Én arra gondoltam, hogy azért s Földön több hely van ahol rezet bányásznak, többnyire a hegyekben, de csak Chileben van ilyen magasan. Nem vagyok geologus, de vajon pontosan az ilyen tektonikus mozgások hozzák létre a rezet meg a többi ritka fémet? ( mert azért sem itt sem máshol nemcsak réz van ott. ) Ha ez igy van, akkor még rengeteg hely van a Földön ahol elöfordulhatnak ilyen anyagok csak még senki sem kutatta nagyon ( mert van elég a meglevö bányákban).

A geológusok általában tudják, hogy milyen története van az adott területnek, hogyan alakult ki. Ebből (meg még jó néhány egyéb jelből) tudnak tippelni, hogy hol milyen ásványi kincs lehet, mit érdemes keresni az adott helyen, vagy adott ásványt hol érdemes keresni.
Természetesen vannak olyan régiók, amiket a jelenlegi politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok mellett "nem annyira előnyös" felkeresni. Mert bizonytalan /veszélyes terület, vagy mert éppen stabil, de valaki más már birtokolja.
Azt is mérlegelni kell, hogy mekkora befektetéssel mekkora hasznot hozhat. Chilében akkora a réz-készlet, hogy még olyan magasan is megéri bányászni. Mert ahhoz kellenek munkások, azokat el kell látni, a kitermelt ércet el kell szállítani, stb... Ha / amikor kifogy Chilében a réz (értsd: a hatékonyság egy adott érték alá csökken) leállítják majd a kitermelést. Azután ha a többi hely is kimerülőben lesz és a rézérc ára megduplázódik, újra nyitják.

Már nem lehet, sajnos már nincsenek meg a padlásunkon sem.

Egy uj statisztika jelent meg. Az ENSZ statisztikája azt állitja, hogy 2022-ben 62 millio tonna elektronikus szemét keletkezett. Ez 82%-l több mint 2010ben, ha ez igy megy tovább 2030-ban 82 millio tonna elektronikus hulladek keletkezik.
2022-ben ennek csupán a 22,3%-át tudták “ellenörizhetö körülmények” között feldolgozni a többi ismeretlen modon lett “eltüntetve”. A legnagyobb gond, higy a hulladék mennyisége növekvö tendenciát mutat a feldolgozása meg romló - 2030-ra mindössze 20%-l számolnak.
Az okokat két részre osztják:
1. A világ nagy részében nincsenek erre sem törvények sem infrastruktura.
2. A világ másik részében meg exponenciálisan növekszik az elektronikus szerkezetek száma ugy természetesen a hulladék is, amit képtelenek feldolgozni vagy szimplán nem éri meg.

Ráadásul egyre több olyan elektronikus kütyü jelenik meg ( elemes dolgok) amik igen tövid életüek és méreteik miatt a mezei hulladékba kerülnek ahonnan igen nehéz kiválogatni ( elektromos cigik, gyerekjátékok stb). Csak 2022-ben az ilyen hulladék mennyisége 14 millio tonna volt.
Érdekes modon ebben Europa vezet évente fejenként 17,6 kg hulladékot “termelünk”, Oceánia 16,1 kg mig az USA “csak” 14,1 kg-t -igaz nálunk szinte ismeretlen fogalom a szelektiv hulladékgyüjtés.
Ugyanakkor Europában a legmagasabb az elektronikus hulladek feldolgozása, viszont az egekbe dicsért digitalizácio egyre több elektronikus hulladékot fog hozni.


A Global E-Waste alapján

És ezen készülékek jó részénél semmi ok a rendszeres cserére. Nem romlik el, még használható is lenne, mégis cserélik.

Ez teljesen igaz.

Ez így van, az internetes ostobák meg gondolkodás nélkül cserélik a kondenzátorokat.
De várjál, fogalmazok másként.
Vadi új telefon, vadi új töltő, nem tölt, mert nem tud kommunikálni.
Kitört, tönkrement, 85% csak a töltésem, reggelre meg fogok halni.
Nem ez lett a megoldás.

Ezen kívül hatalmas tömeg vackot is gyártanak, ami a boltból majdnem egyenesen a szemétbe megy.

Meg a kendermagok. Hány pontot csinál a tesztprogramban.

Majd milyen érdekes lesz, ha majd valamikor a régészek pl. nem avar kori temetőt tárnak majd fel , hanem pl. egy mobiltelefon temetőt.

Vagy előbb kipusztulunk, nem lesznek régészek sem. Szerintem.

Megvan az esélye.

3. A divathullámok, stb...miatt még teljesen jól használható eszközöket dobnak ki és cserélnek újra.
4. A gyártók igyekeznek a 3. pontot fenntartani a profit miatt. Ezért csinálják a termékeket hamar elavulósra, tönkremenősre, nem javíthatóra, nem biztosítanak pótalkatrészt, tartozékot hozzá, vagy ha igen, akkor gazdasági totálkár áron, hogy mégse.

A 4-es pontot kéne feszegetni, ha valóban akarnának ezzel valamit kezdeni. De amíg a lobbik elérik, hogy ne kelljen alkatrészt biztosítani, mint régen, és kivetethetik a törvényből ezt a részt, addig ne várjunk csodát.

Nem akarnak mert nincs pénz.

Még a 80-as években láttam egy svájci cégnél egy hatalmas automata elektronikus hulladék feldolgozo rendszert ahol a NYÁkokrol a gép legyalulta még a rezet is és osztályozta ugy, hogy a gépsor végén külön volt a réz,, az arany, az on meg egyébb alkotoelemek és szinte teljesen automatikus volt csak néhány embert láttam a meglehetösen nagy gyárban.
Pár honap mulva volt a hirekben, hogy a gyár csödbe ment a tulajdonosait a zsaruk bilincsben szedték össze, mert állitolag a vállalt elektronikus szemét nagyrészét konténerekben Afrikában tüntették el, otthon meg felvették az állami támogatást.

Teljesen egyet értek veled!

Igazából az 1. leginkább elhatározás és gazdasági lehetőség kérdése a világnak azon részén, amire nekünk (értsd: M.o-i fórumozóknak) semmi ráhatásunk. A 2. az 1. következménye.

A 3. az, amiben mi magunk is tudunk tenni valamit! Értelmes ember oda is figyel rá, a többiek meg ***********! De sajnos az elég kevés hatással van a "nagy egészre".

A 4. pont az, ami a legtöbbet segíthetne a helyzet javításán! Ráadásul maga után húzná az 1. és 2. pontokban részletezett állapotot, vagyis közvetetten azt is javítaná.

De ez az a pont, amire gyakorlatilag semmilyen ráhatásunk sincs. A gyártók majd akkor fognak észbe kapni, amikor a tönkretett Föld miatt a lakosság létszáma jelentősen csökken és emiatt csökken a profitjuk. Mondjuk 2-300 év múlva...

Másik nézőpontból nézve, a technikai fejlődést kellene lassítani szemét csökkentése érdekében.
Részben azért is van az eldobjuk a használhatót, mert újat, jobbat veszünk.
Megjegyzem, én sem vagyok ennek a szeméttermelésnek híve.

Sajnos ezt nem lehet, illetve látjuk hova vezet. Kisebb nagyobb üzemek mennek már manapság csödbe, már észrevehetöen kevesebb áru van a boltokban. A mobilitás is jelentösen lelassult és ezt még tovább akarják lassitani. A világ nemzetgazdaságai viszont ugy vannak beállitva, hogy egy bizonyos forgalmat (mobilitás, pénz meg anyag) fenn kell tartani és ha ez nem sikerül, akkor kiürülnek az államkasszák s nem marad pénz sem az egészégügyre, sem az oktatásra, sem a nyugdijra, annak meg végzetes következményei lehetnek. ( reméljük nem ez a hajtooka a war pigeknek).

Az a baj, hogy a nyugati típusú világgazdaság tulajdonképpen egy pilótajáték...
Az egész nyugati civilizáció erre épül! A folyamatos bővülés szükségszerűségére!
A többi nagy civilizáció szépen elvolt pár ezer éven át, szinte alig fejlődve. De ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy hosszútávú stabil működéssel. Egyiptom, Kína, India, az amerikai és afrikai törzsi kultúrák mennyi ideig működtek? (Hozzáteszem: amíg le nem tarolta többségüket az európai civilizáció... )
Nekünk, európaiaknak kell a folyamatos bővülés! Új területek, új piacok! De ez mindig csak valaminek a rovására történhet! A görög-római időben volt "majdnem üres" terület, ahová lehetett terjeszkedni. Azután persze a határok elérték a "barbárokat" és bele is bukott Róma... Utána egy ideig elháborúzgattak a kisebb birodalmak egymással, míg végül rájöttek, hogy mégis inkább jobb lenne Európán kívüli területeket szerezni, és jött a gyarmatosítások kora (meg fejlődött annyira a hajózás, hogy érdemes volt messzebbre tekinteni). Persze a Föld is véges méretű, tehát óhatatlanul telítődött a piac (nem volt több meghódítható terület). Közben az egyik gyarmat túl erős lett, önállóvá vált, és ezzel konkurenciájává a korábbi gyarmatosítóinak. A 19. és 20. századi háborúk (kb. Napóleontól kezdve) arról szóltak, hogy "nincs több szabadon elfoglalható hely, tehát egymástól kell szerezni".

Ma már nincsenek új területek, tehát muszáj egyéb módon terjeszkedni. Ha nincs több ember, akinek el lehet adni egy hűtőszekrényt, akkor csak az marad, hogy ugyanannak adjuk el többször. De senkinek sem kell több hűtőszekrény... Mi a megoldás? Ne működjön 20-30 évig, hanem menjen tönkre 5-10 év alatt - akkor 3-4-szer annyit el lehet adni! Tervezett avulás...
Miért kell egy mobilt, egy autót, egy számítógépet vagy egy TV-t 2-3 évente lecserélni??? Ennyire azért nem gyors a technikai fejlődés!

De ez működhetne másképpen is!!!
Lehetne valóban hosszú távon működő eszközöket gyártani. Persze akkor lényegesen kevesebbet kellene termelni, kevesebb gyár lenne. Akkor kevesebb dolgozóra lenne szükség. De a nyugati civilizáció pont ebbe az irányba halad: negatív reprodukciós ráta, vagyis csökkenő lakosság. Persze, kevesebb ember kevesebb adóbevételt jelent... De ugyanakkor kevesebb egészségügyi, szociális és egyéb költséget is! Az egyensúly sokkal alacsonyabb létszám mellett is megvalósítható lenne... A Földre elég lenne 3-4 milliárd ember is...
Csakhát ezt senki sem vállalja be önként... Sebaj! Jön egy világjárvány, egy világháború, egy klímakatasztrófa, és ki fog alakulni az alacsonyabb létszám. Remélem a túlélők okosabbak lesznek majd, mint "mi"!

Egyet értek. A lényeg, hogy a profitra való túlzott éhség mindent tönkretesz. Vágyak a folyamatosan növekvő forgalomra és bevételekre, ami egy józan gondolkodású embernek elég egyértelmű, hogy lehetetlen. A vége mindig csak bajt hoz, sajnos azokra is, akik ennek nem a jó oldalról részesei és tehetetlenek vele szemben.
Ezek mellett bosszantó egy-egy olyan testület hozzáállása, akik elvileg tehetnének ezzel valamit, de ők valami bagatel dologban látják a megoldást, illetve gyanús, hogy még ezt is a profit érdekében teszik inkább...mi meg a "dolog" rossz végén vagyunk.

Egyetértek mindkettötökkel, csak Lazsi irását korrigálnám, hogy ez nem okvetlenül europai jelenség, söt. Ez gyakorlatilag a kapitalizmus alapja mindenki jobbat, többet, gyorsabbat stb. akar a másiknál és ez ellen nincs semmi, amivel ezt fékezni, kezelni lehetne.
Illetve van, de azt mi korábban születettek láttuk, hogy az müködésképtelen ( tervgazdálkodás). Igy marad a hienizmus.

Harmadik, maradtunk volna a fán. A Dínók 170 millió évig léteztek, nem saját maguk okozták kipusztulásukat.
Nem akarok oda visszamenni, de ehhez sehol sem leszünk.

Hogy csak egyetlen ötletet említsek: lehetne fokozatosan emelni a termékek törvényben előírt kötelező garancia idejét, akár 5...10 évre terméktípustól függően... és persze ki is kényszeríteni ill. szigorúan be is tartatni. Így lenne választása mindenkinek:
1, - sodródik a divattal és cserélgeti a készülékeit (pl. mert anyagilag is megengedheti magának)
2, - csak akkor cseréli le ha tényleg szükséges... akár anyagi, akár környezettudatos megfontolásból.
Ha a garancia mindenkire kötelező, akkor a verseny is fennmarad. Ez csak az elején emelné az árakat, később a fogyasztás csökkenése miatta verseny kiéleződne... Szerintem ez egyszerűen csak törvényhozói szándék kérdése.

Nem értem én sem ezt a cserélgetési mániát.

Újabb bizonyíték arra, hogy alkohol nélkül nincs élet.

A baj az, hogy a hátteret nem lehet megállitani. Nem a végfelhasználo a ludas, öt csak arra kényszeritik és nála torlodik a hulladek.
Nekem is a minap kellett telefont cserélnem, mert a bank közölte, hogy májustol nem támogatják a 3 éves OS-t. A régi telefonom különben remekül müködik.
A gyártok kénytelenek abbol dolgozni, amit a beszállitok kinálnak.öket meg többek között a sporolás meg a technologiai fejlödes hajtja.
Nézd meg a szoftwareket van olyan szoftwarem amit szinte évente frissiteni kell ( 2005 ota használom és a régi is tökéletesen megfelelne, de nem megy az ujabb HW-n.)
A garancia abszolut semmit oldhat meg, azonkivül, hogy a mennyekbe hajtja az árakat. Ez csak egy agyalágyult bürokrata tudja elképzelni, hogy évekig valakik raktáron tudják tartani a ma kiszállitott áruhoz az alkatrészeket. Ráadásul lehet, hogy azok 60-70% érintetlenül kerül majd a garancia végén a szemétbe.

Az egyik legszemetebb dolog, hogy a kütyük jelentős részét úgy készítik, hogy elemmel működik, de a leggyakoribb helyettesítő 1,2 V-os akkumulátorokkal nem, vagy csak majdnem maximális töltöttségi fokon.
(37 éves NDK-s kvarz óra 1,2 V-os C akkuval évekig elmegy egy töltéssel. )

Már vannak jo 1,5 AA akkuk beépitett töltövel.

Tudom, 9 V-osom több is van. De ez nem az a tömegtermék, amit mindenki megvenne a filléres kütyüjébe. Pedig hosszabb távon megérné.

Szerintem törvényekkel az embereket nem lehet megváltoztatni. Ha a marketingesek elhatározzák, neked új berendezés kell, akkor az emberek 70-80%-ának új berendezés kell 1-2 éven belül és kész. Nagyon kevés olyan szerkezet van aminél a kötelező hosszabb garancia valós használati idő növekedést okozna. Abszolút ledöbbentő volt számomra egy 20-30 éves újságcikk ( Délmagyarország) , amiben az fejtegeti egy neves autógyártó, már csak 2-300e km-re tervezik az autót, mert az emberek többsége úgyis csak addig használja... Amúgy az engem is felháborít amikor a boltban megkérdezik, egyszer használatos elemet (vagy akármit), esetleg rendeset kérek. ( na az első gyártóját kellene kivonni a forgalomból a termékével együtt.)

A baj elsösorban ott van, hogy egy 60-80 éves Mercit egy jo mühelyben után lehet gyártani ( minden alkatrészét), de ha egy 10-15 éves kocsiban meghal a fedélzeticomputer az totálkáros lesz. Ráadásul már ott is követik egy neves német gyár elméletét akik, mint reakciot az EU törvényre megépitették az elsö mosogépet ami 3 cserélhetö alkatrészböl áll. Ezt tudják 7 évig garantálni, hogy cserélhetö azaz javithato lesz.
_{És csak az aprobetüsben olvashato mind a 3 “alkatrész” egyenként többe kerül, mint az uj mosogép. Igy már csak barmokat kell találni, akik megrendelnek ilyen javitást.}

Az uj e-autokban, de a többiben is már érezhetöen csökkentették az alkatrészek számát. ( pl egy kerékfelfüggesztés már egy egység, gömbcsapokkal, lengéscsillapitokkal stb).