A torzítás egy dolog, kérdés, hogy miképpen reagál a négyszögjelre és itt szokott a dolog elhasalni, ugyanis már a szimulátorban is látszik, hogy begerjed általában.

Amúgy néztem a kapcsolást és roppant szimpatikus.

A négyszög valóban kihívás tud lenni. A csatolt képen az 1kHz-es kimeneti négyszögjel, 8ohm+1µF komplex terhelésre.

Az igen.

Nagyjából ugyanilyen spektrumképet produkált nekem is a multisimben, ez volt az egyik oka hogy abbahagytam a nyáktervezést és úgy döntöttem hogy nem építek V4-et.

Most már kíváncsiságból a Karesz féle burgumot is be fogom majd rajzolni a télen ha ráérek.

Nem a 2. harmonikus híveinek való, az tény. De beszédes, hogy a kimeneti szinthez képest -100dB-re nincs felharmonikus….

A Burgum nem nagy szám így az eredeti formájában, de talán lehet még javítani rajta.
Akinek idegen ez a Fourier izé:
THD 1 kHz, 2R, 166W = 0.003%
ThD 20 kHz, 2R, 166W = 0.02%

https://www.youtube.com/watch?v=l79jFnXfCJE
Az egyik kedves lemezem.
A bal felsőn azt énekli szólóban: "...20 éves sem volt talán..." (0'32")
A bal alsón -négyen- kórusban, hogy: "...nála is szebb volt talán..." (1'08")

A kórus kisebb-nagyobb mértékben minden végfokkal betorzít, a szóló nem.
A szóló ének tele van null-átmenetekkel, a kórus félhullámonkénti áramirány váltásokkal.
Kijelöltem egy ilyet, hogy érthetőbb legyen mire célzok.
Tehát most arra gondolok, hogy lehet nem is annyira a keresztezési torzítás zavaró, hanem inkább az a nagy gate áramváltozás, amikor gyorsan át kell kapcsolni a végfetek áramát mondjuk 5A-ről 2-re és fel 4A-re...
Szimulálgattam ezt a HEC-kel és egészen durva, 2%-os torzítást is tudok csinálni (pedig nem is akarok).
Ilyesmire célozgattam olykor, hogy valamit másképpen kell mérni (szimulálni), mert az szinte kizárt dolog, hogy akár 0.1%-os harmonikus-torzítás különbséget észre vegyen a fülünk. Valami másról lehet szó, ami sokkal durvább ennél.

Erősebb meghajtás a FET-eknek? Mondjuk komplementer párral FET-enként?

Ez - amit leírtam - a BJT-s végfokokra ugyanígy vonatkozik... csak ott nem a gate kapacitásokat kell töltögetni, hanem a bázis áramot kell (gyorsan) kapcsolgatni.
Tudom, nem erről beszélsz most, ezt csak úgy megjegyeztem, mintegy mellékesen. (Magamban törpölök.)

Tekergettem a végfetet meghajtó tranzisztor nyugalmi áramát (a két Gate közötti ellenállás változtatásával), de ezzel csak fázisban tolódik el a szinuszon a kapcsoló impulzus. Az ellenállás párhuzamos kondival való áthidalása sem sokat javít.

Gondoltam én is a komplementer párra, de PWM-ben pl. az sem csökkenti a késleltetést (alig).
Van még ez a Bruno-féle egyszerű megoldás, amit Ge Lee végfokában is láttam.
Megnézem mindkettőt... (szimulátorban).

Ez éppen lényeges különbség, ugyanis a FET-ek gate kapacitásának gyors tölttögetése és kisütése elég nagy áramokkal jár mindkét irányba, míg tranzisztornál emitterkövető kapcsolásban a bázisáramra csak az emitteráram van hatással és a tranzisztor lezárása például nem igényel nagy áramot a bázison.

Én konkrétan alkalmatlannak tartom a mosfeteket analóg jelek követésére, nem is arra lettek kitalálva.

Ne a 166W 2ohmot mutasd hanem mondjuk 30W 8 ohmot, nekem annál több nem kell.

" Én konkrétan alkalmatlannak tartom a mosfeteket analóg jelek követésére, nem is arra lettek kitalálva."

Valóban? Azért akad egy két FET amit nagy teljesítményre, jó nagy frekvencián használnak analóg módon...

Egy kicsit tanulmányozd, hogy mi kell ahhoz, hogy egy BJT igazán gyorsan kapcsoljon, vagy gyorsan lezárjon, stb. De ettől még alaposan elmarad egy MOSFET-től.

Konkrétan miben, hol?

Le vagy maradva egy brosúrával! Vagy gondolod, hogy csak a vitrinbe gyártanak ilyeneket? Ugye, nem gondolod, hogy audió célokra használják?

https://4donline.ihs.com/images/VipMasterIC/IC/PHGL/PHGL-S-A0003564417/PHGL-S-A0003564417-1.pdf?hkey=6D3A4C79FDBF58556ACFDE234799DDF0

Egy szavadat sem értem.

Van ez így... De nem csodálkozom, meg hidegen hagy, hogy mit értesz és mit nem.

Meghallgattam ezt a pelikánt. ( Tidal-ról, más nincs ). Nem hallom torzabbnak "kórust". Az én erősítőm torzítása nagyobb mint az itt említettek ( 0,1% körül lehet ebben a tartományban ), viszont a hangsugárzóm torzítása jóval alacsonyabb a szokásosnál... )

( az erősítők bemenetén a műsor sávszélessége mindig masszívan korlátozott, nem biztos, hogy erőltetném az elvi lehetséges maximumnál nagyságrendekkel gyorsabb jelátvitelt )

Már nálam sem torzít, de sokat küzdöttem amíg eddig eljutottam. Azt próbáltam demonstrálni azokkal a zenei jelekkel, hogy nem biztos, hogy azt kell mérni/szimulálni mekkora a keresztezési torzítás különböző kivezérlési szinteknél, hanem érdemes megnézni a torzítást DC-re modulált kisebb amplitúdójú szinusszal is. A HEC pl, csúnyán betorzít 24V DC-re modulált 10Vpp szinusznál. Más erősítőket most nem néztem meg (régebben igen, de nem emlékszem mit mértem) mert elbicikliztem az időt.
De láttam, Te is szimuláltál ilyen módon hurokerősítést.
Elvileg lesz (majd valaha) jobb hangdobozom - készülőfélben van (Bege).

Ez a HEC egy egészen más állatfajta. Oda tekerem a THD-t szimulátorban ahová akarom. Más gondok vannak vele. Még mindig nem látom át annyira amennyire szeretném. Várd meg míg jutok vele valamire, úgyis mutogatni fogom itt ha előrelépés fog történni. Mindig mással szórakozom el az időt, de ez nem baj, mert azzal is tanulok (vagy nem).

Tessék, szinte lineárisan csökkenő spektrumkép! Pont úgy néz ki mint a csöveseké. Tökéletes! Ha ez a multisimben is ugyanígy fog kinézni, akkor ez érdemes a meghallgatásra.

Pedig csak értelmesen kellene írnod, nem zöldségeket összevissza és máris érthető lenne. Ha meg nem érdekel, akkor miért írsz egyáltalán?

Ja pont úgy néz ki, csak -100dB a legmagasabb, nem -40dB, de az csak apró különbség ugyebár.

Igazad van, mint mindig.
A MOSFET-nek hatalmas 3,2 mA-es Gate áramra van szüksége, ellenben a BJT-nek elég 2-3 A bázisáram is : )

Mivel a legkevésbé sem vagyok kíváncsi a hülyeségeidre, és épp nemrég kérted hogy ne szóljak hozzád, szerintem egyezzünk meg abban, hogy te se szólj hozzám! Belém szorult annyi intelligencia hogy ehhez tudom is tartani magam, meglátjuk nálad ez hogy alakul majd. Mondjuk sejtem...

Pssssssssszt !!!
Nekem kell ez a topik.

Pontosan. Biztos emlékszel rá, hogy éveken keresztül aláztam a feteket. Pont mint a csöveket.. Sok időnek kellett eltelni hogy rájöjjek, ugyanaz volt az ok. Na meg azóta hallottam nagyon sok gyári erősítőt is. Amelyik félvezetősnek nem fetek vannak a végén hanem tranyók már meg sem hallgatom, felesleges.

Nehéz nem emlékezni arra mennyit "anyáztuk" egymást email-ben emiatt (is) : )
Azért nem kell átesni a ló tulsó oldalára, BJT-kből is készülnek ugyanolyan jó hangú végfokok. Ez csak az én mániám, hogy kitartóan ragaszkodom a MOSFET-hez. Leginkább azt csípem bennük, hogy még soha nem "szállt el" FET az erősítőimben. Szinte agyonverhetetlenek. De tényleg nehéz jól meghajtani őket... és van még sok egyéb gond velük. Majdnem annyi, mint a BJT-kkel.

Kétségtelen, nem gondoltam arra, hogy korlátozottak a szövegértési képességeid. De majd figyelek erre, a jövőben fel sem tételezem, hogy a legegyszerűbb dolgokat is megértenéd.

Szerintem, ennél egyszerűbb a dolog: nem kell neki semmire sem válaszolni. Ennyi.

Az előbb még lényegesen nagyobb meredekségű jelről volt szó, ráadásul a nyitás egy dolog, mert egy tranzisztor közvetlenül nyiotja, de záráskor ellenálláson keresztül sül ki. Ne szinusszal mérd az áramot, az előbb sem arról volt szó. Elég sok kapcsolóüzemű áramkört csináltam már mosfettel, hogy tisztában legyek azzal, hogy mekkora áram is szükséges a gate kapacitások feltöltéséhez és kisütéséhez.