Csak nem valami ilyesmire gondolsz?
Az a baj, hogy nagy feszültségűt nemnagyon találok. Nekem minimum 300V -os kellene.

Sokan nem gondolnak ám bele, hogy mondjuk 10 Amper egy diódán 0.7 V máris kisebb forrasztópáka teljesítménye. De gyakorlatban másként kell számolni...

Szia!
Mennyire másként?

Mert én azért a 5-20W-al találkozom, azt meg hűteni kell.

DC oldalon ott a 2 db olvadóbiztosíték. Mellette a kismegszakító felesleges és értelmetlen. DC leválasztó kapcsoló van az inverterben, ebben a dobozban felesleges. Ha üzemen kívül le akarod választani a DC-t, kibillented az olvadó biztosítókat, miután lekapcsoltad az inverter DC leválasztóját.
Mi az a nagy zöldforgós négypólusú kapcsoló? 3f + N? Ha valóban a 3 fázist szakítja, semmi keresnivalója a DC dobozban. Abban csak DC lehet az inverter előtt. Ami az inverter után van, annak másik dobozban a helye.

Felesleges vagy nem, mégis minden gyárilag szerelt dobozban ott van a kismegszakító is.
Az inverterben nem tudom, hol van abban DC leválasztó kapcsoló?
De ha lenne is, az odáig futó vezetékben akkor is megmarad a delej.

Igen az ATS az valóban az AC betápot szakítja meg, és mivel máshová nem fér, sajnos így tudtam elhelyezni. Szóval egyenlőre ez most ilyen lesz.

Végeredményben igazad van. Off-grid inverterrel azt csinálsz, amit akarsz. Semmilyen előírást nem kell betartanod.

Többet lehet kérni érte. No meg ez Kínából jön szerelten. Általános összeállítás, nem a helyi szabályok szerint. Viszont DC leválasztó kapcsoló és AC szerelvény nincs benne.

Igen lehet ez a kismegszakítósdi csak amolyan kínai hóbort.
Így is örülök, hogy befért a lényeg a két dobozba. Több doboz meg már nemigen fér a villanyóra szekrénybe. És még a kWh számláló már be se fér, úgyhogy az is legfeljebb már csak az inverter mellé kerül felszerelésre.

Láttam már ennél kókányabb kivitelezést is, hogy nálam van AC is a DC mellett, már csak hab a tortán.

Hmmm..., kínában tényleg mindent is gyártanak.
Amúgy megfelelő FET, meg egy kis áramú opampból meg is lehet építeni ilyesmit, csak árban nem lenne versenyképes a távolkeleti kész áramkörrel.

Másként kell számolni bizony, mert 10A-nél egy diódán 0,7V-nál jóval nagyobb feszültség is eshet.

NINCS!!

Na ez azért egyáltalán nem biztos. A nagyteljesitményü diodák sok „kicsi dioda“ párhuzamos kapcsolásával jönnek létre, azaz abszolut semmi nem okozhat olyan jelenséget amiröl irsz. Söt egy ilyen jellemzö lehetetlenné tenné a gyártásukat is, hiszen az a dioda átmenet, amin kisebb feszültség esne egyböl leégne, mert minden áram arra akarna folyni. Az egész diodán elöfordulhat némi feszültség növekedés az egyes átmenetekhez vezetö hálozatokon, de az nem jellemzö.
Olyan jelenség amit irsz a nagyfeszültségü diodákon szokott elöfordulni, mert ott a sok átmenet sorba van kötve, mert csak igy lehet biztositani az egyes átmenetek átütési határait.
Itt egy 200A-dioda, 160 A körül is kevesebb mint 1 Volt van rajta. És ez már jo 40 éves alkatrész.

Egyik mondatoddal cáfolod a másikat. Ha párhuzamosan kötsz diódákat, épp akkor állhat elő olyan, hogy az egyik előbb nyit mint a másik, mert eltérő a nyitófeszültségük és/vagy a hőmérsékletük.
A képet a KBPC3510 graetz adatlapjából vágtam ki, nekem ezekkel van közösítve a két stringem mert sem a közösítő MC csatlakozókban sem az azokban lévő műanyag diódákban nem bíztam, plusz nem sok jót olvastam ezekről (tüzet okoznak).
Ott a grafikon, hogy mennyi a dióda nyitófeszültsége adott áramokon, 10mA-en kb. 0,66V, 10A-en meg már kb. 0,87V.

Nem, a nagyáramú diódák nem sok kicsi diódából állnak, hanem egy nagyobb félvezetőlapka van benne. Itt is előfordulhat, hogy nem teljesen egyenletesen oszlik el az áram a félvezetőlapka teljes keresztmetszetén, de a terhelhetőséget nyilván ennek figyelembevételével adják meg.
A diódán eső feszültség elsődlegesen az átfolyó áramtól és a dióda hőmérsékletétől függ.
Ez két részből tevődik össze:
- a félvezető átmeneten (határrétegben) eső feszültség, ami nemlin. függ az áramtól, és a hőmérséklet emelkedésekor csökken,
- a félvezető határréteg előtti tészén és a bevezető fémrészeken eső feszültség, ez a rész közelítőleg lin függ az áramtól, és a hőmérséklettel emelkedik.
Egy bizonyos áramhatár felett előfordul, hogy a második tényező dominál, ami nem mindíg jó, de emiatt a diódák (különösen a közös tokban levő kettős-diódák) simán párhuzamosíthatók.

A feszültségesés konkrét értékét, az áram függvényébern pedig többnyire tartalmazza a hozzá tartozó adatlap. Pl. amit GeeLee idézett az egy 35A-es graetz diódája, és már 10A esetén is jóval több esik rajta mint 0,7V. (kb. 0,87V), és névleges áram esetén ez még több lenne, ami már igen komoly hőveszteség.

A fotón (amit a hsz.-be tettél) szereplő diódáról van adatlapod is?

Sajnálom, hogy nem érted amit irtam.

Én olyan diodákrol beszélek, amik egy szilikonlapocskán már a gyárban vannak párhuzamosan vagy sorba kapcsolva. És ott elemi feltétel, hogy minden P-N átmenet abszolut egyforma legyen, különben nem lesz 200A -s a dioda.
A 200A-s diodához is találsz ilyen grafikát, de nem kötik az orrunkra, hogy hány P-N átmenet van a dioda belsejében.
Természetesen ezt külsö egyedi alkatrészekkel nem lehet nagyon megépiteni, pontosan az általad irt jelenségek miatt. De én nem arrol beszéltem.

Közben utána néztem kicsit a témának... 100V felett, a célnak megfelelő FET eléggé drága. Lehet, hogy tényleg nem térül meg. Talán sok FET-ből (soros és/vagy páhuzamos kapcsolással) lehetne olcsóbb kompromisszumot keresni. Ahhoz hogy 10A esetén mondjuk 0,5W-ig leszorítsuk a veszteséget max 50mv eshet, (így nem kell hűteni egy TO220 tokot), ez 5mΩ-os FET kellene.

Már nincs mert, ahogy irtam hogy jo 40 éves, és az apám hegesztöjét épitettük ilyenekkel.
Amugy mozdonyokban voltak használva és ott mértük rendszeresen rajtuk esö feszültséget, söt késöbb volt valami automatikus monitor szerkezet is ami kijelezte, ha valamelyik dioda „gyengélkedik“.
Ott sorba voltak kötve, mert akár > 1000V is volt amit egyenirányitani kellett, igy ügyelni kellett, hogy kb egyforma feszültség essen rajtuk. Ha jol emlèkszem egy egy dioda 400V-t birt ki, ezért 4-8 volt sorba kötve, mert akkortályt még nem tudtak nagyobb feszültségüeket gyártani.
És pontosan ahogy irod, pár tized volttal növekszik az árammal a rajtuk esö feszültség, de nem többel.

Bocsánat, csak a 80% -ában, már amit az alin árulnak.

És te meg hiszel gagyifalvának, ahol bármit és bármikor legyártanak mindenféle elv, szabály, szabvány betartása nélkül!?! Pedig a szükséges elvárások elérhetőek!

A villanyóra szekrényben semmi keresnivalója a DC fogadó szerelvényeknek.

Eddig két fázison volt betáplálós inverter és a hálózatra párhuzamosan bárhova lehetett fogyasztót ill. invertert tenni,a villanyóra mindent tudott.Most két fázison lesz hibrid egy fázison betáplálós,a hibridek miatt át kellett alakítani a bejövő vezetékezést,mert először az inverterbe megy és onnan a fogyasztókhoz.A hibrideknél mint említettem nincs gond a méréssel.A betáplálósnál is az új vezetékezéssel a bejövőre teszem az egyik szenzort,ami méri a kétirányú energiát,a másik szenzort a fogyasztók felé menő vezetékre,ami a helyben fogyasztott energiát méri,tehát nem kell számítani.Picit elbonyolítottam a kérdést,mert csak nem értettem miért kell egy fázison két kétirányú energia mérés,nem találtam rá a neten alkalmazást.

Arduino topikból irányított át ide Dara kolléga valamit nem értett ebből,várom kérdését.
Eredeti cél az,hogyan alakítanám át betáplálós rendszeremet minél több napelem energiát használjon fel helyben.Ezért még tavaly nyáron csináltam egy monitor rendszert ESP32-vel amivel sokmindent lehet vizsgálni,majdnem minden adatot időben meg lehet jeleníteni.A cél nemcsak látni,hanem beavatkozni,ezért bövítem ki.

Szia ERBE!

Egy v. két db. 3 érintkezős relével hogyan épitenél világitási átkapcsolót? Hál--Napelem .

Az eddigi szuperbiztos leütötte az invertert.(Az Áramszolgáltató 19X visszakapcsolt.)

Ha lennél kedves egy rajzot ? Köszönettel !

Akkor ha jól értem,van bejövő 3 fázis a villóra szekrénybe és kétfázison 1-1 1fázisu visszatáplálós inverter volt.A harmadikon semmi?Miért nem 3fázisu invertert rakattál fel?A lakás 3fázisra van vezetékezve?Most akkor 2fázisra kötötted a lakást sziget inverterre aksikkal,és a harmadik fázis visszatáplál a hálózatba mert annyi napelemed van fent hogy szigetbe nem tudod felhasználni és vagy tárolni a napot ezért eggyel meg visszaküldesz az 5forintos villany a szolgáltatónak.Jól értem?Mekkora teljesítményű napelem van és mekkora akku?Mekkorák az inverterek?Most akkor pl:1fázis a lakás,1 a bojler 1 meg megy vissza?

Jó dolog, hogy minden fotonról tudod, hogy mikor volt WC-n, vagy cigiszüneten, de milyen, mekkora lépésekben tudod ez energiafelhasználást szabályozni?

Ne keress benne tudományt,az összeállítást a kényszer szülte.12 éve telepítettem ezt a rendszert fűtésre optimalizálva(szinte minden évben 0 körüli szaldóval),két betáplálós inverter két fázisra,a fogyasztás nagy része ezekre terhelve.Volt még egy vészhelyzeti ellátás áramszünetre 3,5 kW hibrid inverterrel 14 kWh lúgos akksival.Miután nagyjaink úgy gondolták egy sima állampolgárnak bőven elég,ha 10 évre előre kifizeti a villanyszámláját és utána már semmi hasznot nem remél,valamit tenni kellett.A meglévő dolgokat kell felhasználnom,csak + egy hibrid invertert veszek,a két főként terhelt fázisra teszem a két hibridet az akkumlátorral,a harmadikra az egyik betáplálóst,amivel később nem a célom 5 Ft-ért betáplálni.Egyébként 7,5 kW napelem van,egyenlőre.

A dolog azért nem ennyire vicces,de szívesen válaszolok.2023.decemberben fogyasztásom 1370 kWh volt,visszatáplálás 160 kWh,erre 0 Ft-t fizettem,de ha bruttó lett volna kb 87 ezret kellett volna fizetnem és kaptam volna 800 Ft-t.2024 januárban fogyasztottam 1040 kWh-t (kicsit visszafogtam a fűtést)visszatápláltam 300 kWh-t,fogok fizetni 63 ezer forintot és kapok 1500 Ft-t.Első védekezésként visszatértem 12 év után a gázfűtésre február másodikán(méregzöldek visíthatnak örömükben)2024.februárban fogyasztás 320 kWh,gáz 110 m3,termelés 300 kWh,fogok fizetni 24000 Ft-t és kapok 1500 Ft-t.A februári grafikonon látszik a következő lépés a kiemelkedő zöld csíkok miatt,amit a hibrid inverterek + akksi és napsütéskor a hőszivattyú rásegítés le fog vágni.Nagyobb probléma a nyári kb dupla termelés,klíma legfeljebb 2 hét,a nyár végi őszi energiát el lehetne tárolni hőenergia formájában.Ez az utolsó védekező lépés,ezen a vezérlésen dolgozok most,van egy 10 m3-es víztartályom ebbe az akkuhoz képest sokszoros energiát lehet tárolni,tél eleji hónapokra vagy csak fűtés rásegítésre.

Kicsit ironizáltam, nézd el ezt nekem!
Egyébként hasonló cipőben járunk, nekem még szaldó van, valameddig.
Még véletlen se csinálom meg a mostani napelemes pályázatot, mert akkor a szaldó megy a levesbe azonnal.
A fűtés gáz, illetve majd visszatérek a apríték, fűrészpor beadagolásra, de pár évet elvitt a ablakcsere és a hőszigetelés SK kivitelezése, így a vegyest még nem kötöttem vissza, a teljesen új fűtési rendszerbe. A 18centi grafitos azért elég jól fogja a meleget! Gyakorlatilag negyedére esett vissza a gázfogyasztás, úgy hogy a spórolós szűk 20 fokról 22fokra emeltük a konforttot.

Engem nem izgat, hogy visszatáplálok, de nem kapok érte "semmit", elsőnek azt akarom elérni, hogy télen is legyen megtermelve a napi fogyasztás villanyból. Szerencsére a 12.5 invertert 15kW-ig lehet panelezni, ebből jelenleg 7kW van fent, és még 3kW raklapon, de "elfogyott" a beépíthető tető...
A nyári többlettermelést majd ipari gépekkel akarom megetetni, amik pénzt termelnek.

Ja! És a fogyasztásom ütemezésére én csak egy fényszenzort használok, a PLC meg kapcsolgatja amit akarok!

Nincs semmi gond,ennyi azért belefért.18 cm az már majdnem paszzív,én vagy 10 éve szigeteltem 10 cm -el,tetőn 30 cm ,szerintem elég lesz nekem.Ha jól értem a napfényt figyeled és aszerint kapcsolgatsz fogyasztókat és nincs tárolás.Mutatom egy napi fogyasztásom diagramját,ami a napelem alatt van az hasznosul,de ezt az inverter is megcsinálja,max a bojlert lehet lekapcsolni,ha nem süt a nap.A hőszivattyús rásegítésnél én is hasonlót fogok csinálni.Elég nehéz a napközbeni fogyasztás optimalizálása,ha egy fikarcnyi tisztesség lett volna azokban akik a bruttót nyomatták,legalább napi szaldót engedtek volna.Mi régen nyugdíjasok vagyunk és napközben itthon,de mi van a még boldog akku támogatottakkal,a gyerekek iskolában,a szülők dolgoznak,este hazamennek az akkuban lesz 6/7 kWh,meg a bojlerben valami,ha süt a nap.Én kicsit bonyolultabb vezérlést csinálok a hőmennyiség tároláshoz,pontosan mérem a fogyasztott és a rendelkezésre álló energiát és a felesleget tárolom hőmennyiség formában.

Egyébként,ha megnézed az első hozzászólásom diagramját,ami jan 10.-én készült,ott van egy Fal/szig nevű hőmérséklet 15,5 fok.Ez a szenzor a fal és a szigetelés határán van.A külső hőmérséklet 0,4 fok a szobáké 20 fok .Szigetelés nélkül a delta t kb 20 fok,szigeteléssel 5 fok.Valójában így mőködik a szigetelés,pl.nekem 10 cm polisztirol, 30 -as falazóval.

Átveszik 5Ft-ért a napelem álltal megtermelt felesleges kW-okat, aztán a szomszédodnak meg eladják "piaci" áron! Jól ki van ez találva!!!

Igaz azzal sem értek egyet, hogy ha fogyasztasz 500kWh-t és a rendszered annyit termel akkor ne fizess semmit se! A hálózat üzemeltetőjének vannak költségei, karbantartás, fejlesztés, hálózati veszteségek ... Ha már az elején ezeket figyelembevéve kötötték volna a szerződéseket sokkal előrébb tartanánk, sokkal kiszámíthatóbb lenne a megtérülés.

Azon folyamatosan agyalok, hogy miféle fogyasztóm van, aminek számottevő fogyasztása van, ugyanakkor teljesen mindegy hogy mikor.