintő akna van, azt próbálom kihasználni. ÁVK most is van, fenn is marad, de furcsán működik. Konnektoros teszterrel tesztelve nem nagyon megy le, ezen kívül néha random (még nem sikerült megtalálni az okát) lekapcsol. Sajnos ez egy régi ház, az elektromos hálózatát (gondolom) sokan kókányolták, ez az első fázis a rendbetételben, hogy méretlen, mért fővezetékek, mérőhely, földelés legyen rendben, ez kell az óra áthelyezés miatt is, hogy legyen hely az FKA szekrényben, ezt követi majd a hálózat újrakötése, javítása. Az új mérőhelyen lesz B osztály ÁVK.

Azok a javasolt megoldások, hogy a meglévő földelés környezetében szúrjál le még földelést, meglepően keveset fognak jelenteni az eredményben. Ökölszabály az, hogy két összekötött földelés közt legalább akkora távolság legyen, mint a leghosszabbiknak a hossza. Akkor sem feleződik még az eredő, dr már majdnem.

Földben az ALU-t felejtsd el, hacsak nincs teljesen zárt, víz (na meg sav-lúg) álló borítása, úgy mint egy földkábelnek. A talaj gyakran savas, ritkábban lúgos, bármilyen alu gyorsan elkorrodál. Közvetlenül a vakolatba sem teheted, ha téglafal mellett hoznád végig föld felett. Ha meg amúgy is össze kell kötni, akkor azt csináld szabadon a földben, mert a vízszintesen fektetett is földelés. Legalább az is csökkenti a földelési ellenállást.

Az első földelés az óránál, amit a regszerelő csinált maximum 10 ohm lehet. Ehhez képest 3m-el a 180 ohm rossz előjel. A meglévőre még nem lehet rátoldani pár métert? Elegendő nem lesz, de lehet hogy jelentősen csökkenne azzal is. Kontrollként kezdenék leverni egy másikat 2-5m-en belül, hogy az önmagában mennyire adódik, ha lemegy, akár 4-5m-ert. Illik annyi távolságot tartani a kettő között, mint amilyen hosszú, de azért ne legyen az egész kert teli szondákkal. Sőt az sem lenne rossz, ha nem az óránál próbálkoznál, hanem közvetlenül a főépület körítőfala mentén 0,5-1m távolságban úgy, hogy onnan könnyen beköthető legyen az épület főelosztójának a PE kapcsára (egy falon kívüli kötődobozban átváltasz 10-16-os z/s mkh-ra). Az ilyen közeli rudakat a föld alatt kösd össze egy 10-es acéllal, legalább 70-80cm mélyen. Ez további földelőként funkcionál és csökken az ellenállás. Az sem baj, ha a földkábel árkának aljára először ezt teszed egy kis földréteggel a mérőtől a házig, ha az óránál van és megpróbálsz egyet a házhoz is leütni.
Esetleg elgondolkodnék a "B" típusú földelésen, ha a főépület körbejárható. Akkor kb. 1m távolságban körbe kellene ásni és min. 70-80cm mélyen belefektetni egy 10-es horganyzott köracélt, vagy akár egy 3,5x30-as laposacélt. A hurok mentén bárhol ráköthetsz további rúdföldelőket a föld alatt, de ha egy másik mélyföldelővel sem sikerül sokkal jobb eredményt elérni, akkor a 10 ohm elérése lehet hogy irreálisan sok erőfeszítést igényelne.

Ahogy a kollégák is mondják, az ÁVK ilyen esetben igen fontos, rossz védőföldelésnél, régi hálózatnál szinte az egyetlen ami meg tud védeni! A hálózatod alapvédelmét az adná, hogy minden földelt dugaljnál/fém testű (I. év. osztályú) fogyasztódnál van folytonos és alacsony ellenállású védőföldelésed és ha testzárlatos lesz az egyik készülék, akkor a 100-300A hatására az L-PE között gyorsan kikapcsol a túláramvédelem. Ha a tesztered elegendő hibaáramot (min 25-30mA) hoz létre, de nem old ki az ÁVK, annak elég valószínű oka, hogy a betápod PEN vezetékétől a dugalj védőérintkezőjéig már nem folytonos a PE. Ha földelési ellenállást tud mérni az ismerősöd, akkor lehet hogy hurokimpedanciát is tud, ellenőrizzétek le a dugaljakat.

Az ÁVK nem old le csak úgy "véletlenül". Vagy egy vezetékszakasznál, vagy egy fogyasztónál szigetelési hiba lehet és "szökik az áram" 1-20mA-es nagyságrendben. A "véletlen" kioldást okozhatja mondjuk egy reggeli köd/pára ami tovább emeli ezt az áramot mondjuk egy pajtában, melléképületben és olyankor old ki. De egy padlásra menő védőcsőben kicsapódó pára is belefolyhat a kötésekhez a kötődobozba, vagy már egy korábban elszenesedett egér is üzemelhet változó ellenállásként két ér között, vagy mondjuk egy rossz helyre fúrt karnis/képkeret csavarjával csak a fázist sikerült telibe találni. Mindent alaposan át kell nézni és leellenőrizni.

Legegyszerűbben úgy tudod ellenőrizni, hogy fogsz egy hibaárammérő lakatfogót és az ÁVK 4 szál vezetékére (3L+N) ráfogsz. Ez kimutatja, ha alapból van néhány mA-es szivárgóáramod. Az alaposabb ha minden fogyasztót kihúzol a dugaljakból és elkezdtek szigetelési-ellenállást mérni.

Milyen típusú ÁVK van most bent? Biztos, hogy 30mA-es és nem 300? A B típus drága és feleslegesen költenél rá (100-200 ezer forint), csak egyenáramú dolgokhoz kell (e-autótöltő, napelem). "A" típusokat használj. Amíg tényleg áldatlan állapotok vannak a házban és a védőföldelés sok helyen hibás, lehet hogy én kettő ugyan olyat is bekötnék egymás után sorosan, egyből az óra után (pl. 4P/40A/30mA/A-es típust). Hiába mondanám, hogy próbálkozhatsz alacsonyabb hibaáramúval is (10mA), valószínűleg örülhetsz, hogy a most fentlévő 30mA-es "csak néha" kapcsol le magától. Esetleg szétbonthatod néhány különböző körre, fürdőnek külön, belső installációnak külön, meg a kültéri/melléképületeknek külön, vagy ahogy most adottak az áramkörök, gondolom nincs túl sok különálló biztosítva.

Szia!
Abból lehetne ferdén is fúrni, s földelőt tenni bele --akár 6-8db-t is.
De ilyen földelési ellenállásnál --reménytelen.

Tehát amit én követnék; uj mérőhely, uj lakás elosztó ( uj FI relékkel a kényesebb" A " az átlagos "AC" is lehet), s utána mindenhová ujra vezetékelni az épületet , A világitásnak sem hagynék meg semmi régit!
A B ttip FI/RCD a z elektromos autó töltőhöz kell.

Nagyon köszönöm a gondolataidat! Az alu sordonyt el is felejtettem. Ha úgy alakul, marad a köracél vagy valamilyen acélsodrony, ha egyáltalán létezik ilyen.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor megöntöztem a szondát leesett 129 ohmra az ellenállás, de még ez is messze van a 10 ohmtól. Mértünk terjedési ellenállást (segédszondákkal) és hurokellenállást is, nem volt szignifikáns eltérés. (sajnos nem ismerőssel mértünk, hanem egy felülvizsgáló szakemberrel, "üzleti" alapon, szóval drága a mérés is és nem áll rendelkezésre a kapacitás)

Sajnos a főépület nem is körbejárható (utcafronton van, mellette a szomszéd ház), illetve a telekről elérhető része körbe van betonozva (bejárat, terasz stb). Ezért csak a betonozott részen valahogy átvezetve tudok szondát létesíteni az említett aknán túl.

Azt nem tudom, hogy egy 20mm-es rúd földelőt, aminek a végére rá van hegesztve a köracél, hogy lehetne megtoldani hosszanti irányba, ezért is kezdtem el a toldható rendszerben gondolkodni. Igazából az a dilemma, hogy a "kényelmes" de 3m-en 180 ohmot nyújtó aknába kezdjek leküldeni 4-6 1,5 m-es szonda tagot, vagy attól távolabb (talán) jobb eséllyel kecsegtető nedvesebb területre, megküzdve a távolsággal, de már ott is a toldható rendszerrel próbálkoznék.

Az ÁVK 30mA-es AC típusú jelenleg. (a rendszer még "eredeti" állapotban van, EON ügyintézés folyamatban van). Van napelem is, autó töltő is (AC), ezért jött szóba a B osztály. Az töltőt annó a szerelő csak az AVK elé tudta bekötni, mert rögtön leoldott az ÁVK. A szerelő szerint a földelés hiánya miatt. (ebben a töltőben amúgy van egy B osztály ÁVK)

Az áramköröket tekintve nem reménytelen a helyzet (számosság szempontjából), de sajnos szinte minden kismegszakítóra két kör van kötve, illetve eléggé aszimmetrikus (a fázisok terhelését tekintve). Előbbi többek közt vélhetően a hely hiánynak is betudható. Azt tervezem, hogy amint kikerül az óra az FKA szekrényből és rendben van a gerinc illetve a földelés, korszerűsítjük a lakáselosztót, növelve a szelektivitást, szimmetriát. Ebben a szakaszban vizsgáljuk át a rendszert és javítjuk a hibákat.

Sodronyt acélból se használj. Talajba a legtutibb a rozsdamentes (V4A) anyag, de ez hatszoros áron van, a kompromisszum az a tűzihorganyzott dolgokkal, hogy nem lesz olyan magas élettartamú mint az utóbbi, csak kb. 30-40 év, illetve ha nem a ház alatt lett letéve, akkor "bármikor ellenőrizhető és szükség esetén (fel)javítható", csak pár haver, ásó és elegendő sör kell hozzá...
Ha megsérül a felületvédelem a sodronyon, akkor a szálak sokkal előbb szétrohadnak. Az Rd8 ill. Rd10 horg. acél között nincs olyan nagy árkülönbség, ezért az utóbbit használd, minél vastagabb, annál lassabban rohad el, egy kis birkózással pedig behajtogathatod ahova kell. Előbb utóbb rozsdás lesz és elfog fogyni a keresztmetszet, de azért tud viszonylag alacsony ellenállást az élettartama végéig, mivel a rozsda porózus és jó villamos kontaktust biztosít a talajjal.
Amikor leütöttétek a csövet, akkor az oldalirányú mozgás miatt összetömörödhet a talaj és nem biztosít jó érintkezést a teljes felületén. Az öntözés kicsit segíthet még a talaj alakulásában, de nem fog tizedére csökkenni az ellenállás. A hosszútávú öntözés is hiábavaló, mivel 15-20% talajnedvesség felett már a vezetőképessége sem változik drasztikusan.

A toldható rúdra nincs ráhegesztve az ostor, ha elhúzod a köracélt a rúd mellett, akkor a megfelelő keresztmetszethez való összekötőkkel tudsz jó csatlakozást csinálni, majd korrózióvédő szalaggal jól betekerheted. Ahol feljössz a talajból ott húzz rá a talajátmenetnél egy méteres gyantás zsugorcsövet, vagy használj PVC bevonatú köracélt, mert a talajátmenetnél fog a leggyorsabban rozsdásodni. A toldható rudakhoz kapni kőtörő csúcsot, azzal talán még mélyebbre juttok.

Ha le van betonozva minden, akkor egy kb. 40x40cm-es lyukban talán le tudod verni a háznál és a házfalig el tudod vezetni a köracélt a járda felső rétegében ha 2cm szélesen felvágod flexszel és kivésed.

A 10 ohm előírás elsősorban a TNC rendszer hibája miatt szükséges, ha megszakad a betápnál a PEN vezető, akkor a háztartásban a fogyasztókba folyó fázisáram visszajön a nullán a fő földelőkapocsig és ezen a helyi földelésen keresztül folyik a földbe. Ha magas az ellenállás, akkor alacsony áram is veszélyes feszültségre emeli, pl. 180 ohmon 1A 180V-ot jelent, és egy mosógép vagy villanytűzhely nem egy ampert fog felvenni. Azért veszélyes, mivel a védőföldelő-hálózatodnak kellene lennie a 0 potenciálnak, de így a teljes rendszeredben megemelkedik a virtuális 0-hoz, padlóhoz képest a potenciál, a fő-földelőkapocsról pedig visszajut a PE vezetőkön keresztül minden fémtesthez. Ha pedig így ér az áramütés, akkor az ÁVK is hatástalan marad, mert az az áram átmegy az ÁVK-n, visszamegy a nullán, majd az ÁVK-t megkerülve jön a PE vezetőn.
Ha tényleg nem sikerül sokkal alacsonyabbra levinni a földelési ellenállást, akkor lehet gondolkodni más biztonsági megoldáson elsősorban PEN szakadás esetére. Például egy betápot kapcsoló mágneskapcsolón, ami fázisaszimmetriára, feszcsökkenésre kiold. Ki lehet védeni a potenciálemelkedést 100%-ban is, de ahhoz egy 20m távolságra lévő, független, 0 referencia földelő kellene. Jó eséllyel PEN szakadásnál elegendő lesz az aszimmetria is a kikapcsoláshoz, feltéve hogy van bármi minimális fogyasztód, ami éppen üzemel.
Bonyolultabb megoldás egy olyan speciális "áramvédő" beépítése, amire külső áramváltók csatlakoztathatóak és bevonható az érzékelésbe a PE is.

Napelemnél, töltőnél nem a háztartást védő, mérőnél elhelyezett ÁVK-ra vonatkozik a B típusú előírás, hanem elsősorban az ilyen típusú eszköz csatlakoztatásánál kell beépíteni. Ha az inverter is tartalmaz beépítettet, akkor nem feltétlenül szükséges külső és a háztartásra továbbra is maradhat "A" típus. Igaz, hogy a töltőd közvetlenül az óránál van, de van benne egy beépített B típusú védelem, szerintem emiatt felesleges tenni még egy ugyanolyat fedővédelemnek a hálózatra. "AC" típust egyedül a bojlernek használj, a mai sok kapcsolóüzemű cucc, telefontöltők, PC, "inverteres" klímák, hűtők miatt az alap az "A" típus lett.

Mindenkinek köszönöm a hozzászólásokat. Lassan lezárom ezt a fejezetet. Leütöttem egy újabb három méteres rúdföldelőt, ezúttal a beton mellé közvetlen, de a szabad ég alá. Az elvezetéshez 10-es köracélt használtam, amit a szondán levőhöz egy csavaros csatlakozóval toldottam. Ennek az össz hossza 5,5 méter.
Kialakítottam egy vizsgáló dobozt amelyben csatlakoztattam a 16-os zöld-sárgát. Ezt megmérve 24,5 ohmos ellenállást kaptunk. Ehhez bekötöm a korábbi (180 ohmos) szondát is, így a várható eredő ellenállása a földelési rendszernek kb. 21,5 ohm lesz. Nem 10 ohm, nem is kevesebb, de itt megállok...

Azért az kissé fura, hogy ugyanolyan hosszú földelők egyike 180 ohm, másika meg 24.

A szondát simán le lehet verni ( legalábbis felénk) szinte egy 40-50mm átmérő lyukon némi vésés még a fal felé a vezetőnek... Az egész szinte nem is látszik.

A szennyvíz betekintő aknát meg hagynám békében. Szerintem az ott terjengő anyagok még a legjobb anyagokat is gyorsan megeszik.

Nem voltam elég pontos: a szennyvíz betekintő aknában egy áthaladó pvc cső látható, amely csatornába van kötve. Amúgy csontszáraz és talán ezzel magyarázható a 180 ohmos terjedési ellenállás is. Igazából ennek a szondának a bekötése három ohmmal javítja a 24 ohmos szonda ellenállását, szóval valóban nincs túl nagy hatással a rendszerre, akár funkcionál, akár nem...