Köszi a választ."Aki lusta az nem is talál"Amit belinkeltél adatlapot letöltöttem korábban,de nem volt egyértelmű a működése ezért irtam ide.Csak az 1 és 2 pont van bekötve.Nem tudtam,hogy ki kell húzni h szétkapcsoljon bocsánat a tudatlanságomért.

T! Joe_001!
A hibákat javítsd ki légyszives,hogy megértsem.

Még én sem láttam ilyet, de az adatlapban le van írva minden a description-ben és a rajzokon a gomb állapotával.
Csak annyi a feladata, hogy biztosítékként szolgáljon a vezérlőáramkörnek? Mit lát el a mágneskapcsoló, ha tápfeszültség hatására egyből be kell húznia?

Vezérlő áramkört látja el a mágneskapcsoló.Az nem tetszik a történetben,h egy pékségben se nem huzkodják ki a dugaljból,sok esetben nem is áramtalanitják éjszakára sem.Igy aztán 0-24 ben behuzva a mágneskapcsoló,3f állanóan rákapcsolva.Ez gyári kivitelezés.Ezt a megszakitót amugy egy nő pl. sztem ki se tudja huzni,nem kónnyü.Nyilván van biztonsági ajtókapcsoló kinyitás esetére,de ez csak fűtést állit le.

Bár valószínűleg nem lenne szükséges, hogy a mágneskapcsolón keresztül legyen ellátva a vezérlőáramkör, de ha ez egy komplett berendezés, egy gyártmány és ti így vettétek készen papírokkal, mindennel, akkor én a javítás során csakis a gyári állapotát állítanám vissza, ha kell akkor tízezrekért, százezrekért megvenni bele ugyanazt a biztonsági relét, mágneskapcsolót. Esetleg azzal térhetsz el, ha valami ugyanolyan méretű és bekötésű, de igazolhatón nem ront a biztonságon, pl. egy modernebb mágneskapcsoló, ami 15A helyett 18A-t tud ugyanazon felhasználási kategóriában. De a vezérlés huzalozásán, a megszakítók áramértékein és típusain, a vészkörön még véletlenül sem módosítanék.
Mert onnantól, hogy módosítasz rajta bármit, akkor a biztonságossága a te felelősséged lesz, ráadásul ezt egy munkahelyen kezelik, nagyobb igénybevételnek van kitéve, az emberek cserélődnek, tehát nem bízható rájuk olyan ismeret sem hogy a gép működésében/működtetésében valami megváltozott.

Ha nincs rajta főkapcsoló és mindenképpen ki akarod kapcsolni az egészet - amit én sem tartok hülyeségnek - akkor a járható út, hogy felszerelsz egy tokozott főkapcsolót a gép mellé, szabványos csatlakozókkal szerelt kábelvégekkel, így még vezetéket sem kell elvágnod, csak össze kell dugni a meglévő fali aljzat és a gép betápja között.

Az a baj a gégecsővel, hogy húzni lehet benne, de tolni nehéz.
Mint amikor a vénemberek panaszkodnak a szerszámra.

Semmiképpen nem terveztem változtatni a gyári értékeken,csak furcsállom h nincs főkapcsolója.Igen a megoldás az lesz amit irtál,betáplálásnál főkapcsoló lesz az éjszakai áramtalanitás miatt,meg egyáltalán le lehessen bármikor választani.

ALU réz kapcsolódás ház betápnál

Sziasztok!

Lenne egy amatőr kérdésem:
- Házunk áramellátása ALU földkábelen érkezik. A ház oldalára anno került egy lakásleosztó ami fullosan van, és bővíteni-modernizálni szeretném.
Mivel tudom az ALU-réz kapcsolatot megvalósítani, hogy hosszútávon is tökéletes maradjon?

Jelenleg a fázis, és a nulla is csak egy-egy lengő elosztóblokkba van becsavarozva, és jónapot.
Követhetem ugyanezt?
Vagy ...Olvastam olyan lemez betétről, amit az ALU köré téve nem lesz korrózió. A Cupal lemezek.
Mi lenne egy szakszerű megoldás az ALU rézre történő fordítására? (onnantól már minden rézzel folytatódik)

köszönöm

Tudtommal a fővezetéki sorkapocs tud mindkét típust fogadni. A házba bejövő alu vezeték is ilyenbe érkezik és rézen megy tovább.

Főáramköri leágazó kapocs a megoldás, sok gyártó gyárt olyan típust ami a rezet és az alut is fogadja (meg kell nézni, mert nem mindegyik fogad alut is). Annyi, hogy érdemes pasztával kikenni, hogy csökkenjen az oxidáció.
Én pl. a Tracon FLECU típusát használom munkahelyen, az elmúlt évek alatt nagyon bevált, ezzel a pasztával.

Simán az alu bemegy a mérőbe ami ugye alu , onnan meg simán kimegy a réz .
Nem kentek itt semmit meg nincs semmi el betekerve sem ...

Megvan a véleményem a regisztrált szerelők bizonyos részéről, itt nem részletezném. Nem hinném hogy az igénytelen munkavégzés a követendő példa. Az alu kötéséket mindig is védeni kellett pasztával, munkahelyemen sok 50-60 éves elosztószekrény és földkábel van üzemben a mai napig. Érdekes látni, hogy azok a kötések amiket annó kikentek valamilyen zsírral (szagából, állagából ítélve sima savmentes vazelinnel) a mai napig jó állapotban vannak, amiket 20-30 éve csináltak és kispórolták a pasztázást azok meg rohadnak/égnek lefele állandóan. Sok aluvezetékre való kötőelemben gyárilag benne van a paszta. A komolyabb (pl. Siemens) NKI foglalatok is gyárilag ki vannak kente (ott ahova az NKI füle becsusszan).
Mink mondjuk kültérre a rezet is pasztázni szoktuk akár csavaros akár rugós kötőelembe van bekötve és nagyon jó a tapasztalat vele, gyakran még a beázott/páralecsapódással megtelt elosztódobozban is épek a kötések.

Esetleg nincs valami ismertető jele annak hogy a leágazó kapocs eleve alkalmas alu rézre vagy engedjem el az eredetit, és mindenképp tegyek újat?

Vannak ilyesmik is,
vagy ilyenek.

Nagy általában ami ipari ezüstözött (esettenként ónozott) az alkalmas alura is. De biztosan van rajta típus felírva valahova, akkor pedig a gyártói katalóg megmond mindent. Ha nem látod a típust akkor esetleg fotózd le, eléggé eltérően néznek ki a különböző gyártók típusai van pár amire én is fejből rávágom hogy melyik típus, vagyunk itt páran akik nap mint nap dolgozunk ezekkel, biztosan felismerjük.

Nekem regisztrált szerelő mondta, hogy ő mindig is úgy csinálta, hogy rányom egy érvéghüvelyt az alura és úgy teszi be a leágazó kapocsba, így nem lesz vele gond, meg így az alu kábelbe sem tud belevágni meghúzáskor a csavar. Én is így csináltam a saját leágazásomat aluról, eddig nincs vele gond, remélem nem is lesz.

Érdekes kötőelemek. Ezek miből készülnek? Feltételezem egy homogén ötvözetből van az alkatrész, aminek az egyik végét bevonják egyfajta valamivel (alumínumkompatibilis), a másik végét meg egy másfajta (rézkompatibilis) bevonattal. Vagy az alapfém eleve kompatibilis mondjuk a rézzel, és csak a másik felét teszik valahogyan alumínium kompatibilissé. De hogyan?

villanypásztor földelés és a hálózati földelés viszonya

Üdv a csapatnak! Egy elvi kérdést szeretnék feltenni. A villanypásztor földelés és a hálózati földelés viszonyáról. A kérdésem: e két földelést galvanikusan össze szabad-e kötni? A google-ban egy helyen kategórikusan tiltják, máshol meg annyit írnak, hogy legalább 20m kell legyen a távolság a két földelés között. Mi a véleményetek? (javítottam egy ceglédi gyártmányt ott lada gyujtótrafó van beépítve ami össze van kötve a hálózati földeléssel/kép lent/)

Nem volt még dolgom villanypásztorral, ezért néhány gondolat amit megerősít a szabvány:

Ez a "ceglédi gyártmány" valami tákolmánynak tűnik, hogy még a sarut is kispórolták belőle... amúgy meg mi a "gyártó" utasítása a földelésre vonatkozóan, no meg a termék érintésvédelmével kapcsolatban mit mond? Szerintem ez így nem megfelelő.

A napelemes-akkus villanypásztor nem kérdés. Viszont a hálózati betáposnál lényeges az érintésvédelem. Szerintem a gyári készülékek jobb esetben kettős szigetelésűek, hogy a primer oldalról ne igényeljen földelést vagy ha igényel is, az teljesen független legyen a kimeneti oldaltól. A kimenetnek pedig galvanikusan elválasztottnak kell lennie a betáptól, két független kimeneti pólussal.

A 20m egy ökölszám, ahol két független földelő a földben létrejövő szétterjedés miatt elhanyagolható hatással van egymásra, vagyis ha a földelőket szétválasztod ez jó kiindulásnak.

A nagyfeszültségű kimeneti impulzus 0,1-10A nagyságrendű, ami a vezetékbe belemegy (100us időtartamra), ugyanakkor ez az impulzus a földön keresztül visszajön a pásztor földelt pólusába. Jellemzően a végponti földelések ohmos-tízohmos nagyságrendűek, vagyis ha rákötöd a pásztort az (+-)1-100V-os impulzusokat fog generálni a nullának gondolt földelőrendszeredben a tényleges földhöz képest (pl. bejövő PEN, vízcső, fémkerítés). Ha elég kicsi a földelési ellenállás, akkor ezt nem fogod semmin érezni, maximum műszerrel lehetne kimérni, de egyéb érzékenyebb berendezésekben zavart is okozhat hogy nagyfrekis összetevőket ültetsz rá. Rossz földelőhálózat esetén viszont előfordulhat, hogy a fém készülékek akár csíphetnek.

A másik a villámvédelem. 1-2km-es kerítés könnyen összeszed mindenféle zavart, talán egy közeli villámcsapást is. Ez ellen nem tudsz másként védekezni, mint a pásztor kerítéskimenetébe szerelt szikraközös levezető (+impedancia), de erre közvetlenül kell csatlakoznia a földelésnek, másrészt ez nem egy kifinomult eszköz, ha elszáll a pásztor is, akkor ott a földelt pólust fogja a villám keresni. Ezért én azt mondom, hogy mindenképpen különálló földelés kell, de az se csak egy grillnyárs legyen, legalább egy 3m-es rúd. Én ezt a kerítés vonalában, attól nem túl messze úgy 0,5-1m-en belül verném le, hogy minél rövidebb vezetékkel be lehessen kötni a szikraközt a kerítés és a földelés közé. Ja és ne az állatok állandó tartózkodási helye mellett a földelő.
A pásztor földcsatlakozását már el tudod vezetni kábellel a rúdtól, ennek nem feltétlenül kell nagyfeszültségű vezetéknek lennie.

Én tennék az áramkörébe egy 30mA-es ÁVK-t. Valamint erősen ajánlott egy T1+T2 túlfeszvédő beépítése a pásztorbetápba, valamint olyan helyre tenném, ahol nem probléma ha leég.

MSZ 20860-4:1987 - A Népköztársaság kiváló szabványa a villanykarámokhoz, ami jelenleg is érvényben van:
2.1.9. A villamos karám tápvezetékének épületbe történő bevezetése előtt túlfeszültséglevezetőt kell alkalmazni.

2.1.10. A villamos karám üzemi földelése legyen villamosan elválasztva a hálózat védő- és üzemi földelésétől és attól legalább 20m távolságban, lehetőleg a talaj nedves és füves helyén elhelyezett és legalább 1,0m hosszúságú, függőleges rúdföldelő legyen.

2.1.11. A villamos karám vezetékének földbe való helyezése esetén a feszültség alatt álló vezető és a környező talaj között legalább olyan szigetelésről kell gondoskodni, ami megfelel a villamos karám üzemi feszültségének.

2.2.1. A villamos karámberendezést a szabadvezeték biztonsági övezetébe... bármilyen hosszban, korlátozás nélkül szabad telepíteni.

2.2.2. A villamos karám vezetőhuzalának a szabadvezeték tartószerkezetének bármely részét 35kV-ig max. 5m-ig, 120kV-ig max. 8m-re szabad megközelítenie.

2.2.4. A villamos karám üzemi vagy védőföldelését az erősáramú villamos szabadvezeték földeléssel nem rendelkező tartószerkezetétől (oszlopától) legalább 5m távolságra kell elhelyezni.

3.2. A villamos karám működőképességét külső (nem beépített) ellenőrző készülékkel 3 évente ellenőrizni kell.

Összefoglalva:
- A ceglédi villanypásztort dobd ki, a "gyártót" meg verd nyakon.
- A pásztor hálózati betápját túlfeszvédővel kell ellátni, ami az épület, azaz a végponti földelésre csatlakozik.
- A villanykarám nagyfeszültségű földelése legalább 20m-re legyen az épület földelőjétől és nem szabad őket fémesen összekötni.

Köszönöm szépen! Korrekt. Erre gondoltam én is, csak nem tudtam a vonatkozó szabályokat. Ebben a készülékben és itt a villanypásztor topikban garmadával vannak az ilyen típusú megoldások mert a nagyfesztekercset kiváltják lada(vagy egyéb ) gyújtótrafóval. Az én esetemben elég lenne, ha a betápon nem jönne be a védőföld? A készülék tápfeszét egy paneltrafó biztosítja(igaz nincs benne se leválasztó kapcsoló se biztosíték. (ki adjam így a kezemből a tulajnak, hogy ezek nincsenek benne, vagy szereljem bele? A túlfeszvdelmet a pásztor betáp konnektorjához vagy a mérőóra utáni elosztóhoz kell tegyem? Mivel nem az enyém nem egyszerű mert eddig évekig ment, ez lesz a vállasz, ezért gondoltam, hogy kicserélem a betápkábelt olyan dugvillás kábelre amiben nincs védőföld. (A képen a paneltrafó, elfogadható leválasztónak? Elvileg igen mert a jelzés rajta van mind a kettős szigetelés mellette a két egymásba érő karika a leválasztó)

Ilyen és társai villanypásztorok boldogan elvannak egy leszúrt cövekkel. A hálózati földdel nem keverném. Ami mindenképp kell mellé, egy szikraköz a kimenetre ( ha lehet a dobozon kívül, mert rengeteg ózont termel), ha nincs rajta a kerítés, ne nagyon keressen tévutat a szikra. Leválasztó kapcsolónak a konnektor szerintem tökéletes. Ha a betápkábel földelése nem csatlakozik sehova, akkor a szépség miatt kicserélheted, de egyéb érintésvédelmi haszna szerintem nem lesz. Azon kívül hogy a dobozt igyekszel tisztán tartani, a kimenetet minél rövidebb úton, mindentől minél messzebb elhelyezni, jól szigetelni sokat olcsó pénzért nem tehetsz. Ha mindenképp védeni akarod magad, teszel rá egy 12V-os DC csatlakozót, kiveszed belőle a paneltrafót. Attól kezdve az érintésvédelem nem a te gondod.

Ez az, hogy bevan kötve a hálózati védőföld. Ha fentebb olvastad SKY válaszát akkor a villámtól igen is van mit félni!

Nem akarok tanácsot adni, vállalja a gyártó a felelősséget.
A gyújtótrafóval az a gond, hogy a szekunder tekercs elszigetelése nem szimmetrikus, ezeknek az egyik vége a primerhez/testhez van csatlakoztatva. Ide egy tisztességes kimeneti trafóra lenne szükség, úgy mint ez a Makrai aminek a teljes szekunder oldala el van szigetelve a primertől a nagyfeszültségű üzemi fesznek megfelelően: Makrai

Addig nincs probléma a gyújtótrafóval, amíg vagy a hálózati földre vagy egy független földelőre csatlakozik a "negatív"/közös pontja, mert akkor a biztonsági trafó szekunder oldalán is rögzítve van a potenciál a földpotenciálhoz. Az egyetlen nagyfeszültségű kimenetnél pedig ahogy növekszik a menetszám, egyre jobban el van szigetelve a közös ponttól, tehát ezzel alapesetben nincs probléma.
Probléma akkor van, ha úgy van bekapcsolva a villanypásztor hogy ez a szekunder oldali földelés épp nincs bekötve, vagy üzem közben megszakad és a kimeneti oldal és a föld között alacsonyabb ellenállás van, pl. párás idő, vagy a gaz miatt kvázi letestel.

Akkor a gyűjtótrafó közös pontja kerül valamilyen +-nagyfeszültségű potenciálra a földhöz képest, vagyis ez a földpotenciáltól nagyban eltérő potenciál egészen a biztonsági trafó szekunder oldaláig jelen lesz, aminek a szigetelését terheli, mert az a hálózati feszre van méretezve meg az előírt lökőfeszültségekre, de egészen biztosan nem 10kV üzemi feszültségre, hogy annak elválasztásáról gondoskodjon. Ha pedig ez a szigetelés bármilyen okból megsérülne, akkor a hálózati feszültség is kikerülhet a gyújtótrafó primer körébe, sőt mivel közös pontja van a szekundernek, ezért még a teljes kerítésbe is.

Igen, ezt a fajta biztonsági trafót meghajthatnád kétvezetékes kábellel mert nincs földelési pontja a vasmagnak sem, de ott van egy fémlemez a teljes műanyag dobozban, pár milliméterre a hálózati betáp beforrasztása alatt. Valószínűleg csak szerelőlapnak szolgált a gyújtótrafó rögzítéséhez, meg némi árnyékolást ad, de ha a hálózati PE erre csatlakoztatva van akkor a gyújtótrafó primer köre is csatlakozik hozzá és ez volt a közös földelés. Ha erről lekötöd és a különálló kimeneti földelést alakítod ki, akkor megvalósítható a szabvány szerinti előírás a különálló földelőkkel, ugyanakkor a kimeneten bekövetkező földelési hiba esetén nem csak nagyobb esély lenne a biztonsági trafó megsérülésére, hanem kapásból a hálózatba is át tud ütni a néhány mm távolságon a fémlemezről.

Másrészt mi van ha leesik a doboz és véletlenül hozzá tud érni a fémlemez ezekhez a forrasztásokhoz? (A hálózati földdel legalább működésbe lépne a biztosító, bár a csavar alá kötés is megér egy misét). Ezt a betápos rész alól ki kellene vágni, vagy legalább egy 2-3mm-es tömör műanyag/gumi szigetelőlapot oda kellene tenni. A trafó elé sem ártott volna egy üvegcsöves bizti.

A kimeneti földelés függetlenítését meg tudod oldani a mellékelt kapcsolási minta alapján. Remélhetőleg ez a gyújtótrafó meghajtásának topológiája és nem a közös és a föld között van a tirisztor. Csak úgy szabad bekapcsolni, ha a kimeneti földelés rendesen be van kötve és megfelelő szonda lett leverve.

Ehhez a konstrukcióhoz mindenképpen ajánlom, hogy szerelj be egy A típusú ÁVK-t ha nincs, akár csoportosan az egész épület számára, ami ezt a leágazást is védeni fogja (dugaljakhoz amúgy is kötelező most már).

A 2.1.9-es pontban említett túlfeszültségvédelem valószínűleg nem a 230-as betáp oldalra vonatkozik, hanem a mellékelt kép szerinti szikraközre. A "karám tápvezetéke" alatt már a nagyfeszültségű oldal értendő, mert utána a karám "áramszolgáltató egységének" kimeneti feszültségét említi és arra az esetre vonatkozhat, ha ez a tápegység beltérben helyezkedik el, de a nagyfeszvezeték a kültéri kerítéshez megy.

Lehet, hogy nem írja elő semmi a kisfeszültségű oldal felőli túlfeszültségvédelmet. Plusz költségeket sem akarok javasolni, ezért mint ajánlás mondom, ha semmi sincs telepítve az épületben, akkor ártani nem árt az általános elvek alapján történő kiépítése és ha a központi elosztóban van a készülék, akkor az valamilyen szinten védelmet nyújt mind a hálózat felől jövő túlfeszültségektől, mind más kültéri kábelektől, úgymint a villanypásztor.

A földelésnél talán nem volt teljesen érthető, de ha nincs a kerítés közelében helyi földelő, akkor bármilyen túlfeszültség kénytelen lenne megkeresni azt ami adott, jelen esetben a betápkábelen biztosított PE, amit visszakövet a lakáselosztón keresztül az épület földeléséig/PEN-ig. Tényleges villámáram valószínűleg sosem fog benne keletkezni, mert előbb párologna el az a vékony huzal a kerítésről, de ha mégis keletkezne bármilyen túlfeszültség, akkor azt jobb a képen lévő levezetőig engedni és ott a földbe levezetni.
Nem tudom mi a szokás, milyen túlfeszültségre lehet számítani, lehet hogy 10x10m kert esetén nem szükséges (ha van az mindig csak előny), csak egy 100x200m-es legelő esetén. Bár önmagában nem lenne előnytelen, ha mind hasonló készüléken lenne egy korlátozó szikraköz.
Aztán a gyakorlat meg boríthat mindent. Mi van ha a kerítés a háztól kezdődik és adott hogy oda kerüljön a homlokzatra a villanypásztor. Akkor csak a földelést tegyük távolabb, hogy teljesüljön a szabvány, de akkor a kerítés nagyfeszbetápját is oda illene elkábelezni, mert a nagyfeszültségű túlfeszvédelemnek a földeléstől távol kevesebb értelme van.

A mellékelt ábrán látszik a lényeg, de youtube-on is vannak magyarázó videók. A kültéri fadobozos kialakítás meg a szabadon lévő dugalj rossz példa, de jól látszik rajta a védő szikraköz, a közelben lévő földelés és az, hogy ezek a kerítésnél legyenek és a villanypásztor távolabbról is kikábelezhető nagyfesz kábelekkel.

Elég például sima szikraköz a kerítésre csatlakozásnál és a fojtó kialakítható a villanypásztor nagyfesz vezetékéből is pár menet feltekercselésével.

Amit itt ajánlanak az "1000J-os" túlfeszvédő az egy egyszerű minőségibb dugaljba dugható túlfeszültségvédő. Persze ez kültéren megint problémás. Van DIN sínes vagy vezetékes is elosztóba építéshez. Ez viszont elég gyenge típus, elsősorban magát a villanypásztort védi a hálózat felől, mint bármilyen más fogyasztót. Nem tudom hogy van-e más villanypásztoros előírás ami ezt kötelezően kéri.

Ha több száz méteres kerítésről van szó, akkor szerintem erősen ajánlott bizonyos távolságokban további szikraközöket felszerelni egy-egy helyi földelővel.

Köszönöm szépen a kimerítő válaszokat. A tulajjal beszéltem, üveg biztosítékot és kapcsolót teszek bele, amit írtál szigetelő lemezt készítek a panel alá és betáp kábelt is kicserélem két eresre. A helyszínt majd amikor kész leszek a pásztorral akkor nézem át, de a túlfesz levezetőre a földszondánál mindenképp rábeszélem a tulajt. A pásztor betáp konnektorja előtt egy túlfesz levezetőt érdemes- e beraknom?

A 20 m a szocializmus hülyebiztos távolsága volt, amely időszakban az elfogadott (belenyugvó) alap az volt, hogy szakmunkások dolgoznak önállóan, tehát nem lehet értekezéseket elvárni, mindent érthetően kell leírni.
Ma ilyen álláspont nincs, a szabvány elvárása az, hogy hozzáértők tervezzenek az elméleti tudnivalók birtokában és alapján.
Ezzel ellentétben ( ) van a mostani villanypásztoros szabványban is minimális távolság megadva a két rendszer földelését tekintve, ez 10 m. A szabvány, ami ezt meghatározza, az az MSZ EN 60335-2-76:2022. A baj ezzel az, hogy éppen nincs szabványolvasási hozzáférésem, így nem tudom a leírtakat megerősíteni.

És persze a SKY által megadott szabványlap is érvényes, mert egy rendelet (valami mezőgazdasági munkavédelmi rendszabály) hivatkozik rá.

Szia!

Ha lennél kedves felvilágositani;
A Nem földelt Nulla vezetős épületeknél miért kell 0,1A és 0,003 A es soros Fi relé kötelezően?
(Ausztria, Szlovákia ,Észtország )

Köszönettel ;Attila

lehagytam ;

Ott is az IEC ........ 60364 az érvényes.
Csak a magyar EN HD MSZ helyett a betűjelek eltérnek.

IT rendszerre gondolsz?

Szia!
Nem!

Közönséges hálózat --de a régi házak még földeletlen nulla vezetővel üzemelnek ma is.
(nullában kapcsoló, bizti stb )