ATC-audio

Gyakorlatilag kb 2016-ig minden A.T.C. erösitö ugyanabbol a tervböl valo ( HIFI, STUDIO, MOZI és SZINPADI). Eredetileg a dán rádio studiomonitorjaiba tervezték és szállitották le. Majd jött a Turbosound megalapitása, majd a vállalat a hangtechnika minden szegmensébe szállitott ( nézd meg a honlapukat). A hibák 2018 után jelentkeztek, amikor fel akarták javitani az eredeti konstrukciot. Állitolag nem kerültek nagyon ki a gyárbol, mert már ott észrevették a gondokat, amikor a barátomat ujra megszolitották.

Ez a Ben Lilly a barátod? Nekem az jött le ebből a Stereophile tesztből, mintha csak néhány darabot gyártott volna le ebből a végfokból és ezt mutogatta mindenhol (jó sokat költhetett erre a "reklámra"). 2x150W nekem elég karcsúnak tűnik moziba és színpadra, de nem értek hozzá.

Sehol sem ragadtam le, és nem is én képzelgek. Ugyanarról beszélünk! Engem az nem érdekel, hogy Jóska Pista hangmérnök hol mit kutyult össze. A hifi, de még inkább az audiofília az valahol a természethű hangközlésről szól, amiről te beszélsz az meg a hangmérnök hű hangközlésről aminek a valósághoz általában nem sok köze van ugye. A zenét annak szeretetéért (már aki) hallgatjuk, mert élményt okoz, nem pedig adott hangmérnök ízlésvilágáért.
Sokan, köztük magam is keresték és keresik a nagyon jó erősítőkben a hibát, pedig azokban nincs hiba, csak teszik a dolgukat, tökéletesen megszólaltatják azt az élvezhetetlen katyvaszt ami a lemezre van rögzítve.
Már ne haragudj, de ha egy tizedesvessző után 3 nullás torzítású végfok a dobozokban dünnyögve szólal meg, nem lép ki a zene a térbe, nincs a zenében élet, nincs jelenlétérzet, akkor az nem természethű hangközlés hanem valami egészen más, és azt hallgassa az akinek arra van ingerenciája.

Nem, s nem elsösorban a HIFI piac volt a cél. Az eredeti feladat a dán rádio számára a frekvencia sáv felosztása és optimalizálása az adott hangszorokhoz és az erösités. Ezért van még ma is több erösitö a kinálatban amiben benne vannak a szürök. Igy született meg anno a turbosound ( Tony Andrewsszal ) rendszer is.

Néha eltévedek a táborok között, de nem találok nagy ellentétet a soknullás torzítás hívői, és a csöves SE szerelmese között. Ráadásul ismerek olyan embert is, akinek állítólag valóban jó hallása van (ezt én már nem tudom kontrollálni, mert nekem nincs), de halvány fogalma sincs hogy az erősítőiben mi van. De nem is érdekli. Neki a zenehallgatást a fontos, az elektronikai háttér hidegen hagyja.

Ezt az embert nem befolyásolja hogy van e kondi a jelútban vagy sem. De az sem, hogy cső, vagy opamp van a láncban. Nagy kihívás megfelelni az igényeinek, mivel nem lehet befolyásolni a véleményét azzal, hogy ez egy méregdrága aranyfóliából tekert kondenzátor, vagy olcsó kerámia. Nincs előítélete, csak cél rebeg a szemei előtt. Legyen élmény a zenehallgatás. Azt mondja, az élmény ott születik meg a lehallgat ás pillanatában. Hogy ezt mi előzi meg, az más tészta. Lehet hogy drága stúdió profi hangmérnökkel, lehet hogy egy szál mikrofon, de lehet hogy sosem létezett az a hang. Ekkor felkaptam a fejem, mire kérdezte hogy nem hallgattam még elektronikus zenét? Azok a hangok sosem léteztek, első megjelenésük a lehallgatás pillanatában valósul meg. De az elektromos gitár hangja sem valódi.
Amikor említettem neki hogy táborokra szakadnak a hifisták, azt javasolta, kérdezzem meg, mit hallgatnak.
Néhány nap múlva meghallgattuk ugyanazt Dire Straits albumot három erősítővel, és hasonló volt az értékelésünk. Mind a három erősítőhöz tartozott egy-egy zeneszám. Azzal hozta a maximumot. Egyik erősítő magas dampingú DC csatolt mosfetes, másik ultralineár EL34 PP, harmadik 2A3 triódás visszacsatolatlan PP.
Három dal három erősítő párosításban hozta a maximumot. Ez egyetlen album ugyanazon studiómunkálatok és zenészek terméke. De három különböző hangulat, három különböző mondanivaló, három különböző érzés.

Valahogy úgy. Hasonlóan van ez mint a politikában, van ott is ugye valaki véleményvezér (média fősodor) és azzal mindenkinek kötelezően egyet kell érteni. Hát, sokan nem fognak...
Ahogy azzal az adott hangmérnökkel sem, mert nem lehet egyetlen (vagy néhány) ember egyéni ízlését rákényszeríteni mindenkire, hogy márpedig most kötelezően mindenkinek ezt kell jónak hallania, aki meg mégsem azt hallja jónak az mosson fület. Ilyen nincs.
Meg az ember egy idő után úgy van, hogy a rossz dolgokat szereti elutasítani, a jó érzéseket meg élményeket meg magáévá tenni, talán valamilyen szinten még a rabjukká is válni. Nálam ebben az érzésvilágban a zene a harmadik helyen van (a szex van a másodikon az elsőt meg nem mondom meg). Szóval ne valaki más döntse már el, hogy nekem mit kell jónak hallanom...

Csakhogy a hangmérnök a zenésszel-zenekarral dolgozik együtt, a zenész mondja meg hogy az ő alkotását hogyan szólaltassák meg, ami végül a lemezre kerül. A hangmérnök csak egy szolga, aki érti a berendezés működését, a művész pedig alkot vele.
Persze a művész is az adott hangstúdió berendezésein hallja a művét, ahoz viszonyítja a hangzást, amit neked el akar adni és hogy nálad ugyanazt kapd vissza amit a zenés a stúdióban anno a hangmérnök (és a producer) segítségével neked meg kell közelíteni az otthoni rendszereddel azokat a körülményeket amik között ők dolgoztak. Ez soha senkinek nem fog menni, nem csak az anyagi és technikai különbségek miatt, hanem mert neked más a hallásod és más az elképzelésed a zenéről mint a zenésznek.

Szerintem a HighEnd Audió elsősorban üzlet. Rengeteg pénzt, energiát, marketinget fektetnek abba, hogy a fizetőképes nagyközönséggel elhitessék azt, hogy ha elég sok pénze van, akkor már meg fogja hallani a csúcs, és baromi drága készülékekben rejlő tökéletességet.
És ahogy a politikusok személyiségét eltorzítja a hatalom, úgy a vagyonosok személyiségét is eltorzítja a pénz. És simán elhiszik magukról, hogy 50-60 évesen olyan hallásuk van, amihez csak a drága készülékek, rendszerek nyújthatnak megfelelő környezetet.

Sokszor csak a sznob nagyzási hóbortot, a vagyon fitogtatását akarják álcázni azzal, hogy a kifinomult zenei ízlésükhöz bizony csak a mások által megfizethetetlen rendszerek illeszkednek.
( Aztán csak a halála előtt súgja oda az unokájának, hogy tök süket, és adja el ezt a sok szarságot, ha egy jó kis sportkocsit akar venni. )

Persze tisztelet azon kivételeknek, akik valóban a tökéletes hangzást üldözik egy életen át.

Hát mégha mindig tudnánk hogyan is keletkezett a hang ( itt most elsösorban modern rock stb zenéröl van szo).
A minap az egyik szintetizátor guru probálta utánozni a 80-s évek egyik hires dalának a hangzását. Nem tudjuk biztosan, hogy valamikor a yazoo ezt hogyan csinálta, de ma is egy sereg szinti meg nehány trükk kellett hozzá, hogy megközelitsd az eredeti hangot, ráadásul olyasmi is, ami nem tipikus semilyen hangszerre, söt a vájtfülüeket lehet, hogy egyenesen infarktusba üldözné, amikor a komplex hangzásban kettö tényezö készakarva hamis..

Yazoo. Do not go

Ekkoriban mi is ugy nyujtottuk meg a cintányérok hangját, hogy a pult gate funkcioját kihasználva szürt zajt adtunk hanghoz stb.

Söt más az elképzelésed a zenéröl.
S hány olyan dal lett világsláger, ami az eredeti ( zeneszerzö, zenekar) formájában nagy bukás volt, pár évvel késöbb egy másik zenész más zenekarral, más hangszerelésben még ma is gyakran játszott világsláger lett.

"Mármint benned." Emelted ki.
Mért lenne ez baj! Nem akarta Ő ezt másra tukmálni. Persze, hogy egyetértek veled a többi dologban, de valahol átlagolni is kellene, mivel akkor a világon nem lenne érdemes semmit csinálni, mert valakinek biztos nem fog tetszeni. A megoldás: akinek nem inge, ne akarja hordani. Kedvenc mérnököm arról híres, hogy mindent el akar vitatni. Ehhez képes Karesz sehol sincs. És ennek a témának is lényege a rendszerben gondolkodás. Vagyis az egységek "szinergiája Karesz" meghatározó az egészben. De az egész alapvetően függ az adott felvétel milyenségétől. Szóval magában az adott erősítő megfelelősége lózung audiofil szempontból. Mondhatnám úgy is, hogy melyik rendszer, arányában hány felvétellel szól "jól", az összeshez viszonyítva, egyénenként. Jó kis képlet, nem? Akkor miről is meditálnánk?

"a zenész mondja meg hogy az ő"
Én ezt szétválasztanám. Szerintem vannak olyan stúdiók, amik híresek, és azok bizony, még a zenei munkát is megkritizálják, nem hogy a beállításokat. És persze, mint nálunk az Omega is saját stúdióval adja ki a felvételeit. Vagyis a piac a dönti el a többit. Az egyéni döntést a piaci jelenlét mutatja meg.

Természetesen a zajos és rossz hangú hangmegjelenítő eszköz továbbra sem lesz a kedvencem, de önmagában a sok nullás torzítású hi-res rendszer nem okoz hosszútávú boldogságot. Hallottam ilyen anyagot elég jó rendszeren, a hangzást tekintve le a kalappal, de nem mozgatott meg bennem semmit. Elfogadom hogy jó, de hiába vittem anyósomnak grillezett lazacot, kiköpte. Én imádom.
Egyre többen állítják, hogy kell az a bizonyos szinergia (szín energia, színes Erzsi). Egyben kell lennie mindennek.
Egy gitáros barátom mondta, hogy egy jó gitárhanghoz a teljes lánc minden elemének együtt kell lélegezni. Rákérdeztem.
-Szóval jó gitár, jó húrok, jó erősítő jó hang láda?
-Nem! Jó zenetéma (időnek, helyszínnek, közönségnek megfelelő), jó gitáros, jó hangulat, majd amit felsoroltál, jó akusztikájú lehalgató hely, majd nem utolsó sorban jó közönség. Ezt még kiegészíti a jó feedback. Mármint nem a hangláda és a hangszedő gerjedése, hanem a közönség reakciója a gitáros játékára.-
Ez a visszacsatolás is torzítás csökkentő hatású, mert a gitáros korrigálni tudja a hangot olyan módon, hogy a hallgatóság a legjobb élményben vegyen részt.
Ez egy konzerv anyagnál nem működik, mert a zenész már nem tud változtatni a zene anyagon. Legfeljebb mi. Halgathatunk más zenét, cserélhetünk erősítőt, feltekerhetjük a hangerőt, aztán majd bejön valamelyik változtatás. Persze másnap már az sem fog tetszeni, mert megváltozott a hangulatunk a zeneanyag meg ugyanaz marad.

"S hány olyan dal lett világsláger, ami az eredeti ( zeneszerzö, zenekar) formájában nagy bukás volt, pár évvel később egy másik zenész más zenekarral, más hangszerelésben még ma is gyakran játszott világsláger lett."
Nem vitatkozva veled, csak a korrektség kedvéért, és hány feldolgozással volt ennek a fordítottja?
Én nem számoltam meg megmondom őszintén, de hát ehhez még hozzá sem tetted, hogy kinek a nevében állítottad az előbbieket. Csak megjegyzem, lehet hogy mi sok mindenben közös nevezőn lennénk, de mi van a többiekkel?

Konkrétan pl. az ABBA slágereit mindenki (na jó egy bizonyos korosztály szinte minden tagja) ismeri, és igen sokan szerették. Aztán jött sokféle feldolgozás, különböző előadóktól, némelyik borzalmas nyávogó énekhanggal, de volt közte olyan is ami (szerintem) kimondottan jó:
Bővebben: Zene
Bővebben: Zene
Bővebben: Zene
Bővebben: Zene
Aki szereti, és szeretne belehallgatni egy kis ideig fent hagyom itt. Firefox elvileg kattintásra lejátssza (saját eredeti CD-ről mentettem le)

Nyilván az ellenkezöje is elöfordult, és „komoly“ magazinokban tárgyalták mennyivel jobb a másik az eredetinél.
A baj csak az amit te elnéztél, amikor valaki egy befutott világslágert dolgoz fel, akkor a tortábol akar megkaparintani egy szeletet, de amikor a bukott felvételt dolgozol fel, akkor a saját börödet viszed a piacra. És ez nagyon nem mindegy.

Már egyszer irtam, hogy az egyik lemezünk a 80-s években) az angol magazinokban HIFI referenciának lett kikiálltva, a studioban évekig nem tudtuk meg miért. Ugyanazok az emberek, ugyanazok a zenészek meg karmester, ugyanazzal a technikával vett fel több lemezt, és azokra alig volt reakcio. ( természetesen a diszvacsorára sem hivtak meg senkit az alkotok közül, mégis tele volt a hatalmas londoni étterem.)

Szoval megint csak etetés, megint csak business az usual. Addig a sikerült átirásokhoz alig kellett reklám, és voltak olyanok is akik sorba álltak a lemezekért, hogy kapjanak egyet, az egekig dicsertek meg sokszor csak portfogok voltak a polcokon,

Volt ilyenhez is szerencsém, kisszínpadi előadás a kéréseknek megfelelően bemikrofonozva, rögzítve, majd utómunka a hangmérnök és a zenész vezényletével. A kezembe nyomták a kész művet pendrive-on, hogy vigyem haza, hallgassam meg mi lett belőle. Durrogott csattogott az egész, emellett még mélyhiányos is volt. Élőben viszont nem.

Minden a földön élő ember egy komplex szubjektum, kivéve a gyevi bírót meg a hangmérnököt, nekik objektív hallásuk van.

Es sajnos pontosan a Omegánál történt meg, hogy az utolso lemez ( a fehér Testamentum) bizony még abban a kategoriában sincs, mint az elödök átlagos minösége. A hangzás, meg a müszaki paraméterek is messze elmaradtak a megszokottol. Kár volt.

A mélyhiánynak gyakran a helység meg a hangerö az okozoja. Sajnos a fülünk nem lineáris igy egészen másképp hallod a zenét a szabványos 80 dB SPL-n ( mozi hangszint), meg megint máskép este egy csendes szobában. Ezen aligha lehet változtatni, ez fizika.

Ge Lee gondolod, hogy 12 ilyen hangszorofürt olyan hangot ad ( föleg a közelükben álloknak) mint amit otthon megszoktál a CDröl vagy hasonlo forrásokbol.

Sokak fülldugoval mennek ilyen koncertre ami nem kis baromság es evekig mesélik szuper hangélményeiket.

Érdekes a videó. Látszik, hogy nem elég egyetlen ember a hangok lemásolásához, mert mint látszik (hallatszik), az egyikük tudja mi kell, a másik tudja hogyan. Ráadásul gyakori probléma, hogy nem tudja a zenész elmondani mit is szeretne. Ráadásul ez csak egyetlen sound.
Megboldogult Peti barátom gitársoundját csináltam hardveresen, tehát tisztán analógban. Ő más szavakat használt mint én. Nekem frekvencia Hz-ben, a jelszint dB-ben, az idő másodpercben volt, neki nem. Ő az EQ beállításánál ilyeneket mondott mint "zizi, csattogós, vágós, rúgós, brummogós.
Utolsó éveiben már nem játszott a zenekarában, otthon átszokott a gépzenére. A HR/HM műfajból az elektronikus zenére váltott. Közben megtanulta és velem is megtanította a digitális zene alapjait.
Egyébként nem rajongok a popzenéért, ráadásul kimondottan távol áll tőlem a szinti pop, de a Yazoo zenéje kimondottan tetszik. Csak kicsivel kellene több a katarzishoz, de már így is megmozgat bennem valamit. Az ABBA Eagle dala meg mindent visz. Ráadásul miután meghallgatom, utólagosan felidézve már nem is szól kopottan. Itt a fejben kitisztulnak a hangok, nincs zaj, tökéletesen torzításmentes minden. Talán ez az amit keresünk a valóságban.

Ez van amit irsz, es az ABBA sem volt szent, azért ott is sok volt az analog trükk, mert akkor más nem is igen volt. Már sokszor láttam a filmet amikor a hangmérnökük elmondja a trükköt, de a valoságban csak pár percig beszélt, de semmi lényegeset nem mondott - legalábbis annyit nem, hogy le lehetett volna utánozni. Ahhoz olyan ember kell mint Vince meg rengeteg idö és technika. Ez is hozzátartozik a szuper hanghoz, ha valakinek olyan a hallása meg a zenei érzése, a müszaki ismerete, hogy még a zajbol is ki tudja hallani az elhangolt komponest.
Az egyik zenei rendezönk, (civilben filmzene komponista már Kanadában) volt ilyen, csak ö nem ismerte ki magát a modern hangszerek technikájában. A mai napig emlékszem amikor studio hiányában ( még nem volt kész a koncerteremben) egy közvetitö kocsiban vettük fel 80 tagu szimfonikusokat. Akkor még ipari kamerára sem igen futotta, illetve ami volt az kb 5 képet mutatott másodpercenként a félhomályban. Ment a nagy felvétel, amikor beszolt a terembe. A 3. hegedüsnek is minden pöttyöt a kottán el kell játszania. Hajnalig nevettünk, hogy azt honnan hallotta ki , hogy pont a 3. hegedüs lazsált, amikor még a diri sem vette észre

Yazoo. Do not go Hatalmas!

Imádom a szinti pop-ot, az italiano discót, a 90'-es évek "technóját" a hardcore-t, a jumpstyle-t, a trance-t! És ha ezeket épp "unom" jöhetnek a nagyzenekaros filmzenék, az "igényesebb" rock, mint a Queen, Edda, Bikini, Manowar...
Nem törekedek 0,0000x% THD-ra, a csöves hangzásra, a TÉMA legyen jó, magával ragadó!!

Úgy elmentem volna mostában volt Kebu koncertre!!

Ezek pedig egyenest elmebetegek, de milyen jót alkottak!
https://www.youtube.com/watch?v=1RjMuB8Qkd8&t=27s&ab_channe...hreu26
https://www.youtube.com/watch?v=Wki_kr02baI&ab_channel=viceman2

Ez a srác lemásolt néhány Kraftwerk számot is. Abban is volt nem kis halom trükk meg tudás, hogyan készüljön pontosan olyan hang mint ami kell.

A második linken lévőt a Delta főcímzenéjéről koppintották. Vagy fordítva.

Huh!
Végignéztem a "We are the Robots deep reconstuction" videót, hát felállt a szőr a hátamon. Most gyorsan meghallgattam az eredeti anyag Hi-Res kópiáját. Jól szól, de ennek sincs akusztikai alapja, az egész villanyos. De mégis nagyon jó.

Pontosabban a "Delta" főcímzenéjét ezek a srácok csinálták. Persze akkor nem tudták még hogy Kudlik Júlia (egyem a szívét) tudományos híradójának a zenéje lesz, de szerintem itt Magyarországon aki szerette a Deltát, az a műsorral elválaszthatatlanul ezt a zeneművet is a vérébe engedte. A második hold dala gyerek korom óta a tudományos híradóval együtt alapozták meg a fizika, és a tudomány iránti szeretetemet. Nem volt ebben kevésebb része Julikának, akit mindig csodálattal néztem. Ő gyönyörű.

A vagy fordítva esete van.

Tudom, azért tettem oda a mosolygóst.