Hát lementem megnyomkodtam az órát a 28 menüpontig és még mindig nullát mutat.Pár szólással fejjebb linelt csak 6,4Kw ba.

Egy megint láma kérdés. A szolgáltatók maguk is telepítenek akár akkumulátoros visszatáplálós rendszereket is. Ott hogy oldják meg hogy áramszünet esetén, (mert ugye itt az a rázós) ne tápláljon vissza a hálózatba és hogy és miért nem tudja ugyanezt egy nem visszatáplálós rendszer? Vagy ez is csak egy szívatás?

Mert az elosztoszekrényben van egy jo nagy 3 fázisú relé, ami ha áramszünet van akkor leesik és leválasztja a házat a hálozatrol, azaz akku csak a házon belüli hálozatba küld áramot. Ha ujra megjelenik a hálozat,akkor elöbb rászinkronizál az inverter és utánna huz meg az a nagy relé és visszaköti a házat a külsö hálozatra.

Maga az az átkacsolás egy extra egység azt rendszerint engedélyeztetni kell, mert ki kell zárni, hogy ráplálsz a háloztra amikor áramszünet van. Azaz annak a relének a meghajtoja hatooságilag engedélykötelezett és az inverternek is kell ehhez extra bemenetnek lennie, hogy rudja mikor dolgozik szigetrendszerbe meg mikor nem. ( van ott egy un. smartora is, aminek szintén szerepe van).

75kVA egy fázison elegendő?
A Victron Energy inverterek úgy néznek ki, mint ami le van maradva 30 évvel a fejlesztésben. Ráadásul háromfázisút nem is gyártanak, de most jön a nagy trükk:

- Egyfázisú rendszerbe párhuzamosan köthető 5db 15kVA-es Quattro = 75kVA
- Egyfázisú rendszerbe párhuzamosan köthető 6db 10kVA-es Quattro = 60kVA
- 12db pedig összeköthető sorosan-párhuzamosan, hogy egy 180kVA-es háromfázisú rendszert alkosson.

A rendszerben dolgozás, szinkronizálás és a három fázis képzése kommunikációs busszal történik.

Ez egy az egyben egy olyan szünetmentes, mint amit egy PC-hez tudsz venni, csak kicsit izmosabb. Egy hálózati akkutöltő van benne és egy DC/AC kimeneti szinuszos inverter. A multiplusnak és quattronak egy vagy két bemenete van, amin ráköthető a hálózat ill. egy áramfejlesztő. Biztosan nincs visszatáplálás, mert amikor bekapcsol az invertere, akkor a bemenetén lévő relékkel leválik a hálózatról.

A kérdezőnek csak azért nem javasoltam, mivel olyan invertert keres, ami napelemről közvetlenül akkut tölt. Sajnos a fenti rendszerek alapvetően DC csatoltak, vagyis a napelemeket közvetlenül az akkura kell kötni MPPT töltésvezérlőkkel. Igaz, ha egy időben van fogyasztás is, akkor az akku nem vesz el a hatásfokból, de akkor is az MPPT + INVERTER vesztesége lesz a kimeneten.

Amúgy van lehetőség AC csatolásra is, szigetüzemben képes együttműködni egy sima (Fronius) hálózati inverterrel, azt pedig minden gond nélkül le tudod engedélyeztetni a normál módon, mint önálló hálózatra tápláló rendszer. Ilyenkor a legkisebb veszteséggel fel lehet használni a napelemes energiát, akkutöltésnél meg a PV inverter és a beépített akkutöltő vesztesége adódik össze.
Ja és azt mondtam már, hogy a normál hálózati inverter képes a kimenetére kötve is, teljes szigetüzemben, visszatáplálás nélkül is dolgozni?

Szerintem a szolgáltató nem fogja elfogadni ha azt mondod, hogy éjjel-nappal van egy 40W-os izzód bekapcsolva, csak hogy ne legyen visszatáplálás.

Viszont bármilyen egyedi cuccod elé beszerelhetsz külső eszközt, egy vissz-watt védelmet pl. egy ComAp MainsPro-t meg egy kioldható megszakítót. Ugyan ennek a lepapírozását még nem láttam a szolgáltatónál, de ilyen módszerrel elvileg törvényesen igazolhatod, hogy nálad aztán kizárt bármiféle visszatáplálás. Van EON és MAVIR tanúsítványa is, ez a varázsszó.

Bocs az értetlenségem miatt, de ha ez a megoldás létezik, akkor végképp nem értem a problémát. Nem magam akarom szerelni a rendszert, így gondolom a kivitelezőnek tudnia kellene ugyanezt produkálnia. Az meg már csak külön értetlenséget szül részemről amiket SKY fórumtársunk leírt, hiszen ezek szerint léteznek egy fázisra még nagyobb teljesítményű rendszerek is, akkor miért ez a szarakodás, főleg ha egyáltalán nem tápálok vissza?
Ilyenkor ne legyen az az érzése az embernek, hogy a magán rendszerek elnyomása a cél? Nekem volt egy ilyen érzésem akkor is, amikor a visszatáplálós rendszerek támogatását hirtelen leállították, mondván hogy az elavult hálózat nem bírja. Közben meg az országban mindenhol nőttek ki a napelem parkok, mert azokat meg valahogy mégis bírja a hálózat.
Én meg nézem hogy ha kisüt a nap, akkor számlázzák nekem a napsütés árát, mert bekapcsol a kapcsolt árammal működő bojlerem. És ők fognak győzni, nem leszek zöld és nem lesz napelemes rendszerem.

Semmi sem tiltja, hogy te otthon szünetmentes tápegységet alkalmazz, hisz a PC mellé is megveheted a boltban, ezzel nincs is semmi további teendő, csak be kell dugni a konnektorba. Azt sem tiltja semmi, hogy a kripto bányászgépeid mellé telepíts egy 50KVA-es szünetmenteset. Viszont ennek van egy olyan veszélye, hogy ha nagy kiterjedésű hálózatrészt látsz el, azaz mondjuk a teljes házat, akkor erre nincsenek felkészülve a tűzoltók. Nekik az az előírás, hogy a fogymérőnél lévő kismegszakítóval vagy ha van akkor a főkapcsolóval a teljes épületet le tudják kapcsolni. Meglepetésként fogja érni őket, hogy oltás közben neked mégis volt beépítve egy további több kW-os áramforrásod... az épület teljes lekapcsolását egy helyről meg kell oldani, külön kapcsoló kiépítésével a szünetmentes hálózatnak. De ez a tervező felelőssége, hogy az előírásoknak megfelelő módon készüljön erről terv és aszerint szereljenek a villanyszerelők, amennyiben szükséges.
Bármilyen módosítás és szerelés történik, annak megfelelősségét pedig a villamos biztonsági felülvizsgálat fogja igazolja, hogy teljesíti az összes vonatkozó szabványt.

Úgy tudom a szigetüzemű rendszer csak bejelentési kötelezett volt, de lehet hogy az is csak az 50kVA feletti rendszerek esetén. Biztos, hogy nem kellett engedélyeztetni, vagyis a szolgáltató sem kaszálhatta el az ötletet.
Viszont ez esetben a fenti szünetmentes kiegészül napelemmel. Megint fontos a nagyságrend, mert egy napelemes villanypásztor senkit sem érdekel. De ha több kW napelem van a házon, akkor fel kell készíteni hogy ha a tűzoltók lekapcsolnak, akkor a napelemekhez lehető legközelebb legyen automatikus eszköz, ami szintén lekapcsolja a DC vonalakat, hogy a házon belül ne legyen feszültség alatt. Ha megsérül a tűzben, akkor ne okozzon áramütést meg további tüzet a villamos ív által.

A hibrid inverterek a harmadik pont. Ez attól hibrid, hogy nem csak egy DC/AC invertert tartalmaz, hanem egy akkutöltőt is és pont az a lényege, hogy a hálózat kiesésekor is fogyasztókat működtessen.
Ezzel az a gond, hogy a szünetmentes hálózati részhez nem külön kimenete van, hanem sokszor ugyan úgy kell a hálózatra kötni, mint egy hagyományos betápláló invertert. Utóbbiak mindegyike kötelezően teljesít egy szabványt, ami előírja hogy ha nem érzékel feszültséget, akkor galvanikusan le kell válnia az AC hálózatról, hogy még véletlenül se generáljon rajta feszültséget, mert a kikapcsolás sokszor szándékos. Csak késleltetéssel kapcsolhat be, ha visszatért a feszültség.
Ez utóbbi feltétel érdekli olyannyira a szolgáltatót, hogy engedélyeztetni kell és csak az általa már vizsgált inverterek alkalmazhatók ilyen rendszerhez, lásd a minősített inverterek táblázatot.

Én hibrid invertert már nem terveztem és az utóbbi években nem követtem az előírások változását. Elvileg volt teljes betáplálási stop, ekkor lehetséges hogy nem volt elegendő az energiamérés és a betáplált energia szoftveres visszaszabályozása, hanem fizikailag kellett lekapcsolni, de ez akkor sem egyenlő a feszültségmentes hálózatról való leválás követelményével.

Valószínűleg ez a gond a hibrid inverterekkel hogy kötelezően ki kell alakítani a szabvány szerinti leválást, ami teljesülhet az inverterbe építve, ekkor azonban szükségszerű, hogy az inverternek két AC csatlakozása legyen, vagy egyetlen AC csatlakozás esetén ezt külső eszköz kell hogy biztosítsa. A külső eszköz megfelelő kialakítását viszont ugyancsak igazolni kell a szolgáltató felé.
Lást a Fronius GEN24 leírását, ebben van pár ábra, hogy mi is vele a probléma:
Fronius GEN24 backup

Akárhogy is, nem kellene hogy bármelyik variáció engedélyeztetése és megépítése gondot okozzon egy olyan napelemes cégnek, amelyik jelenleg is ezzel foglalkozik, ismeri az aktuális szabványokat és áramszolgáltatói elvárásokat, valamint szükséges hogy egy tervezővel is együttműködjön.

Sok mindent nem értesz innen jönnek a kérdéseid.
A nagy napelem telepek egészen más kategoria, mint a te házad tetején levö napelemek. Ott talán a magyar jog egy apro hibát követett el, hogy nem szereltetett be minden napelemes rendszerbe egy távfelügyeleti eszközt. A kezdetben erre valoban semmi szükség nem volt ( meg nem is olcso söt nem is egységes), de amiota annyi privát napelem van, egyre inkább kérdéses a hiánya. Ugyanis ugy van, ahogy gondolod a hálozatot nem lehet tulterhelni a hálozat csak egyensulyban müködö képes, és nagy központok felügyelik, hogy legalább a kritikus pontokon meg legyen az elöirt feszültség meg a frekvencia. Azaz a nagy napelem telepek integrálva vannak a rendszerbe ( az erömüvek, nagyfogyasztok meg egyébb gocpontok) és pontosan ügyeknek arra, hogy ott annyi energia legyen ami kell. Ausztriában a kezdettöl beépitettek minden privát napelemes házba egy ilyen dobozkát amit el lehet érni a digitális hálozatról és figyelni lehet mikor hol mennyi energia álla rendelkezésre. Ez ma még nincs teljesen integrálva, de ha esetleg egy nagy fogyasztod is van otthon - pl e-auto töltö - akkor már be kell integrálni, mert az a fogyasztás már tulterhelheti a hálozatot ( pl éjszaka) azaz ha kell korlátozni tudják a központbol. Egy e-auto töltöje minimum 20 kW-s amire a helyi nem volt tervezne. Pár évtizede 25 A-es biztositékok voltak házanként ami ugye
Kb 6kW/családi ház, ma már 35A-s a fö biztositék ami kb 7 kW/fázis, azaz 20 kW töltö mát mehet, de nem biztos, hogy minden házra adnak ki ilyen engedélyt egy-egy trafo környezetében.

72 órányi konzerv, jódtabletta, mobil napgenerátor

Tapasztalat. Elsősorban kerti világításhzoz építek egy hordozható 12V-os napelemes áramforrást, alkonykapcsolóval, egy ilyen napelemmel:
Cellevia CL-SM30M 30W

Jó kis modul, egyedül a kerettel nem vagyok megelégedve, bár masszív de a felcsavarozható alsó lap kb. 0,3-0,4mm vastag és deformálják a csavarok, főleg úgy hogy nem párhuzamosak a síkok a modullal, hanem befelé dőlnek. Gumigyűrűt tettem közdarabnak, ezzel elfogadhatóan rögzíthető.

Kipróbáltam hozzá 3 különböző töltőt, egy sima ólmos akkutöltőt és 2db MPPT-t. A kimeneti feszültségeket 13,5V-ra állítottam, amelyiken lehet.

1. CN3768 PWM töltő max 3A (nincs állítási lehetőség, 12V-os akkuhoz)
Hestore 3A töltő
Nyugalmi áramfelvétel napelem nélkül az akkuból: 0,063mA

2. 1A 18V MPPT töltő (csak kimeneti fesz állítás)
Ebay 1A MPPT
Nyugalmi áramfelvétel napelem nélkül az akkuból: 0,855mA

3. 5A MPPT töltő (áram és fesz állítás)
Ebay 5A MPPT
Nyugalmi áramfelvétel napelem nélkül az akkuból: 0,936mA

Nagyon alacsony besugárzásnál, felhős időben szemmel láthatóan jobb a sima 1. töltő (pár watt esetén), 10W-os napelemig még az is lehet, hogy érdemesebb az 1A MPPT helyett a sima töltőt beépíteni. Sajnos az 1A-es MPPT-t nem lehet teljes mértékben kihasználni ehhez a napelemhez, mert maximum 1,1A-t tud kiszenvedni magából, így maradt az 5A-es. Ezt a kettő MPPT nyákot csak kínából lehet rendelni, 12V-os rendszerhez valót nem találtam egy magyar webshopban sem.

Egyébként az 1A-es akkor is stabilan biztosítja a kimeneti feszültséget, amikor nincs terhelés a kimeneten, szépen beállítható a feszültségkorlát. Ezzel szemben az 5A-esre minimum kell egy terhelőellenállás, különben voltos nagyságrendben ugrál a kimenet és kapcsolgat, hallhatóan rezeg a tekercs.

Úgy csináltam meg hogy gyorsan átkapcsolhatóak legyenek a töltők, mivel nagyon gyorsan változik a napsütés, pár másodpercenként, így mértem a mellékelt táblázatban szereplő töltőáramokat összehasonlításnak.

XH-M609 mélykisütés elleni védelem kijelzővel:
Hestore XH-M609

Ezzel viszont nem vagyok megelégedve mivel sokat fogyaszt.
Csak kijelző, relé nélkül: 17mA
Kijelző + relé: 70-80mA

Tudtok ajánlani teljesen elektronikus egységet, pontosan olyat mint a 3 cellás lítium BMS, alsó felső védelmi feszültségszinttel, de kimondottan ólomakkuhoz? A lítiumhoz való nem teljesen ideális, mivel 12,6V felett és 8,7V alatt bont.

Szia!
Régebben volt relés 555 ICvel +2db potméter ---most nem találom csak ezt

https://www.ebay.com/itm/267013169484?_skw=Led+%C3%B3lomsav+t%C3%B6...1r%2F7

De ennek is nagy a fogyasztása ! Mint szinte minden kinainak.
Az a 12,6V nagyon kevés, 13,8Vra kellene beállitani (külső ellenállás ráforrasztással? )
Az eddigi legolcsóbb -legjobb fogyasztású .hasonló horgász készség;

napelem -dioda --555+relés lekapcsoló, A fogyasztói oldalon ugyanez a 555 relés lekapcsoló volt. (Én nem szoktam programozni, csak ilyen analóg módon )

A végére csak meglett;

https://www.ebay.com/itm/225322732342?_skw=12v+savas+akku+v%C3%A9d%...u7jBZQ

Kösz, talán veszek egyet. Kijelző nélkül biztos kevesebbet fogyaszt, de amiben relé van az minimum 30mA-et igényel. Ezen kívül van még ilyen:
Emag 12V akkuvédő

Meg van LCD kijelzős változat.

A bringavilágításomhoz mindenképpen kell 3S BMS-t vennem, megpróbálom módosítani az egyiket. Csak attól tartok, hogy olyan mütyűr alkatrészek vannak rajta... talán egy nagyobb 40/60A-esen 1206-os ellenállások vannak, azt még gond nélkül kicserélem.

Mi az a felcsavarozható alsó lap? Hol van?
Nagyon jó a napelemed és az 5 A MPPT. 18,6 V és 1,62 A max-ból csinál 12.65 V 2,8 A-t. Biztos tiszta volt a levegő és hideg lehetett. A töltési végfeszültséget én is legalább 13,8, de akár 13,9 V-ra állítanám. Ha 12 V-ra töltesz, vehettél volna 12 V 30 A fűnyíró indítóakkut. Kicsi, és közel azonos áron kétszer annyit tud, mint az UPS akku. Önkisülése annak is jó és ahogy írod, nem lenne agyonmerítgetve.
Nem szórakoznék az 1 A, 5 A MPPT átkapcsolgatással. Nem nyersz annyit vele, hogy értelme legyen. Írod, ugrál a feszültség. Akkuval nem nagyon ugrálhat. Annak hatalmas pufferhatása van. Legfeljebb szulfátmentesítő hatása van.

Úgy értettem, hogy maga a napelem keret, ahol az alján van a négy lyuk. Tehát a profilnak az a lapja, ami párhuzamos az üveggel, illetve annak kellene lennie, de nem az. Befelé hajlik és ott eléggé elvékonyodik az anyag is, a csavar húzóereje meghajlítja. Összességében az üveg kimerevíti, de lehetett volna tisztességesebb anyagból a keret.

Utólag nekem is leesett, hogy ezek szerint 35W-ot leadott. (A DC lakatfogó sem szokott nagyot tévedni...) Hát nincs meleg, kb. 4-5 fok, de tűzött éppen a nap. Amúgy a napelem rövidzárásra max. 1,68A-t mértem, de ez még nincs 30W fölött.

Nem gondoltam komoly projektnek, apránként vettem hozzá ezt-azt. Az akkuk használt jó állapotú UPS akksik. Most, hogy elnéztem ezt a dobozt, vehettem volna 3-4db-ot. A töltőáramra illett is volna legalább még egyet berakni, csak már nem tudom kitől vettem. Lehet, hogy lenne még. Ha komoly lenne, akkor meg egy ilyen akkudoboz építőkészlet 18650-es akkukhoz, az 21 cellával 272Wh. Igaz télen nem használható.

Az éjszakai lámpának nem akarok többet, mint 5-10W. Valószínűleg átalakítok egy hibás reflektort 12V-osra, a 10W-os ledet meg visszaszabályozom áramgenerátorral.

Fogtam egy 24V-os tápot, rátettem a töltésvezérlőket és üresen állítottam be a kimeneti feszültségkorlátot. A kicsinek meg sem kottyan, úgy is írták, hogy akku nélkül is tud fix feszültségű tápforrásként üzemelni.
A nagy viszont fura, terheletlenül nem stabil, ugrál a kimeneti feszültség, rá kell tenni minimum egy 100ohm-os ellenállást.
De további vizsgálatot igényel, mivel az előbb feltolta az akkufeszültséget 14V fölé, pedig a korlát nem lett elállítva, legalább is megnézem majd újra ha kiszedtem.
Amúgy ebből van egy piros változat is 4db fettel. Lehet, hogy az egyik a kínainak a kínai másolata... lehet hogy ez a sárga volt az instabilabb.

Egy töltésvezérlőt akarok. Csak meglepő volt, hogy lenyomja a sima nem mppt-s töltő a többit bizonyos körülmények között. De ehhez össz energiát kellene nézni, lehet hogy jobban kisötött akkunál már nem lenne előnyben. Bár hasonló sorozatú IC van benne, mint ami a kicsiben működik mppt-ként.
Talán még azt lehetne megcsinálni, hogy az akkuk el lennének választva egymástól Schottky diódákkal és mindegyiket külön töltené egy-egy 1A-s mppt vagy a sima töltő. Talán együtt tudnának működni.

Szia!
ehhez;
"Talán még azt lehetne megcsinálni, hogy az akkuk el lennének választva egymástól Schottky diódákkal és mindegyiket külön töltené egy-egy 1A-s mppt vagy a sima töltő. Talán együtt tudnának működni."
--meg is csináltam,s kár volt vele vesződni,a diódákon sok lett a veszteség.1-2A de a 12-16 óra játszott.Néha az a nX300mW-t is számit.

Nem meglepő a PWM_vs MPPT(főleg ha kinai ) között ritkán van napi +10% nyereség.
Az alsó 1/3 ad tartományban a PWM vezet!

Szia!
Köszönök minden részletes információt, mert úgy tűnik egyébként mindenhol csak falakba ütközök. Próbáltam a szolgáltatónál érdeklődni a szabályokról, engedélyekről, de semmi. (MVM) A kivitelezők többsége meg azt sem tudja hogy mit szeretnék valójában, nagy eséllyel azért, mert a pályázatos lehúzós, bármit ami a raktárban van beszerelős bizniszre vannak berendezkedve, amit egyszer kellett megterveztetni valakivel és azóta nyomják. Bejáratott engedélyeztetési csatornával, sőt, pályázat írásból élő céggel karöltve. Eddig akiket megkerestem, fel sem bírták fogni, hogy nem akarok visszatáplálni, sziget üzemben szeretném kiépíttetni a rendszert. Kivétel nélkül köti az ebet a karóhoz a három fázissal, gondolom azt is azért, mert csak a visszatáplálós pályázós rendszer kritériumait ismeri. Na erre kaptam is olyan hat misi fölötti árajánlatot, hogy csak lestem. És ehhez még jönne a három fázis, a mérőpont áthelyezés, szabványosítás illetve a lakás hálózatának leosztása. És ez úgy a legszebb, hogy jelenleg a mérőhely a ház hátsó oldalán van, a betáplálás meg elől jön be. (kb. 20m) Szóval a hócipőm tele van velük.
Amiket leírtál, teljesen korrekt és érthető még laikus fejjel is. Nagyjából még én is hasonlóan tudom elképzelni egy ilyen rendszer biztonsági részeit. Továbbra sem értem, hogy ha neked nem okoz gondot egy ilyen rendszer átlátása, megtervezése, akkor más "szakembereknek" miért? Az a sanda gyanúm, hogy a kivitelezők egyetlen tervvel dolgoznak, arról sem igazán tudják hogy mit is csinálnak.
Szóval egyelőre úgy tűnik, az újabb nekifutásom is jegelve lesz.
Azért kösz az infókat.

Nem kívánok ilyen jellegű vitát folytatni. Azt elfogadom, hogy a visszatáplálós egy fázisos szerelések aszimmetrikussá tehették ha hálózatot. Csakhogy a hivatkozási alap nem kifejezetten ez volt, hanem a hálózat túlterhelése. Nem mellesleg egy-egy településen a házak eleve úgy vannak rákötve a hálózatra, hogy lehetőleg egyformán terheljék a három fázist. Na ahhoz, hogy minden magán visszatáplálós napelem rendszer egy fázisra kerüljön, marha nagy szerencse kellene. Te ne fogadd el, én meg elfogadom, hogy ez az egész a bizniszről szól. A lakossági napelem nem nagy biznisz, ellenben a napelem parkokkal, ahol egyszeri nagyobb befektetés után, szinte nulla további ráfordítással lehet kiszámlázni a napsütés árát a fogyasztóknak. Külön érdekessége a dolognak, hogy a napelem parkokat nem igazán szorgalmazzák az akkumulátorokra, csak a lakossági napelemeseket. Szóval hagyjuk. Te gondolj amit akarsz és én is.

Az egyfázisu visszatáplálás már nagyon kevés helyen engedélyezett, igy arrol kár neked elmélkedned.
Ha nem érted mit jelent a hálozat tulterhelése, akkor nézz utánna.
Már az is gond lehet pontosan az egyfázisu visszatáplálásnál, ha egy fázis “erösebb” mint a másik kettö. Tudod az a baj ha ilyen településen laksz, hogy a te 1 fázisu visszatáplálod annak a trafonak a környezetében azt az egy fázist billenti ki az egyensulybol ( ami szintén tulterhelés). S ha pontosan azon a fázison van a legkisebb terhelés, akkor még inkább borul az egyensuly.
A napelemparkok akkuja maga hálozat, mert azok ahogy irtam vezérelve vannak, azaz csak akkor és annyi energiát adnak le amennyit a hálozat fel tud venni, mig a te napelemeid ezt az energiát az akkuba viszi. Ezért ajánlják manapság a magánházakhoz az akkukat. ( mert azok este csökkentik az energia igényt.)
Amugy sok nagy napelemtelephez is tartoznak már hatalmas akkutelepek, különben a napelem hatásfoka igen alacsony lenne. Föleg átmeneti idöszakban orákig lehet garantálni az energiát, ráforditás nélkül.
Remélem sikerült megértened a különbséget a házi akkuk meg a nagy telepek akkujai között. A te akkujaid a hálozat terhelését csökkentik a kritikus idöszajban,,azokbol egy Watt energia sem megy ki a hálozatba. A parkok akkujai meg az energia igény változásait hivatottak simitani kizárolag a hálozat felé.

Most talán úgy van, hogy 2,5kVA feletti rendszereknél már szimmetrikusan, három fázisra kell csatlakozni. Régebben az egyfázisú inverter vagy az aszimmetria korlátja 5kVA volt. Ne tévesszen meg, hogy van nagyobb egyfázisú inverter is az engedélyezett listában, régen lehetett három ugyanolyan egyfázisú inverterrel rendszereket engedélyeztetni, kvázi szimmetrikus háromfázisúként. Azért ajánlhatták neked a három fázis, mert az általad megadott akkukapacitáshoz vagy a napi napelemes termeléshez szükséges lehet minimum egy xkW-os inverter, ami nagyobb, mint amit egy fázison engednek, ezért nem tehetnek mást mint a háromfázisú invertert ajánlják neked.

Annak ellenére, hogy kb. 200 cég van az országban akik napelemmel foglalkoznak, maximum néhány van, akikkel érdemes ilyen nagy teljesítményű akkus rendszert csináltatni (megvan a tőke ilyen beruházásokhoz, van tapasztalat több kWh-s lítium packokkal) és meglehet hogy az ország túlfeléből kell hozzád menniük. A legtöbb cég 1-3 emberes (egy villanyszerelő belevágott), de a 10-20 bejelentett ember sem garancia semmire, általában maximum villanyszerelő vagy technikus a legmagasabb releváns végzettség a cégben, a többiek segédmunkások, napelem szerelők, adminisztráció. Ezt csak azért mondom, mert ha csak nem egy mérnök/tervező hozta létre a vállalkozást, akkor egy tervezőt valós szaktudással senki sem fog megfizetni teljes munkaidőre, marad az együttműködés egy külsőssel, ami rosszabb esetben csak a tervek aláírását jelenti, jobb esetben talán ránéz minden tervre, netán a helyszínen is jár. Innentől kedve meg a merőben új dolgok, rendszerek tervezése már problémába ütközik, jobb ha a megszokottnál maradnak és csak azt kell eldönteni, hogy 12 vagy 16 napelem legyen.

Amikor én foglalkoztam ilyennel, akkor sem voltak kelendőek a szigetüzemű rendszerek. Sokan érdeklődtek kisebb rendszerek után, csak egy nyaralóba, csak világítás és hűtő, csak pár száz watt. De amikor az ajánlathoz is pontos méretezés kellett, akkor a száz wattos hűtőhöz lett egy komolyabb inverter ami a kompresszort is berúgja, a besugárzási statisztikából lett egy legrosszabb napi termelt energia amihez nagyobb napelem teljesítmény kellett, az energia eltárolásához meg lett egy nagyobb ólomakku pack, amibe bele volt számolva a kisütési mélység és a megengedhető legnagyobb kisütőáram, hogy ne csak egy hónapig bírja. Meg persze a villanyszerelés díja. Nem ajánlhattam mást, különben meg arra lesz panasz, hogy nem hozza az elvártakat, ami persze rettentően szubjektív egy ilyen rendszernél. A több százezres költségtől persze annak is elment a kedve, aki ilyen után érdeklődött. Ezért inkább csak a rendszer főbb részeit árultuk pár teljesítmény vagy kapacitás csomagban. Onnantól az ügyfél felelőssége, milyen rendszerrel szórakozik, ha nem vett szolárakkut hozzá, akkor játszhat két autóakkuval...

Egy komolyabb rendszernél, amilyen neked is kell, több kWh lítium akku szükséges, ebből viszont nincs olyan sok gyártó a piacon. Régen ment az LG Chem RESU, Tesla Powerwall, BYD Battery-Box vagy LiFePo4 akkuk. Ott érdemes próbálkoznod, amelyik cég ilyeneket hirdet és ha beszélsz velük van referenciájuk és tapasztalatuk róla (nem csak hirdetik a beszállítójuk készletét és te leszel az első ügyfél aki kedvéért megrendelik az első egymilliós akkut).

Ha a hibrid inverterekkel és a három fázissal nem mész semmire, akkor is megoldás lehet a rendszer, amit korábban mutattam. De léteznek más szigetüzemű termékek is.
Egyébként nem biztos, hogy olyan rossz lenne kiépíttetni a három fázist, a költsége kb. 3-500 ezer forint, annyi mint egy inverter. A lakáselosztódban már könnyen át lehet kötni a kismegszakítókat a terheléselosztáshoz. De a lényeg, hogy ha erőlteted az egyfázisú rendszert, akkor lehet hogy drágább vagy több inverter kellene hozzá plusz töltésvezérlőkkel, mint ha bekötnék és ajánlanak mellé egy darab háromfázisú hibridet.

Egyébként mik is lennének az igények? Mennyi a napi átlagos fogyasztás? Mekkora a csúcsteljesítmény? Ennek mekkora részét tárolnád el? Ebből mennyi napi energiát termelne a napelem? A teljeset az év minden napján? Vagy csak nyárira lenne méretezve, a télen meg kevesebbet fedezne?

Szia!
Ez a hálózati tulterhelés vagy 1F 3f erősen szubjektiv--s pofára megy ?

"visszatáplálós csakis szimmetrikus 3 fázisú s 10..16A lehet a Főbizti"--ugyanitt ugyanakkor , 1f bekötés esetén 32..40A, külön terveztettve a 63A is lehetséges ! ?

másik; 1 f ra csak 25A ig lehet Főbiztit felrakni, a 32A már nem engedélyezett.. De ha kifizetem és 40A kérek , jönnek 2-3 napon belül bekötni.

Szóval, akkor hogy is van?

Nézd a hálozat legvégén, ahol a házak vannak a kutya sem tudja ellenörizni a 3F egyensulyát ezért vigyáznak az ilyen egyfázisú visszatáplásokkal.
Hogy mekkora biztositékot kapsz a bemenetre az attol függ mennyire lehet leterhelni az utcai házatot meg a trafot. Igen külön megrendelésre kaphatsz több áramot, ha birja a hálozat, ha nem akkor fizeted a feljavitást. Én utoljára valahol szibériában láttam egyfázisú hálozatot igy ahhoz nincs mit mondanom. Az USAban meg milyen érdekes 2 fázis megy a házakba. (2x120V).

Ott igazából nem is 2 fázis megy be, hanem 120 helyett 180 °-ban eltolt jel, így van náluk 240 V is, a nagyobb fogyasztók, bojlerek, sütő, klíma azt használja. Az oszlopokon lévő "bojlerre" hasonlító, középmegcsapoláson földelt trafókra általában 2-3 ház csatlakozik, és mindenhol KÖF van az utcában. Utóbbi viszont ugyanúgy 3 fázisú mint nálunk, a trafók 2 fázis közé, vagy ritkábban 1 fázis és a földelés közé csatlakoznak. Ez napelem szempontjából feltehetően jobb, mert egyrészt a KÖF-ön kevesebbet esik/emelkedik a feszültség, másrészt trafónként tudnak megcsapolást változtatni, ha szükséges.Ettől függetlenül kíváncsi lennék, hogy a sok kis trafó üresjárási fogyasztása mekkora éves szinten.

Pole pig

Szerencsére az USAban még olyan messze vannak a napelemektöl mint Mako Jeruzsálemtöl. Ennek rengeteg oka van, és még olyan helyeken is egy dizelgenerátor szolgáltatja az áramot ahol évente 365 napig süt a Nap. ( New Mexico, Utah, Arizona stb). Ráadásul eléggé meg is drágitották a napelemeket. Tavalyelött a barátomnál Arizonában az egész lakotelepen ( talán 200 Ház) csak neki voltak napelemek a tetön.

Nem akarok visszatáplálni!!!

Ismét köszönöm az információkat, még ha egyre jobban veszítem is el a kezdeti lendületemet. Eredetileg az volt a terv, hogy nagyjából a jelenlegi fogyasztásunkat (kb 4,5kw/hó) fedezze a rendszer, természetesen csak ideális esetben, amikor megfelelő napsütés van. Aztán jött az ötlet, hogy klímázni kellene a házat, és nem lenne baj ha esetleg a leamortizálódó, helyi használatban lévő autónk helyett, lenne némi tartalék is a rendszerben egy később megvásárolt e-autóhoz. Így nagyjából kicsit túlméretezetten kijött egy 10kw-os rendszer. Erre kaptam majdnem hét misis ajánlatot, amihez még a három fázist nekem kellene rendeznem. Eddig egyetlen kivitelező sem volt hajlandó megérteni, hogy nem akarok visszatáplálni. Sőt, olyan is akadt, akinek elakadt a hangja, amikor azt mondtam hogy nem akarok pályázni, saját forrásból akarom állni a költségeket. Ezt különösen nem értettem. Illetve érteni vélem, hogy baj hogy a pályázat írásért nem lehet munkadíjat számolni.
Nem mellesleg, már adnám lejjebb is, mert tulajdonképpen arról lett volna szó, hogy van egy kis megtakarított pénzem ami csak romlik, és ez jó befektetésnek tűnt, de már nem igazán így látom. Végül is ha talán ha találnék egy elfogadható ajánlatot, egy legalább 5kw-os rendszerre, akkor lehet hogy még belevágnék. Viszont a három fázist totál értelmetlennek tartom.

Akkor majd egyszer talán megtudjuk mit is akarsz.

Látod megint nem figyelsz. E-autorol álmodozol, de nem akarsz 3 fázist. Még a legkisebb e-autohoz is kell a töltéshez a 3 fázis, mert különben nem jön össze a teljesitmény. A piacon van több jo használt inverter ( még Fronius is, nemrégen adtam el nagyon olcson egy DC áramkörüt mert az már nem volt elég a panelekhez), ami alapbol ad ki 3 fázist legalább a töltöhöz. Nem kell visszatáplálni. Nem tudom milyen házban laksz, de szinte biztos, hogy az elosztoban 3 fázis van.
5kW édeskevés lesz. Sok e-auto minimum 20 kW-s töltöt igényel és el sem indul pl ha a fünyiro hosszbbiton kapja az energiát.
Szerintem a cégek azért hagytak ott, mert teljesen összekeverted öket.

Akadhat néhány autó ahol alap a 22kWos töltő, párnál van lehetőséged rendelni, de nagyon sokban nincs is lehetőséged a 22kWos töltésre. Én nem tudok olyan autóról amit nem lehet sima 230Vos konnektorról tölteni, tehát 2-3kW körül. Egy típusról tudok, ami jelentősen (30%) rosszabb hatásfokkal tölt egy fázisról, mint 3 fázisról, de azt is lehet 1 fázisról tölteni.
Az elektromos autók töltője érzékeny az alacsony feszültségre és megállítja a töltést, ha adott érték alá esik a feszültség, teljesen mindegy, hogy ez mitől jelentkezik, hogy "fűnyíró hosszabbítót" használsz, vagy az utcai vezeték hosszú és túlterhelt az adott fázis.

Tudod én már vagy 8 éve pofára estem, pedig az csak egy e-bevásárlo kocsi volt.

Ezek szerint, hiába írtam le többször is, hogy ez nem az. Azt írod, a havi fogyasztásod 4,5kW. Ez ugye biztosan nem így van, eleve nem kW hanem kWh, és biztosan nem 4,5 mert annál a napi is több szerintem. De ha a százszorosát vesszük ami havi 450kWh az is kb. 20 ezer forint, az egy évre 240 ezer, számold ki, hogy azzal a 7 milliós ajánlattal amit kaptál, mikor jönne vissza. Nem nehéz, 7 millió osztva 240 ezerrel az 29 év. Ekkor lennél nullán, azaz még egyetlen forint hasznot sem hozott a rendszered.

Ez az egész napelemesdi akkor érné meg, ha a panelek ára 10 ezer alá menne, meg az akkuké is legalább negyedére. Előbbire van némi esély, mert a napelemek ára úgy 4-5 év alatt már megfeleződött, de az akkuk ára sosem lesz a mai töredéke, márpedig ha a bejövő napsütést nem tárolod el valahova (hálózatba vissza vagy akkuba) akkor egy igen csak veszteséges rendszert fogsz üzemeltetni. Szórakozni, hobbinak nagyon jó, de befektetésnek ez igen rossz, attól még egy OTP részvény is sokkal jobb befektetés.